Dinasztiák: Sebestyén Artúr és Loránd – A magyar fürdőktől az ausztrál kertekig

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal Sebestyén Artúr és fia, Loránd munkásságáról olvashatunk.

Spitzer Artúr (vagy ahogy ő maga írta: Arthur) 1868-ban született a pesti Váci út 9. szám alatti házban elsőszülöttként, Spitzer Sándor és Engel Lujza nagy örömére. Édesapja Gyöngyösről származó kereskedő, édesanyja ráckevei lány volt. Artúr Pesten járta iskoláit, 1891-ben a Magyar Kir. József Műegyetemen szerezte építészmérnöki oklevelét, 1892-ben pedig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai közé került.

A több tehetséget is felkaroló, nagytekintélyű Hauszmann Alajos műhelyében kezdte gyakorlatát és a Kúria, valamint a New York-palota tervezésében is kapott ekkor feladatokat. 1893-ban az Egylet „Csolnakház" kispályázatán nyert barokkos hangulatú munkájával, két év múlva – immáron Sebestyén Artúrként – az Egylet nagypályázatán ért el ezüstérmet „Fürdőtelep" koncepciójával.

Az Ezredéves Kiállítás építészeti rajzbemutatóján több építészeti rajzot is kiállított. (Később több ízben képviseltette magát a Műcsarnok vagy az Iparművézeti Múzeum tárlatain). A Kiállítás Andrássy úti kapuzatára kiírt pályázatán is indult, díjazásban is részesült, Frommer (Jámbor) Lajossal közösen egy templom-pályatervet is beadott. Szívesen indított egyébként egy-egy építészkollégával közösen pályaműveket, nem egyszer dolgozott több építésszel is együtt különféle terveken, jó építészpartner volt, akivel könnyű volt együttműködni.

1894-ben megkapta Ybl Miklós emlékére alapított díjat. Az Építő Ipar című szaklap Sebestyén itáliai (Milánó, Lucca és Firenze környéki) útjainak vázlatait is közölte. (A kiváló rajzoló Sebestyént később több képzőművészeti társaság is tagjai sorába fogadta). 1895-ben a Műegyetem Díszépítéstan tanszékén – amit Hauszmann vezetett – tanársegéd lett és 1897-ig dolgozott ott. Sebestyén huszonévesen gyakorlatilag berobbant a hazai építész szakmai köztudatba. Ilyen antréval kevés magyar műépítész büszkélkedhetett ebben a korban. 1896-ban egy frissdiplomás fiatal kollégáját, a Hauszmann-irodában megismert Leitersdorfer (a későbbi Lajta) Bélát is beajánlotta az Egyletbe.

Kőrössy Albert Kálmánt (1869-1954) Lajtához hasonlóan Hauszmann műhelyéből ismerhette meg. Kőrössy magyar, francia és német építészeti tanulmányok után kötött ki a mesternél. Sebestyén és Kőrössy ketten több jelentős művet is alkottak közösen a 19. század utolsó éveiben, így a Tolnay-kastélyt Inárcspusztán (1898), a fővárosi Kertész utca 33. szám alatti háromemeletes, historizáló lakóházat (1897), a szecessziós Kőrössy-villát a Városligeti fasor 47 szám alatt (1899), valamint a négyemeletes, olasz neobarokk stílusú Osztálysorsjáték-palotát az Eskü (Március 15.) téren (1899). Utóbbit 1948-ban, háborús sérüléseit követően lebontották. (Az épület több belső berendezését Lechner Ödön tervezte.) Sebestyén és Kőrössy építészi társviszonya végül 1900-ban szűnt meg.

Sebestyén vélhetően az Osztálysorsjáték-palota tervezése során ismerkedett meg Lechner Ödönnel. Az 1902 áprilisában megalakult, Lechner nevével fémjelzett Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) alapító oklevelén Sebestyén Artúr aláírása és sógoráé, Messinger (Medgyes) Alajosé is ott szerepel. Ettől kezdve Sebestyén egyre inkább a lechneri nyelvet kezdte átvenni, igaz, a történeti, főleg a barokk formakincs alkalmazásának sem intett búcsút. Sebestyén sógorával is dolgozott közös pályaterven: a pozsonyi vincellér iskolára kiírt pályázaton, ahol megvették koncepciójukat. 1902 után, rövid ideig a historizmust képviselő Alpár Ignácnál dolgozott: a korszak egyik legnagyobb középületének, az Osztrák-Magyar Banknak, a mai Nemzeti Banknak a tervezési munkáiban vett később részt.

Közben a Sebestyén család gyarapodott, megszülettek a gyerekek: Anna, Loránd és Katalin. Sebestyén lakást vett, illetve irodát tartott fenn az Osztálysorsjáték-palotában az Eskü téren. A Sebestyén-család állandó fészke az epreskerti Kmetty utca 20-ban volt. A század első évtizedében önállóan tervezett művei sorába tartozik a Kmetty utcai ház mellett két későszecessziós, négyemeletes bérház a Széchenyi utca 14-ben és a Révay utca 12-ben.

1903-ban egyedül nyújtott be pályázatot a besztercebányai iparkamara székházára, amelyet meg is nyert. II. díjas lett a Berettyó-társulat székházának pályázatán, III. díjas pedig a breznóbányai harangtorony és a kolozsvári egyetem könyvtárának pályázatán. Ez utóbbi terv egyértelműen Alpár hatását tükrözi. A trencséni leányiskola, a zombori vagy éppen a kaposvári törvénykezési épület pályázatára beadott terve viszont inkább a lechneri építészetet követi. A Török Bankház tervpályázatán Mezei Sándorral közösen indult el, megosztott II. díj lett a jutalmuk és II. díjat kapott a szombathelyi Trummer-bérház pályázatán is. Az Országház térre kiírt földművelési minisztérium pályázatán harmadik helyezett lett.

Tervei alapján készült el a zólyomi hitelbank épülete 1905-ben és a pancsovai gőzfürdő épülete 1906-ban. Emeletes magánházat tervezett a fővárosi Délibáb utca 10-be 1907-ben. Sebestyén Lechner Ödönnel 1907 körül kezdett szorosabb szakmai kapcsolatba. Közösen adták be pályázatukat a kecskeméti Állami Elmegyógyintézet és a sárospataki tanítóképző és internátus épületére. Mindkét esetben III. díjat kaptak. Szintén együtt pályáztak az Erzsébet királyné-szoborra kiírt versenyre. (Tervüket ebben az esetben megvásárolták.)

Lechner hatását mutatják a zombori törvénykezési épületre és a Magyar Királyi Állami Számvevőszék pályázatára beadott III. díjas önálló tervei 1908-ból és 1910-ből. Sebestyén az 1928-ban életre hívott Lechner Ödön Társaság alapítói közé is tartozott. (A Társaság, amelynek Bartók Béla, Kodály Zoltán, Jánszky Béla, Kozma Lajos, Lyka Károly, Málnai Béla vagy éppen Pogány Móric is tagja volt, egyszerre tört lándzsát a nemzeti szellem és a korszerűség mellett. A Társaságnak ugyanakkor nem volt jelentős a két háború közti erősen megosztott magyar szellemi életre gyakorolt hatása. Szerepét jórészt átvették a modernista és avantgárd mozgalmak hazai csoportosulásai.)

Sebestyén 1910 után is sok pályázaton indult. Az egyik legtöbbet pályázó és a legtöbbször díjazott magyar építésze volt korának (Több mint ötven pályázaton kapott díjat.). Más kérdés, hogy nagyon kevés elsődíjas, megvalósult művéről tudunk. A marosvásárhelyi városháza pályázatán II. díjas, a nagykanizsai törvényszékre kiírt pályázaton III. díjas lett. 1914-ben a mezőtúri városházára kiírt pályázaton Sebestyén Bánlaky Gézával indult és ismét II. díjban részesült. (Az épület végül a háború után Sebestyénék által neobarokk köntösben valósult meg, a győztes Spiegel-Englerth-féle terv átdolgozásával.)

Sebestyén Artúr életének meghatározó pályázatáról essék részletesebben is szó. 1904-et írtunk, amikor a székesfőváros Sárosfürdő tervpályázatát a Rudas Gyógyfürdőjével együtt kihirdették. Sebestyén és Hegedűs Ármin közös, „Világváros" jeligés tervükben pavilonszerű megoldást prezentáltak ekkor. „Az elrendezés főtengelye a Fehérvári-útra képzett sarokpontra irányult, mely elrendezés közelebb viszi az épületet, jobban oda tereli a hídfő képezte csomóponthoz. Architectonikus kiképzésükben a modern felfogásnak hódoltak, de kevésbé sikerült a szaggatott épülettömegek között kellő arányosságot teremteni." – írta a tervről a korabeli Építő Ipar. 1906-ban a kiviteli tervpályázaton való részvételre Sebestyénéken kívül Alpár Ignácot, Pecz Samut és Sterk Izidort kérték fel. Ezen a szűkebb pályázaton Sterk és a Sebestyén-Hegedűs páros tervét találták a legjobbnak és már 1908-at írtunk, amikor a három építészt megbízták a pályatervek egyesítésére, a közös építészeti terv elkészítésére.

Az építkezés a tervezők, valamint Bánlaky Géza műszaki vezető (egyben Sebestyén társépítésze több munkánál is) és Bíró Ernő építésvezető irányítása mellett 1911-ben kezdődött és – a költségvetés folyamatos túllépése, az építkezés során fellépő problémák és a háború okozta nehézségek miatt – 1918-ig tartott. Az épülő Sárosfürdő új neve Gellért fürdő és szálloda lett.

A gyógyforrásra épült fürdő „méltó ahhoz a kincshez, amelyet magában foglal." – írta az épület elkészültekor Éber László a Magyar Iparművészetben.² A későszecessziós architektúra neobarokk és román elemekkel vegyült, a vas-üveg szerkezetek pedig bizánci hatású kupolaszerkezetet emelnek a magasba. (Hasonló kupolák egyébként a korszak finn nemzeti építészetében is megtalálhatóak voltak.) Az alakzatoknak és díszítéseknek ez a kavalkádja konzisztens művet eredményezett, amely praktikus kialakítású gyógymedencéket és luxusszállót foglal magába.

Sterk főként alaprajzi részletekkel, Sebestyén az épületkomplexum, különösen a fürdő terveivel, Hegedűs pedig a kivitelezés kérdéseivel és az építés során felmerült ezernyi megoldandó problémával foglalkozott a Gellért megalkotásának hosszú szakaszában. Ugyanakkor a Magyar Iparművészetben 1918-ban megjelent rajzok közül a Gellért szálló homlokzati erkélyrácsának rajzán az S. A., míg a belső terek domborműves díszeinek rajzain H. A. monogram szerepelt. (Érdekesség, hogy a tervező trió 1911-ben közösen indult a fővárosi Községi Nyilvános Könyvtár tervpályázatán, de nem sikerült nyerniük.)

Sebestyén számára szívügyet jelentett a Gellért fürdő. Az aktuális javításokat, fejlesztéseket ő tervezte, az 1920-as években az új hullámfürdő, 10 évre rá a pezsgőfürdő megalkotása is a nevéhez kötődött. Nemzetközileg elismert szakembere lett a típusnak ezek után: 1930 körül Bukarestben a Hotel Lido hullámfürdőjét is ő tervezte.

Sebestyén legismertebb lakóépületét a Városligeti fasor nyaralói között kell keresni. 1909-ben a felesége rokonságához tartozó Székács Imre üvegnagykereskedő részére, közvetlenül a Vidor-villa mellé tervezett egy egyemeletes szecessziós házat. A Zsolnay kerámiából készült, népies motívumokkal gazdagon díszitett homlokzattal megálmodott, jellegzetes oromzatú villa Mann József kivitelezésében épült meg, a színesüvegek Róth Miksa műhelyében készültek. Egy évvel későbbi alkotása a Székács-villával szemben álló, inkább historikus jegyeket mutató Spitz-villa, Spitz Arnold fakereskedő kétemeletes háza. (Az épületet 2015 és 2017 között igényesen felújították).

Sebestyén is részt vett a korszak fővárosi iskolaépítési programjában. Az 1910-es évek elején született ennek részeként a Gömb utcában (terv: Baumhorn Lipót), a Pannónia utcában (terv: Schulek János), a Városmajorban (terv: Györgyi és Kós), a Kertész utcában (terv: Reischl Gusztáv), a Kiscelli utcában (Reichl Kálmán) és a Soroksári úton (terv: Fleischl Róbert) iskolaépület. Ebbe a sorba tartozik a Sebestyén elképzelései szerint felépült Polgári fiú- és leányiskola a zuglói Egressy út 69-ben.

A Magyar Építőművészet 1913-ban fotókkal illusztrálva, több oldalon mutatta be a 45 éves Sebestyén több korabeli műveit, így villáit és a zuglói iskolát is. Ráckeve is gazdagodott az idők során több Sebestyén-épülettel, például az Árpád-híd vámháza, a Városi Könyvtár és a Kossuth Lajos utca 74. alatti lakóház is az ő művei. A világháborút megelőző években született még egy fontos háza: a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. impozáns ötemeletes székháza a Rudolf (Széchenyi) rakparton, a Wellisch-palotához illeszkedve.

És mi történt az I. világháborút követően? Elkészült a végleges „Gellért", majd annak hullámfürdője. A Baross tér közelében, a Rákóczi úton álló Imperiál szálloda is a világháború végétől kezdett vendégeket fogadni. (Azóta a szállodát többször átépítették.) Sebestyén főként neobarokk stílusban kezdett ekkoriban alkotni, bár a margitszigeti fedett uszoda tervpályázatán inkább art deco hangulatú elképzelést adott be, és lett II. díjas Hajós Alfréd mögött.

Sebestyén tagja lett a Budapesti Mérnöki Kamarának és bekapcsolódott az állami bérházépítési vállalkozásba. A Mura utcába (Rupp Jenővel és Lux Kálmánnal közösen - a szerk.) és a Raktár utcába Neuschloss Kornéllal és Gyenes Lajossal közösen tervezett kislakásos bérházakat. Felújította a Szolnoki Városi Színházat és – amiről már esett szó – megépítette Bánlaky Gézával együtt a mezőtúri Városházát. Mindkét épület eredeti tervét Spiegel Frigyes és Englerth Károly készítette.

1927-ben Sebestyén a budai Elek utca 26-ba saját egyemeletes neobarokk családiházát építette meg. A ház lett a Sebestyén-család új fészke. Az épület jellegzetessége a bejárat, ahol a terméskő felület előtt kétoszlopos, íves oromzattal lezárt kőkeret található, amely Rákos Manó műve. A kerítéshez barokkos kovácsoltvas kapu tartozik. Sebestyén Artúr idővel új tervezőtársat talált magának: a fiát. Sebestyén Loránd (1901-2005) a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tett érettségit 1919-ben, majd a Budapesti Műegyetem következett, ahol 1928-ban kapta kézhez diplomáját. 1931-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja volt.

Édesapjával közös munkája a győri színház 1929-as pályázatára beadott neobarokk terve, mellyel II. díjat értek el. A Gellérthegy környékének rendezésére kiírt pályázaton harmadikok lettek. A rákoskeresztúri temető mögötti terület telepítésére vonatkozó pályázatra, illetve a Tabáni Gyógyfürdőre kiírt pályázatra beadott tervük megvételre került.

1936 és 1937 között készült el egyedi homlokzatú, ötemeletes közös modernista alkotásuk a Vám utca 1/b-ben. (A ház valószínűleg Loránd szellemi terméke.) Az épületet S-alakú ívben kidomborodó, szalagablakos zárterkélyek és azokat kétoldalról körülvevő, ugyanilyen ívű, tömör mellvédű erkélyek tagolják. A házba költözött Sebestyén Loránd irodája is. Loránd nagybátyjával, Medgyes Alajossal közösen tervezte a Szentpéteri utca 3-ban álló háromszintes modernista villát is.

Önálló, szintén modern nyelven megfogalmazott művei az 1930-as évek elejéről: a Daróci út 72.,a Sashegyi út 73., a Hollósy Simon utca 5. és 22. (egységes telekbeépítés részeiként), valamint a Nyúl utca 24. Loránd tervezett csónakházat is: a Római part északi részén elkészült Dunateraszt, ami gyakorlatilag egy kétemeletes szállodaként is funkcionált. (Az épület az utóbbi évtizedekben folyamatosan pusztul.) Artúr időközben megtervezte a Gellért fedett, nyitható tetejű pezsgőfürdőjét is.

Sebestyén Loránd élete 1939-ben új irányt vett, vélhetően az első zsidó törvények okozta drámai helyzet miatt elhagyta Magyarországot és Ausztráliában, Melbourne-ben telepedett le. A történetnek azonban még nincs vége… Sebestyén Loránd 1942-ben belépett az ausztrál hadseregbe. Sokoldalúságban még édesapján is túltett (művészi szinten zongorázott, fotózott, ritka növényeket gyűjtött, fordított), 1946-ban megkapta az ausztrál letelepedési engedélyt. A Budapesti Zenei Konzervatóriumban tanult Sebestyén eleinte az ausztrál ABC médiacégnek dolgozott, Bartók-zongoradarabokat adott elő, még a melbourne-i Városháza nagytermében is fellépett. Zongora és orgona oktatásból élt pár évig. 1949 és 1966 között Melbourne város önkormányzatának építésügyi osztályán kezdett tervezői munkába. Részt vett a Lincoln tér, a Fitzroy Gardens és a Treasury Gardens (így ott többek között a Kennedy-emlékhely) megalkotásában is. 1967 és 1979 között a neves ausztrál modernista építész, Roy Grounds irodájában dolgozott és ott a melbourne-i Toorak családi házainak és kertjeinek tervezésében, valamint az új Melbourne Arts Centre koncepciójának és környezeti elhelyezésének kidolgozásában működött közre.

Sebestyén Artúr felesége, Loránd édesanyja 1930-ban meghalt. Az özvegy idővel elköltözött az Elek utcából a Tarcali utca 9-be, a földszint 2-be, egy kétszobás lakásba. Ez maradt utolsó lakcíme és itt vészelte át a világháborút. 1945 novemberének végén, tüdőgyulladás okozta szövődmények következtében halt meg 77 évesen.³ (Sírja egyike lett a Farkasréti temető felszámolt sírjainak.) Fiának kiemelkedően hosszú élet, 104 év adatott. Melbourne-ben, Forrest Hillsben hunyt el, utód nélkül.

Gottdank Tibor

¹ Építő Ipar, 1905/3., 21. o.

² Éber László: A Gellért-fürdő, Magyar Iparművészet, 1918/9-10., 143. o.

³Több forrás is tévesen közli Sebestyén Artúr halálozási dátumát, így a Magyar Életrajzi Lexikon és A századforduló magyar építészete c. könyvek, illetve a Honismeret és a Műemlékvédelem c. folyóiratok is.

Forrás:

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.

Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.

Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.

Ferkai András (szerk.): Pest építészete a két világháború között, Modern Építészetért Közhasznú Társaság, 2001.

Genthon István - Zakariás G. Sándor: Magyarország Művészeti Emlékei, 3. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.

Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.

Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT)

MyHeritage.com – Geneology Family Tree

Németh Lajos (szerk.): Magyar Művészet 1890-1919, I-II., Akadémiai Kiadó, 1981.

Saly Noémi: Gellért 100, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2018.

Saniga, Andrew: Making Landscape Architecture in Australia, NewSouth Pubishing, 2012.

Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Budapest, Budapesti Statisztikai Közlemények, Építés-Építészettudomány, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Honismeret, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Múlt és Jövő, Műcsarnok, Műemlékvédelem, Művészet, Művészettörténeti Értesítő, Színházi Élet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja