Emberek/Portré

Dinasztiák: Hofstätter Béla és sógora – Újlipótváros modernül

1/15

Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)

?>
Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)
?>
Budapest, Ilka utca 43. és Klauzál utca 13., 1929 körül, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1929/6., 255. o.)
?>
Budapest, Szent István park 8., 1933-ban, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1933/11., 357. o.)
?>
Domány Ferenc 1930 körül (Forrás: Domány András)
?>
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
?>
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
?>
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
?>
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
?>
Budapest, Közraktár utca 22/b-c, 1943-ban, tervező: Barát Béla, Novák Ede és Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1943/8., 184. o.)
?>
Rákóczi út 51., 1988-ban, tervező és kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
?>
Budapest, Aréna (Dózsa György) út, Park Szanatórium 1927-ben, tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső, kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Kiss János altábornagy utca 24/C., tervező: Krausz Gábor (Google View)
?>
Budapest, Táltos utca 5., tervező: Krausz Gábor (Google View)
?>
Budapest, Katona József utca 2/e., tervező: Krausz Gábor (Ruzsovics Dorina felvétele)
?>
Budapest, Visegrádi utca 38/b., tervező: Krausz Gábor (a szerző felvétele)
1/15

Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)

Dinasztiák: Hofstätter Béla és sógora – Újlipótváros modernül
Emberek/Portré

Dinasztiák: Hofstätter Béla és sógora – Újlipótváros modernül

2021.04.24. 18:00

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt 150 évből. Ezúttal Hofstätter Béla és sógora következik.

A Hofstädterek vagy Hofstätterek Galíciában, Tarnówban és környékén éltek a 18. századtól. A 19. század második felében telepedtek le Kőbányán, ahol borkereskedéssel foglalkoztak. Ez volt a mestersége Hofstätter Gutmann-nak (1857-1943 körül) is. Családi üzletét az Indóház utca 20-ban nyitotta. A Hofstätter család igencsak nagy volt: Hofstätter Gutmann és felesége, a krakkói születésű Infeld Fanni (1852-1909) nyolc gyermeket nevelt.

Közülük Béla 1891. január 3-án született. Az V. kerületi Berzsenyi Főgimnáziumban és a VII. kerületi Szent István Főgimnáziumban tanult. A gimnáziumot követően felvették a Budapesti Műegyetemre, 1913-ban kézhez is vehette építészmérnöki oklevelét. Ezt követően Berlinben tett tanulmányutat, majd a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjai közé választották (1914).

Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)
1/15
Hofstätter Béla 1930 körül (Forrás: Domány András)

Hofstätter az Ilka utca 42/a-ba költözött és az 1920-as évektől egyre másra tervezte az épületeket, főként többemeletes bérházakat. Első ismert műve egy édesapja számára készült bérvilla volt az Ilka utca 43.-ba. Főként Újlipótváros utcái gazdagodtak műveivel: a Hegedűs Gyula utca 37., a Tátra utca 24. és 26., a Balzac utca 25., a Pozsonyi út 32., a Radnóti Miklós utca 45. (ez lett Hofstätter új irodájának címe is) és a Szent István park 7., 8., 15., 16. és 19. az 1930-as évek közepéig megépültek. A kezdeti historizáló vagy art deco stílusú műveket a 1930-as évektől felváltották a modernist hatást tükröző házak.

Budapest, Ilka utca 43. és Klauzál utca 13., 1929 körül, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1929/6., 255. o.)
2/15
Budapest, Ilka utca 43. és Klauzál utca 13., 1929 körül, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1929/6., 255. o.)

Budapest, Szent István park 8., 1933-ban, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1933/11., 357. o.)
3/15
Budapest, Szent István park 8., 1933-ban, tervező: Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1933/11., 357. o.)

Műveiről folyamatosan beszámolt a Tér és Forma és a Magyar Építőművészet. Hofstätter 1936-ban társult Domány Ferenc (1899-1939) építésszel, akit valószínűleg berlini tartózkodása alatt ismert meg, hiszen Domány a berlini műegyetemen végzett, majd Hitler hatalomra jutásáig ott is alkotott, sikeresen.

Domány Ferenc 1930 körül (Forrás: Domány András)
4/15
Domány Ferenc 1930 körül (Forrás: Domány András)

Hofstätter és Domány 1939-ig terjedő együttműködéséhez a két világháború közti magyar bérházépítészet nemzetközi mércével mérve is jelentős művei kötődnek. Mindenekelőtt az Alföldi Cukorgyár Rt. bérháza (Dunapark-ház és kávéház), a Lloyd filmszínház bérháza és a Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérháza (Margit körút 15-17.).

Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
5/15
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)

Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)
6/15
Budapest, Pozsonyi út 38-42., 1937-ben, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1937/5., 132. és 138. o.)

A Margit körúton felépült, tán legsikerültebb művüknél a Közmunkatanács által előírt szomszédos tűzfaltakarást a két párhuzamos sávház között középen elhelyezett elliptikus lépcsőházzal oldották meg. A kialakításnak több előnye is volt: elegendő volt egyetlen, nagyobb lépcsőházat létrehozni, a lakásokat a középső közlekedővel könnyebben lehetett megközelíteni, a lakószobák az utcák felé nyíltak, emellett a két sávház közötti angol-udvar mélysége kisebb lehetett.

A lakásokban külön vécé található, a szobák fürdőszobán vagy gardróbon keresztül, a külön gazdasági bejárattal megközelíthető konyhák szagfogó előtéren át kapcsolódnak a lakás többi helyiségéhez. Az elegáns, ívesen átforduló, mészkő burkolatú saroktömeg, a patinás lépcsőházi előtér és a gyönyörű, felülvilágítós lépcsőtér a két, kör alaprajzú lifttel teszi a házat igazán különlegessé. A két épületszárnyat 7 méter széles, karakteres épületrész köti össze. A lépcsőfokok és a lábazat zöld műkőből, a padlózat barnászöld, márványozott gumipadlóból készül. A falakat a plafonig kockamintás tapéta fedi. Az előcsarnok falait ruszkicai márvány borítja.

Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
7/15
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)

Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)
8/15
Budapest, Margit krt. 15-17., 1938-ban, tervező: Hofstätter Béla és Domány Ferenc (Tér és Forma, 1938/6., 180. o. és 191. o.)

Emeletenként egy úgynevezett garzonlakás és két nagyobb polgári lakás található. Az úgynevezett jelzőt azért érdemli ki a garzon, mert még így is egy másfél szoba-hallos lakásról beszélünk, amelyhez erkély is tartozik. Tehát nem csak méretében különbözik szomszédaitól. A nagy lakások két-három szoba + hall + cselédszoba kialakításúak, méghozzá úgy, hogy a szobák mindegyikéhez tartozik utcára nyíló erkély is. A személyzet számára külön „gazdasági folyosó" is épült. Ez gyakorlatilag egy rövidke gang vagy erkély, amely a lépcsőházból nyílik, és egy előtéren keresztül a konyhákba, illetve az előszobákba vezet, valamint innen nyílnak a kamrák is, amelyeket a lakásból, belülről nem lehet megközelíteni.

Az épület földszintjének nagy részét és az első emeleten két lakást a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei irodái és budai kiállítóterme foglalta el. Két, hatalmas mennyezeti felülvilágító juttatott fényt a kiállítótérbe. A legfelső szint sorsa is különlegesen alakult. A szárnyak felső szintjeire ugyanis még egyet kellett felhúzni a szomszédos tűzfal magasságának eléréséhez. A Margit körúti épületrészre egy nagy, hat szoba + két hallos lakást építettek, amely még így sem foglalta el az alatta levő szint teljes alapterületét, így óriási tetőteraszt kapott.

Hofstätter-Domány-művek épültek a Bem József utca 7., a Herzen utca 5. és a Pozsonyi út 39. alatt is. A Károly körút és Dohány utca hegyesszögű sarkán álló hatemeletes bérpalota földszintjén egy 600 személyes filmszínházat nyitottak (ez ma a Belvárosi Színház). Az építészi feladatokat Domány végezte.

Domány Ferenc 1939-ben – valószínűleg a második zsidótörvény hatására – Londonba települt családjával, és ott a londoni postapalota pályázatán díjat is nyert. 1939 őszén – nem tisztázott okok miatt – megmérgezte magát és meghalt. Mindössze 40 évet élt.

A Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár újabb bérházának (Közraktár utca 22/b-c) tervezésekor Hofstätter a Barát Béla-Novák Ede párossal dolgozott együtt. (Novák távoli rokoni kapcsolatban állt Hofstätterrel: unokahúgának férje volt.)

Budapest, Közraktár utca 22/b-c, 1943-ban, tervező: Barát Béla, Novák Ede és Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1943/8., 184. o.)
9/15
Budapest, Közraktár utca 22/b-c, 1943-ban, tervező: Barát Béla, Novák Ede és Hofstätter Béla (Tér és Forma, 1943/8., 184. o.)

Hofstätter Béla 1941-ben a Hollán Ernő utca 52.-be, 1942-ben az Alig utca 3.-ba tervez. Utolsó ismert műve Budán a Mandula utca 25. (1943-1944).

1944. szeptember 4-én Hofstätter Bélát feleségével, Róth Edittel együtt feltartóztatták a Budakeszi úton. Éppen a Vöröskereszt oltalma alatt álló gyermekotthon (Budakeszi út 69.) számára mentek bevásárolni. A házaspár felmutatta iratait, de a nyilasok elhurcolták őket a Hárshegyi út 8. szám alatti Ifjú-Nyilaskeresztes táborba. Hofstätter Béla 53 évet élt.

1945-re a nagyszerű Hofstätter-Domány páros egyik tagja sem élt már. Nem tudjuk, mi lett volna velük és a magyar építészettel, ha túlélik a háborút.

Hofstätter Béla egyik nővére, Hofstätter Malvin (1883-1941) Krausz Gábor építészhez ment feleségül 1908-ban. Krausz Gábor 1875-ben született. A Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolába járt. A Strasser és Ulrich cégnél volt gyakornok, majd 1900-ban építőmesteri bizonyítványt szerzett.

Kisebb-nagyobb tervezői-kivitelezői munkákat végzett a pesti Gyarmat utcában, a Gyep (Thaly Kálmán) utcában, a Szent László utcában. 1900-as évek végétől több építőipari munkáját Stettner Gusztáv építési vállalkozóval együtt végezte, közös céget is alapítottak. Ők tervezték és kivitelezték Krausz apósa, Hofstätter Gutmann háromemeletes későszeccesziós lakóházát a Csengery utca 7.-be, illetve szintén az após megrendelésére tervezték a Rákóczi út 51.-ben épület hatemeletes franciaudvaros lakóépületet. Jelentősebb kivitelezői munkájuk a korai időszakból a Park Szanatórium a Dózsa György úton, 1911-ből (terv: Komor Marcell és Jakab Dezső).

Rákóczi út 51., 1988-ban, tervező és kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
10/15
Rákóczi út 51., 1988-ban, tervező és kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

Budapest, Aréna (Dózsa György) út, Park Szanatórium 1927-ben, tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső, kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
11/15
Budapest, Aréna (Dózsa György) út, Park Szanatórium 1927-ben, tervező: Komor Marcell és Jakab Dezső, kivitelező: Krausz Gábor és Stettner Gusztáv (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Krausz önálló építészi megnyilvánulásainak fontosabb és termékenyebb része az 1930-as évektől datálható. A neobarokk Nagydiófa utca 29., Hollán Ernő utca 20., Gyöngyház utca 4. és Budai Nagy Antal utca 5. mellett inkább modernista bérházai domináltak (jórészt Újlipótvárost gazdagítva): így a Balzac utca 33., 39., 44/b, 48/a és 50/a, a Csanády utca 25/b, a Pozsonyi út 43. és 52., a Stollár Béla utca 12/b, a Hollán Ernő utca 49., a Katona József utca 2/e és 33/b, a Kresz Géza utca 41., a Thurzó utca 19., a Váci út 14. (az egykori színházzal majd a Kossuth Mozival), a Visegrádi utca 36. és 38/b és a Mexikói út 58/9. Összesen mintegy 60 különböző épület létrejöttéhez kötődik Krausz Gábor neve.  

Budapest, Kiss János altábornagy utca 24/C., tervező: Krausz Gábor (Google View)
12/15
Budapest, Kiss János altábornagy utca 24/C., tervező: Krausz Gábor (Google View)

Budapest, Katona József utca 2/e., tervező: Krausz Gábor (Ruzsovics Dorina felvétele)
14/15
Budapest, Katona József utca 2/e., tervező: Krausz Gábor (Ruzsovics Dorina felvétele)

Krausz Gábor túlélte a világégést, Magyarországon maradt. 1945 utáni tevékenysége nem ismert. 1958-ban halt meg.

Gottdank Tibor

 

 

Források:

Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete, Ariton, 2019.
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
Kontha Sándor (szerk.): Magyar művészet 1919-1945, 1-2. Akadémiai Kiadó 1985.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, A Munkaadó, Budapest, Budapesti Közlöny, Építés - Építészet, Építő Ipar, Építőmesterek Lapja, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Tudomány, Műemlékvédelem, Művészet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk