A Városliget Zrt. által irányított projekt a ZDA – Zoboki Építésziroda generáltervezésében készül el, a kivitelező a W-É-LKonzorcium, magát az izgalmas bejárást pedig ezúton is köszönjük a WHB szakembereinek!
A főbejárat két oldalán Erkel Ferenc és Liszt Ferenc megújult szobrai már a következő évtizedekre felkészítve várják az állványzat lebontását.
Az előcsarnok apró kövekből rakott mozaikpadlóján bőven akad tennivaló, ugyanis a fehér mészkő a fekete gránitnál jóval gyorsabban kopik. A tömör márványoszlopokon álló dongaboltozatot a görög mitológia kilenc múzsájának képe díszíti.
A díszlépcső védőburkolat alatt. Az állványzatok mögött és fölött a zene ébredésének és hatalmának mitológiáját körbejáró festmények restaurálása zajlik.
A távolról épnek tűnő festmények esetén sokszor csak közelről tűnnek fel a javítandó sérülések, apró repedések sokasága, amik gondos kezelés nélkül idővel a képek drasztikusabb roncsolódásához vezetnének.
Egy a felújítás előtt itt maradt, A walkürt népszerűsítő díszlet a fólia mögött. Reméljük, Richard Wagner elképesztő operáját hamarosan az újjászületett auditóriumból hallhatjuk újra.
A földszinti ruhatár poroszsüveg boltozata. Az acélgerendák a tűzállóságot biztosító, hőszigetelő bevonatot kaptak.
Az Operaház egyik legnagyobb terme a homlokzati terasz mögött húzódó foyer, azaz nagybüfé, a felvonások közötti társasági élet legfontosabb helyszíne. A Lotz Károly és Feszty Árpád festményeivel díszített terem padlója és gépészeti rendszere is megújul.
A királyi páholy oldalfalán most feltárulnak a régi korok rétegei. A legutóbbi, 1980-84-es felújítás során számos felületen a pasztell színek kerültek előtérbe, a jelenleg tervezett színvilág azonban visszatér az eredeti, élénkebb árnyalatokhoz.
A színpad elemeit az épület megnyitásakor a világon elsőként hidraulika működtette. Az nyugdíjazott gépészeti berendezések negyven éve voltak utoljára használatban, az új színpadtechnológia halkabb, gyorsabb, és magasabbra képes emelni a színpad utcáit.
A nézőtér alatti zengőtérbe visszatér egy, az eredetinél vaskosabb fa vázszerkezet a Medgyaszay István-kori felújítás acélstruktúrája helyébe, mindez a jobb akusztikát szolgálja. Az ideiglenes fém dúcok a nézőtéren álló óriási állványzat súlyát viselik.
A nézőtéri csillár, melyet még eredeti (!) csörlőjével engedtek le a földszintig, hogy egy külön erre a célra szolgáló, ideiglenes helyiség védelmében kezdjenek neki az égők rendszerének és formáinak Ybl-kori rekonstrukciójához.
A csillár három tonnás súlyának közel harmadát gázvezetékek tették ki, hiszen eredetileg mintegy ötszáz gázégő hordozására tervezték. A csövek egészen az 1980-as felújításig a helyükön maradtak, eltávolításuk 900 kilogramm súlycsökkenést eredményezett.
Három hónapig építették azt az állványzatot, amelyről a nézőtér falait és mennyezetét el lehet érni. Az állványzat önmagában is különleges alkotás, ami a tér javarészét kitölti, azonban nem érintkezik a falakkal.
Hogy az 1884-es megnyitó után komponált modernebb darabokat is kiváló akusztikával tudják eljátszani a teremben, többek között a páholy falai is változáson esnek át, ám láthatatlanul. A páholy függönyei mögé akusztikai panelek kerülnek majd például.
Korok találkozása: a páholyfolyosó stukatúr födémén át a teljes légcsatorna-rendszer újjáépül.
Az Auditórium mennyezetén az Operaház, és egyben hazánk egyik legnagyobb falfestménye, A zene apoteózisa című alkotás. A több mint 14 méter átmérőjű secco Lotz Károly munkája, restaurálásán hét szakember dolgozik.
Újabb néhány méterrel magasabban, a nézőtér fölötti tér, az Ördögpadlás acélszerkezete. Bal oldalon a csonkakúp formájú mennyezet közepén, a csillár fölött induló szellőző kürtő látható.
A szellőző kürtő a következő szinten folytatódik. A csillárpadlásnak nevezett térnek a külső tömegalakításban van fontos szerepe: neki köszönhetően tűnik kívülről úgy, hogy a nézőtér és a jóval magasabb zsinórpadlás egységes tetősík alatt foglal helyet.
A csillárpadlás oldalán lévő, építéskori kézi csörlő szolgál a csillár leengedésére és felemelésére a karbantartások idején. A fogaskerekes, csigás áttételen keresztül a váltott kezelőszemélyzet kimért lassúsággal mozgatja a több tonnás tömeget.
Egy újabb szinttel feljebb, már több mint negyven méterrel az Andrássy út fölött. A tető teljes egészében eredeti, 140 éves faszerkezetének fennmaradása Budapest viharos történelmét ismerve konkrétan egy csodával ér fel.
A legnagyobb terhelésnek kitett csomópontokat már eredetileg is megerősítették, idén pedig a hozzájuk csatlakozó, ferde gerendák is kapnak további acélszerkezetű támaszt.
A tetőszint különleges tere az északi padlás, amelynek faszerkezetét az első, 1912-es átépítést végző Medgyaszay István vasbetonra cserélte, hogy javítson a kellékek tárolásának helyzetén. A felújítás után többfunkciós rendezvénytérként működhet.
Az épület legmagasabb pontja több mint ötven méterrel emelkedik a belvárosi utcák fölé. Érdemes megfigyelni az oldalak kő díszkorlátját, ahol a látszat csal: valójában könnyű vázszerkezetre erősített bádoglemezekről van szó.
A többszintes, összetett formájú tető magasságát jól érzékelteti, hogy az Andrássy úti homlokzat tetejét lezáró díszek irányába is meredeken lefelé kell néznünk.
Sokak szerint a ház ötödik homlokzata a tető; minden bizonnyal osztotta ezt a nézetet Ybl Miklós is, és pompás formákkal koronázta meg az Operaházat. A bádog elemek felújítására több mint 25 ezer órát fordítottak a szakemberek.
A szállodaként újjászülető Drechsler-palota, és az Operaház Andrássy úti homlokzatai. Két év múlva már biztosan egészen más arcukat láthatjuk.
