Épületek/Középület

Debrecen a világhír felé - a Debreceni Egyetem új épülete, 2005

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

Debrecen a világhír felé - a Debreceni Egyetem új épülete, 2005
Épületek/Középület

Debrecen a világhír felé - a Debreceni Egyetem új épülete, 2005

2005.07.13. 15:37

Építész: Golda János, Szenderffy Gábor; munkatárs: Mészáros Erzsébet; képzőművész: Megyik János

Ősztől új oktatási-kutatási épület nyílik a Debreceni Egyetem központi kampuszán. Egyrészt kíváncsi vagyok, hogy a tudomány vagy a művészet győzedelmeskedik-e, ha tényleg híre megy - másrészt mit tagadnám, részrehajló vagyok a művészetek javára. Ezért sietek megírni, ígéretes, jó épület nyílik, ahol ritka remek rímelésben munkál együtt szobrászat és építészet. Megyik János a szobrász, Golda János, Szenderffy Gábor, Mészáros Erzsébet az építészek - elsősorban az ő érdemük, ha Debrecen a közeli években zarándokhellyé válik azok számára, akik keresik az egyszerűségben a lélegzetelállítót.

Mert nincs itt szó többről, mint két házról és az egyikhez hozzátapadó hatalmas kapuról - síkokkal kimetszett, derékszögű kompozícióban. Költőiséggel és aprólékos gonddal megformált szobormű vezet át bennünket a Debreceni Egyetem új tanulmányi épületének főbejáratához a központi épület mögött, egy kis fás-erdős ligeten át. A képlet végtelenül egyszerű, magától értetődő. Nálunk ilyen mégis régen volt, ami a térformálók együttműködését illeti. Az indítás még a szokott, amikor a Korb Flóris által tervezett központi épülethez érünk (1932, bár a terv jóval korábbi, de az építkezés megtorpant az I. világháború miatt). Előtte szimmetrikus elrendezésben díszmedence: ebben tükröződik az épület erőteljes, öttengelyes középrizalitja. A klasszicista részletekkel kevert neobarokk homlokzat mögött impozáns aula található. Az épület hátsó frontján nem a tengelybe esik a kijárat, az új együttes tervezői mégis inkább e tengelyt hosszabbították meg az említett ligetben.



Átsétálva az öreg kocsányos tölgyek és egyéb őshonos fák között, balra átsejlik a Mikolás Tibor tervezte korábbi bővítés - hatvanas-hetvenes évek (nem épült meg a teljes terv, akkor nem is lett volna hely a legújabbnak...). Majd elérünk az egyik új épülethez, az év végére elkészülő könyvtárhoz, mely szintén balra esik - és támasztja a kaput. Megyik János munkája ugyanis két óriási táblából, egy épületmagas, testes falból és az azonos vastagságú lefedésből áll mindössze. A hatalmas átjáró mélységi mérete így megegyezik a téglalap alaprajzú épület szélességével, s voltaképp szerkezeti anyaga is azonos: vasbeton. A kaputesten ezt kívül-belül eltakarja a burkolás, a zöldre patinázott, korcolt rézlemez - váltakozó sűrűségű, egyenes erezetével szinte ráfeszítve a betonra. Az alapmintázat megfelel a derékszögű koordinátáknak, ám ferde sávváltások is vannak benne. A sáv-játékok további fokozása: hiányok, vagyis lyukak-ablakok a falon, sőt a lefedésen is. A méteres szélességű, több méter hosszú, legerőteljesebb lyuggatások a függőlegesből átfordulnak vízszintesbe a tizenöt méteres magasságban! Pont alattuk, a földön kis mélységű vízfelület, mindehhez esti kivilágítás is járul. Kint és bent e végtelen játékát leírni nehéz, elképzelni érdekfeszítő, látni nagyon jó és kellemes - vagy inkább természetes, a külső oldalon az egészen közel álló fákkal csudásan harmonikus.



A könyvtár épülete nyersbeton, finom nagytáblás mintázata adja a kapu másik falát, melyet kevés nyílás bont meg. Hosszfalán a liget felé perforált rézlemez árnyékolók vannak az ablakok többségén, másik oldalán vékony erezettel komponált, nagy üvegtáblás homlokzati fal. Ez farkasszemet néz a több mint kétszer olyan hosszú, közel 120 méteres másik épület hasonló tagolású üvegfalával. Ezáltal a két épület balra egy tükörfolyosót képez - jobbra pedig még egyszer annyi hosszban fut tovább a nagyobbik ház, az Élettudományi Központ. Bejáratához vezet maga a kapu, a központon átsétálva pedig az egyetem botanikus kertjébe jutunk. Hátul, a botanikus kert felé a hosszú tömb öt szárnyra bomlik szabályos, fésűs elrendezésben. Ezen az oldalon megintcsak perforált rézlemez szolgál az ablakok árnyékolására.



Az épület földszintjén előadótermek vannak, az öt szárnyban, három emeleten tanszéki laborok és kutatóiroda-helyiségek. Tiszta, logikus szerkesztés, az épületmagas lépcsőterek falain klasszikus domborművek másolatai. Barna és nyersszínű faburkolatok, de a belvilágra legjellemzőbbek a szürke árnyalatai, együtt a nyersbetonnal. A homlokzati üvegfal mögött teljes hosszban és magasságban, sima-hengeres betonoszlopsorral bontakozik ki egy aulatér. Majd minden pontjából kinézve, az üvegfalon át felsejlhet a kapu zöldje, de míg a tér egyik fele az ugyanolyan üvegfallal borított könyvtárra fordul, a másik a fákra, a ligetre, a természetre. Az aula belső hosszfala is üvegborítású, ide néznek a laborok. Következetesen derékszögű, szabályosan szerkesztett épület, mégis olyan térviszonyok jellemzik, melyek egyáltalán nem a szigorú és túlhajszolt szimmetriát böfögnék vissza má' megint. Lélegzetelállító az egyszerűség Debrecenben.

A cikk megjelent az Élet és Irodalom 49. évf. 27. számában.

szerző: Vargha Mihály (szöveg), Somlyódy Nóra (kép)


 

Debreceni Egyetem - Élettudományi épület és könyvtár.
Építész: Golda János, Szenderffy Gábor;
munkatárs: Mészáros Erzsébet - Teampannon Kft.
Képzőművész: Megyik János.
Beruházási költség: hétmilliárd forint

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk