Emberek/Portré

Dinasztiák: Hofstätter Béla és sógora – Újlipótváros modernül

1/15

Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)

?>
Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)
?>
Budapest, Ilka utca 43. és Klauzál utca 13., 1929 körül, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1929/6., 255. o.)
?>
Budapest, Szent István park 8., 1933-ban, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1933/11., 357. o.)
?>
Domány Ferenc 1930 körül (Forrás: Domány András)
?>
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
?>
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
?>
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
?>
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
?>
Budapest, Közraktár utca 22/b-c, 1943-ban, tervező: Barát Béla, Novák Ede és Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1943/8., 184. o.)
?>
Rákóczi út 51., 1988-ban, tervező és kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
?>
Budapest, Aréna (Dózsa György) út, Park Szanatórium 1927-ben, tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső, kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Kiss János altábornagy utca 24/C., tervező: Krausz Gábor (Google View)
?>
Budapest, Táltos utca 5., tervező: Krausz Gábor (Google View)
?>
Budapest, Katona József utca 2/e., tervező: Krausz Gábor (Ruzsovics Dorina felvétele)
?>
Budapest, Visegrádi utca 38/b., tervező: Krausz Gábor (a szerző felvétele)
1/15

Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)

Dinasztiák: Hofstätter Béla és sógora – Újlipótváros modernül
Emberek/Portré

Dinasztiák: Hofstätter Béla és sógora – Újlipótváros modernül

2021.04.24. 18:00

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt 150 évből. Ezúttal Hofstätter Béla és sógora következik.

A Hofstädterek vagy Hofstätterek Galíciában, Tarnówban és környékén éltek a 18. századtól. A 19. század második felében telepedtek le Kőbányán, ahol borkereskedéssel foglalkoztak. Ez volt a mestersége Hofstätter Gutmann-nak (1857-1943 körül) is. Családi üzletét az Indóház utca 20-ban nyitotta. A Hofstätter család igencsak nagy volt: Hofstätter Gutmann és felesége, a krakkói születésű Infeld Fanni (1852-1909) nyolc gyermeket nevelt.

Közülük Béla 1891. január 3-án született. Az V. kerületi Berzsenyi Főgimnáziumban és a VII. kerületi Szent István Főgimnáziumban tanult. A gimnáziumot követően felvették a Budapesti Műegyetemre, 1913-ban kézhez is vehette építészmérnöki oklevelét. Ezt követően Berlinben tett tanulmányutat, majd a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjai közé választották (1914).

Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)
1/15
Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)

Hofstätter az Ilka utca 42/a-ba költözött és az 1920-as évektől egyre másra tervezte az épületeket, főként többemeletes bérházakat. Első ismert műve egy édesapja számára készült bérvilla volt az Ilka utca 43.-ba. Főként Újlipótváros utcái gazdagodtak műveivel: a Hegedűs Gyula utca 37., a Tátra utca 24. és 26., a Balzac utca 25., a Pozsonyi út 32., a Radnóti Miklós utca 45. (ez lett Hofstätter új irodájának címe is) és a Szent István park 7., 8., 15., 16. és 19. az 1930-as évek közepéig megépültek. A kezdeti historizáló vagy art deco stílusú műveket a 1930-as évektől felváltották a modernist hatást tükröző házak.

Budapest, Ilka utca 43. és Klauzál utca 13., 1929 körül, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1929/6., 255. o.)
2/15
Budapest, Ilka utca 43. és Klauzál utca 13., 1929 körül, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1929/6., 255. o.)

Budapest, Szent István park 8., 1933-ban, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1933/11., 357. o.)
3/15
Budapest, Szent István park 8., 1933-ban, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1933/11., 357. o.)

Műveiről folyamatosan beszámolt a Tér és Forma és a Magyar Építőművészet. Hofstätter 1936-ban társult Domány Ferenc (1899-1939) építésszel, akit valószínűleg berlini tartózkodása alatt ismert meg, hiszen Domány a berlini műegyetemen végzett, majd Hitler hatalomra jutásáig ott is alkotott, sikeresen.

Domány Ferenc 1930 körül (Forrás: Domány András)
4/15
Domány Ferenc 1930 körül (Forrás: Domány András)

Hofstätter és Domány 1939-ig terjedő együttműködéséhez a két világháború közti magyar bérházépítészet nemzetközi mércével mérve is jelentős művei kötődnek. Mindenekelőtt az Alföldi Cukorgyár Rt. bérháza (Dunapark-ház és kávéház), a Lloyd filmszínház bérháza és a Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérháza (Margit körút 15-17.).

Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
5/15
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)

Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
6/15
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)

A Margit körúton felépült, tán legsikerültebb művüknél a Közmunkatanács által előírt szomszédos tűzfaltakarást a két párhuzamos sávház között középen elhelyezett elliptikus lépcsőházzal oldották meg. A kialakításnak több előnye is volt: elegendő volt egyetlen, nagyobb lépcsőházat létrehozni, a lakásokat a középső közlekedővel könnyebben lehetett megközelíteni, a lakószobák az utcák felé nyíltak, emellett a két sávház közötti angol-udvar mélysége kisebb lehetett.

A lakásokban külön vécé található, a szobák fürdőszobán vagy gardróbon keresztül, a külön gazdasági bejárattal megközelíthető konyhák szagfogó előtéren át kapcsolódnak a lakás többi helyiségéhez. Az elegáns, ívesen átforduló, mészkő burkolatú saroktömeg, a patinás lépcsőházi előtér és a gyönyörű, felülvilágítós lépcsőtér a két, kör alaprajzú lifttel teszi a házat igazán különlegessé. A két épületszárnyat 7 méter széles, karakteres épületrész köti össze. A lépcsőfokok és a lábazat zöld műkőből, a padlózat barnászöld, márványozott gumipadlóból készül. A falakat a plafonig kockamintás tapéta fedi. Az előcsarnok falait ruszkicai márvány borítja.

Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
7/15
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)

Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
8/15
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)

Emeletenként egy úgynevezett garzonlakás és két nagyobb polgári lakás található. Az úgynevezett jelzőt azért érdemli ki a garzon, mert még így is egy másfél szoba-hallos lakásról beszélünk, amelyhez erkély is tartozik. Tehát nem csak méretében különbözik szomszédaitól. A nagy lakások két-három szoba + hall + cselédszoba kialakításúak, méghozzá úgy, hogy a szobák mindegyikéhez tartozik utcára nyíló erkély is. A személyzet számára külön „gazdasági folyosó" is épült. Ez gyakorlatilag egy rövidke gang vagy erkély, amely a lépcsőházból nyílik, és egy előtéren keresztül a konyhákba, illetve az előszobákba vezet, valamint innen nyílnak a kamrák is, amelyeket a lakásból, belülről nem lehet megközelíteni.

Az épület földszintjének nagy részét és az első emeleten két lakást a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei irodái és budai kiállítóterme foglalta el. Két, hatalmas mennyezeti felülvilágító juttatott fényt a kiállítótérbe. A legfelső szint sorsa is különlegesen alakult. A szárnyak felső szintjeire ugyanis még egyet kellett felhúzni a szomszédos tűzfal magasságának eléréséhez. A Margit körúti épületrészre egy nagy, hat szoba + két hallos lakást építettek, amely még így sem foglalta el az alatta levő szint teljes alapterületét, így óriási tetőteraszt kapott.

Hofstätter-Domány-művek épültek a Bem József utca 7., a Herzen utca 5. és a Pozsonyi út 39. alatt is. A Károly körút és Dohány utca hegyesszögű sarkán álló hatemeletes bérpalota földszintjén egy 600 személyes filmszínházat nyitottak (ez ma a Belvárosi Színház). Az építészi feladatokat Domány végezte.

Domány Ferenc 1939-ben – valószínűleg a második zsidótörvény hatására – Londonba települt családjával, és ott a londoni postapalota pályázatán díjat is nyert. 1939 őszén – nem tisztázott okok miatt – megmérgezte magát és meghalt. Mindössze 40 évet élt.

A Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár újabb bérházának (Közraktár utca 22/b-c) tervezésekor Hofstätter a Barát Béla-Novák Ede párossal dolgozott együtt. (Novák távoli rokoni kapcsolatban állt Hofstätterrel: unokahúgának férje volt.)

Budapest, Közraktár utca 22/b-c, 1943-ban, tervező: Barát Béla, Novák Ede és Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1943/8., 184. o.)
9/15
Budapest, Közraktár utca 22/b-c, 1943-ban, tervező: Barát Béla, Novák Ede és Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1943/8., 184. o.)

Hofstätter Béla 1941-ben a Hollán Ernő utca 52.-be, 1942-ben az Alig utca 3.-ba tervez. Utolsó ismert műve Budán a Mandula utca 25. (1943-1944).

1944. szeptember 4-én Hofstätter Bélát feleségével, Róth Edittel együtt feltartóztatták a Budakeszi úton. Éppen a Vöröskereszt oltalma alatt álló gyermekotthon (Budakeszi út 69.) számára mentek bevásárolni. A házaspár felmutatta iratait, de a nyilasok elhurcolták őket a Hárshegyi út 8. szám alatti Ifjú-Nyilaskeresztes táborba. Hofstätter Béla 53 évet élt.

1945-re a nagyszerű Hofstätter-Domány páros egyik tagja sem élt már. Nem tudjuk, mi lett volna velük és a magyar építészettel, ha túlélik a háborút.

Hofstätter Béla egyik nővére, Hofstätter Malvin (1883-1941) Krausz Gábor építészhez ment feleségül 1908-ban. Krausz Gábor 1875-ben született. A Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolába járt. A Strasser és Ulrich cégnél volt gyakornok, majd 1900-ban építőmesteri bizonyítványt szerzett.

Kisebb-nagyobb tervezői-kivitelezői munkákat végzett a pesti Gyarmat utcában, a Gyep (Thaly Kálmán) utcában, a Szent László utcában. 1900-as évek végétől több építőipari munkáját Stettner Gusztáv építési vállalkozóval együtt végezte, közös céget is alapítottak. Ők tervezték és kivitelezték Krausz apósa, Hofstätter Gutmann háromemeletes későszeccesziós lakóházát a Csengery utca 7.-be, illetve szintén az após megrendelésére tervezték a Rákóczi út 51.-ben épület hatemeletes franciaudvaros lakóépületet. Jelentősebb kivitelezői munkájuk a korai időszakból a Park Szanatórium a Dózsa György úton, 1911-ből (terv: Komor Marcell és Jakab Dezső).

Rákóczi út 51., 1988-ban, tervező és kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
10/15
Rákóczi út 51., 1988-ban, tervező és kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

Budapest, Aréna (Dózsa György) út, Park Szanatórium 1927-ben, tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső, kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
11/15
Budapest, Aréna (Dózsa György) út, Park Szanatórium 1927-ben, tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső, kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Krausz önálló építészi megnyilvánulásainak fontosabb és termékenyebb része az 1930-as évektől datálható. A neobarokk Nagydiófa utca 29., Hollán Ernő utca 20., Gyöngyház utca 4. és Budai Nagy Antal utca 5. mellett inkább modernista bérházai domináltak (jórészt Újlipótvárost gazdagítva): így a Balzac utca 33., 39., 44/b, 48/a és 50/a, a Csanády utca 25/b, a Pozsonyi út 43. és 52., a Stollár Béla utca 12/b, a Hollán Ernő utca 49., a Katona József utca 2/e és 33/b, a Kresz Géza utca 41., a Thurzó utca 19., a Váci út 14. (az egykori színházzal majd a Kossuth Mozival), a Visegrádi utca 36. és 38/b és a Mexikói út 58/9. Összesen mintegy 60 különböző épület létrejöttéhez kötődik Krausz Gábor neve.  

Budapest, Kiss János altábornagy utca 24/C., tervező: Krausz Gábor (Google View)
12/15
Budapest, Kiss János altábornagy utca 24/C., tervező: Krausz Gábor (Google View)

Budapest, Katona József utca 2/e., tervező: Krausz Gábor (Ruzsovics Dorina felvétele)
14/15
Budapest, Katona József utca 2/e., tervező: Krausz Gábor (Ruzsovics Dorina felvétele)

Krausz Gábor túlélte a világégést, Magyarországon maradt. 1945 utáni tevékenysége nem ismert. 1958-ban halt meg.

Gottdank Tibor

 

 

Források:

Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete, Ariton, 2019.
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945, 1-2. Akadémiai Kiadó 1985.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, A Munkaadó, Budapest, Budapesti Közlöny, Építés - Építészet, Építő Ipar, Építőmesterek Lapja, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Tudomány, Műemlékvédelem, Művészet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk