Emberek/Portré

Dinasztiák: Hauszmannék – apósok, vejek, meg a historizmus

1/23

Hauszmann Alajos 1870 körül (lechnertudaskozpont.hu)

?>
Hauszmann Alajos 1870 körül (lechnertudaskozpont.hu)
?>
Erzsébet téri kioszk 1880 körül, tervező: Hauszmann Alajos (Klösz György felvétele – Budapest Főváros Levéltára XV_19_d_1_05_034)
?>
Gyomaendrőd, Jézus Szíve templom, tervező: Hauszmann Alajos (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Állami Felső Ipariskola és Technológiai Iparmúzeum (ma: ÓE Bánki Donát Mérnöki Kar), 1890 körül, tervező: Hauszmann Alajos (Hermann Oskar Rückwardt felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, New York-palota 1900 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Kossuth Lajos tér 12., 1896-ban, tervező: Hauszmann Alajos - Klösz György felvétele (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, a királyi palota, a főőrségi épület és a lovarda, 1910 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény és Fortepan)
?>
Budapest, a királyi palota, a főőrségi épület és a lovarda, 1910 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény és Fortepan)
?>
Budapest, a királyi palota, a főőrségi épület és a lovarda, 1910 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény és Fortepan)
?>
Budapest, a királyi palota, a főőrségi épület és a lovarda, 1910 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény és Fortepan)
?>
Budapest, a Műszaki Egyetem központi épülete 1940-ben, tervező: Hauszmann Alajos (Fortepan/Somlai Tibor)
?>
Budapest, Dózsa György tér, Magyar kir. testőrségi paloták 1904-ben, tervező: Hauszmann Alajos (képeslap)
?>
Hauszmann Alajos 1915 körül (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1926/31-33., 197. o.)
?>
Hültl Dezső 1910 körül (Tolnai Világlapja, 1930/47., 4. o.)
?>
Krasznahorkaváralja, Lipová 122., 1909-ben, tervező: Hültl Dezső (Vasárnapi Újság)
?>
Budapest, Vas utca 17., 1927-ben, tervező: Hültl Dezső (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Mester utca 58., 1913-ban, tervező: Hültl Dezső (Erdélyi Mór felvétele – FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Istvánmezei út 6., autóbuszgarázs, 1934-ben, tervező: Hültl Dezső (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének kórháza (ma: Péterffy Sándor utcai kórház), 1934-ben, tervező: Hültl Dezső (Tér és Forma, 1934/7., 185. o.)
?>
Budapest, Rákóczi út 2. 1955-ben, tervező: Hültl Dezső (Fortepan/Bencze László)
?>
Hültl Dezső 1920 és 1940 körül (Budapest, 2007/8., 32. o. és Wikipedia/BME Levéltára)
?>
Dr. Seidl Ambrus: Építészeti kuriózumok c. könyvének 1995-ös kiadása
?>
Seidl Ambrus 2010 körül (Seidl Ágoston)
1/23

Hauszmann Alajos 1870 körül (lechnertudaskozpont.hu)

Dinasztiák: Hauszmannék – apósok, vejek, meg a historizmus
Emberek/Portré

Dinasztiák: Hauszmannék – apósok, vejek, meg a historizmus

2021.10.02. 08:03

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hauszmann Alajos, Seidl Ambrus

Vélemények:
1

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat. A Hauszmann-dinasztiával zárul a cikksorozat.

39. részével ezennel véget ér Gottdank Tibor Építészdinasztiák című cikksorozata. A hiánypótló sorozat keretében az elmúlt több mint egy év során megannyi közismert és kevésbé közismert hazai építész családtörténetével ismerkedhettünk meg. A felmenők, testvérek, gyermekek, unokák és házassági kötelékek szövevénye meglepő helyekre és sok izgalmas épülethez vezetett el minket és olvasóinkat. A sorozat zárása mellé ajánljuk a szerzővel készült interjúnkat.

A német-bajor eredetű katolikus Hausmannok (nevezték őket Hazmannak vagy Haszmannak is) már a 18. század első felétől lakták Óbudát. Konrad Hausmann a 19. század elején költözött Buda-Újlakra. Fia, Ferenc, aki már a „Hauszmannt" használta családnévként, kiskereskedő, fűszeres volt Vízivárosban. 1843-tól polgárjogot szerzett, egy évre rá nősült, Maár Annát vette el. A Fazekas (Szilágyi Dezső) téren állt házuk és boltjuk is. A házaspárnak öt gyermeke született: Hermina, Alajos, Ferenc, Emericus (aki még csecsemőként meghalt) és Kornélia.

