Közélet, hírek

Digitális technológiai központ lesz az albán kommunista diktátor piramisából

1/6

A Piramis fénykorában, Enver Hodzsa múzeumaként. Fotó: Brosen, via Wikimedia Commons

?>
A Piramis fénykorában, Enver Hodzsa múzeumaként. Fotó: Brosen, via Wikimedia Commons
?>
A Piramis eredeti belső tere, Enver Hodzsa márványszobrával. Archív kép, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency
?>
A bezárt épület napjainkban. Fotó: dr. avishai teicher, via Wikimedia Commons
?>
A Piramis belső tere napjainkban. Forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency
?>
Az MVRDV terve a tiranai Piramis újjáélesztésére. Kép: MVRDV, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency
?>
Az MVRDV terve a tiranai Piramis újjáélesztésére. Kép: MVRDV, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency
1/6

A Piramis fénykorában, Enver Hodzsa múzeumaként. Fotó: Brosen, via Wikimedia Commons

Digitális technológiai központ lesz az albán kommunista diktátor piramisából
Közélet, hírek

Digitális technológiai központ lesz az albán kommunista diktátor piramisából

2020.02.10. 11:03

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Tirana, Albánia

Építészek, alkotók:
MVRDV

Eredetileg azért épült, hogy az ország kommunista diktátora, Enver Hodzsa emlékét őrizze. Az évek óta üres tiranai Piramisban hamarosan innovációs és digitális oktatási központot alakítanak ki, a holland MVRDV tervei alapján. 

A Vodafona Albánia, a tiranai önkormányzat és az Albán-Amerikai Fejlesztési Alapítvány (AADT) 2020. január 9-én írták alá az az egyezményt, amely szerint közös erővel alakítják át az üresen álló épületet. A 12-24 éves korosztályt megcélzó, innovációval és digitális tudással, oktatással foglalkozó központ TUMO Kreatív Technológiai Központ néven működik majd, egy nemzetközi hálózat részeként. (A TUMÓ-t a libanoni születésű, az Egyesült Államokban élő örmény házaspár, Sam és Sylva Simonian alapította, és jelenleg négy örmény városban, Párizsban, valamint Bejrútban működnek.) A központ a vállalkozói kultúra fejlesztésével, a technológia, a kultúra és művészetek határterületeivel foglalkozik majd, a régió legnagyobb ilyen intézményeként. 

A Piramis fénykorában, Enver Hodzsa múzeumaként. Fotó: Brosen, via Wikimedia Commons
1/6
A Piramis fénykorában, Enver Hodzsa múzeumaként. Fotó: Brosen, via Wikimedia Commons



Ami a tiranai helyszínt egyedülállóvá teszi, az maga az épület. Az albánul Piramida néven ismert tömböt Enver Hodzsa, az országot 1944-1985 között uraló kommunista diktátor emlékmúzeumának emelték rögtön a halálát követően. (Sokszor ezért a mauzóleumaként is emlegetik, de ez félrevezető – Hodzsát csak egy hatalmas márványszobor testesítette meg az előcsarnokban.) A tervezők Pirro Vaso és Vladimir Bregu mellett a diktátor építész végzettségű lánya: Pranvera Hodzsa és férje, Klement Kolaneci voltak. 

A részben Amerikából exportált anyagokból készült, márvánnyal burkolt, látványos struktúra, amelynek csúcsát hatalmas vörös csillag ékítette, nem sokáig szolgálta eredeti célját az 1987-es, ünnepélyes megnyitást követően. 1990-ben bezárták, majd a következő évtizedek alatt konferenciaközpontként, előadó- és színházteremként, a koszovói háború alatt a NATO helyi irodaházaként, egy TV-adó székházaként, sőt, még diszkóként is működött. Később végleg bezárt; jelenleg egykori önmaga csontvázaként, végletesen lepusztulva árválkodik Tirana belvárosban.

A Piramis eredeti belső tere, Enver Hodzsa márványszobrával. Archív kép, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency
2/6
A Piramis eredeti belső tere, Enver Hodzsa márványszobrával. Archív kép, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency

Az MVRDV terve a tiranai Piramis újjáélesztésére. Kép: MVRDV, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency
6/6
Az MVRDV terve a tiranai Piramis újjáélesztésére. Kép: MVRDV, forrás: ATA, Albanian Telegraphic Agency

2011-ben a város önkormányzata a bontásáról döntött, ez azonban komoly tiltakozást váltott ki. A Piramida a helyiek szemében kevéssé kötődik a kommunista diktatúrához: az azóta eltelt hosszú idő, és a számos különféle funkció miatt viszont sokak szemében a város jelképévé lett. 

A tiltakozók nyomására a város megváltoztatta a döntést, és a holland MVRDV építésziroda terveket készített a 11 800 négyzetméteres épület újrahasznosítására. A tervek maximálisan kinyitják az épület üvegfelületeit a környező városi terek felé, és lépcsősorokkal teszik bejárhatóvá a jellegzetes, lejtős tömeget. A tervek bemutatását követte a működtető kiválasztása. Az építkezés a tervek szerint még vagy másfél évet vesz igénybe, és a költségvetést sem tették nyilvánossá. A mostani egyezmény mégis nagy lépés a Piramis megmenekülése felé. 
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk