Emberek/Portré

Dinasztiák: A két Lauber – sportolás és építés

2020.11.15. 12:29

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Budapest, Pécs, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lauber Dezső, Lauber László, Nyíri István

Vélemények:
1

Dosszié:

Építészdinasztiák

További adatok

↓

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal Lauber Dezsőről és unokaöccséről, Lauber Lászlóról olvashatunk.

A német katolikus család sarja, Lauber Rezső, aki a hosszúnevű Pécsi Egyesült Külvárosi Takarékpénztár egyik tulajdonosa volt, a 19. század végére Pécs egyik legsikeres iparosa lett. Jólmenő cserép- és téglagyárosként megfelelő életszínvonalat tudott biztosítani hét gyermeke számára, akiket a Mária utca 18-ban (a mai 45-ben) álló takaros, nyerstéglahomlokzatú kétszintes épületben neveltek nejével, a szintén pécsi Beck Franciskával.

1/19
L R (Lauber Rezső) pecsétes pécsi tégla (a szerző felvétele)

Lauber Rezső téglaszállítást vállalt, cserepes munkákat végzett pécsi építkezéseken. Fiai közül Lauber Lajos bádogosmester lett, Lauber Viktor vitte tovább a téglaipart apja halála után. Versenyszerűen sportolt, kerekezett, súlyt lökött, lovagolt és korcsolyázott. Nem meglepő módon a helyi sportköri vezetésben is szerepet vállalt, és ki tudja még mit nem próbált ki, ha a sportról volt szó. Emellett a Pécsi Építőiparosok Egyesületének alelnöke is volt. 1923-ban, fiatalon 47 évesen halt meg. Fivére, dr. Lauber Rezső pécsi ügyvéd lett, akinek irodája édesapja házában működött, és Viktorhoz hasonlóan őt is Pécs és a pécsi sportélet jeles személyiségei között tartották számon. Ő is idő előtt távozott az élők sorából. Fia a későbbiekben fontos szerepet töltött be a huszadik századi magyar építészetben.

De előbb térjünk vissza id. Lauber Rezső fiaira, hiszen közülük tán Lauber Dezső (1879-1966) neve cseng legjobban. Főként a pécsiek számára. E cikknek is ő az egyik kulcsfigurája.

2/19
A 19 éves Lauber Dezső, a kerékpárbajnok (Magyar Géniusz, 1898/27., 16. o.)

Lauber a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáliskolába járt, jól tanult (általában színjeles bizonyítvánnyal) és – a Lauberektől nem meglepő módon – a sportban is maradandót alkotott. Tizenévesen, „főreálosként" futóként, tornászként, súlylökőként, kerékpárosként és rúdugróként jeleskedett, sokszor fivérével, Viktorral együtt versenyezve. A Pécsi Athletikai Club és Pécsi Bicycle Club egyik legjobbja lett. Dezső a középiskola után is sikert sikerre halmozott. Magyar bajnok lett a kerékpározás több távján, de más sportágban is kimagasló teljesítményt nyújtott. Pécs és az ország egyik legsikeresebb all-around sportolójává vált. Felívelő sportolói karrierjét egy kerékpáros edzésen elszenvedett sérülés törte ketté, de sportszervezőként a későbbiekben is sokat tevékenykedett. A hazai olimpiai sportvezetésben töltött be fontos tisztségeket, majd a hazai és nemzetközi golfélet egyik legnépszerűbb alakja lett. Ezen túl futballistaként, futballbíróként, sporttelep vezetőként és olimpikon teniszezőként is emlékezhetünk rá.

Lauber Dezső nem mellesleg építész volt. Érettségi után felvették a Budapesti Műegyetemre, 1904-ben diplomázott majd szülővárosában építészirodát nyitott. Löllbach Kálmán ajánlásával 1907-ben lett a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, 1918-ban pedig már az építészi szakosztály teljesjogú tagja. 1909-ben a hosszúnevű Magyar Királyi Dohányjövedéki Központi Igazgatóság építészévé nevezték ki, majd főmérnöki titulust kapot. Pesten, az Eszterházy utcában nyitott irodát, a pécsit bezárta. A világháborúban szolgálaton kívüli főhadnagyként „szolgált". A háború után is jöttek az állami és nem állami címek, pozíciók, feladatok: a IV kerület (Belváros) építészi szakosztályának vezetője, az Országos Építő Rt. műszaki igazgatója, a Budapest Közmunkabizottságának tagja és kormányfőtanácsos is volt.

1924-ben Hajós Alfréddal együtt indult az olimpiai játékok szellemi versenyének építészeti területén (ilyen verseny ma már nincs), és ezüstérmesek lettek stadiontervükkel (az aranyérmet nem osztották ki). A terv előéletéhez és utóéletéhez hozzátartozik, hogy már a millennium idején is téma volt egy nagy hazai stadion és az olimpiai rendezés ügye, de a tervek évtizedeken át dugába dőltek. 1911-ben úgy tűnt, a magyar főváros nyerheti el az 1920-as olimpia rendezésének jogát. Ennek érdekében 1913 tavaszán Lauber már alaprajzi vázlatokat, illetve homlokzati látványtervet is készített az akkor még Vérmezőre szánt Nemzeti Stadionhoz, néhány hónappal később pedig Hajós Alfréd, illetve társa, Villányi János is közös, az épületkomplexumot a mai helyére megálmodó stadiontervvel állt elő. Kilenc évvel később, 1922-ben Lauber lett a stadionpályázatot kiíró bizottság műszaki alelnöke. Két év múlva pedig Lauber és Hajós – akik élete számos ponton mutat hasonlóságot – immár közösen alkotott stadiontervet, ami a párizsi olimpián is sikert aratott.

Hajós Alfréd és Lauber Dezső olimpiai ezüstérmes tervének részlete az „Ideális stadionról” (Olympic Art Competition, 1924, Official Report, 607. o.)

3/19
Hajós Alfréd és Lauber Dezső olimpiai ezüstérmes tervének részlete az „Ideális stadionról” (Olympic Art Competition, 1924, Official Report, 607. o.)

A különösen nagy népszerűségnek örvendő Lauber Decskó (így becézték) – aki a golf meghonosításán keresztül remek kapcsolatokat ápolt a két világháború közti magyar arisztokráciával és celebritásokkal – túl a negyvenen elvette a századfordulón sikeres színész-énekesnőt, a bankár Hevesi Ödön özvegyét, Lándori Ludmillát, akivel együtt – nem éppen meglepő módon – golfversenyeken is indult.

De beszéljünk végre Lauber építészeti műveiről. Az ő munkája a Duna-Gőzhajózási Társaság Hajógyári-szigeten álló épületegyüttese, és az 1939-re felépült Golf (a későbbi Vörös Csillag, Panoráma) Szálló, amely ma a Libériai Nagykövetségnek ad otthont a Svábhegyen. A Várszínház újjáépítésének építészeti munkáit is Lauber végezte. Vezetése alatt született meg Budapest ma is működő csatornahálózata is. Lauber persze sportlétesítményeket is alkotott: a svábhegyi és a tátralomnici golfpályákat vagy éppen a tátralomnici bobpályát is neki köszönhetjük.

4/19
Lauber Dezső 1932-ben (Színházi Élet, 1932/52., 143. o.)

5/19
Budapest, Golf Szálló, 1940 körül, tervező: Lauber Dezső (képeslap)

Lauber Dezső szoros kapcsolata a sporttal egyetlen pillanatra sem szűnt meg. Még élete utolsó szakaszában sem, hiszen már jóval a nyugdíjba vonulását követően is sportpálya-felügyelőként tevékenykedett. A Lauberek jó részének rövid élet adatott, Lauber Dezső viszont megélt 87 esztendőt. Szülővárosa el is ismerte életútját, 1997 óta Lauber Dezső nevét viseli a pécsi városi sportcsarnok.

A történet azonban itt még messze nem ér véget.

Kanyarodjunk vissza Lauber Dezső testvéreihez, azok közül is ifj. Lauber Rezsőhöz, a pécsi ügyvédhez, akinek két gyermeke született. László Jenő és Erzsébet. Utóbbiból egy villányi szőlőnagybirtokos felesége lett, előbbi építésznek tanult.

6/19
Lauber László 1930 körül (Wikipedia)

Lauber László Jenő (1902-1953), Lauber Dezső unokaöccse is Pécs szülötte. A pécsi Belvárosi Községi Fiúiskolába járt, majd a Ciszterci Rend Nagy Lajos Reálgimnáziuma következett. Nem volt éltanuló, a művészetek és a fényképészet érdekelte különösen a középiskolában. Leérettségizett és felvették a Budapesti Műegyetemre, ahol Wälder Gyula tanítványa lett. 1926-ban végzett építészmérnökként, de már hallgatóként a legjobbak között tartották számon. Az építészhallgatók kiállításain terveit Major Mátéval, Rác Györggyel, Vajda Andorral vagy éppen Körner Józseffel együtt emlegették.

Huszonévesen elvesztette édesapját, majd édesanyját is. Nem nősült meg. Egykori kortársai szeretettel beszéltek róla:

„tűhegyes ceruzával rajzolt gyönyörű unterlágjairól, okos és pontos alaprajzairól, patikamérlegen kiegyensúlyozott homlokzatairól, általában arról a fantasztikus arányérzékről, amely minden munkáját jellemzi." A kulcsszó az elegancia volt: természetesen könnyed és nagyvonalú magatartás, mely Laubernek nem csak az építészetére, de emberi habitusára is vonatkozott. Ahogy mondani szokták, igazi úriember volt."¹

Szakmai karrierje szépen emelkedett: 1929-ben tanársegédnek nevezték ki a Műegyetemre, ókori építéstant tanított (később az Épülettervezés Tanszékre került).

A Budapesti Nemzetközi Építészeti Kiállításon az ő terveit is bemutatták. Első fontos megvalósult munkája az 1930-ban felépült autószerviz, az „Excelsior service-állomás" a budai Fehérvári út 71-ben. A 28 éves Lauber művéről igencsak pozitívan írt a korabeli Tér és Formában Bierbauer Virgil²:

„Az épület homlokzati tagolása, tömegbeli felépítése originális és sikerültnek nevezhető. Az elnyúló horizontális adja meg azt az alaphangot, amelyet a tervező sikerrel vezet végig, s amelyet sikerrel hoz kontrapunktikus viszonyba a lépcsőház és a világítóreklám vertikálisával. Az egésznek aránybeli játéka még a homlokzat nagy felírásával is harmonikusan hat. A felületi és térbeli kompozíciót sikerülten egészíti ki a színkompozíció. […] Örömmel kell regisztrálni korszerű építészetünk e sikerült benjaminját, amely Lauber László készségét dicséri…" (Az épület sajnos az idők során igénytelen átépítésen esett keresztül.)

7/19
Budapest, Excelsior autószerviz 1930-ban, tervező: Lauber László (Tér és Forma, 1930/11., 471. o.)

1931-ben építési engedélyt kapott az általa a Marczibányi tér 9-be tervezett szabadonálló beépítésű lapostetős modernista kettős bérvilla, amely ma már műemlék. A szaksajtó erről a művéről is hosszan beszámolt. Egy év múlva a Széher út 26-ba tervezett kisebb lakóházat. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumra kiírt tervpályázaton megvételt nyert pályaműve.

1934-ben, a modern magyar építőművészetről az amerikai The Architectural Forumban megjelent beszámolóban az ismertetett alkotások között Lauber Marczibányi téri lakóháza is szerepelt.

8/19
Budapest, Marcibányi tér 9. 1933-ban, tervező: Lauber László (Tér és Forma, 1933/7-8., 236. o.)

Lauber László valószínűleg már az egyetemről is ismerte a vele egykorú, ceglédi születésű Nyiri Istvánt (1902-1955). Az is igaz, hogy egy ideig mindketten Wälder irodáján dolgoztak diplomaszerzésük után, tehát a két építész szakmai együttműködése és személyes barátságuk kialakulása innen eredeztethető.

9/19
Nyiri István 1930 körül (Wikipedia)

Közös irodájuk 1933-ban indult és tizenegy évig működött. (Statikus munkatársuk legtöbbször Simkovics Lajos volt.) Műveiket a két világháború közötti magyar építészet legjobbjai között tartják számon. Munkásságukért 2010-ben mindketten posztumusz Ybl-díjban részesültek.

Közös építészeti alkotásaikat többnyire modernista stílusban tervezték, de első opuszuk 1933-ból, az I. Iskola utca 2-4 alatt megépült lakóépület még részben – a műemléki környezetbe való illeszkedés miatt – historizáló homlokzatot kapott.

10/19
Budapest, Iskola utca 2-4., 1936-ban, tervező: Lauber László és Nyiri István (Tér és Forma, 1936/12., 334. o.)

A Casa Bella milánói építészeti lap 1934-ben, a korszerű magyar építészetet bemutató kiadásában az építészpárost is felsorolta Árkay Bertalannal, Fischer Józseffel, Hofstätter Bélával, Kaesz Gyulával, Kotsits Ivánnal, Kósa Zoltánnal, Körner Józseffel, Kozma Lajossal, Lajta Bélával, Ligeti Pállal, Miskolcy Lászlóval, Molnár Józseffel, Rimanóczy Gyulával és Quittner Ervinnel egyetemben. A Milánói Nemzetközi Építészeti Triennálé magyar kiállítócsoportjába szintén bekerültek 1936-ban.

Több házukat Budára, lejtős telekre komponálták. Ilyenek többek között a Gébics utca 6/a-b (1933-1934), a Kékgolyó utca 10. (1933-1934), a Budaörsi út 27. (1935) és a Szabó Ilonka utca 57. (1936) alatti lakóházaik.

1934-ben egy új utca, a mai Hollósy Simon utca beépítésében vettek részt, az egységes városképet alkotó lakóépületek egyikét tervezték.

11/19
Budapest, Szabó Ilonka utca 57., 1936-ban, tervező: Lauber László és Nyiri István (Tér és Forma, 1936/12., 339. o.)

Pesten épült műveik közül különösen kvalitásos modernista darab a Szép utca 3. szám alatti, műemléki védelmet élvező hatemeletes bérház és a belvárosi Irányi utca 8. szám alatti sarokbérház (itt Bálint Sándor is közreműködött tervezőként). „Semmi erőlködés és túllihegés, semmi kompromisszum: természetes és elegánsan modern alkotások." – jellemzi műveiket Ferkai András³. Családi házaikon már nagyobb a kompromisszum, így a magastető is megjelenik legtöbbjükön.

12/19
Budapest, Szép utca 3., 1937-ben, tervező: Lauber László és Nyiri István (Tér és Forma, 1937/10., 288. o.)

A Gubacsi úton létesült szükséglakásos bérházak közül az egyik épülettömböt tervezték a háromból. 1941-ben Lauber nem másnak tervezett, mint barátjának, Nyirinek egy egyemeletes lakóházat a Zólyomi útra.

Tán legfontosabb irodaépületük a tervpályázaton győztes bankpalota a Szabadság téren (1937-1940), az egykori Pénzintézeti Központ székháza, amely ma – számos tulajdonosváltást megélve – ismét egy kereskedelmi bank központjaként funkcionál. Bierbauer így írt az elkészült mű körüli vitáról a Tér és Formában⁴:

„Egész csodálatosnak látszik a közönségnek ez az ellenállása, amelyet néhány, a kispolgári szokványok kényelmes útjain járó hírlapíró természetesen alaposan kiélez. Végeredményben ez a két éve dúló felháborodás igen hasonlít ahhoz, amely néha női társaságban tör ki. Képzeljük el: egy, természetesen hamis Mária Terézia-stílusú szalonban a tea-asztal körül ülnek jólnevelt polgárasszonyok, kiknek ruhái cicomásak, de ízléstelenek, viszont ízléstelenségükben egységesek, – akár a Szabadság-tér régi épületei, úgy, hogy mi sem bontja meg a formátlanság, kontárság harmóniáját! S íme belép egy elkésett vendég. Egészen sima, színben és vonalakban egészen egyszerű délutáni ruha van rajta, amely kirí a többiek agyondíszített ruhái közül. Ezt a többiek erősen érzik, de a ruhához értenek, tehát azt is tudják, hogy ennek az egyszerű, szürke selyemruhának az anyaga és elkészítése kétszerannyiba került, mint bármelyiküké. Nem mondják meg, de befelé annál inkább megbotránkoznak. […] Amint már írásban és szóban számtalanszor megmondottuk, csak örülni tudunk annak, hogy Lauber és Nyiri a Pénzintézeti Központ épületénél töretlenül tovább haladtak azon az úton, amelyen e nagy munkájukig eljutottak. Becsüljük azt a bátorságot, amellyel tervüket teljes tisztaságban megvalósították, amellyel elgondolásukat keresztül tudták vinni. […] Szeretjük ezt az épületet, mert igazi építészi érzékkel, teljes, mert tele van gondolatokkal, amelyeket építészi ötletek szellemességei fűszereznek. Szeretjük a külső megjelenés egyszerűségét, szigorúságát, amely minden tekintetben megfelel a célnak, a kívánt téregységeket őszinte formában határolja. Szeretjük a homlokzatot, mert az irodai cellákból és munkatermekből álló épületet nem hazudja céltalan oszlopokkal fejedelmi palotává, avagy asszír templommá, amelyben a kufárok a pénzistennek áldoznak. A homlokzat ezenfelül valódi mivoltát is jól kifejezi: kitöltött váz, ezért állhat nyúlánk oszlopokon. És szép az, amint az étkező terasza felett az épület újra teljesen feloldódik."

13/19
Budapest, Szabadság tér 5-6., 1942-ben, tervező: Lauber Lázló és Nyiri István (Tér és Forma, 1942/2., 17. o.)

Egy másik irodaházuk a Hungária körút 128-ban épült fel a Telefongyár Rt. részére, a ’40-es évek elején. (Ma a német Siemens hazai központjának része.) A Telefongyár Rt. egy másik megbízása Lauberék számára a Bocskai út 48-ba tervezett négyemeletes, lapostetős, előkertes sarokház volt.

14/19
Budapest, Bocskai út 48., 1942-ben, tervező: Lauber László és Nyiri István (Magyar Építőművészet, 1942/9., 191. o.)

Fővároson kívüli művük Pécsett, a Hotel Kikelet. A mintegy 12 ezer négyzetméter alapterületű kétemeletes szálloda építésére 1935-ben írt ki Pécs városa pályázatot. Végül Lauberék nyerték el az első díjat. A második helyre a pécsi ifj. Nendtwich Andor munkája futott be. Ők hárman együtt alkották meg a végérvényes terveket. Pécs a Hotel Kikelet megépülésével egy, a modern építészet városképileg is jelentős építményével gazdagodott, ez volt a város kvázi első modernista épülete.

15/19
Pécs, Hotel Kikelet (SZOT-üdülő) 1965-ben, tervező: Lauber László és Nyiri István (képeslap a szerző gyűjteményéből)

1944 telén bombatalálat érte irodájukat, amely a Párisi utca 2-ben működött. Ezzel fizikailag is megszűnt a vállalkozásuk. Bár 1947-ben az általuk tervezett Hungária körúti telefongyár helyreállítási munkálataiban még részt vettek, ezt követően szétváltak útjaik.

Nyirit 1948 őszén Benkhard Ágost hívta a Posta Vezérigazgatóság Magasépítési Osztályára. Ebből az osztályból jött létre az Állami Mélyépítés-tudományi Intézet (ÁMTI), majd a Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalat, melynek keretei között – főépítészi beosztása mellett – tervezési munkát is végzett. Több megvalósult épülete is mutatja építészi kvalitásait, közülük tán az Erzsébet téri buszpályaudvar a legkiemelkedőbb.

16/19
Szendrői Jenő az 1960-as években (Wikipedia)

Lauber 1948-ban az újonnan létrejövő nagy állami építészeti tervezőirodába, a Magasépítési Tervező Intézetbe, a MATI-ba került, Szendrői Jenő (1913-2000) középülettervezési csoportjához. Egy évre rá szintén egy újonnan alakult tervezőintézet következett, jelesül az IPARTERV – vélhetően Szendrői hívására. Itt Szendrőivel együtt több fontos művet alkotott, így az Agrártudományi Egyetem épületét a Ménesi úton (1949-1950), valamint a Honvédelmi Minisztérium központját a Balaton utcában.

17/19
Budapest, Ménesi út, Agrártudományi Egyetem 1951-ben, tervező: Lauber László és Szendrői Jenő (Magyar Építőművészet, 1951/1-2., 10. o.)

Lauber és Szendrői az 1950-es évek elejétől a középületektől az ipari épületek tervezése felé fordult, ahol akkoriban nagyobb volt az alkotói mozgástér, hiszen távolabb álltak az uralkodó kultúrpolitikától. Ennek az irányváltásnak köszönhetjük a Fehérvári úti Vas és Fémipari Kutatóintézet, valamint az Inotai Alumínium Kohó és a Dunai Vasmű Igazgatási épületeit.

18/19
Budapest, Vas és Fémipari Kutatóintézet, 1950 körül, tervező: Lauber László és Szendrői Jenő (Wikipedia)

A Lauber-Szendrői páros meghívottként részt vett a Baross téri metrómegálló pályázatán, elnyerték a legmagasabb pénzdíjat Weiner Tibor, illetve Reischl Antal és munkatársainak pályázatát megelőzve.

19/19
Lauber László és Szendrői Jenő beadott pályatervének részlete a Baross téri metró állomásra, 1953-ból (Magyar Építőművészet, 1953/3-4., 98. o.)

Lauber jelentős építész tanítványokat is kinevelt, köztük az 1952-ben nála kezdő Molnár Pétert.

Lauber László, a precíz mérnök, az örök úriember, élete utolsó szakaszában az alkohol rabja lett. A Lauberek pedig – mint tudjuk – általában korán mennek el, Lauber Lászlónak is csupán 51 év adatott. Nyiri sem élt sokkal többet, két évvel élte túl egykori tervezőtársát. Így a modernista magyar építészet egyik legjobb párosából 1956-ra már senki sem élt.

A pécsi Lauberek históriája ezzel zárul. Dezsőé, az építész nagybácsié, aki elsősorban a magyar sportéletben vált kimagaslóvá és Lászlóé, az unokaöccsé, aki pedig – bár elfeledve – a magyar architektúrának adott maradandót.

Gottdank Tibor

[1] Ferkai András

[2] Tér és Forma, 1930/11., 472. o.

[3] A Lauber-Nyiri emlékkiállítás megnyitója, HAP Galéria, 2008. október 21.

[4] Tér és Forma, 1942/2., 17-20. o.

Források:

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.

Építészfórum, online

Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.

Ferkai András (szerk.): Pest építészete a két világháború között, Modern Építészetért Közhasznú Társaság, 2001.

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967.

Pluhár István (szerk.): Magyarországi sportegyesületek története, Budapest, 1942.

MyHeritage.com – Geneology Family Tree

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Ars Hungarica, Budapest, Építés - Építészet, Építészet - Építés, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Műcsarnok, Műemlékvédelem, Műszaki Élet, Művelődés, Művészet, Művészettörténeti Értesítő, Pécsi Figyelő, Pécsi Napló, Pécsi Szemle, Színházi Élet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja, Városépítés

Szerk.: Kovács Dániel és Winkler Márk

Vélemények (1)

Reki

2020.11.15.
15:51

Érdekesek ezek az első modernista épületek. Vannak köztük figyelemre méltók, de gyengébbek is. Van amin a bauhaus hatása látszik, de van az eklektikára hajazó épület/terv is.