Hauszmann Alajos, a másodszülött és a sorban az első fiú 1847-ben látta meg a napvilágot. A szabadságharc idején páréves, gyermekévei a Bach-korszak idejére estek. Budán a várbeli piaristák iskolájában kezdett tanulni, majd negyedik osztályra és első gimnáziumra Tatára küldték a magyar nyelv megtanulása végett. 1858-tól ismét Budán folytatta iskolai tanulmányaimat, immár a Főreálban (a későbbi Toldy Gimnáziumban). Hauszmannt középiskolás éveiben főleg a vegytan és a fényképezés érdekelte. Sportolt is, néhány társával együtt megalakította az első budai csónakegyesületet. Színészettel is foglalkozott: magyar színitársulatot verbuvált a német mérnökök és cseh hivatalnokok által létrehozott német nyelvű színielőadások ellensúlyozásaként.

Mint reáliskolai rajzoló, beállt Szkalnitzky Antal építészeti irodájába dolgozni – ami meghatározónak bizonyult Hauszmann későbbi karrierje szempontjából. Szkalnitzky akkor (Ybl Miklóssal együtt) Friedrich August Stüler építésvezetője volt a Magyar Tudományos Akadémia-palota munkálatainál. Hauszmann így Stüler porosz neoreneszánsz stílusával ismerkedett meg először, és ez a benyomás erősen meghatározta későbbi munkásságát. (1863-ban éppen az MTA épület építése idején avatta „legénnyé" a kőműves céh.) Édesapja halála után bekövetkező családi pénzügyi gondok miatt magánórákat is adott.

Hauszmann a budai Műegyetemen 1864-ben kezdte meg tanulmányait, majd 1866-ban Lechner Ödönnel és Pártos (Puntzmann) Gyulával – akiket Szkalnitzky irodájából ismert – Berlinben folytatta a neves Bauakademie-n – Lucae, Strack, Adler, Schwalde, Boetticher és Biermann tanároknál. Emellett a Lucae és Orth cégnél dolgozott is. Hauszmann Berlinben ismerte meg Mariette Seniort (1850-1947), akivel 1874-ben kelt egybe.

Hauszmann Alajos 1870 körül (lechnertudaskozpont.hu)
1/23
Hauszmann Alajos 1870 körül (lechnertudaskozpont.hu)

Tanulmányai befejezése után beutazta Angliát, Olaszországot (Pompeijásatásait is megtekintette), Franciaországot és Németországot, Svájc és Hollandia területét, elősorban reneszánsz emlékeket tanulmányozott. Közben a magyar kormány ösztöndíjával 1867-ben meglátogatta a párizsi világkiállítást és ugyanebben az évben a Magyar Mérnök-Egyesület tagjává is vált.

1868-ban Szkalnitzky meghívta őt asszisztensének a Műegyetemre, majd 1870-ben helyettes tanár lett belőle. Egyidejűleg vezető állást töltött be 1870-ig a Szkalnitzky és Koch cég irodájában is. Itt vezetése alatt épültek Wodianer Albert és Zichy János budapesti palotái.

A Műegyetemen, 1868-ban a Díszépítészeti tanszék tanársegédje lett, majd műszaki rajzot tanított. 1872-ben, 25 évesen a Középítéstani és Műépítészeti Tanszék egyetemi tanárává nevezték ki. Fontos szerepet játszott a műegyetemi oktatásban, a frissen szerveződő építészeti szakosztály létrehozásában. Magyar nyelvű tankönyvek nem lévén, a tananyagot német művekből maga állította össze.

Hauszmann alkotó építészi periódusa az 1870-es évek elejétől kezdődött. Az azóta lebontott belvárosi Akadémia utca 5. és a szintén már nem létező Erzsébet téri kioszk jelentik első fontos önálló műveit.

Erzsébet téri kioszk 1880 körül, tervező: Hauszmann Alajos (Klösz György felvétele – Budapest Főváros Levéltára XV_19_d_1_05_034)
2/23
Erzsébet téri kioszk 1880 körül, tervező: Hauszmann Alajos (Klösz György felvétele – Budapest Főváros Levéltára XV_19_d_1_05_034)

A ferencvárosi Gönczy Pál utca 1-3. és a józsefvárosi József körút 48. és Akácfa utca 63. következtek.

Az 1873-as esztendőhöz fűződött első nagy pályadíja, amelyet az új József Műegyetem számára készített tervével nyert meg. A nyilvános tervpályázat a Kunewalder-ház telkén létesítendő épület tervének elkészítését tűzte ki céljául. A felkért zsűri – amelynek tagjai között a neves Theofil Hansen és Friedrich Schmidt építészek is helyet foglaltak – a pályadíjat egyhangúlag Hauszmannak ítélte. Tervei azonban nem kerültek kivitelezésre, ám pályázati sikerét később még sok más hasonló szereplése követte. Részt vállalt az Építési Ipar című szaklap elindításában.

1876-ban Hauszmann tervét fogadták el három új kórház építésére meghirdetett pályázaton. Majd 1877-ben terve első díjat nyert az Üllői úti klinikák pályázatán is. Ebben az esztendőben egyébként Steindl Imrével dolgozott az új Polytechnikum tervein. 1879 és 1881 között lett első ízben a Műegyetem építész karának dékánja.

Budapesten 1875-ben átalakította a lánchídtéri, mára elpusztult Coburg-palota belsejét. Ugyancsak 1875-ben tervezte a pesti Veress Pálné (Zöldfa) utca és Szerb utca sarkára a háromemeletes Monaszterly díszpalotát, valamint Almássy Béla gróf részére a Puskin (Eszterházy) utcai palotát. 1877-1878-ban készült a gyomai Wodianer-kastély és a Jézus Szíve temploma. Hauszmann a neoreneszánsz mellett egyidőben többfajta történeti stílus formakészletéhez is bátran nyúlt, ha a feladat vagy a megrendelő igénye ezt kívánta. Idővel a monarchia konzervatív-historizáló Budapestjének igényes arculatformálójává vált, az Ybl Miklós utáni korszak meghatározó magyar építésze lett.

Gyomaendrőd, Jézus Szíve templom, tervező: Hauszmann Alajos (a szerző felvétele)
3/23
Gyomaendrőd, Jézus Szíve templom, tervező: Hauszmann Alajos (a szerző felvétele)

Az Andrássy út 106-ban, 1877-ben készült el Szily Kálmán lakóháza, a Petőfi Sándor (Koronaherceg) utcába a „Három mór"-ház helyére 1878-ban tervezte Hauszmann a Donna-örökösök háromemeletes épületét. Ugyancsak 1878-1879-ben épült fel tervei alapján Kégl György palotája az Andrássy út 70-ben. Az Erzsébet téri Kioszknál összegezett stílussajátosságai olvashatók le lényegében az Andrássy út 84.-Szív utca 24. alatti Stern-féle sarokházáról is.

1882-ben nemzetközi pályázatot írtak ki az Országház építésére, ahol Steindl gótikus és Hauszmann barokkos-klasszicizáló stílusban fogalmazott terve egyaránt első díjat nyert. Tisza Kálmán miniszterelnök és Ybl Miklós Hauszmannt támogatták, Andrássy Gyula és Tisza Lajos Steindl terve mellett törtek lándzsát. Végül a bizottság egy szavazat-többséggel utóbbi terv mellett döntött, Steindl kapta a megbízást.

Fontos alkotása a Markó utcai Főreál Geiimnázium1883-ból.

Budapest, Állami Felső Ipariskola és Technológiai Iparmúzeum (ma: ÓE Bánki Donát Mérnöki Kar), 1890 körül, tervező: Hauszmann Alajos (Hermann Oskar Rückwardt felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)
4/23
Budapest, Állami Felső Ipariskola és Technológiai Iparmúzeum (ma: ÓE Bánki Donát Mérnöki Kar), 1890 körül, tervező: Hauszmann Alajos (Hermann Oskar Rückwardt felvétele, FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Hauszmann fokozatosan a neobarokk felé fordult építészetében. A neoreneszánsz egysíkú tömeghasználatával szakított. Épülettömegeit egyfajta szobrászként kezdte formálni. Díszítőkedve nőtt, épületszobrokat, homlokzatplasztikákat alkalmazott. A társművészeteket is bevonta építészeti elképzeléseibe. Nem volt forradalmár, de „a klasszicizáló, monumentális nyugalomnak és a viszonylagos, választékos formatakarékosságnak olyan jellemző megtestesülése jelentkezett egész életművén keresztül, amely egyetlen kortársánál sem tapasztalható ezen a fokon."[1]

1890-ben a New York amerikai életbiztosító társaság hirdetett pályázatot palota építésére, ahol Hauszmann első díjat nyert, az ő tervei szerint is készült el az épület.

Megbízást kapott a Kúria, azaz az Igazságügyi palota és a fiumei kormányzói palota megtervezésére, majd Ybl halálakor a budai királyi palota építésvezetői tisztjét is ő vette át. Elismerték, nemzetközi szinten is: Steindl mellett őt is tiszteletbeli levelező tagjai közé választotta a londoni Royal Institute of British Architects (RIBA).

Budapest, Kossuth Lajos tér 12., 1896-ban, tervező: Hauszmann Alajos - Klösz György felvétele (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
6/23
Budapest, Kossuth Lajos tér 12., 1896-ban, tervező: Hauszmann Alajos - Klösz György felvétele (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az ezt követő, 1896-1903 közötti neobarokk stílusban zajló palotabővítés minden korábbinál nagyobb feladat elé állította az akkor már több, mint ötvenéves Hauszmannt. Az Ybl Miklós által elkezdett, de halálával Hauszmannra szállt hatalmas munka során Hauszmann felhasználta a Mária Terézia-kori palota Jadot - Pacassi - Oracsek - Hillebrandt - Montoyer - Rupp-féle hagyományait és európai történeti építészetből vett tapasztalatait. Magyarország akkori legnagyobb épületkompozícióját hozta létre (A kupolával koronázott épülettömb Ybl-koncepciója volt. A palotakomplexum Duna felőli oldalának meghosszabbítása és délnyugati oldalon a Krisztinaváros felé való bővítése is Ybl tervei szerint valósult meg. A többi azonban Hauszmann munkája volt.)

Budapest, a királyi palota, a főőrségi épület és a lovarda, 1910 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény és Fortepan)
7/23
Budapest, a királyi palota, a főőrségi épület és a lovarda, 1910 körül, tervező: Hauszmann Alajos (FSZEK Budapest Gyűjtemény és Fortepan)

Az 1896. évi Millenniumi kiállításon műveinek gazdag anyagával szerepelt.

A XX. század elejére Hauszmann Alajos és Lechner Ödön (aki ugye sohasem taníthatott a Műegyetemen és a nagyobb állami pályázatokat sorra vesztette el) szakmai vitája felerősödött a nemzeti stíluskeresés kérdésében. Hauszmann még a Budavári Palotánál is visszatartotta magát a szecessziótól és annak nemzeti formanyelvbe ágyazásától, nem használta architektonikus dekorációként – bár szobrászati díszítések terén reagált rá. Pár év múlva Hauszmann tartott egy fontos beszédet a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben[2], melyben többek között így fogalmazott:

„Az angolok és a németek a hagyományból fejlesztették ki a modern családi házat és típust alkottak, amely amellett, hogy megfelel szokásaiknak, nemzeti jelleggel is bír. (...) Ugyanevvel a szemponttal, tudniillik a nemzeti hagyományokat felhasználni és a modern művészetnek szolgálatába állítani, találkozunk a franciáknál és az egyéb kultúrnemzeteknél is, és nekünk is ezt az utat kellene választani. (…) Nem a szimmetria, az egyenlő ablakaxis távolságok és a sakktábla szerinti szobabeosztás képezik a kiindulási pontot, hanem a helyiségek célszerű és változatos elrendezése, a rendeltetésből kifolyó méretnek és alaknak megállapítása, a kellő levegő és világosságról való gondoskodás. (…) Tanuljunk a régin, keressük az újat, tartsuk ébren érzékeinket a maradandó becscsel bíró hazai emlékeink irányában, ezekből fejlesszük tovább építészetünket, de fogadjuk nyílt szemmel az újból azt, ami jó."

Hauszmann 1900-ban a Műegyetem rektora lett, elnöksége alatt 1902-ben alakult meg a Magyar Építőművészek Szövetsége, melynek két elnöke (hivatalosan első és második mestere), a két volt berlini diák, Hauszmann és Lechner lett. (Zárójeles megjegyzés: a sors kegyéből, 100 év múlva egy Hauszmann és egy Lechner leszármazott egymásba szeretett, egybekelt, gyermekük pedig a Hauszmann-Lechner kapcsolatot kutatja – de erről még szó lesz.)

De térjünk vissza Hauszmann munkásságához: a Műegyetem Múzeum körúti és annak környékén lévő épületei ebben az időben már egyre kevésbé tudtak megfelelni az intézményi igényeknek. 1902-ben született döntés az új lágymányosi egyetem létrehozásáról. A tervezéssel Cziegler Győzőt bízták meg, aki azonban csak a kémiai és a fizikai intézetek terveit tudta elkészíteni, mivel időközben súlyosan megbetegedett, majd 1905-ben meg is halt. Ekkor a helyét Hauszmann vette át és alkotta meg a Műegyetem központi épületét. (Pecz Samu tervezte a könyvtárat és több más kiegészítő épületet).

Budapest, a Műszaki Egyetem központi épülete 1940-ben, tervező: Hauszmann Alajos (Fortepan/Somlai Tibor)
11/23
Budapest, a Műszaki Egyetem központi épülete 1940-ben, tervező: Hauszmann Alajos (Fortepan/Somlai Tibor)

Hauszmann munkálkodása kiterjedt vidékre is, nagyobb szabású feladatokhoz jutott Kolozsvárott (egyetemi klinikák, kórház) és Szombathelyen (az egykori városháza és színház, valamint banképület), ezenfelül egy sor urasági kastélyt is tervezett.

1906-ban megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét. A Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöki tisztét 1906 és 1909 között töltötte be. A MÉSZ közgyűlése 1909-ben választotta meg örökös tiszteletbeli tagjának.

Kései fontos munkái közé tartozott a Reáltanoda utca 13-15. szám alatti épületnek, a Mérnökegylet székházának átalakítása, a ma már nem létező testőrségi paloták a Dózsa György téren, valamint a Veres Pálné utca 28. szám alatti Csekonics-ház.

Hauszmann nem csupán az egyetemen figyelt a tehetségekre, sok későbbi fontos építészünknek adott kezdőlökést és foglalkoztatta műtermében, így Lajta Béla, Komor Marcell, Korb Flóris, Giergl Kálmán, Kőrössy Albert Kálmán, Márkus Géza, Sebestyén Artúr, Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Wälder Alajos és Baumgarten Sándor is nála bontogatta szárnyait.

Budapest, Dózsa György tér, Magyar kir. testőrségi paloták 1904-ben, tervező: Hauszmann Alajos (képeslap)
12/23
Budapest, Dózsa György tér, Magyar kir. testőrségi paloták 1904-ben, tervező: Hauszmann Alajos (képeslap)

1918-ban nemességet és a „velencei" nemesi előnevet adományozott a király Hauszmannak. 1922-ben a Műegyetem díszdoktorává avatták, 1924-ben feleségével aranylakodalmát ünnepelhette, majd az MTA tiszteletbeli tagjává is megválasztották. 1926. július 31-én, féléves betegeskedés után, 79 éves korában hunyt el Velencén. Sírját majd veje tervezi, akiről pillanatokon belül szó lesz. (2011-ben Hauszmann posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. A róla elnevezett, a magyar kormány által támogatott Nemzeti Hauszmann Program a budai várnegyed fejlesztését célozza.)

Hauszmann Alajos 1915 körül (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1926/31-33., 197. o.)
13/23
Hauszmann Alajos 1915 körül (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1926/31-33., 197. o.)

És most tekintsünk a következő generációkra. Látható, hogy Hauszmann Alajos szellemi örökségének ápolása, valamint a keresztény valláshoz és a művészetekhez való erős kötődés mind a mai napig jellemzi a leszármazottakat. Akik között találunk építészt, építőipari szakembert is. 

A Hauszmann-Senior házaspárnak két gyermeke született: Hauszmann Jenő (1875-1951), aki gazdálkodó lett Szentendrén és Hauszmann Gizella (1878-1968), aki egy építészhez, Hültl Dezsőhöz ment hozzá 1899-ben.

Hültl Dezső (1870-1945) építészeti útkeresése elválaszthatatlan apósa és egyben mestere munkásságától, szakmai és oktatói karrierjének alakulása is hasonlít Hauszmannéra. A felsőbányai születésű Hültl gimnáziumi tanulmányait magántanulóként kezdte a gyulafehérvári katolikus gimnáziumban. A 2. osztálytól a budapesti piarista gimnáziumban tanult, ahol 1888-ban jelesen érettségizett, majd 1892-ben a József Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Itt ismerte meg Hauszmannt, aki szakmai példaképe lett, majd egyben rokonságának tagja. A Műegyetem elvégzését követően Hauszmann mellett dolgozott a budai királyi vár átalakítási munkáinál, majd 1898-tól Hauszmann tanszékén tanársegédként dolgozott a Műegyetemen. 1906-ban doktori értekezést írt Bernini életéről, és ezzel az első építész lett, aki műszaki doktori címet szerzett. 1913-ban pedig, Hauszmann nyugalomba vonulása után az újkori építéstani tanszék professzorává nevezték ki, és e tisztet 27 éven át látta el.  Közéleti tevékenységet fejtett ki többek között a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben, a MÉSZ-ben, a Magyar Képzőművészeti Társulatban és az Iparművészeti Társulatban. A RIBA és az MTA tagjává vált. Az Országgyűlés felsőházába is beválasztották. A Műegyetem építész karának dékánja, majd 1930-ban a Műegyetem rektora lett. Címei és rangjai szinte Hauszmann címeit és rangjait másolták. Sőt, talán túl is szárnyalták: Ferenc József-rend lovagkeresztje, Signum Laudis, Magyar Érdemrend Középkeresztje, Corvin-koszorú és Corvin-lánc. Hültl a II. világháború előtti magyar építészet államilag is elismert reprezentánsa volt.

Hültl Dezső 1910 körül (Tolnai Világlapja, 1930/47., 4. o.)
14/23
Hültl Dezső 1910 körül (Tolnai Világlapja, 1930/47., 4. o.)

Életművére elsősorban, bár nem kizárólag a barokkos hangvétel jellemző. Korai műveit még apósával közösen jegyezte: a ma már nem létező Vöröskereszt Egyleti palota, a későbbi Külügyminisztérium a Dísz tér 1.-ben és a Hauszmann-féle építő társaság székháza a Budafoki út 3.-ban ennek példái. A Várépítő Bizottság megbízásából az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar részlegén dolgozott.

Ezt követően önálló munkákkal jelentkezett, ezek között a fontosabbak a Pénzügyminisztérium nyugdíjalapjának eskü téri bérháza és a krasznahorkai Andrássy-képtár, amelyeket több nagy budapesti bérház és más épület követett, míg az első világháború előtti műveinek sorát a budapesti Kegyesrendi gimnázium és rendház épülete zárta le.

Krasznahorkaváralja, Lipová 122., 1909-ben, tervező: Hültl Dezső (Vasárnapi Újság)
15/23
Krasznahorkaváralja, Lipová 122., 1909-ben, tervező: Hültl Dezső (Vasárnapi Újság)

Következtek olyan művei, mint a Pajor-szanatórium a Vas utcában, az angolkisasszonyok zugligeti temploma a Szarvas Gábor úton, a Mester utcai Felsőkereskedelmi iskola, a Piarista székház és a Gazdák Biztosító Intézetének bérháza a Kálvin téren. Vidéki épületei közül kiemelkedik a kecskeméti katolikus főgimnázium és a komáromi kultúrház.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által elfogadott szabályozási terv részeként Hültl egységes homlokzati tervet dolgozott ki a Kossuth tér déli oldalára, előírva, hogy a déli térfalat alkotó épületek mindegyike a megtervezett homlokzattal épüljön meg.

Budapest, Vas utca 17., 1927-ben, tervező: Hültl Dezső (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
16/23
Budapest, Vas utca 17., 1927-ben, tervező: Hültl Dezső (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapest, Mester utca 58., 1913-ban, tervező: Hültl Dezső (Erdélyi Mór felvétele – FSZEK Budapest Gyűjtemény)
17/23
Budapest, Mester utca 58., 1913-ban, tervező: Hültl Dezső (Erdélyi Mór felvétele – FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1930-as években Hültl letisztultabb történeti építészethez nyúlt és óvatosan a modernhez is. Az egyetemi oktatásban, 1930. évi műegyetemi rektori székfoglalójában ugyan elvetette a Bauhaus kezdeményezéseit és az új építészeti törekvéseket, az általa is támogatott tantervi reform azonban utat adott az új építészet művelésének.

Budapest, Istvánmezei út 6., autóbuszgarázs, 1934-ben, tervező: Hültl Dezső (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
18/23
Budapest, Istvánmezei út 6., autóbuszgarázs, 1934-ben, tervező: Hültl Dezső (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ebbe a gondolkodásba illenek erősen funkcionalista vonásokat mutató művei, így a Mihailich Győzővel együtt alkotott zuglói autóbuszgarázs a Cházár András utcában (ma bevásárlóközpont) és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének kórháza (ma Péterffy Sándor utcai kórház).

Budapest, Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének kórháza (ma: Péterffy Sándor utcai kórház), 1934-ben, tervező: Hültl Dezső (Tér és Forma, 1934/7., 185. o.)
19/23
Budapest, Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének kórháza (ma: Péterffy Sándor utcai kórház), 1934-ben, tervező: Hültl Dezső (Tér és Forma, 1934/7., 185. o.)

Utolsó fontos alkotása a Rákóczi út és a Károly körút sarkán 1939-ben felépült MTA bérpalota, amely szerencsésen illeszkedik a Baráth Béla-Novák Ede páros által 1935-ben alkotott Georgia-házhoz.

Budapest, Rákóczi út 2. 1955-ben, tervező: Hültl Dezső (Fortepan/Bencze László)
20/23
Budapest, Rákóczi út 2. 1955-ben, tervező: Hültl Dezső (Fortepan/Bencze László)

Hültl 1940-ben ment nyugdíjba. Budapest ostromát már betegen vészelte át. 1945. július 11-én hunyt el. Bátyjának, dr. Hültl Hümér orvosprofesszornak Kerepesi úti temetőben lévő sírboltjába temették.

Hültl Dezső 1920 és 1940 körül (Budapest, 2007/8., 32. o. és Wikipedia/BME Levéltára)
Hültl Dezső 1920 és 1940 körül (Budapest, 2007/8., 32. o. és Wikipedia/BME Levéltára)
21/23
Hültl Dezső 1920 és 1940 körül (Budapest, 2007/8., 32. o. és Wikipedia/BME Levéltára)

A Hültl-Hauszmann házaspárnak három utódja született: két leány, Helén és Marietta, és egy fiú, Hümér.

Hültl Marietta Tuzson Tibor (1896-1995) gépészmérnökhöz ment nőül. Gyermekük Tuzson János mérnök, feltaláló lett, leányából pedig építész az Egyesült Államokban.

Hültl Helén (1903-1977), a másik leány Hauszmann-unoka, dr. Seidl Ambrushoz, egy miniszteri tanácsos fiához, a későbbi hitelszövetkezeti vezérigazgatóhoz ment hozzá 1923-ban. Négy gyermekük közül az elsőszülött ifjabb Seidl Ambrusból (1924-2018) – Ambrusok egyébként a Seidl családban generációk hosszú során át hagyományosan felbukkannak – építészmérnök lett.

Seidl Ambrus az Építéstudományi Intézet munkatársaként kezdett dolgozni. 1969-ben a Kiváló Feltaláló kitüntetés bronz fokozatában részesült.

Népszerű szakkönyvek-oktatási segédletek szerzője lett. Írt a tetőfedésről, a szakipari munkákról, beton- és kőművesmunkákról, de építészettörténeti írásaival is sikert aratott. Építészeti ismeretterjesztő művei az Építészeti kuriózumok és a Mesélő épületek, mesélő építészek. A Napfény és árnyék című szakkönyvet Marietta húgával közösen írta 1988-ban. Seidl 1991-ben le is doktorált.

Dr. Seidl Ambrus: Építészeti kuriózumok c. könyvének 1995-ös kiadása
22/23
Dr. Seidl Ambrus: Építészeti kuriózumok c. könyvének 1995-ös kiadása

Az 1972-ben főiskolává vált Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikumban Seidl tanszékvezető, majd intézetvezető lett, több főiskolai jegyzetet írt. Az építészképzés ügyére tette fel fél életét, ahogyan tették ezt jeles felmenői is, kiknek emlékét Seidl írásaival és előadásaival is ápolta. 1997-ben Seidl szerkesztésében és jegyzeteivel került kiadásra Hauszmann Alajos naplója.

Seidl Ambrus 2010 körül (Seidl Ágoston)
23/23
Seidl Ambrus 2010 körül (Seidl Ágoston)

Seidl Ambrus gyermekei közül Zsuzsanna (1951) 1974-ben végzett a Budapesti Műegyetemen építészmérnökként. Ágostonból (1953) építéskémiával foglalkozó vegyész vált, Ambrusból (1956-2020), aki ábrázoló geometriából, matematikából és fizikából diplomázott, majd teológiát hallgatott, katolikus pap lett.

Seidl Ágoston egyik lánya szintén ősei foglalkozását választotta: Stibrányiné Seidl Márta építészmérnökként végzett, épületek minőségellenőrzése, tűzvizsgálata a szakterülete. Festészettel is foglalkozik.

Seidl Ambrus testvérei közül Seidl Gábor (1930-2018) gépészmérnök lett, de fia, Tibor, Hauszmann Alajos ükunokája, akinek anyósa Lechner Ödön dédunokája, szerkezetépítő mérnökként diplomázott, saját építészeti szoftvercéget vezet, tisztségviselő a Magyar Mérnök Kamarában és ő is rengeteget tett és tesz a család szellemi örökségének fenntartása érdekében.

A legifjabb építész a Hauszmann-leszármazottak között Seidl Tibor fia, Seidl Krisztián, aki a Vikár és Lukács irodában kezdte karrierjét (részt vett a nívódíjas Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ tervezésében, 2016-ban), majd a Zoboki irodában folytatta és ma is ott dolgozik. Seidl Krisztián a pécsi Breuer Marcell építészettörténeti doktori iskolába is jár, ahol – és ennél tán nem is találhatott szebb feladatot - a két neves felmenő: Hauszmann és Lechner szakmai kapcsolatát kutatja.     

Így kerek a családtörténet.

És így kerek a cikksorozat is. A Hildektől a Quittnereken át Vadászékig, a Pollackoktól a Bierbauereken keresztül a Preisich családig 39 részben sikerült magyar építészdinasztiák, művészek, mérnökök, mesterek történetét végig követni az utóbbi századokból. Adatok, sorsok, elvek, stílusok és házak, elmélet és gyakorlat sokszínű világa rajzolódott ki. Szomorú és felemelő jelenetekkel. Kérdőjelekkel meg felkiáltójelekkel.

És mindezt végig kísérte az építés szép és örök emberi vágya, ami apáról fiúra, anyáról lányra, mesterről tanítványra szállt.

Gottdank Tibor

 

[1] Czagány: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai, Művészettörténeti Értesítő, 1978/4., 245. o.
[2] Néhány szó a modern építészetről, Építő Ipar, 1908/12., 119. o.

 

Források:

Czagány István: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai, Művészettörténeti értesítő, 1978/4., 225-255. o.
Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
Farkas Anita: Oroszlán az asztalon, Magyar Kónika, 2020/11., online
Ferkai András, Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001
Geni.com
Genthon István - Zakariás G. Sándor: Magyarország Művészeti Emlékei, 3. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961
Gerle János: Hauszmann Alajos, Holnap Kiadó, 2002
Karácsony Rita: Hültl Dezső, Holnap Kiadó, 2020
Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945, I-II., Akadémiai Kiadó, 1985
Németh Lajos (szerk.): Magyar Művészet 1890-1919, I-II., Akadémiai Kiadó, 1981
Pesti Mónika: Aki Herz pasát is tanította, Lechner Tudásközpont, online, 2017.
Rados Jenő: Dr. Hültl Dezső (1870-1945), Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve, 1955/1956, 88-89. o.
Seidl Ambrus (szerk.): Hauszmann Alajos naplója – Építész a századfordulón, Gondolat Könyvkiadó, 1997.
Seidl Tibor közlése
Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19. században - Építészet és iparművészet, Osiris Kiadó, 2013.

Szakfolyóiratok, közlönyök: Budapest, Budapesti Közlöny, Építés-Építészettudomány, Építő Ipar, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Fővárosi Közlöny, Hivatalos Közlöny, Központi Értesítő, Magyar Építőművészet, Magyar Mérnök és Építész Egylet Értesítője/Évkönyve/Közlönye, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Magyar Tudomány, Műemlékvédelem, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (1)
Pákozdi
2021.10.02.
09:54

Gratulálok, kedves Gottdank Tibor és köszönjük ezt a páratlanul igényes és információ-gazdag sorozatot.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk