/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Emberek/Portré

Dinasztiák: az Ágoston testvérek

1/16

Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)

?>
Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)
?>
Budapest, Dessewffy utca 6. és Irányi utca 10., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
A Hungária Fürdő homlokzata 1910-ben, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1910/3., 10-13. o.)
?>
A Hungária Fürdő homlokzata 1910-ben, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1910/3., 10-13. o.)
?>
A Hungária Fürdő homlokzata 1910-ben, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1910/3., 10-13. o.)
?>
Budapest, Csanádi utca 2., tervező: Ágoston Emil (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Nyúl utca 6., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Balzac utca 11., tervező: Ágoston Emil, építőmester: Ágoston Géza és Kudelka Ármin (Google Maps, 2019)
?>
Budapest, Astoria szálloda, 1929 körül, korabeli grafika, tervező: Hikisch Rezső és Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Az Astoria szálloda Ágoston Emil által tervezett korabeli lépcsőháza és szalonja (Művészet, 1914/8., 404-405. o.)
?>
Budapest, Lánchíd utca 7-9, 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 17. o.)
?>
A Budai zsinagóga tervpályázata, Ágoston Emil pályaművének részlete, 1913-ból (Építő Ipar, 1913/30., 328. o.)
?>
Budapest, Múzeum körút 41., tervező: Ágoston Emil (a szerző felvétele)
?>
Ágoston Géza 1930 körül (Ágoston Gábor felvétele)
?>
Budapest, Visegrádi utca 35., tervező: Ágoston Géza (Google Maps, 2011)
?>
Budapest, Visegrádi utca 35., tervező: Ágoston Géza (Google Maps, 2011)
1/16

Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)

Dinasztiák: az Ágoston testvérek
Emberek/Portré

Dinasztiák: az Ágoston testvérek

2021.08.15. 09:01

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Adler Géza, Adler Emil

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat. Ezúttal az Ágoston testvérek következnek.

Adler Géza 1875-ben, bátyja, Adler Emil, egy évre rá, 1876-ban látta meg a napvilágot. Ők voltak Adler Henrik (1847-1912) fakereskedő és Weinréb Hani (1852-1913) tíz gyermeke (akik közül hét élte meg a felnőttkort) közül a legidősebbek, így taníttatásukra jutott még némi családi pénz.

Az Adler család egyébként Nyitra környékén élt, Géza még Verebély, Emil már pár kilométerrel arrébb, Aranyosmarót városkában született. A család aztán az 1880-as évek közepén Valkócon lakott, majd pár éven belül felköltözött Pestre. (Adler Henrik idővel fakereskedést üzemeltetett az újlipótvárosi Duna-parton.)

A legidősebb Adler fiúkat tehát taníttatták, és ők jól tanultak. A fővárosi IV. kerületi Községi Főreálba, a mai Eötvös Gimnáziumba jártak. (Az Adler család az 1880-1890-es években még nem volt tehetős, a gyerekek segélyben is részesültek az iskolától.) Érettségi után a József Műegyetemre kerültek, ott végeztek 1898-ban, illetve 1899-ben, építészmérnökként. Emil a tervezés, Géza inkább a kivitelezés felé fordult.

Emil a diplomaszerzést követően, tanulmányútján Olaszországot kereste fel, majd Párizsban töltött el két, Berlinben egy évet. Miután hazatért, behívták katonának.

Leszerelt és önálló irodát nyitott. A főváros egyik legfoglalkoztatottabb bérháztervezője lett. 1906-ban kisebb átalakításokra kapott építési engedélyt a Hársfa utca 24.-ben. Már nagyobb feladat volt 1907-ből egy háromemeletes házra kapott engedély az Attila út 47.-be, majd a Dessewffy utca 6.-ba épülő kétemeletes ház terveit készítette (ide költözött irodájával együtt).

Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)
Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)
1/16
Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)

Emil 1907-től, Géza 1909-től lett Adlerből Ágoston. Emil 1908-tól lett – Somló Emil ajánlásával – a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja (1914-ben kitüntetést is kapott az Egylettől). Géza 1909-ben vált az Építő-, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestülete tagjává.

Maradjunk egy ideig Ágoston Emilnél. 1907-ben kapott tervezői engedélyt az Irányi utca 10.-be, egy háromemeletes manzárdtetős házra (a megvalósult ház négyemeletes lett). A megbízó ezúttal Unger Richárd jogász volt, aki később az Astoria szálloda építtetője és első tulajdonosa lett. (Az Astoria szállodához Ágostonnak is volt köze, de erről később.)

Budapest, Dessewffy utca 6. és Irányi utca 10., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Budapest, Dessewffy utca 6. és Irányi utca 10., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
2/16
Budapest, Dessewffy utca 6. és Irányi utca 10., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1909-ben készült el tervei alapján a Dohány utca 44.-ben a Hungária Úszócsarnok és Gőzfürdő. A ma már műemléki védelem alatt álló épület homlokzata egyetlen, nagy nyílásra komponált, sima kőburkolatos, szobordíszes, későszecessziós alkotás. A főhomlokzatot és a medenceteret Zsolnay-kerámiával, bronz falikarokkal és korlátokkal, faragásokkal díszítették, kiképzése Budapest legszebb fürdőivel, a Gellérttel és a Széchenyivel vetekedik. A megszokott fürdőhelyiségek mellett úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott az épületben. Az uszoda üvegkupolája mechanikusan mozgatható volt, szép idő esetén széttolták, hogy a vendégek a szabad ég alatt is fürdőzhessenek. (A Magyar Építőművészet 1910-ben igényes épületfotókkal mutatta be a fürdőt, valamint az Irányi utca 10. alatti művet.)

A Hungária Fürdő homlokzata 1910-ben, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1910/3., 10-13. o.)
3/16
A Hungária Fürdő homlokzata 1910-ben, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1910/3., 10-13. o.)

A Kazinczy utcai ortodox zsinagógára kiírt pályázaton megosztott első díjban részesült. (Végül a Löffler testvérek tervezhették az épületet.) A szentesi vármegyeháza tervpályázatán is indult. Franz Matouschek bécsi építésszel indult a trieszti zsinagóga tervpályázatán. Első díjasok lettek, de végül a trieszti Ruggero és Arduino Berlam irodája tervezhette a templomot. A Nádor utca 6. szám alatti banképületre kiírt pályázaton is indult. (Tervét megvételre érdemesnek ítélték.) Ágoston részt vállalt a Mérnök- és Építész Egylet néhány tervpályázatának előkészítésében is.

Budapest, Csanádi utca 2., tervező: Ágoston Emil (a szerző felvétele)
6/16
Budapest, Csanádi utca 2., tervező: Ágoston Emil (a szerző felvétele)

Wesselényi utca 32., Nyúl utca 6., Csanády utca 2. (itt már vasbeton oszlopokat is alkalmaztak az építésnél), Balzac utca 8-10. és 9-11., Bajcsy-Zsilinszky (Váczi körút) út 7., Dob utca 5. és a Dorottya utca 9. (itt is tartott fenn irodát Ágoston Emil és Géza is; a házzal együtt tervezett, a földszintet és az I. emeletet átfogó portálsort is tervezett Ágoston Emil) – ezek a jellegzetes bérházak fémjelzik Ágoston Emil háború előtti alkotói korszakát. Továbbá hozzátehetjük még a Király utcában (14., a 42. és a 102. szám alatt) álló műveket és a Falk Miksa 30. alatti házakat is.

Ágoston műveiben egyedi módon, de harmonikusan keverednek az erdélyi, észak-német és skandináv századfordulós építészet elemei, már-már premodern hangulatot árasztva. Mozgalmas homlokzati kiképzés; kiugró zárterkélyek, erkélyek és más homlokzatelemek; hangsúlyos oromzat; játék nyílászárókkal, síkokkal, anyagokkal; a homlokzati ornamentika visszafogottsága – ez jellemzi Ágoston Emil házait 1906 és 1910 között.

1910-ben a Szent István tér 4-5. alatt épült, historizáló ötemeletes Ágoston-mű, a megbízó újfent Unger Richárd volt. 1912-ben a Váczi körút (Bajcsy Zsilinszky út) 30.-ba készített banképület-tervet.

Budapest, Nyúl utca 6., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
7/16
Budapest, Nyúl utca 6., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

De ne feledkezzünk meg a másik Ágoston fivérről. Ágoston Géza már 1905-től megkezdte építészi-építőmesteri működését, majd 1910-től közös irodát nyitott és kapott iparengedélyt a szintén építész-építőmester Kudelka Árminnal (1881-1939) (A Kudelka dinasztiáról itt olvashatunk. Irodájuk, ami még a világháborút követően is működött, a Honvéd utca 14.-be volt bejegyezve, majd idővel a Báthory utca 10.-be költözött (ahol Ágoston Emil is vásárolt magának lakást).

Az Ágoston-Kudelka cég elsősorban építőmesteri munkákat vállalt, sok esetben Ágoston Emil terveinek kivitelét. Nevükhöz fűződik többek között a Balzac utca 9. – itt éltek az Ágoston szülők Ágoston család és a legfiatalabb fivér, a későbbi gyárigazgató, Manó (1885-1947) családjával is – és 11., a Bérkocsis utca 3. (itt is a tervező Ágoston Emil) és a Tompa utca 9. kivitelezése. A Visegrádi utca 40. esetében a terveket is az iroda jegyezte. Valószínűleg Ágoston Géza terve nyomán épült a Radnóti Miklós utca 23., a Csanády utca 8., az Üllői út 453.[1] és a Visegrádi utca 21. [2] még a XX. század elején.

Budapest, Balzac utca 11., tervező: Ágoston Emil, építőmester: Ágoston Géza és Kudelka Ármin (Google Maps, 2019)
8/16
Budapest, Balzac utca 11., tervező: Ágoston Emil, építőmester: Ágoston Géza és Kudelka Ármin (Google Maps, 2019)

Ágoston Géza 1911-ben megnősült, választottja a nagytőkés Fleischmann Mór leánya, Paula (1890-1957) lett. Egy fiuk született, Imre (1912-1969). Érdekesség, hogy öccsének is 1911-ben volt az esküvője. Ágoston Emil a nagykereskedő Latzkó Sándor lányát, a 21 éves Lilit (1890-1944 körül) vette el. Nekik is egy fiuk született, György. 

Ahogy említettem, Ágoston Emilnek volt némi köze az Astoria szállóhoz is. Az Astoria története a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor Unger Benedek kovácsmester a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapunál megnyitotta műhelyét. Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, majd 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi kávéház és vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált. Állandó vendége volt Petőfi Sándor, aki a fogadó melletti házban lakott 1844-ben.

Budapest, Astoria szálloda, 1929 körül, korabeli grafika, tervező: Hikisch Rezső és Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
9/16
Budapest, Astoria szálloda, 1929 körül, korabeli grafika, tervező: Hikisch Rezső és Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A mai Astoria szálloda három telekre épült, ám a tulajdonosok (az Unger, az Elek és a Takács család) nem tudtak megegyezni a tervező személyében, így egyszerre két építész kapott lehetőséget a munkára. Nem voltak társszerzők, külön-külön, de egymással összhangban dolgoztak. Hikisch Rezső a Magyar utcai részt tervezte a Kossuth Lajos utcai „portálig", Ágoston Emil a Múzeum körútit. (A Művészet című lap bemutatta Ágoston Emilnek az Astoria szállóba tervezett szobabelsőit.) Lyka Károly írta 1914-ben[3]:

„Az épület organikus egész. Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Törekvésük nem az volt, hogy ok nélküli tornyokkal, felesleges dekoratív trükkökkel mindenáron kierőszakolják e szállodai célt szolgáló építményük számára a feltűnést. […] Az épület a maga nyugodt, éles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkát s igazi – azt is mondhatnánk, hogy elegáns – nagyvárosi képet ad. Konstruktív megoldásánál épp úgy, mint díszítő feladatainál csupa modern anyag jutott szóhoz. Formális kiképzésén s belső berendezésein végigvonuló stílus a francia empire, de tekintve éppen a modern anyagokat persze nem a maga szigorú és kötött, történeti tisztaságában. Az épület földszintjét csupa bolt, kirakat tölti meg. Ez némileg esztétikai hátrány, mert zavarja, megbontja az épület masszívként ható megjelenését. A tervezők azonban, a tér ilyforma kihasználására egyenest kényszerítve voltak a telek drágaságánál fogva."

Budapest, Lánchíd utca 7-9, 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 17. o.)
11/16
Budapest, Lánchíd utca 7-9, 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 17. o.)

Ágoston Emil 1911-1912-ben az Erzsébet királyné útja 6.-ba, a Múzeum körút 41.-be, valamint a Bakáts utca 1.-be tervezett. Mindhárom – egyébként historizáló modorú – épület egy régi megrendelő, Krajner Margit szemorvos számára készült. 1912-ben a Múzeum körút 31.-be, de Budára, a Lánchíd utca 7-9.-be, a Hattyú utca 7.-be, valamint a Vérhalom utca 23.-ba is tervezett lakóházakat. Következett egy banképület tervezése a Belvárosba, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. ötemeletes, belső udvaros épülete (Kristóf tér 3., 1913–1914). Közben Ágoston a MÉSZ egyik előadója is lett. Építészetében a konzervatív vonalhoz nyúlt vissza, a korszak nagypolgári megrendelőinek megfelelve.

1913-ban indult a budai zsinagógára kiírt tervpályázaton. (A háború miatt a pályázatból semmi nem lett.) A Magyar Építőművészet ismét teret szentelt munkássága bemutatásának: több bérháza is ismertetésre került. Háború előtt utolsó munkáihoz tartozik egy emeletes ház a Bimbó út 23.-ban, egy nyaraló a Kelenhegyi út 31.-ben és egy háromemeletes bérház a Magyar utca 6.-ban.

1914-ben ismét egy korábbi megrendelő család bízta meg: Rosenthal Ignác számára tervezett bérházat a Király utca 42.-be – ismét historizáló stílusban (A Rosenthal család bízta meg Ágostont a Lánchíd utcai épület megalkotására, ráadásul a család egyik tagja, Benő az Ágoston-építészirodán kezdte rajzolóként).

A Budai zsinagóga tervpályázata, Ágoston Emil pályaművének részlete, 1913-ból (Építő Ipar, 1913/30., 328. o.)
12/16
A Budai zsinagóga tervpályázata, Ágoston Emil pályaművének részlete, 1913-ból (Építő Ipar, 1913/30., 328. o.)

1916-ban a budapesti krematórium pályázatán is elindult. 1917-re Ágoston Emil lett Wellisch Alfréd mellett Újlipótváros leggazdagabb építésze, bár a világháború természetesen az ő megrendeléseit is érzékenyen érintette. (Ágoston a Kőbányai Magyar Téglagyár Rt.-ben – amelynek vezetésében építész kollégája Kőrössy Albert Kálmán is szerepet kapott – felügyelőbizottsági tagságot szerzett.)

Budapest, Múzeum körút 41., tervező: Ágoston Emil (a szerző felvétele)
13/16
Budapest, Múzeum körút 41., tervező: Ágoston Emil (a szerző felvétele)

1919-ben az Ágoston testvérek közös építészirodát nyitottak. A Rómaifürdő létesítményeit tervezték.

1921 nyarán egy hollandiai fürdőtelep létesítése céljából utaztak el, útközben, Berlinben Ágoston Emil rosszul lett és meghalt. Még 45 éves sem volt. Hazahozták és a Kozma utcai zsidó temetőben temették el.

Ágoston Géza 1930 körül (Ágoston Gábor felvétele)
14/16
Ágoston Géza 1930 körül (Ágoston Gábor felvétele)

A Dorottya utcában lévő irodát Géza vitte tovább. Főként toldalékokat, emeltráépítéseket vállalt. De ebből az időből származó munkája, öccse, Manó számára tervezett bérház a Visegrádi utca 35.-be (ez a munka olyan, mintha öccse tervezte volna, talán az ő tervrajzait is használhatta.) (Öccse számára emeletráépítést is végzett az Erzsébet körút 17.-be.) A Tölgyfa utca 20.-ba is tervezett. Megemlíthetjük még az Üllői út 89. számú ház emeletráépítését, a Sas utca 16. alatti lakóház belső átépítéslét üzletházzá vagy a Svábhegyi Művész út 6. számú villa átépítését.

Budapest, Visegrádi utca 35., tervező: Ágoston Géza (Google Maps, 2011)
15/16
Budapest, Visegrádi utca 35., tervező: Ágoston Géza (Google Maps, 2011)

Ágoston Géza 1936-ben halt meg. Az Építőmesterek Lapja így emlékezett meg róla[4]: „… az építőmesteri karnak egyik közmegbecsülésben részesült tagja volt, aki a kari érdekek iránt mindenkor meleg érdeklődéssel viseltetett."

A Kozma utcában nyugszik ő is, ahogy öccse is.

Gottdank Tibor

 

[1] Szentmiklóssy: A magyar feltámadás lexikona, 275. o.
[2] Bolla: Újlipótváros építészete, 102. o. és 296. o.
[3] Lyka Károly: Az Astoria Szálló, Művészet, p. 402–405. 1914.
[4] Építőmesterek Lapja – A Munkaadó, 1936. március 19., 3. o.

 

Források:

Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945, Ariton Kft., 2019.
Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
Építészfórum, online
Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
FamilySearch.org
Geni.com
Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, Az Építési ipar, Budapest, Budapesti Közlöny, Építés - Építészet, Építő Ipar, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Művészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Művészet, Vállalkozók Lapja

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk