Emberek/Portré

Dinasztiák: a Feszl-család – kőfaragás és nemzeti romantika

1/21

Budapest, Ferenciek tere, Néreidák kútja 2012-ben, tervező: Uhrl Ferenc és id. Feszl József (Wikipedia)

?>
Budapest, Ferenciek tere, Néreidák kútja 2012-ben, tervező: Uhrl Ferenc és id. Feszl József (Wikipedia)
?>
Fürth, Városháza napjainkban, tervező: Friedrich Bürklein, Feszl Frigyes, ifj. Feszl József és munkatársai (Wikipedia/Magnus Gertkemper)
?>
Két oldal Feszl Frigyes vándorkönyvéből (Kiscelli Múzeum, CC BY-NC-ND)
?>
Feszl Frigyes: A zsámbéki templom belseje 1854-ből, akvarell (BTK MI)
?>
Pilismarót, Heckenast-villa, tervező: Feszl Frigyes (Kauser-Gerster-Feszl céh) (a szerző felvétele)
?>
Feszl Frigyes portréja 1847-ből - Sterio Károly festménye (Magyar Művészet, 1925. 326. o.)
?>
Feszl Frigyes Duna-parti öntöttvas rács és gázlámpa terve 1846-ból (Budapesti Történeti Múzeum, Kiállítás, 1984, kat. 238.)
?>
Budapest, Nádor utca 22., (az egykori Oszvald-ház) 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes (MKVM, CC BY-NC-ND)
?>
Feszl Frigyes terve az Erzsébet-téri Országház tervezésére kiírt pályázaton (Magyar Művészet, 1925/1. 329. o.)
?>
Masjon J. A. emlékbillikoma, 1857-ből, tervező: Feszl Frigyes (Vasárnapi Újság, 1857., Vegyes tartalmú cikkek, 521. o.)
?>
A Dohány utcai zsinagóga megvalósulatlan terve 1852-ből, tervező: Feszl Frigyes (BTK MI)
?>
Budapest, Dohány utcai zsinagóga, tervező (belső szentély, díszítés, csillárok, belső ornamentika): Feszl Frigyes (a szerző felvétele)
?>
A bécsi Votivkirche pályaterve 1855-ből, főhomlokzat, tervező: Feszl Frigyes (Műemlékvédelem, 1976/4. 200. o.)
?>
Budapest, Vigadó, főhomlokzat és a nagyterem részlete 1925 körül, tervező: Feszl Frigyes (Magyar Művészet, 1925/1., 396. és 407. o.)
?>
Budapest, Vigadó, főhomlokzat és a nagyterem részlete 1925 körül, tervező: Feszl Frigyes (Magyar Művészet, 1925/1., 396. és 407. o.)
?>
Budapest, a Dreher Sörgyár 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes (Képeslap)
?>
Kerepesi úti temető, Lendvay Márton színművész síremléke, tervező: Feszl Frigyes, szobrász: Dunaiszky László (Wikipedia/Dr. Varga József)
?>
Feszl Frigyes önarcképe 1880 körül (Építés-Építészettudomány, 1981/1-2., 214. o.)
?>
Budapest, Nagymező utca 1., 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes és Feszl László (FSZEK, Budapest Gyűjtemény, Klösz György felvétele)
?>
Feszl László: a Batthyány mauzóleum pályaterve 1870-ből, távlati kép (Ars Hungarica, 1992/1., 128. o.)
?>
Feszl László sírterve nagybátyja, Feszl Frigyes emlékére, 1885 körül (Építés-Építészettudomány, 1981/1-2., 227. o.)
1/21

Budapest, Ferenciek tere, Néreidák kútja 2012-ben, tervező: Uhrl Ferenc és id. Feszl József (Wikipedia)

Dinasztiák: a Feszl-család – kőfaragás és nemzeti romantika
Emberek/Portré

Dinasztiák: a Feszl-család – kőfaragás és nemzeti romantika

2021.02.07. 08:53

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat. Ezúttal a Feszl-család történetét ismerhetjük meg.

A németgyökerű Fessl Mihály (1756-1806) kőfaragó volt. A jólmenő pesti céget vezető Hupf József segédjeként, többek között a bécsi Josephinum (Franz Anton Hillebrandt, 1784) építkezésén is dolgozott, majd Hupf korai halála után annak helyébe lépett, és irányította a józsefvárosi kőfaragó vállalkozást. Fessl 1790-ben pesti polgárjogot is kapott.

Fia, id. Fessl József (1791-1860) is kőfaragómester lett. Az ő műve a Ferenciek terén álló díszkút, a Néreidák kútjának talapzata 1834-ből. (A két nőalakot ábrázoló szoborcsoport Uhrl Ferenc alkotása.) A díszkút a Belváros rendezése során, 1899-ben a kőbányai Liget térre került, majd 1976-tól, felújítva – mivel a szoborcsoport a II. világháborúban elpusztult – ismét eredeti helyén található.

A Fessl kőfaragó család idővel Fészl lett, majd Feszl, bár mindhárom írásmód előfordult a korszak különböző írásos forrásaiban.

Budapest, Ferenciek tere, Néreidák kútja 2012-ben, tervező: Uhrl Ferenc és id. Feszl József (Wikipedia)
1/21
Budapest, Ferenciek tere, Néreidák kútja 2012-ben, tervező: Uhrl Ferenc és id. Feszl József (Wikipedia)

Feszl József és felesége, Gruber Terézia nem kevesebb mint tizenhárom gyermeket neveltek. Házuk a Kőfaragó utcában állt. Velük szemben lakott a szintén kőfaragó vállalkozást vivő Kauser-család, akikkel még lesz kapcsolata a család tagjainak. (A Kauser-dinasztiáról szóló írás itt olvasható.)

A legidősebb gyerek a családban Feszl Ágoston volt (1913-1891), aki több, mint negyedszázadon át tevékenykedett Pest város tanácsnokaként és jó kapcsolatokat ápolt az építész szakmával.

Két lány, Alojzia és Anna következett a születési sorban. Utóbbi egy bárfai közjegyzőhöz ment hozzá, két gyermeket neveltek. Alojzia sorsáról nem tudunk.

A negyedik gyermek ifj. Feszl József (1819-1866) volt. Mesterségét valószínűleg Pollack Mihálynál tanulta, és háromévnyi inasoskodás után, 1838 elején legénnyé szabadult. Ezután egy évet még Pollacknál dolgozott, majd vándorkönyvével útnak indult. Bécsen és Salzburgon keresztül Münchenbe ment, ahol a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be. Tanulmányutakat tett Ischlben, Gmundenben, Salzburgban, Badenben, Strasbourgban, Karlsruhéban, Nürnbergben és Regensburgban. Az Akadémia teljes kurzusát valószínűleg nem végezte el, mert 1841 és 1844 között Friedrich Bürklein müncheni udvari építészeti irodájában dolgozott. A Bürklein-műhely egyik korai munkájában, a fürth-i városháza tervezésében vett részt (valószínűleg öcsével, a szintén vele tartó Frigyessel, akiről természetesen még lesz szó).

Fürth, Városháza napjainkban, tervező: Friedrich Bürklein, Feszl Frigyes, ifj. Feszl József és munkatársai (Wikipedia/Magnus Gertkemper)
2/21
Fürth, Városháza napjainkban, tervező: Friedrich Bürklein, Feszl Frigyes, ifj. Feszl József és munkatársai (Wikipedia/Magnus Gertkemper)

1841 végén a müncheni építészeti egyesület (Der Architektonische Verein in München) rendkívüli tagként vette fel. Feszl 1844-ben visszatért Pestre, Hild Józsefnél kezdett dolgozni, a lipótvárosi Széchenyi-ház építését vezette. 1845 és 1850 között a Magyar Középponti Vasút igazgatóságának építészeti osztályán dolgozott, a Pest-Szolnok vonal vasúti épületeink tervezésében, építésében vett részt. 1854-től felvették tanácsi mesternek, „Baustückmeister" titulust szerzett. Egy forrás (Borsody - Mozsáry: Pestbudai kávéházak) szerint a mai Jókai utca és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán állt egykori London szálloda (1859) tervezője is ifj. Feszl József volt, bár a legtöbb forrás Wieser Ferencnek „adta" a művet. (A terveken ugyan Wieser neve áll, Komárik Dénes véleménye szerint azonban nem dönthető el egyértelműen a tervező kiléte.1)

1822-ben született a következő gyerek, Feszl János, aki szintén az építészi pályát választotta. Ő a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti szakosztályának hallgatója volt. Rövid élet adatott számára, 30 évesen hunyt el, ezért számottevő munkájáról nem tudunk.

A többi Feszl-gyerek sorsáról még kevesebbet, kivéve még egyről. Őt Feszl Frigyes János Károlynak hívták. A 19. századi magyar és európai építészettörténet fontos szereplője ötödiknek született 1821-ben a Feszl-Gruber családba. Magántanulóként a szülői házban tanult, majd a pesti Gewerbe-Zeichenschuleban. 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél képezte magát. Három évet inasoskodott, majd legénnyé szabadult. Hat hónapot dolgozott még Hildnél, majd 1839-ben, testvérével, Józseffel együtt beiratkozott a tekintélyes Müncheni Képzőművészeti Akadémiára, az építész szakra. (Itt tanult pár évvel korábban Ybl Miklós is.) Mesterei Leo von Klenze (akinél Kauser Lipót és Gerster Károly dolgozott), Friedrich von Gärtner és Friedrich Bürklein voltak. (Bürkleinél valószínűleg dolgozott is bátyjával egyetemben.). Két év után tanulmányutak következtek Európában (Németországban, Dél-Franciaországban és Olaszországban, a mór stílust valószínűleg Spanyolországban ismerte meg).

Két oldal Feszl Frigyes vándorkönyvéből (Kiscelli Múzeum, CC BY-NC-ND)
3/21
Két oldal Feszl Frigyes vándorkönyvéből (Kiscelli Múzeum, CC BY-NC-ND)

Akvarellfestészetet is tanult ez idő tájt, néhány akvarellje és olajfestménye fenn is maradt. 1845 és 1858 között a pesti műegylet tárlatain kiállították műveit. Képei közül kiemelendő a Visegrád romjai (1845), A zsámbéki templom romjai (1853), Visegrádi tájkép (1853), Zsámbék templomának belseje (1854), Kupavár romja Tihany átellenében (1857). Budavára és Pest 1849-es ostroma utáni állapotokról hat képet készített, amelyek acélmetszetekben jelentek meg.

Feszl Frigyes: A zsámbéki templom belseje 1854-ből, akvarell (BTK MI)
4/21
Feszl Frigyes: A zsámbéki templom belseje 1854-ből, akvarell (BTK MI)

De még csak 1844-ben jártunk, amikor a 23 éves ifjú Feszl bátyjával együtt hazatért Pestre, ahol dolgozni kezdett. 1845 és 1854 között Gerster Károllyal és Kauser Lipóttal együtt alkotott. (Őket valószínűleg Klenze müncheni irodájából ismerte.) Mivel egyikük sem rendelkezett mesterjoggal, terveiket 1851 augusztusáig többnyire Zofahl Lőrinc írta alá, aki jelentősebb munkáik kivitelét is végezte. A céhben elsősorban Feszl végezte a tervezői-építőművészi munkákat. Nevükhöz fűződik két jelentős villaépület, a budai Kochmeister- és a pilismaróti Heckenast-villa. Kései közös alkotásuk a romantikus stílű pécsi zsinagóga.

Pilismarót, Heckenast-villa, tervező: Feszl Frigyes (Kauser-Gerster-Feszl céh) (a szerző felvétele)
5/21
Pilismarót, Heckenast-villa, tervező: Feszl Frigyes (Kauser-Gerster-Feszl céh) (a szerző felvétele)

Feszl Frigyes portréja 1847-ből - Sterio Károly festménye (Magyar Művészet, 1925. 326. o.)
6/21
Feszl Frigyes portréja 1847-ből - Sterio Károly festménye (Magyar Művészet, 1925. 326. o.)

Feszl Frigyest az 1848-as pesti események Bécsben találták, ekkor Eduard van der Nüll és August Sicard von Sicardsburg irodájában dolgozott. 1850 körül végleg hazatért. Közben Pesten önállóan is tervezett: a Duna-parti korlátokat (1846), a Glósz-házat a Rákóczi útra (1846), az Oszvald-házat a Nádor utcába (1846) és a Balassovits-házat a Váci utcába (1848-1849).

Feszl Frigyes Duna-parti öntöttvas rács és gázlámpa terve 1846-ból (Budapesti Történeti Múzeum, Kiállítás, 1984, kat. 238.)
7/21
Feszl Frigyes Duna-parti öntöttvas rács és gázlámpa terve 1846-ból (Budapesti Történeti Múzeum, Kiállítás, 1984, kat. 238.)

Feszl az Oszvald házon egyéni módon egyesítette a félköríves stílust az iszlám formavilágával, az ornamentikában pedig a magyarosnak tekintett „vitézkötéses" motívumot is alkalmazta, melyet a fóti templomon Ybl Miklós is alkalmazott. A rizalit architektúrája majd a Vigadó esetében köszön vissza, mind egyes díszítményekben, mind a formák vaskos, kubusos kezelésében.

Feszl tervezte a pesti belvárosi plébánia később lebontott épületét, melyet különlegessé tett, hogy a városi képviselőház 1848-1849-ben megkezdett falain épült fel – ennek eredeti terveit egyébként szintén Feszl készítette. (Feszl Frigyes 1848-ban maga is bekerült a pesti képviselő-testületbe.)

1849-ben feleségül vette a váci Hoffmann Reginát. Két gyermekük született, melyeket szüleik után Reginára (1849–1870) és Frigyesre (1850–1910) kereszteltek. Ifj. Feszl Frigyes építési vállalkozó és építőmester lett Kőbányán. Édesanyja, Hoffmann Regina 1851-ben, fia születését követően, tüdővészben meghalt. Nehéz időszaka volt ez Feszl Frigyesnek. Ráadásul a Kauser-Feszl-Gerster hármas 1854-ben felbomlott, sőt egy csődeljárást is túl kellett vészelnie, amit divatkereskedő sógora váratlan halála és a számára aláírt váltók okoztak.

Budapest, Nádor utca 22., (az egykori Oszvald-ház) 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes (MKVM, CC BY-NC-ND)
8/21
Budapest, Nádor utca 22., (az egykori Oszvald-ház) 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes (MKVM, CC BY-NC-ND)

Feszl Frigyes és Széchenyi István kapcsolata több ponton is tetten érhető. 1847-ben Feszl készített egy vázlatot a Sétatéren felállítandó zenepavilonra is, ami Széchenyi István iratai között maradt fenn. Egyes visszaemlékezések szerint Feszl Országház tervét közvetlenül Széchenyi felkérésére készítette.

Széchenyi a műszaki felsőoktatás új iskolájának, az Ipartanoda új intézményének a Szervita téren biztosított volna önálló épületet a templom meghagyásával, de a kolostor elköltöztetésével. 1846 nyarán a Kauser-Feszl-Gerster építészirodát bízta meg az ipartanoda épületének megtervezésével. Ezzel a munkával összefüggésben Széchenyi felkérte őket a szerviták új, terézvárosi templomának és rendházának a megtervezésére is. A tervek megvalósulatlanok maradtak.

Visszatérve az Országház-pályázathoz: Feszl végül 1861-ben az ideiglenes Országház építtetésével foglalkozó parlamenti választmánynak minden felkérés nélkül benyújtotta korábbi tervét.

A terv a romantika magyarországi jelentkezésének egyik első darabja volt és a sajátságos, egyedi formanyelvet kereső Feszl-stíl (ami leegyszerűsítve a délnémet Rundbogenstil és a keleties mór elemek eredeti ötvözete volt) időben első megnyilvánulása. Feszl egy olyan korszakban próbált újat, egyedit adni a jobb híján nemzeti romantikának (Komárik megfogalmazása szerint: „hazafias romantikának") nevezhető stílus sajátságos kialakításával, amikor éppen a klasszicizmus formavilága volt meghatározó.

Feszl Frigyes terve az Erzsébet-téri Országház tervezésére kiírt pályázaton (Magyar Művészet, 1925/1. 329. o.)
9/21
Feszl Frigyes terve az Erzsébet-téri Országház tervezésére kiírt pályázaton (Magyar Művészet, 1925/1. 329. o.)

Térjünk vissza Feszl műveire. Nem csupán papíron maradt, hanem megvalósult műveiről is tudunk a 19. század derekáról: ilyen volt a Fröhlich-ház átépítése a Sas utcában (1853-1854), a Kapucinus Templom és Rendház a Fő utcában (1857) vagy éppen Masjon J. A. emlékbillikoma (kupája) a Tisza-szabályozás vezetőjévé való kinevezése alkalmából (1857).

Masjon J. A. emlékbillikoma, 1857-ből, tervező: Feszl Frigyes (Vasárnapi Újság, 1857., Vegyes tartalmú cikkek, 521. o.)
10/21
Masjon J. A. emlékbillikoma, 1857-ből, tervező: Feszl Frigyes (Vasárnapi Újság, 1857., Vegyes tartalmú cikkek, 521. o.)

Feszlt 1851-ben megbízták a Dohány utcai zsinagóga épületének tervezésére. A templom végül a tőle függetlenül megbízott bécsi Ludwig Förster tervei alapján került megvalósításra. (Feszl visszautasította a változtatási kéréseket, Förster viszont hajlandó volt a kívánságoknak eleget tenni. Feszl állítólag más esetben is makacsul ragaszkodott saját elképzeléseihez, valószínűleg ezért sem épült túl sok Feszl-mű.). Feszlt végül 1858-ban a zsinagóga dekoratív munkáinak megtervezésére kérték fel. (Förster ugyanis időközben összeveszett az építtetőkkel.). A belső szentély berendezése, a frigyszekrény és a zsinagóga festett ornamentikájának, csillárjainak, díszeinek tervei Feszltől származnak.

A Dohány utcai zsinagóga megvalósulatlan terve 1852-ből, tervező: Feszl Frigyes (BTK MI)
11/21
A Dohány utcai zsinagóga megvalósulatlan terve 1852-ből, tervező: Feszl Frigyes (BTK MI)

Budapest, Dohány utcai zsinagóga, tervező (belső szentély, díszítés, csillárok, belső ornamentika): Feszl Frigyes (a szerző felvétele)
12/21
Budapest, Dohány utcai zsinagóga, tervező (belső szentély, díszítés, csillárok, belső ornamentika): Feszl Frigyes (a szerző felvétele)

1847-ben a pesti Német Színház, 1855-ben a bécsi Votivkirche tervpályázatán vett részt. A Német Színház újjáépítésére kiírt pályázaton egyedülálló módon nem enteriőrben, hanem a homlokzaton tervezett falképeket. A Votivkirche pályázatán a kiírás értelmében gótikus stílusban tervezett. Komárik Dénes így írt a homlokzattervről2:

„Feszl templom-homlokzata az egységesen gótikus formálás előírásának követése ellenére sem olyan akadémikusán száraz, amilyen Ferstel megépült Votivkirche-je, vagy Vincenz Statz terve. Ezen a homlokzaton is érzünk valamit abból, amit egyéb tervein láthatunk: részletformálására élesen metszett geometrikusság, egészére valami teremtő szabadságot árasztó, fantáziában gazdag könnyedség jellemző. Ugyanakkor feltűnő Feszl egyik kedvelt motívumának jelenléte, amellyel különféle formában gyakran találkozunk tervein és megvalósult művein egyaránt. Ez az átlósan szerkesztett négyzetekből képzett mérmű-háló, vagy ugyanez mérműves tagolás nélkül, gyakran lefutó, vertikális elemekkel. Ilyet láthatunk például gróf Zichy-Ferraris Emmanuel feleségének a pesti Calvin téri ref. templom Feszl tervezte síremlékén, vagy a Vigadó oldalhomlokzatán."

A bécsi Votivkirche pályaterve 1855-ből, főhomlokzat, tervező: Feszl Frigyes (Műemlékvédelem, 1976/4. 200. o.)
13/21
A bécsi Votivkirche pályaterve 1855-ből, főhomlokzat, tervező: Feszl Frigyes (Műemlékvédelem, 1976/4. 200. o.)

1858-ban Feszl újra megházasodott. Zitterbarth József ácsmester özvegyét, a bajor származású Quandt Vilmát vette el. Ebből a házasságból gyermeke nem született Feszlnek, viszont fogadott gyermeke volt: Zitterbarth Lujza, aki Budapest főváros kir. tanfelügyelőjéhez, Békey Imréhez ment nőül.

1860 nyarán Feszl tervei szerint épült fel a faszerkezetű pesti nyári színház a mai Lövölde téren, az egykori polgári lövöldével szemben. A Magyar Tudományos Akadémia pályázatánál a bírálóbizottság tagjaként szerepelt, de versenyen kívül ő is készített akvarellt arról, hogy milyen Akadémiát tervezne. 1866-tól (építő)mesteri címhez jutott (valószínűleg városi tanácsnok bátyja, Ágoston közbenjárásával). 1867-től a Magyar Mérnök-Egyesület tagjává vált.

Romantikus stíluskorszakának csúcspontját a Vigadó (1860-1865) jelenti, amely a Pollack Mihály által tervezett, 1849-ben a szabadságharc folyamán az osztrákok által szétlőtt Redoute helyén épült. Az újjáépítésre először Hild József készített terveket, aki az eredeti klasszicista stílusban alakította volna át és bővítette volna az épületet. Feszl Pest városa építési albizottságának tagja volt ekkor. Az albizottság Hild tervét jónak találta, de módosítási javaslatokat is tett, ennek kapcsán Feszl is készített egy tervvázlatot, ami alapvetően a főlépcső elhelyezésével foglalkozik. Az albizottság, amelynek Hild József is a tagja volt, némi változtatással elfogadta Feszl javaslatait, majd megint csak nem tudjuk pontosan, hogy hogyan, de a Redout Építési Bizottmány amellett, hogy magáévá tette az albizottság álláspontját, azt is javasolta, hogy Feszl Frigyest bízzák meg a tervezéssel Hild irányítása mellett, és ezért mindkét építész 1000-1000 forint javadalmazásban részesült (Az idős Hild gyakorlatilag átengedte a tervezést Feszlnek.).

Az épületről ismét Komárik Dénest hívom segítségül: „A Vigadó a magyarországi romantika legjelentősebb alkotása. Bele tartozik ugyan az európai romantika keleties-iszlámos áramlatába, de mind az iszlám és bizánci, mind a gótizáló és „Rundbogenstil" formaelemek felhasználásában olyan viszonylagos szabadságot, átlényegítésükben, kombinálásukban olyan szuverén eredetiséget mutat, amely egyedülálló, és semmihez sem teszi hasonlóvá. A plasztikus középrésszel hangsúlyozott klasszicista Vigadó horizontalitásával szemben itt az enyhén kulisszaszerű homlokzat vertikális és horizontális rendjének sajátos együttesével találkozunk, melyre ívezeteinek olaszosan harmonikus proporcionáltsága is rányomja bélyegét. Függönykönnyedségű, velenceies szellemben áttört középső részét a romantikára jellemző szélső rizalitok monumentális változatai fogják közre, melyek tömörségükkel, erősebb plasztikájukkal dinamikus kontrasztot képeznek."

Budapest, Vigadó, főhomlokzat és a nagyterem részlete 1925 körül, tervező: Feszl Frigyes (Magyar Művészet, 1925/1., 396. és 407. o.)
14/21
Budapest, Vigadó, főhomlokzat és a nagyterem részlete 1925 körül, tervező: Feszl Frigyes (Magyar Művészet, 1925/1., 396. és 407. o.)

Budapest, Vigadó, főhomlokzat és a nagyterem részlete 1925 körül, tervező: Feszl Frigyes (Magyar Művészet, 1925/1., 396. és 407. o.)
15/21
Budapest, Vigadó, főhomlokzat és a nagyterem részlete 1925 körül, tervező: Feszl Frigyes (Magyar Művészet, 1925/1., 396. és 407. o.)

Romantikus alkotó korszaka nagyjából a Vigadó befejezéséig tartott, mint ahogy országos viszonylatban is 1865 körül kezd a középkorias romantika rohamosan háttérbe szorulni, kivéve bizonyos mértékig a templomépítés, emlékműformálás, kastélyépítés területét. Feszlnek is akadt még egy-egy romantikus terve vagy műve, így az emlékmű tervek is ekkor készültek. Azonban megadatott számára még néhány romantikus alkotás. 1882-1883-ban épült meg az egykori Sugárúton a Vigadó formavilágát alkalmazó Bányász-villa, és 1884-ben készítette a romános formálású, de Feszl-motívumokat sem nélkülöző kőbányai templom tervét.

Utolsó 15-20 évében már főként a historizmus nyelvén alkotott. Fontosabb művei ebből az időből: a Porszász-ház a Belvárosban, az 1873-1874 körül épült iskolák (pl. a Nagymező utcai iskola), a Mayer-ház az Andrássy úton, a Guglielmini-ház Kőbányán (ahol élete utolsó szakaszában élt) vagy a Dreher sörgyár épületei és sörgyár igazgatói villája.

Budapest, a Dreher Sörgyár 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes (Képeslap)
16/21
Budapest, a Dreher Sörgyár 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes (Képeslap)

Síremlékei a Kerepesi temetőben álltak/állnak. Gótikus és Feszl-féle stílben készültek. Ma már csak néhány van meg közülük.

Kerepesi úti temető, Lendvay Márton színművész síremléke, tervező: Feszl Frigyes, szobrász: Dunaiszky László (Wikipedia/Dr. Varga József)
17/21
Kerepesi úti temető, Lendvay Márton színművész síremléke, tervező: Feszl Frigyes, szobrász: Dunaiszky László (Wikipedia/Dr. Varga József)

Feszl utolsó terve a Kőbányai plébániatemplom volt, de ez sem valósult meg, csak majd 1894-1899 között, Lechner Ödön tervei alapján. Feszl egészsége az 1880-as évekre megromlott, cukorbetegsége szövődményeinek következtében halt meg 63 éves korában, 1884-ben, Kőbányán (az Óhegy utca 11-ben, ahol élete utolsó szakaszát élte). A Fiumei úti sírkertben nyugszik.

Feszl Frigyes önarcképe 1880 körül (Építés-Építészettudomány, 1981/1-2., 214. o.)
18/21
Feszl Frigyes önarcképe 1880 körül (Építés-Építészettudomány, 1981/1-2., 214. o.)

A Feszlök története azonban itt még nem ér véget. Feszl László (1849-1914) legidősebb testvérének, Feszl Ágostonnak a fia volt, aki építészként kezdte pályáját (a Bécsi Műegyetemet végezte el), az 1870-es évek elején több épület részletterveinek kidolgozásában és művezetésében volt társa nagybátyjának.

Az 1868-as Eötvös-féle közoktatási törvény nyomán Pest városa nagyarányú iskolaépítési programba kezdett, melybe Feszl Frigyes is bekapcsolódott. Öt elemi népiskola és egy polgári iskola építéséhez biztosan van köze a két Feszlnek, sőt Feszl László neve több helyen nagybátyja mellett társtervezőként is felbukkan. Így az 1873-ban épült Nagymező utcai polgári fiúiskola (ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) és az 1874-ben elkészült Szív utcai iskola (ma: Erkel Ferenc Általános Iskola) esetében is. Feszl Frigyes egy budai művét fejezte be Feszl László 1891-ben, ami a Rómer Flóris utca 52-54-ben áll. (Bár helyi védettséget élvez, kertjét 2017-ben gyakorlatilag felszámolták.)

Budapest, Nagymező utca 1., 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes és Feszl László (FSZEK, Budapest Gyűjtemény, Klösz György felvétele)
19/21
Budapest, Nagymező utca 1., 1900 körül, tervező: Feszl Frigyes és Feszl László (FSZEK, Budapest Gyűjtemény, Klösz György felvétele)

1870-ben a Batthyány-emlékbizottság pályázatot írt ki Batthyány Lajos mauzóleumának tervezésére. 10 pályamű érkezett be. Az első díjat Schickedanz Albert munkájának, a másodikat Feszl László „Isten áldd meg a magyart" jeligével ellátott hellenizáló centrális, kupolás tervének ítélte oda a zsűri.

1871-ben lett a Magyar Mérnök-Egyesület rendes tagja lett. (Az ajánlott tagok egyébként nem másoktól, mint Ybl Miklóstól és Feszl Frigyestől származtak.)

Feszl László nem csak nagybátyjával dolgozott együtt építészeti terveken, hanem például Kauser Józseffel (a Kauserek a Feszlök ugyebár egymás régi ismerősei, barátai voltak). Kauser (aki később Feszl Frigyes életrajzán is dolgozott) és Feszl László 1876-ban közösen készített tervvel vett részt a Deák-mauzóleum tervpályázatán. A két fiatal építész terve 42 pályamű között a harmadik díjat nyerte el. A terv szerepelt az 1878-as Párizsi Világkiállításon és az 1885-ös Budapesti Országos Kiállításon is. (Bizonyos források szerint a Batthyány-mauzóleum terve is közös Kauser-Feszl mű.) 1893-ban Feszl László budai Rézmálon, a mai Bolyai utcában kapott saját nyaralójára építési engedélyt. Feszl László 1877-ben a főváros megbízásából tervezte Szilágyi István Budapesti Köztemetőben levő síremlékét, a következő évben pedig második díjat nyert az aradi vértanúk szobrának pályázatán.

Feszl László: a Batthyány mauzóleum pályaterve 1870-ből, távlati kép (Ars Hungarica, 1992/1., 128. o.)
20/21
Feszl László: a Batthyány mauzóleum pályaterve 1870-ből, távlati kép (Ars Hungarica, 1992/1., 128. o.)

Feszl tanított is: 1876-tól a Práter utcai polgári fiúiskolában, 1878-tól a IX. kerületi Knézich utcai polgári fiúiskolában tanított mértant és rajzot, majd 1879-től egykori középiskolája, a IV. kerületi Főreáliskola (a mai Eötvös József Gimnázium) kedvelt szabadkézi rajztanáraként, illetve osztályfőnökként tevékenykedett 31 évig és vonult onnan nyugdíjba. Geometriából és szabadkézi rajzból középiskolai tankönyvet is írt. 1914-ben hunyt el, haláláról a Művészet című folyóirat is hírt adott.

Feszl László sírterve nagybátyja, Feszl Frigyes emlékére, 1885 körül (Építés-Építészettudomány, 1981/1-2., 227. o.)
21/21
Feszl László sírterve nagybátyja, Feszl Frigyes emlékére, 1885 körül (Építés-Építészettudomány, 1981/1-2., 227. o.)

Gottdank Tibor

 

[1] Komárik Dénes: Az egykori "London"-szálló épülete Pesten, Műemlékvédelem, 1979/2., 191. o.

[2] Komárik Dénes: Feszl Frigyes és a bécsi Votivkirche, Műemlékvédelem, 1976/4. 201. o.

 

Források:

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
FamilySearch.org
Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadása, 1935.
Építészfórum, online
Geni.com
Genthon István - Zakariás G. Sándor: Magyarország Művészeti Emlékei, 3. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.
Gerle János: Feszl Frigyes, Holnap Kiadó, 2004.
Komárik Dénes: A félköríves romantika építészete Magyarországon, Építés-Építészettudomány, 1984.
Komárik Dénes: Feszl Frigyes, 1821-1884, Akadémiai Kiadó, 1993.
Komárik Dénes: Feszl Frigyes és Feszl László hagyatékából, Ars Hungarica, 1992.
Pesti Mónika: Nem csak a Pesti Vigadó mestere, Lechner Tudásközpont, 2019., online
Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19. században - Építészet és iparművészet, Osiris Kiadó, 2013.
Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona, 1915.
Vámos Ferenc: Adalékok Feszl Frigyes életéhez és munkásságához I-II., Építés-Építészettudomány, 1981 és 1984.
Vámos Ferenc: Feszl Frigyes és kora I-II., Magyar Művészet, 1925.

Szaklapok, közlönyök: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, A Munkaadó, Ars Hungarica, Budapest, Budapesti Közlöny, Építés – Építészettudomány, Építészeti Szemle, Építő Ipar – Építő Művészet, Fővárosi Közlöny, Hivatalos Közlöny, Honismeret, Magyar Építőművészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Művészettörténeti Értesítő, Vállalkozók Lapja.

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk