Dinasztiák: az Ágoston testvérek

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat. Ezúttal az Ágoston testvérek következnek.

Adler Géza 1875-ben, bátyja, Adler Emil, egy évre rá, 1876-ban látta meg a napvilágot. Ők voltak Adler Henrik (1847-1912) fakereskedő és Weinréb Hani (1852-1913) tíz gyermeke (akik közül hét élte meg a felnőttkort) közül a legidősebbek, így taníttatásukra jutott még némi családi pénz.

Az Adler család egyébként Nyitra környékén élt, Géza még Verebély, Emil már pár kilométerrel arrébb, Aranyosmarót városkában született. A család aztán az 1880-as évek közepén Valkócon lakott, majd pár éven belül felköltözött Pestre. (Adler Henrik idővel fakereskedést üzemeltetett az újlipótvárosi Duna-parton.)

A legidősebb Adler fiúkat tehát taníttatták, és ők jól tanultak. A fővárosi IV. kerületi Községi Főreálba, a mai Eötvös Gimnáziumba jártak. (Az Adler család az 1880-1890-es években még nem volt tehetős, a gyerekek segélyben is részesültek az iskolától.) Érettségi után a József Műegyetemre kerültek, ott végeztek 1898-ban, illetve 1899-ben, építészmérnökként. Emil a tervezés, Géza inkább a kivitelezés felé fordult.

Emil a diplomaszerzést követően, tanulmányútján Olaszországot kereste fel, majd Párizsban töltött el két, Berlinben egy évet. Miután hazatért, behívták katonának.

Leszerelt és önálló irodát nyitott. A főváros egyik legfoglalkoztatottabb bérháztervezője lett. 1906-ban kisebb átalakításokra kapott építési engedélyt a Hársfa utca 24.-ben. Már nagyobb feladat volt 1907-ből egy háromemeletes házra kapott engedély az Attila út 47.-be, majd a Dessewffy utca 6.-ba épülő kétemeletes ház terveit készítette (ide költözött irodájával együtt).

1/16
Budapest, Dorottya utca 9. és Attila út 47., 1913 körül, tervező: Ágoston Emil (Magyar Építőművészet, 1913/7., 20-21. o.)

Emil 1907-től, Géza 1909-től lett Adlerből Ágoston. Emil 1908-tól lett – Somló Emil ajánlásával – a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja (1914-ben kitüntetést is kapott az Egylettől). Géza 1909-ben vált az Építő-, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipartestülete tagjává.

Maradjunk egy ideig Ágoston Emilnél. 1907-ben kapott tervezői engedélyt az Irányi utca 10.-be, egy háromemeletes manzárdtetős házra (a megvalósult ház négyemeletes lett). A megbízó ezúttal Unger Richárd jogász volt, aki később az Astoria szálloda építtetője és első tulajdonosa lett. (Az Astoria szállodához Ágostonnak is volt köze, de erről később.)

2/16
Budapest, Dessewffy utca 6. és Irányi utca 10., 1910 körül, tervező: Ágoston Emil (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1909-ben készült el tervei alapján a Dohány utca 44.-ben a Hungária Úszócsarnok és Gőzfürdő. A ma már műemléki védelem alatt álló épület homlokzata egyetlen, nagy nyílásra komponált, sima kőburkolatos, szobordíszes, későszecessziós alkotás. A főhomlokzatot és a medenceteret Zsolnay-kerámiával, bronz falikarokkal és korlátokkal, faragásokkal díszítették, kiképzése Budapest legszebb fürdőivel, a Gellérttel és a Széchenyivel vetekedik. A megszokott fürdőhelyiségek mellett úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott az épületben. Az uszoda üvegkupolája mechanikusan mozgatható volt, szép idő esetén széttolták, hogy a vendégek a szabad ég alatt is fürdőzhessenek. (A Magyar Építőművészet 1910-ben igényes épületfotókkal mutatta be a fürdőt, valamint az Irányi utca 10. alatti művet.)

A Kazinczy utcai ortodox zsinagógára kiírt pályázaton megosztott első díjban részesült. (Végül a Löffler testvérek tervezhették az épületet.) A szentesi vármegyeháza tervpályázatán is indult. Franz Matouschek bécsi építésszel indult a trieszti zsinagóga tervpályázatán. Első díjasok lettek, de végül a trieszti Ruggero és Arduino Berlam irodája tervezhette a templomot. A Nádor utca 6. szám alatti banképületre kiírt pályázaton is indult. (Tervét megvételre érdemesnek ítélték.) Ágoston részt vállalt a Mérnök- és Építész Egylet néhány tervpályázatának előkészítésében is.

Wesselényi utca 32., Nyúl utca 6., Csanády utca 2. (itt már vasbeton oszlopokat is alkalmaztak az építésnél), Balzac utca 8-10. és 9-11., Bajcsy-Zsilinszky (Váczi körút) út 7., Dob utca 5. és a Dorottya utca 9. (itt is tartott fenn irodát Ágoston Emil és Géza is; a házzal együtt tervezett, a földszintet és az I. emeletet átfogó portálsort is tervezett Ágoston Emil) – ezek a jellegzetes bérházak fémjelzik Ágoston Emil háború előtti alkotói korszakát. Továbbá hozzátehetjük még a Király utcában (14., a 42. és a 102. szám alatt) álló műveket és a Falk Miksa 30. alatti házakat is.

Ágoston műveiben egyedi módon, de harmonikusan keverednek az erdélyi, észak-német és skandináv századfordulós építészet elemei, már-már premodern hangulatot árasztva. Mozgalmas homlokzati kiképzés; kiugró zárterkélyek, erkélyek és más homlokzatelemek; hangsúlyos oromzat; játék nyílászárókkal, síkokkal, anyagokkal; a homlokzati ornamentika visszafogottsága – ez jellemzi Ágoston Emil házait 1906 és 1910 között.

1910-ben a Szent István tér 4-5. alatt épült, historizáló ötemeletes Ágoston-mű, a megbízó újfent Unger Richárd volt. 1912-ben a Váczi körút (Bajcsy Zsilinszky út) 30.-ba készített banképület-tervet.

De ne feledkezzünk meg a másik Ágoston fivérről. Ágoston Géza már 1905-től megkezdte építészi-építőmesteri működését, majd 1910-től közös irodát nyitott és kapott iparengedélyt a szintén építész-építőmester Kudelka Árminnal (1881-1939) (A Kudelka dinasztiáról itt olvashatunk. Irodájuk, ami még a világháborút követően is működött, a Honvéd utca 14.-be volt bejegyezve, majd idővel a Báthory utca 10.-be költözött (ahol Ágoston Emil is vásárolt magának lakást).

Az Ágoston-Kudelka cég elsősorban építőmesteri munkákat vállalt, sok esetben Ágoston Emil terveinek kivitelét. Nevükhöz fűződik többek között a Balzac utca 9. – itt éltek az Ágoston szülők Ágoston család és a legfiatalabb fivér, a későbbi gyárigazgató, Manó (1885-1947) családjával is – és 11., a Bérkocsis utca 3. (itt is a tervező Ágoston Emil) és a Tompa utca 9. kivitelezése. A Visegrádi utca 40. esetében a terveket is az iroda jegyezte. Valószínűleg Ágoston Géza terve nyomán épült a Radnóti Miklós utca 23., a Csanády utca 8., az Üllői út 453.[1] és a Visegrádi utca 21. [2] még a XX. század elején.

Ágoston Géza 1911-ben megnősült, választottja a nagytőkés Fleischmann Mór leánya, Paula (1890-1957) lett. Egy fiuk született, Imre (1912-1969). Érdekesség, hogy öccsének is 1911-ben volt az esküvője. Ágoston Emil a nagykereskedő Latzkó Sándor lányát, a 21 éves Lilit (1890-1944 körül) vette el. Nekik is egy fiuk született, György. 

Ahogy említettem, Ágoston Emilnek volt némi köze az Astoria szállóhoz is. Az Astoria története a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor Unger Benedek kovácsmester a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapunál megnyitotta műhelyét. Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, majd 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi kávéház és vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált. Állandó vendége volt Petőfi Sándor, aki a fogadó melletti házban lakott 1844-ben.

A mai Astoria szálloda három telekre épült, ám a tulajdonosok (az Unger, az Elek és a Takács család) nem tudtak megegyezni a tervező személyében, így egyszerre két építész kapott lehetőséget a munkára. Nem voltak társszerzők, külön-külön, de egymással összhangban dolgoztak. Hikisch Rezső a Magyar utcai részt tervezte a Kossuth Lajos utcai „portálig", Ágoston Emil a Múzeum körútit. (A Művészet című lap bemutatta Ágoston Emilnek az Astoria szállóba tervezett szobabelsőit.) Lyka Károly írta 1914-ben[3]:

„Az épület organikus egész. Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Törekvésük nem az volt, hogy ok nélküli tornyokkal, felesleges dekoratív trükkökkel mindenáron kierőszakolják e szállodai célt szolgáló építményük számára a feltűnést. […] Az épület a maga nyugodt, éles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos utca és Múzeum körút sarkát s igazi – azt is mondhatnánk, hogy elegáns – nagyvárosi képet ad. Konstruktív megoldásánál épp úgy, mint díszítő feladatainál csupa modern anyag jutott szóhoz. Formális kiképzésén s belső berendezésein végigvonuló stílus a francia empire, de tekintve éppen a modern anyagokat persze nem a maga szigorú és kötött, történeti tisztaságában. Az épület földszintjét csupa bolt, kirakat tölti meg. Ez némileg esztétikai hátrány, mert zavarja, megbontja az épület masszívként ható megjelenését. A tervezők azonban, a tér ilyforma kihasználására egyenest kényszerítve voltak a telek drágaságánál fogva."

Ágoston Emil 1911-1912-ben az Erzsébet királyné útja 6.-ba, a Múzeum körút 41.-be, valamint a Bakáts utca 1.-be tervezett. Mindhárom – egyébként historizáló modorú – épület egy régi megrendelő, Krajner Margit szemorvos számára készült. 1912-ben a Múzeum körút 31.-be, de Budára, a Lánchíd utca 7-9.-be, a Hattyú utca 7.-be, valamint a Vérhalom utca 23.-ba is tervezett lakóházakat. Következett egy banképület tervezése a Belvárosba, a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. ötemeletes, belső udvaros épülete (Kristóf tér 3., 1913–1914). Közben Ágoston a MÉSZ egyik előadója is lett. Építészetében a konzervatív vonalhoz nyúlt vissza, a korszak nagypolgári megrendelőinek megfelelve.

1913-ban indult a budai zsinagógára kiírt tervpályázaton. (A háború miatt a pályázatból semmi nem lett.) A Magyar Építőművészet ismét teret szentelt munkássága bemutatásának: több bérháza is ismertetésre került. Háború előtt utolsó munkáihoz tartozik egy emeletes ház a Bimbó út 23.-ban, egy nyaraló a Kelenhegyi út 31.-ben és egy háromemeletes bérház a Magyar utca 6.-ban.

1914-ben ismét egy korábbi megrendelő család bízta meg: Rosenthal Ignác számára tervezett bérházat a Király utca 42.-be – ismét historizáló stílusban (A Rosenthal család bízta meg Ágostont a Lánchíd utcai épület megalkotására, ráadásul a család egyik tagja, Benő az Ágoston-építészirodán kezdte rajzolóként).

1916-ban a budapesti krematórium pályázatán is elindult. 1917-re Ágoston Emil lett Wellisch Alfréd mellett Újlipótváros leggazdagabb építésze, bár a világháború természetesen az ő megrendeléseit is érzékenyen érintette. (Ágoston a Kőbányai Magyar Téglagyár Rt.-ben – amelynek vezetésében építész kollégája Kőrössy Albert Kálmán is szerepet kapott – felügyelőbizottsági tagságot szerzett.)

1919-ben az Ágoston testvérek közös építészirodát nyitottak. A Rómaifürdő létesítményeit tervezték.

1921 nyarán egy hollandiai fürdőtelep létesítése céljából utaztak el, útközben, Berlinben Ágoston Emil rosszul lett és meghalt. Még 45 éves sem volt. Hazahozták és a Kozma utcai zsidó temetőben temették el.

A Dorottya utcában lévő irodát Géza vitte tovább. Főként toldalékokat, emeltráépítéseket vállalt. De ebből az időből származó munkája, öccse, Manó számára tervezett bérház a Visegrádi utca 35.-be (ez a munka olyan, mintha öccse tervezte volna, talán az ő tervrajzait is használhatta.) (Öccse számára emeletráépítést is végzett az Erzsébet körút 17.-be.) A Tölgyfa utca 20.-ba is tervezett. Megemlíthetjük még az Üllői út 89. számú ház emeletráépítését, a Sas utca 16. alatti lakóház belső átépítéslét üzletházzá vagy a Svábhegyi Művész út 6. számú villa átépítését.

Ágoston Géza 1936-ben halt meg. Az Építőmesterek Lapja így emlékezett meg róla[4]: „… az építőmesteri karnak egyik közmegbecsülésben részesült tagja volt, aki a kari érdekek iránt mindenkor meleg érdeklődéssel viseltetett."

A Kozma utcában nyugszik ő is, ahogy öccse is.

Gottdank Tibor

[1] Szentmiklóssy: A magyar feltámadás lexikona, 275. o.
[2] Bolla: Újlipótváros építészete, 102. o. és 296. o.
[3] Lyka Károly: Az Astoria Szálló, Művészet, p. 402–405. 1914.
[4] Építőmesterek Lapja – A Munkaadó, 1936. március 19., 3. o.

Források:

Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861-1945, Ariton Kft., 2019.
Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
Építészfórum, online
Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
FamilySearch.org
Geni.com
Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, Az Építési ipar, Budapest, Budapesti Közlöny, Építés - Építészet, Építő Ipar, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Művészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Művészet, Vállalkozók Lapja

Szerk.: Winkler Márk