2014-ben ismét Biharugrán rendezte meg építőtáborát a debreceni Alkotó Műhely Építész Egyesület (dAM). Ezúttal az előző 2 évhez képest komplexebb feladat várt a hallgatókra. Egy, a település lakói és a turisták számára készülő sétány és megállók, úgynevezett tapasztaló pontok tervezése és kivitelezése volt a cél. 

A tábor helyszíne
Vásár-tó. Így nevezik azt az Körös-Maros Nemzeti Park európai uniós pályázatból helyreállított vízterületet, amely a természeti és épített környezet határvonalán helyezkedik el. A Biharugra külterületén található, korábban vizes élőhelyként funkcionáló Vásár-tó része a Körös-Maros Nemzeti Parknak, annak országos jelentőségű védett területe. Eredetileg az 1700-as évek végén, a templomtorony építésekor szükséges téglák kivetéséhez létesített agyaggödör volt, amely aztán vízzel telt meg. Biharugra önkormányzata 2008 óta vár a tó helyreállítására, azonban csak 2010-ben nyílt lehetőségük először az első közös pályázatuk beadására.

Az 1997 óta úgynevezett ramsari területként jegyzett, azaz a Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében nyilvántartott Vásár-tó és környéke fontos élő, pihenő-, és táplálkozóhely számos veszélyeztetett és védett vízi- és gázlómadár számára. A projektben a tó rekonstrukcióján túl számos védett őshonos és átutazó madárfaj élőhelyvédelmére került sor.

A feladat
Már hagyománynak mondható, hogy a táborra jelentkezőknek ebben az évben is egy, a dAM által kiírt nyílt pályázaton kellett részt venniük.
A Vásár-tó rehabilitációja a tábor időpontjára elkészült, ezért olyan programot választottunk, amely a meglévő adottságokat kiegészíti a megtapasztalás lehetőségével. Most nem egy darab építmény megépítése volt a cél, mint a korábbi táborokban, hanem egy egységes koncepció alapján megvalósuló alternatív útvonalra több elem elhelyezése. A konkrét tervezési helyszín a Vásár-tó félszigete. Úgy gondoltuk, hogy nem elég csak körbejárni és táblákon keresztül bemutatni a hely élővilágát, sokkal fontosabb, hogy az idelátogató aktív részese legyen az élménynek, ezért az észlelés, tapasztalás útján szerettük volna bemutatni az érdekességeket.

Ezért a következő funkciókat állapítottuk meg:

• madár megfigyelő hely
• vízi-világ megfigyelő hely
• rovarok megfigyelő helye.

A pályamunkákat elbírálók ez alkalommal úgy döntöttek, hogy nem egy, hanem több elképzelést is kivitelezésre javasolnak. A beérkezett pályamunkákból végül Saghi Brigitta: Fészek, Ábel Viktor és Dobos Bence László: Puli, Nagy Tamás: Stég, és Tóth Ádám: Rovarszálló című alkotását ítélte legjobbnak a zsűri, amelyek végül megvalósultak a táborban. A korábbi táborokhoz képest újító elképzeléseink megvalósításaként most nem csupán faanyag állt rendelkezésre, hanem a természeti környezet és az emberi fogyasztás „melléktermékei" is. Így vesszővel is dolgoztunk, valamint újrahasznosított PET palackokat és polietilén kötelet is felhasználtunk alkotásaink építőelemeiként. Az építőmunkában 22 fő, építészek, építészhallgatók, határon túli építészek és diákok vettek részt.

Előkészületek
A végleges koncepciók és makettek után kiviteli tervek készültek. A végleges, valóságban létrehozott alkotások az egyéni verziók modellkísérleteit alapul véve épültek meg.

A kivitelezéshez szükséges költségek, amelyek egy része jelentős kedvezménnyel bírt, a következők szerint alakultak:
kéziszerszámok 50 e Ft
mérőeszközök 67 e Ft
kisgépek 680 e Ft
anyagok, segédszerkezetek 1.285 m Ft
fuvardíj 75 e Ft
étkezés 225 e Ft
szállás 438 e Ft
Mindösszesen 2.820 m Ft
Köszönet illet számos partnert, akik az építmények létrejöttében és megvalósítása közben felmerülő problémákon átlendítettek bennünket, és támogatták munkánkat!

Megvalósítás
Szállásunk 2014-ben is a falun kívül, a Körös-Maros Nemzeti Park területén lévő Madárvártán volt. Az építési területre csakúgy, mint az előző évben, kerékpárral közlekedtünk ki. Az építési terület közvetlen közelében rendelkezésünkre állt a Janka-Lak, ahol a reggelit és az ebédet tudtuk elfogyasztani, illetve a helyi Laktanya biztosította a szükséges áramot és eső esetén a fedett munkaterületet.

A helyszínen a különböző funkciójú építményeket csapatok építették egymással párhuzamosan. Ennek a fajta építésnek az előnye, hogy - bár az egész tábor szétszórtnak látszott, de - a munkaeszközök egymás közti megosztását, és a munkafolyamatosság szervezését a gyakorlatban is megtapasztalhatták a résztvevők.

A feszített munkarend most is jellemző volt az építésre, s egyszer-kétszer az időjárás is hátráltatott bennünket. A délutáni pihenő most sem maradt el, hiszen amikor nem esett az eső, a hőség kimerítő volt. A település lakói furcsállva érdeklődtek a különös elnevezésű építmények iránt. A gyermekek és felnőttek egyaránt mást-mást láttak a megvalósult művekben, s ki-ki a maga elképzelése szerint vette azokat birtokba. Sajnos az idén az ösvény, és az építmények átadását, a falu lakóival közös záróünnepséget az eső elmosta. Az elkészült építmények minősége viszont kárpótolt mindenkit a hónapokon átívelő szervezés nehézségeiért és a kivitelezés közben támadt kisebb-nagyobb problémákért.

PULI
A terv a debreceni Alkotó Műhely által kiírt pályázat egyik nyertes munkája, amelyet Biharugra település Vásár-tavának ösvénye mentén épített fel a tábor alkotóközössége. Az építmény teljesen szabályos kocka, amelynek tartószerkezete fából és utófeszített acélsodrony merevítésből áll, amit 2200 méter újrahasznosított polietilén kötél vesz körbe, egy előregyártatott fém rácsról lelógatva.

A PULI-kocka tapasztaló-, megálló-, pihenő-pontként funkcionál. Tervezésekor a vidéki jelleg mozgatta a megálmodók fantáziáját, hogyan lehet építészeti eszközökkel a falusi élet emblematikus karakterét megidézni. Szándékuk volt továbbá olyan építményt létrehozni, amely az emberi érzékszervekre különféle módokon képes hatni. A kocka a felhasznált kötél mennyiségével küszöbteret képez. A szokványos építészeti eszközök (ajtó, ablak, fal) a kötélben feloldódnak. Messziről tömör fekete kocka, egyre közelebbről személve pedig fellazul, transzparenssé válik. A szemlélőre bízza a felfedezést a látás, hallás és tapintás szempontjából is. A homogén, keménynek látszó alakot megérintve puha érzetet tapasztalunk, a fűről a belső fapadlóra lépve kopogó hangot hallunk, a természet elől rejtve maradunk.

FÉSZEK
A debreceni Alkotó Műhely 2014-es pályázatában szereplő vízivilág megfigyelésére alkalmas építmény megtervezése volt a cél. Olyan eszközökkel és módszerekkel szerette volna a tervező az elképzeléseit megvalósítani, amely nem kötődik anyagi korlátokhoz. Ezért a FÉSZEK vesszőből áll. Ez az anyag a természeti környezetben megtalálható, összegyűjthető, s megfelelő módszerrel összeilleszthető egységes szerkezetté.

A FÉSZEK alapvető funkciója a vízimadarak megfigyelése, valamint pihenő, elmélkedő helyként is funkcionál. Megformálásakor fontos szempont volt, hogy amikor benne vagyunk, ne érezzük bezártnak magunkat, viszont kellően rejtve maradjunk az élőlények elől.
Az építmény homogén egységet alkotva fekszik a Vásár-tó partján. Építéséhez főként fűzfavesszőt alkalmaztak az építők, amelyet különböző fonási technikák segítségével formáltak egésszé. A fonás, mint a vidéki kultúra része jelenik meg az alkotáson.

HOTEL (rovarszálló)
A dAM 2014-es pályázatában szereplő megfigyelő állomások közül az egyik feladat a rovarmegfigyelő állomás megtervezése és megépítése volt. Tervezése során alapvető szempont volt, hogy a biharugrai nyári gyerektábor számára egy olyan építmény valósuljon meg, amely funkcionálisan és esztétikailag is kiszolgálja a gyerekek által elkészített rovarszállásokat. Ezen “lakóegységek" a természetes anyagokkal megtöltött keretükben környezetet biztosítanak az arra tévedő, megfáradt rovarok számára.

Az elképzelés a rovar-város fogalom párosból fejlődött ki, amely a mesterséges, szabályos formavilágot ötvözte a természetes anyagok változatosságával. Így a négyzetes befoglaló formába helyezett “lakóegységekkek" és a tartóváz játékos vertikális megmozgatásával reflektál a természetben előforduló változatosságokra.
A megtapasztalás épp olyan fontos volt a tervező számára, mint a rovarok megfigyelése, ezért a négyzetes forma két ‘L’ alakú egységekre való bontásával, majd annak széthúzásával lehetőséget biztosít a látogatóknak, hogy részesei lehessenek a rovar-városnak.

STÉG
A STÉG, amely nevével ellentétben mozdítható, úszó szerkezet, a vízivilág megfigyelésére alkalmas építmény. Kialakításánál fontos szerepet játszott a víz. Ilyen közegben az anyagok és szerkezetek másként viselkednek, mint szárazon.
Azt tudjuk, ha a csónak léket kap, elsüllyed.

A STÉG teli van lyukakkal, mely strukturális kialakításából adódik, mégsem süllyed el. Szerkezeti megoldásainak köszönhetően a víz kibukik a fa rácsszerkezet közül, viszont az építmény nem süllyed el a vízben. A helyszíni munkálatok során a faszerkezet kiegészítő elemeket is kapott a vízen való kényelmesebb közlekedés érdekében. Erre a feladatra újrahasznosított PET palackokat használtak a megvalósítók, a palackokat a szerkezethez gyorskötözővel rögzítették. A STÉG fontos eleme a Vásár-tó állomásainak, segítségével a tó belsejében elhelyezkedő szigetre juthatunk.

Építők:
Ábel Viktor, Banu Ferenc, B. Tálas Ákos, Dienes Péter, Dobos Bence László, Fenesi Ferencz, Győrffy Zoltán, Hegedűs Richárd, Hitró Enikő, Homoki Zsolt, Keller Ferenc, Kiss Szilvia, Mórucz László, Nagy Tamás, Papp István, Saghi Brigitta, Szilágyi Hajni, Tarcsi László, Tóth Ádám, Törös Attila, Varga Mariann,

Gyerektábor:
Pataki Beáta, Sipos Flórián, Szakács Beáta, Győrffy-Gyuris Szilvia, és a gyerekek

Támogatóink:
Biharugra Önkormányzata
Körös-Maros Nemzeti Park
Play Live alapítvány
HBMI Építész Kamara
Welding 2000 Kft. - WNT Kft.
Gyulai-Fafém Zrt.
id. Győrffy Zoltán
Bana László (DryvitProfi)

Köszönettel tartozunk még:
Vígh Ilona polgármester asszony, Bujdosó Tünde, Topa Sándorné Edit néni, Tóth Zsuzsanna, Stefanik Szabolcs, és a biharugrai lakosok

dAM