Design/Formatervezés

DÉMÁSZ Értékesítési pont - Békéscsaba, Csaba Center

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

DÉMÁSZ Értékesítési pont - Békéscsaba, Csaba Center
Design/Formatervezés

DÉMÁSZ Értékesítési pont - Békéscsaba, Csaba Center

2004.02.17. 13:59

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Békéscsaba, Magyarország

Építészek, alkotók:
Patartics Zorán

Belsőépítész tervező Patartics Zorán (Horváth és Patartics Építész Iroda, Pécs)

A DÉMÁSZ Értékesítési pont Békéscsabán, az úgynevezett Csaba Centerben, egy többszintes, pláza típusú bevásárlóközpontban épült. A plázák fakkjaiban minden viszonylataiktól megfosztott, magukra figyelő, öntörvényű dobozbelsők sorakoznak. E helyzetük különös, amolyan abszolút belsőépítészeti. A dobozbelsőket egy pszeudó világ szervezi funkcionális egységbe. Ez a központi tér - mint minden plázában - skizofrén. A belső terek eszközrendszere keveredik az utcák hangulatával. A cél nyilvánvaló: egyesíteni a belső tér jelentette komfortot a bevásárló utcákhoz fűződő vonzalommal.





Egy ilyen fakkot vásárolt a DÉMÁSZ is békéscsabai Értékesítési pont-jának létesítéséhez. Az Értékesítési egység kifejezés tartalma magyarázatra szorul. Először azt hihetnénk, hogy valamilyen ügyfélszolgálatról van szó, de ez csak részben igaz. A D-pont valóban több ennél, illetve alapvetően nem ez. A mibenlét több egymás mellé rendelt funkciókból áll össze:

1. A DÉMÁSZ fogyasztói körében nem elhanyagolható a tanyavilág, és a falvak, amelyek lakóinak a cég ugyancsak energiát köteles és kíván szolgáltatni. Ugyanakkor ezen fogyasztók szinte mindegyike kisfogyasztó, elavult vagy átlagos berendezésekkel. A DÉMÁSZ keresi annak lehetőségét, hogy a fogyasztás növekedjék, és ezt különböző szolgáltatási csomagokkal igyekszik ösztönözni, elsősorban a vállalkozásokat célozva. E csomagok, mint egyedi konstrukció eladása az értékesítési pont elsődleges célja. Ennek érdekében mindenekelőtt a jelenlétet kell megtestesítse a köztudatban. Ezért a pláza helyválasztás, a leírt funkció realizálása, továbbá a tárgyalási helyek biztosítása. Elsősorban tehát a D-pont kirakati tárgyalóhely. Ennek okán nyitott kell legyen, érdeklődést keltő, és egyszerre intim módot kell kínáljon a tárgyalásokhoz.

2. Másodsorban e kirakati helyzetből kifolyólag funkciója az ismeretterjesztő-szemléletformáló tevékenység is. Ezt alapvetően a korszerű technológiák készülékes és demonstrációs bemutatásán keresztül gyakorolja. A korszerűség ugyan takarékos energiafelhasználást is jelent, de mellette növeli a termékek eladását, és ez stabilizálja a piacot. Az egységnek tehát képi és tárgyi bemutatás is feladata.

3. E feladatot alkalmanként standszerűre bővülve látja el, amikor is a DÉMÁSZ kereskedő partnereknek biztosít területet a termék-akciók népszerűsítéséhez. A standszerű működés csak alkalmi kívánalom.

4. A népszerűsítés további módját jelentik előadások bármely közönségnek, de nem ritkán például az iskolás korosztálynak rendhagyó órák keretében, ugyancsak itt, a D-pontban.

5. Továbbá ez az előadó, tárgyaló szerű igénybevétel jelentkezik alkalmi céges tárgyalások esetén is.

6. A hely lehetőséget kínál azok számára is, akik fogyasztóként napi ügyeiket kívánják itt elintézni: internetes online és call-centeres ügyintézés áll a bejárat mellet rendelkezésre.

7. Mindezek mellett átmenetileg, közvetlenül a bejáratnál egy ügyintéző munkahely is létesül, aminek feladata az ügyfelek esetleges itteni ügyintézési próbálkozásuk esetén segítséget nyújtani az internetes és telefonos módok megismeréséhez, elsajátításához. Tehát népszerűsíteni azokat, és egyszersmind kezelni és leépíteni azt a beidegződést, hogy a D-pont ügyintéző hely - mert hogy nem az. Amennyiben ez nem vezetne eredményre, végsősoron az ügyintéző révén az ügyfél segítséget kaphat. A D-pont tehát amolyan átszoktató is: az ügyfeleket vezeti rá az elektronikus ügyintézésre.

A fenti nagyon összetett funkció területigénye a DÉMÁSZ által készített előzetes program-tanulmányban 200 négyzetméter. Ezzel szemben a bérelt terület csak 135. A két szám közötti különbségből következik, hogy az alapterületet kompromisszumokkal lehet csak biztosítani, és kézenfekvő igény a mobilitás.

A vázlattervben ezért valóban mobil térelválasztókat terveztem, amelyek mozgatása más és más használatot tett lehetővé. Az előkészítés során azonban az ehhez szükséges pénz felében határozták meg a felhasználható források mértékét, így több, valóban gesztusértékű megoldásról le kellett mondani.

A vázlattervben egyébként igyekeztem a funkcionális elvárásoknak megfelelő - bizonyos értelemben jolly-joker - megoldást keresni, és ez többé-kevésbé sikerült is. Mivel az országban a meghatározott igényekre ilyen profillal egység még nem épült, az én feladatom volt ennek megfogalmazása. A megrendelő a javasolt megoldást jónak ítélte.





Izgalmasabbnak ígérkezett azonban a milyenség meghatározása, íme:

1. A karakter
Minek legyen köszönhető a milyenség? Felismerhető-e a tartalom - az áramszolgáltatás - a karakterből? A feladat alapvetően két különböző irányban alakulhat. Az egyik irány a hétköznapi: a szolgáltató kilétét a grafikai arculat hivatott megjeleníteni, igényesebb esetben ezt erősíti a belsőépítészeti eszköztár egységessége is, valamint esetleg tárgyak, melyeket szintén valamilyen arculati koncepció szerint az adott céghez ragasztanak. A felismerhetőség aztán ezen design és grafikai elemek következetes használatából fakad. Ugyancsak következmény egy ilyen rendszerben a hálás azonosíthatóság mellett a sablonszerűség. A telitalálat kérdése a grafikai elemekből, annak a tartalomra való utalásának mértékéből, és általában az első megvalósulásból - a későbbiekben kényszerűségből - eldől. Ez amolyan McDonald's szisztéma - biztosan tudható, de sárm és egyedi adottságokra való rezonálás nem remélhető. A másik irány nehezebb, kevésbé emblematikus, és főleg nehéz kommunikálni. Ezzel szemben lényegi és izgalmas: létrehozni azt az atmoszférát, amelyben nem a tárgyak és formák az állandók, hanem az aura keltette hatás. Ennek az útnak a lehetőség is előnye, nevezetesen, hogy független minden helyszíntől, az egység bármilyen kontúrok között működik is. Kétségtelen, hogy egy ilyen szellemiségében való azonosság csak azonos szellemben gondolkodó tervezőkkel garantálható, optimális esetben egy azonossal. A legnagyobb nehézség és veszély pedig a kockázat, hogy az enteriőr valóban eléri-e a kívánt hatást.

Esetünkben - áramszolgáltatóról lévén szó - kézenfekvő eszköz a fény. Annak is a jelenléte, azaz a fényesség. Kimondva egyszerűnek tűnik, de valójában a helyzet bonyolult. A túlvilágított környezetben nem könnyű észrevetetni a fényt. Ha el tudjuk érni, hogy valaki megélje az adott hely fényhez való kötődését, akkor már megjelenítettük a tartalmat anélkül, hogy tárggyal vagy szóval azonosítottuk volna. Egy ilyen alaphanghoz a direktebb vizuális információk már csak a megértést és a bizonyosságot adják hozzá. Így a dolgok a helyükön vannak: az építészeti eszközök a tartalmat kifejezik, a rátett felületek pedig pontosítják, értelmezik.

2. A fény, mint építészeti eszköz
A fény használatáról és erőteljes megjelenítéséről fantasztikus filmek élménye jutott eszembe, világító falakkal, mennyezetekkel, sőt üvegpadlókkal. Olyan terek ezek, amelyekben minden elhelyezett bútor vagy akár ember elképesztően materiális. Bár a fény a nagy felület miatt nem válik kápráztatóvá, az eredmény mégis kápráztató. Ez tetszik nekem, de tudom, hogy kibírhatatlan a benne való lét. Csak kompenzálva alkalmazható.
Az elv: a fény alkalmazásához világító vagy megvilágított fehér felületeket használok, lámpa-tárgy, látható fényforrás nem megengedett. Így jeleníthető meg a fényesség, és csakis a fényesség. A látható lámpa már a szándékot félre vinné, hiszen lámpa a környezetben is sok van, annak fénye már nem többlet.

3. Anyag - felület - tárgy - információ
Már a munka kezdetén konzultáltam Czakó Zsolttal, a kiváló grafikussal, aki dolgozott ugyan a DÉMÁSZ-nak, és tisztában volt az arculati kérdések hiányosságaival és bizonytalanságaival, másfelől erre a munkára nem volt megbízása, de remélni lehetett, hogy az előzmények okán ő fogja készíteni a tér grafikai munkáit. Zsolt elmesélte nekem, hogy a DÉMÁSZ készíttetett egy közvéleménykutatást, melynek célja volt megtudni, miként vélekednek a fogyasztók a szolgáltatóról. A kérdések emberi jelzőkkel fogalmazott válaszokat indukáltak. Az eredmény nem meglepő, az emberek a szolgáltatót ellenségnek tekintették, aki visszaél az ő szükségleteikkel, és saját monopol helyzetével. Zsolt feltette a kérdést: miért nem jut eszébe senkinek a melegség, a biztonság, a lámpa fénye, a lakás melege, a cd, a rádió, a televízió? Ebből következett a lehetőség, amivel a fényesség ellenpontozható: egy anyag, ami testközelben van, és nagyon is tapintható, és biztonságérzetet ad, esetleg sugároz valami otthonosságot is - ez pedig a fa lett.

A kezdeti felvetésből így koncepció lett: a fényesség, amely világító, vagy megvilágított fehér minőség, és a 'melegség', ami a fa anyag jelenlétének köszönhető. A két anyag térbeli diskurzusa teremti meg az ízt, és teszi lehetővé a funkciók beillesztését. A lehetőségek határáig törekedtem arra, hogy e két anyagból minden megcsinálható legyen, beleértve a testszerű bútorokat is. Kivételek csak az ülő alkalmatosságok, amelyek ebben a monolitikus abszolút térben a személyességhez kötődnek. Az ember és a hozzá tartozó szék e tekintetben egynemű, így rokon, ezáltal a székek birtokba vételét nem akadályozzák gátlások. A tér tulajdonképpen e székek és az emberek bentlétéről szól.




A koncepcióban jelentős mozzanat, hogy a két anyag használata nem a megszokott határvonalak mentén vált. A fa mint anyag alapvetően a padlóhoz köthető ugyan, míg a fehérség a mennyezethez, de a fal már köztes felület, amelyből a padló is és a mennyezet is változó mértékben hódít el területeket. E határvonal több helyen módosul, annak függvényében, hogy az alapterület rendeltetése ott éppen mi. A két anyagnak nem csak a magassági találkozása változik, de a síkjaik is - helyenként teljesen azonos síkban találkoznak, máskor a padló anyaga a falon mintha elétakarna a mennyezet falra lefordított minőségének, sőt néha attól alaprajzilag el is válik, és ezáltal paraván mögött térrészek jönnek létre. Ez a változékonyság nem cél nélküli. Egyfelől így teljesedik ki a két anyag együttesének ereje, így alkotnak egyszerre ellenpontozást és összetartozást. Másfelől azonos természetű eszköztárat kínálnak a változó alaprajzi vagy magassági követelmények kielégítésére. És mindettől a felületiség és a térbeliség nem kerül szembe egymással, hisz tulajdonképpen a felületek igazodásai és kitérései hozzák létre az építészeti tér karakterét.

Ennek az elemi koncepciónak az érvényesülését szolgálják a felületekbe rejtett vagy a felületekhez nőtt, esetleg a felületeket átszúrt, testszerű, 'épített' bútorok. Anyaguk ezeknek is váltakozó, hol a padló, hol a mennyezet felületei képezik a bútorok alkotóelemeit vagy egészét. A világító felületek fehér üvegek. Bizonyos helyeken engedem ezeket elérni. Ez viszont más minőséget kíván. Izgalmas volna, ha ezek a felületek könyvlapszerűek lehetnének, rengeteg szöveggel. A felnagyított könyvlaphoz érni, azt falként látni izgalmas, és egészen megváltoztatja a világító fehér üveg minőségét. A megírt felület arra is alkalmas lehet, hogy a szükséges információkat hordja anélkül, hogy az információk feliratozássá válnának. Ebben az értelemben foglalat és hordozó felület. Különösen szép kihívás lehetne, hogyan lehet a szövegszerűségben megjeleníteni a valóban informáló 'feliratokat' és képeket, látható, orientáló módon, de a szövegszerűségbe komponálva.

4. A szociális tér
A tér elsődleges funkciója végsősoron a tárgyalás. A telefon szolgáltatók ma asztalhoz ültetik ügyfeleiket, így deklarálják a figyelmességet. Nem tartom ezt jobbnak a pultos rendszernél. Pusztán azért, mert leültetnek, nem gondolom, hogy nagyobb figyelmet kapok. Az ügyintézők testbeszéde egyébként éppen az ellenkezőjét tanúsítja. A leültetés legelviselhetetlenebb velejárója azonban, hogy az ügyfélnek a tarkójával, az ügyintézőnek a szemével kell állnia az ügyfél mögött várakozók türelmetlenségét. A megoldás egyszerű: oldalán nyitott filmdíszlet, egymástól kisebb belmagasságú helyiségnek megfelelő, paravánokkal elválasztott térrészekkel, melyekben a látvány oldalról mutatkozik. A tárgyalók számára a tér meghatározott és intim, mindkettejük számára csak egyik oldalról nyitott, így a legkevésbé zaklatott. A várakozás kellő távolságban tartható, ugyanakkor a várakozók a látványt jól értelmezik.

5. Szerkezet
Az általam választott koncepcióban és a DÉMÁSZ részletes követelményeiben oly sok az apró elem, mely a faltól nem elválasztható, hogy legegyszerűbb e sokat tudó falat a meglévőtől eltartva újra megépíteni. Így a kettő közötti térben elférnek a szekrények, gépészeti egységek, kábelezés, a falra szerelt meztelen fénycsöves világítás, a projektor, a fénycsőcseréhez és az üveg belső takarításhoz szükséges szervíztér. Természetesen ez az új fal acélvázas, szerelt. Minden burkolat így hátulról rögzíthető, és az üvegek nyitása sem szükséges, ami egyszerűbb szerkezetet, tisztább, tagolatlan karaktert és nem kevés megtakarítást jelent. Egyébként pedig ez az egész új hártya, a doboz kibélelése - fal és álmennyezet egységben - nagyon is adekvát eszköz ebben a cipősdoboz építészetben.





A történet része
Kezdetben a feladatom az volt, hogy a nagyon összetett elvárásoknak megfelelő teret és karaktert felépítsem, megfogalmazzam, előképek, és anyagi korlátok nélkül. Aztán a becsült költségből egy fele akkora keretet határoztak meg. Ez a teljesre tervezett megoldásból kiírtott bizonyos képességeket. Mindenekelőtt a fa jelentette minőséget. Helyette egyetlen olyan anyagot találtam alkalmasnak, amely az együttes elvárásoknak megfelelni képes (padló és fal is egyszerre!) olcsóbb áron, ez pedig a linóleum lett, de ebből a választásból a minőségi veszteségen túl rengeteg részletképzési nehézség is származott. Az előadó falaiban is elmaradt a teljes mobilitás, a teljes szélességében nyitható és elrejthető üvegportál, valamint a több négyzetméteres felületi tv, mint változó képes falfelület.

A világító falak grafikája is másképp alakult. Bár ezen eredményre nem számítottam, és érdekes lett, a térképzéssel és az egyéb elvekkel közösséget vállaló, alapvetően elkerülte a könyvszerűséget és helyette képszerű lett, ami szintén érdekes, de mást jelent.

Úgy gondolom, a nehezebb út választásának helyessége igazolódott. A DÉMÁSZ nem csak egy enteriőrt kapott, hanem egy tovább építhető arculatot is. A jelek egyelőre azt mutatják, hogy az arculat értelmezésének az adott közegben egyelőre vannak még nehézségei.

Szerző: P. Z. (szöveg és kép)


DÉMÁSZ Értékesítési Pont
belsőépítészeti kialakítás
Békéscsaba, Csaba Center
2001-2002

Tervező: Patartics Zorán (Horváth és Patartics Építész Iroda, Pécs)
Munkatárs: Mészöly Csaba
Belsőépítészeti grafika: Czakó Zsolt

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk