Emberek/Portré

Dinasztiák: Hamburgerek-Hámorok – fivérek háborúban és békében

1/21

Győr, Hamburger Vilmos posztó- és divatáruháza, 1900 körül (képeslap a szerző gyűjteményéből)

Győr, Hamburger Vilmos posztó- és divatáruháza, 1900 körül (képeslap a szerző gyűjteményéből)
Hámor István 1960 körül (Marika Henriques engedélyével), a háttérben az általa tervezett Erzsébet királyné útja 11. számú épület
Budapest, István út 12., tervező: Hamburger István (a szerző felvétele)
Csobánka, Kevélynyereg, turistaház 1960 körül, tervező: Hamburger István (képeslap a szerző gyűjteményéből)
Budapest, Vásárhelyi utca 10., 1932-ben, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1932/3., 69. o.)
Budapest, Szüret utca 13., 1932-ben, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1932/11., 356. o.)
Budapest, Érmelléki út 6., 1933-ban, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1933/12., 378. o.)
Budapest, Bécsi utca 5., Radó Aladár Divatháza 1928 körül, tervező: Hamburger Andor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
Budapest, Logodi utca 60., 1932-ben, tervező: Hamburger István és Andor (Tér és Forma, 1932/10., 324. o.)
Budapest, Pasaréti út 99/a-b, 1934-ben, tervező: Hamburger István (BTK MI)
Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 354. o.)
Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 355. o.)
Budapest, Pozsonyi út 23. homlokzati terve 1937 áprilisából, tervező: Hamburger István (Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329)
Budapest, Kosciuszkó Tádé utca 18., 1942-ben, tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1942/1., 5. o.)
Budapest, Hollán Ernő utca 28., 1942-ben, tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1942/1., 7. o.)
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
Budapest, Pozsonyi út 53-55., alaprajz
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1943/11., 178. o.)
Budapest, Fényes Elek utca 4. lépcsőháza, tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
Zápor utca 67., 1950-ben, tervező: Hámor István (Építés-Építészet, 1950/7., 441. o.)
?>
Győr, Hamburger Vilmos posztó- és divatáruháza, 1900 körül (képeslap a szerző gyűjteményéből)
?>
Hámor István 1960 körül (Marika Henriques engedélyével), a háttérben az általa tervezett Erzsébet királyné útja 11. számú épület
?>
Budapest, István út 12., tervező: Hamburger István (a szerző felvétele)
?>
Csobánka, Kevélynyereg, turistaház 1960 körül, tervező: Hamburger István (képeslap a szerző gyűjteményéből)
?>
Budapest, Vásárhelyi utca 10., 1932-ben, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1932/3., 69. o.)
?>
Budapest, Szüret utca 13., 1932-ben, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1932/11., 356. o.)
?>
Budapest, Érmelléki út 6., 1933-ban, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1933/12., 378. o.)
?>
Budapest, Bécsi utca 5., Radó Aladár Divatháza 1928 körül, tervező: Hamburger Andor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, Logodi utca 60., 1932-ben, tervező: Hamburger István és Andor (Tér és Forma, 1932/10., 324. o.)
?>
Budapest, Pasaréti út 99/a-b, 1934-ben, tervező: Hamburger István (BTK MI)
?>
Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 354. o.)
?>
Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 355. o.)
?>
Budapest, Pozsonyi út 23. homlokzati terve 1937 áprilisából, tervező: Hamburger István (Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329)
?>
Budapest, Kosciuszkó Tádé utca 18., 1942-ben, tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1942/1., 5. o.)
?>
Budapest, Hollán Ernő utca 28., 1942-ben, tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1942/1., 7. o.)
?>
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Pozsonyi út 53-55., alaprajz
?>
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1943/11., 178. o.)
?>
Budapest, Fényes Elek utca 4. lépcsőháza, tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
?>
Zápor utca 67., 1950-ben, tervező: Hámor István (Építés-Építészet, 1950/7., 441. o.)
1/21

Győr, Hamburger Vilmos posztó- és divatáruháza, 1900 körül (képeslap a szerző gyűjteményéből)

Dinasztiák: Hamburgerek-Hámorok – fivérek háborúban és békében
Emberek/Portré

Dinasztiák: Hamburgerek-Hámorok – fivérek háborúban és békében

2020.04.19. 08:19

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Hámor István, Hamburger István, Hámor András, Hamburger Andor

Vélemények:
1

Építészdinasztiák című cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres dinasztiákat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal a Hamburger-Hámor család két tagjáról, egy testvérpárról olvashatunk. 

Hamburger Vilmos győri divatáru kereskedő volt, aki még találmányt is kidolgozott szövőszékekhez. Fiatalon halt meg 1908-ban. Özvegye, Hamburgerné született Blau Berta eladta a győri Doktor Kovács és Király utcák sarkán álló örökölt kis divatáruházat. Ebből taníttatta fiait.

Győr, Hamburger Vilmos posztó- és divatáruháza, 1900 körül (képeslap a szerző gyűjteményéből)
1/21
Győr, Hamburger Vilmos posztó- és divatáruháza, 1900 körül (képeslap a szerző gyűjteményéből)

Hamburger Andor (1890-1958) és a nála öt évvel ifjabb öccse, Hamburger István (1895-1970) a győri Állami Révai Főreáliskolába jártak. Jól tanultak, Andor jó, István jeles eredménnyel érettségizett.

Időközben kitört az első világháború, behívták mindkettőt. Túlélték, kitüntetéssel.  

Leszerelésüket követően Budapesten végezték műegyetemi tanulmányaikat. Andor mérnöki, István építészi diplomát szerzett. 

Hámor István 1960 körül (Marika Henriques engedélyével), a háttérben az általa tervezett Erzsébet királyné útja 11. számú épület
2/21
Hámor István 1960 körül (Marika Henriques engedélyével), a háttérben az általa tervezett Erzsébet királyné útja 11. számú épület

Hamburger Andor a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. főmérnökeként, kivitelezési területen kezdett dolgozni. A Margitszigeten volt az irodája is. Ő volt a két fiú közül a jobb üzleti érzékkel megáldott, több cég vezetésébe is bekerült.

Hamburger István igazi tervezői talentummal volt megáldva. Eleinte plakátpályázatokon indult, mielőtt első megbízásait kapta. Az Alkotmány utcai Palatinus házban alakította ki önálló építészeti irodáját.

Első ismert megvalósult terve Újpest központjában áll: az újpesti városháza mellett 1927-1928-ban épült háromemeletes, késő-szecessziós sarokházban egykor 16 üzlethelyiséget és 30 darab három-négy szobás lakást alakítottak ki. Igencsak hasonló formavilágú az 1928-ban készült zuglói műve a Columbus utca és Erzsébet királyné útja sarkán – ahol egyébként 1945-től haláláig élt a neves író és teoretikus Hamvas Béla.  

Budapest, István út 12., tervező: Hamburger István (a szerző felvétele)
3/21
Budapest, István út 12., tervező: Hamburger István (a szerző felvétele)

Tervezett a Hajtsár útra is – a mai Nagy Lajos király útja 187. alatti telekre –, egy négyemeletes premodern kislakásos bérházat. Itt a megbízó az az Iris Kertgazdasági Rt. volt, amelynek igazgatóságában fivére is ott ült. Egy másik korai műve a kevélynyeregi menedékház Csobánkán. 

Az 1930-as évektől Hamburger István modernista, illetve dekoratív modernista alkotásokkal jelentkezett, a hazai építészeti szakma felfigyelt rá. Az évtized elején a Dénes-Erős cég – amely Kozma Lajos és Platschek Imre több házát is építette – kivitelezésében épültek művei. A Vásárhelyi Pál utca 10. és 12. alatti jellegzetes, zárterkélyes házak, a Szüret utca 13. alatti sátortetős dekoratív modern családi ház, a Ponty utca 14. alatti lapostetős négyemeletes bérház és az Érmelléki út 6. szám alatti modernista villa (Kaesz Gyula által tervezett berendezésekkel) a Tér és Forma lapjain is bemutatkozott.     

Csobánka, Kevélynyereg, turistaház 1960 körül, tervező: Hamburger István (képeslap a szerző gyűjteményéből)
4/21
Csobánka, Kevélynyereg, turistaház 1960 körül, tervező: Hamburger István (képeslap a szerző gyűjteményéből)

Kanyarodjunk vissza Andor történetéhez. 1927-ben építőmesteri képesítést szerzett a mérnöki mellé és felvette tagjai sorába a Magyar Mérnök- és Építész Egylet. Tervezett: 1928-ban Radó Aladár luxusáruházát a Bécsi utca és Deák Ferenc utca sarkára, egy Sterk Izidor tervei alapján 1911-ben épült ötemeletes üzlet- és bérházba. (A hely ma is divatházként üzemel.)

Budapest, Bécsi utca 5., Radó Aladár Divatháza 1928 körül, tervező: Hamburger Andor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)
8/21
Budapest, Bécsi utca 5., Radó Aladár Divatháza 1928 körül, tervező: Hamburger Andor (FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

A Hamburger fivérek 1930-ban megalapították a Mercur Építő és Anyagkereskedelmi Rt.-t. A cég székhelye Andor Falk Miksa utcai lakásán volt. (A cég 1937-ig képezte tulajdonukat.)

Közös műveket is létrehoztak. Ezek közül kiemelkedik a budai Várhegy oldalában, a Logodi utca 60. szám alatt álló többszintes ház, amely közös cégük székhelye is lett. A meglévő támfalakat felhasználó, kicsiny beépíthető szélességbe és mindössze 100 négyszögöles telekre komponált házban kislakásokat alakítottak ki. 

Hamburger Andor és István közösen jegyezte még a Szirtes út 15., a Nagyboldogasszony (Ménesi) út 39. és a Fiáth János utca 16. szám alatti házakat. Ezek mindegyike az 1930-as évek első felében született. 

Budapest, Érmelléki út 6., 1933-ban, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1933/12., 378. o.)
7/21
Budapest, Érmelléki út 6., 1933-ban, tervező: Hamburger István (Tér és Forma, 1933/12., 378. o.)

A Kisdiófa utca 11. alatti ötemeletes vasbetonvázas bérházat szintén a fivérek építtették, a tervező ezúttal csak Hamburger István, a kivitelező az Újlipótvárosban aktív Ginczler Hermann, aki a Pozsonyi út 23. alatti Hamburger István-műnek is építője volt. (A fivérek házépítő kft-jét, amely a Mercur megszűnése után alakult, a ház címe után „Kisdiófa utca 11"-nek nevezték el.)

Hamburger István 1931-ben nősült, a kaposvári születésű Török Piroskát (1908-1958) vette el. Két lányuk született: Marika (1935-) és Veronika. (Hamburger Andor házasságáról nem tudunk.)

A friss házas Hamburger az 1930-as évek derekától a Városligeti fasor 33. számú ház első emeletére vitte át családi otthonát és irodáját. Ez a fasori Vidor-villa műteremlakása volt, ahol évtizedekkel korábban a ház tervezője, Vidor Emil élt és dolgozott. (Bár Hamburger korábban szintén egy Vidor-tervezte házban, a lipótvárosi Palatinus házban lakott, nem valószínű, hogy szorosabb szakmai kapcsolat is volt a két építész között, mivel az 1930-as évek közepétől a Hamburgernél majd 30 évvel idősebb Vidor gyakorlatilag felhagyott a tervezéssel. Korábbi építészi együttműködésüknek nincs nyoma.) 

1934 és 1936 között megvalósult művei közül a Pasaréti út 99/a-b alatti lapostetős ikerház, a Horthy Miklós (Bartók Béla) út 68. és 70. alatti, egymás mellett álló két tükörszimmetrikus bérház, a Balzac utca 31. és a Hollán Ernő utca 16. talán a legfontosabbak. 

Statikus mérnök kollégája több épülete esetében is a fiatal Rados Kornél volt, aki 1945 után a magyar építészképzés meghatározó szereplője, a Budapesti Műegyetem ipari építészeti tanára, majd rektora lett.  

Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 354. o.)
11/21
Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 354. o.)

Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 355. o.)
12/21
Budapest, a Lágymányosi zsinagóga 1936-ban, tervező: Novák Ede és Hamburger István (Tér és Forma, 1936/12., 355. o.)

Hamburger 1936-ban a Budai Zsidó Hitközség felkérésére zsinagógát tervezett Novák Edével közösen a Bocskai útra. A templom felépítése azért vált szükségessé, mert a múlt század harmincas éveinek elején már négy zsúfolt imaterem is működött Lágymányoson, illetve Kelenföldön, de zsinagóga egy sem. 

Az új, modern vonalú templom díszítés nélküli formáival, vasbeton vázszerkezetével új irányt mutatott a hazai zsinagóga-építészetben. A templom valójában egy tervezett épületkomplexum első ütemeként készült el, a további, különböző rendeltetésű épületrészek (iskola, rabbi-, ill. kántorlakás, irodák) megvalósítására azonban nem került sor. Impozáns hatást eredményezett az óriási belső tér, annak megvilágítása, a kazettás mennyezet, a hófehér falak, az üvegezés. (Az egykori színes ablakok Hende Vince nevét dicsérik.)

„A saroktelken szabadon álló templom főbejárata a kelet felé való tájolás miatt a Zsombolyai útról nyílott. Az öttengelyes üvegfal három kapuja széles előcsarnokba vezetett, ahonnan a kétoldalt elhelyezett lépcsőn a női karzatra lehetett jutni, egyenest pedig az osztatlan templomtérbe. A kazettás vasbeton síkmennyezettel fedett csarnokhoz a keleti oldalon alacsonyabb, egyenes záródású szentély kapcsolódott, a nyugati oldalon pedig konzolos szerkezetű női karzat nyúlt légterébe. A 14 m magas teret a két oldalfalon végigmenő hatalmas méretű íves lezárású, ólomüvegezésű ötös ablakcsoport világította meg. A vakolt homlokzatokat és a főbejárat középtengelyében elhelyezett vertikális ötös nyíláscsoportot kőkeret szegélyezte. A két oldalhomlokzat lépcsőházi üvegfalainak osztása a kör és a Dávid-csillag motívumára épült." – írja le az épületet Ferkai András.1

Az ostrom során megsérült zsinagógát 1945 után már nem használták eredeti funkciójára. A hatvanas években, belső terét szintekre osztva, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) számára építették át és ma is a TIT tulajdonát képezi.

Budapest, Kosciuszkó Tádé utca 18., 1942-ben, tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1942/1., 5. o.)
14/21
Budapest, Kosciuszkó Tádé utca 18., 1942-ben, tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1942/1., 5. o.)

A Hamburger testvérek 1937 végén – valószínűleg a fokozódó antiszemita közhangulat miatt is – magyarosították nevüket. Így lett Hamburger Istvánból Hámor István, Hamburger Andorból Hámor András

Hámor András biztosítási szakértői feladatokat is vállalt az 1930-as évek végétől, továbbá a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű tanácsadója lett. 1943-ban a Honvédelmi Minisztériumtól elismerést kapott munkájáért. 

A két fivér az 1930-as évek végétől egy házban élt családjával, a pesti belvárosban, egy újonnan épült ötemeletes bérházban, a Szemere utca 8-ban. (A modernista házat Málnai Béla tervezte.)

Hámor István az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején alkotta legérettebb munkáit. Ebben vélhetően szerepet játszott, hogy egy ideig Hofstätter Béla irodáján dolgozott többek között a pályakezdő Benkhard Ágosttal, Cserba Dezsővel és Kósa Zoltánnal együtt.

A korszak olyan modernista nyelven megfogalmazott, kitűnő Hámor-műveket hozott, mint a Király utca 1/B, a Hollán Ernő utca 28., a Keve utca 55., a Koronaőr (Kosciuszko Tádé) utca 18., a Fillér utca 50/A és a Pozsonyi út 53-55.

Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1943/11., 178. o.)
19/21
Budapest, Pozsonyi út 53-55., tervező: Hámor István (Tér és Forma, 1943/11., 178. o.)

Közülük a Kosciuszkó Tádé utcai ház egy épületegyüttes tagjaként épült. A házakat Preisich Gábor, Gerle György, Falus Lajos, Hajós Alfréd és Hámor jegyezték. Minden épület előkerttel, 14 méteres épületmélységgel épült, a tömbbelsőben összefüggő zöldterülettel. A földszint + négyemeletes, lapos tetős épület utcaképi megjelenését a középső tengelyben kiemelkedő, íves alaprajzú zárterkély (ami több Hámor-ház jellegzetes vonása), egyik oldalán a homlokzat síkjából visszahúzott loggiák, másik oldalon a franciaerkélyek nagy nyílásfelületei határozzák meg. Az utcai homlokzatot kőburkolat borítja, melynek síkját csak az erkélyek kovácsolt korlátai és a zászlótartó tagolják. 

A Fillér utcában álló kétemeletes lapostetős bérvilla jellegzetességei a loggiaszerű teraszok és a vak árkádívek az alagsori homlokzaton. 

Hámor István valószínűleg legismertebb önálló épülete a Pozsonyi út végén, a Szent István parknál álló vasbetonvázas sarokháza – melyet a lipótvárosiak csak vasalóháznak becéznek a neves New York-i sarokház után. A szokatlan formájú épületet meghatározza a hegyesszögű saroktelek, így a modernista ház alaprajza is hegyesszögű körcikk alakú. A hatodik emelet fölé minden irányból visszahúzott tetőemelet került. A köralakú lépcsőházból szintenként három kétszoba-hallos és egy egyszoba-hallos lakosok nyílnak. (Ellentétben pl. a Hofstätter-Domány páros nagypolgári köröknek tervezett luxuslakásaival, Hámor inkább a szerényebb igényű lakások alaprajzait formálta egyre tökéletesebbre, és ebbéli tudását majd 1945 után is felhasználhatta.)

A Fái Géza kormányfőtanács, textilgyáros által megrendelt bérház statikai-tervezője ez esetben is Rados Kornél volt, a kivitelezést a több Kozma Lajos épületet is felépítő Strauss Sándor cége végezte. Strauss egy másik, Hámor tervezte házat is felépített ebben az időben, a Rózsadombra egy klasszikus stíluselemeket is felmutató modernista villát. 

A Kalmár-bérház, Kalmár Árpád ingatlanja (Keleti Károly utca 16. – Fényes Elek utca 17., 1941–1943) esetében Hámor ismét megmutatta nagyszerű érzékét a saroktelek beépítésére.

Még a háború kitörése előtt tervezett bátyja megbízásából egy kétemeletes, kilenclakásos bérházat a Toldy Ferenc utcába. 

Budapest, Fényes Elek utca 4. lépcsőháza, tervező: Hámor István (a szerző felvétele)
20/21
Budapest, Fényes Elek utca 4. lépcsőháza, tervező: Hámor István (a szerző felvétele)

A német megszállást és ostromot Hámorék túlélték. Lánya, Marika visszaemlékezése alapján Hámor István gettóba kényszerült, majd levéve a sárga csillagot, keresztény barátoknál, a Batthyány utca 15-ben bujkált Vera lányával együtt. Marika egy Hámor-tervezte házban, a Szabó Ilonka utca 49-ben vészelte át ezeket a hónapokat.

Hámor András 1945 után is a belvárosi Szemere utcában élt 1958-ban bekövetkezett haláláig. Öccsével a háború után nem volt közös munkájuk, kivitelezési, szakértői munkákat vállalt.

Hámor István családjával előbb a Hollán utcába, majd rövid ideig a Berkenye utca 19-be, egy Kozma Lajos által tervezett budai villa egyik lakásába költözött. (1958-ban majd Hámor tervei alapján alakítják át a belsőt és választanak le ott garzonlakásokat.) 

A felszabadulást követően az ötven felett járó Hámor nem került sem a közvetlen építészi szakmai irányítás, sem a különféle építészeti szervezetek vezető köreibe. Arról lehet csak tudni, hogy 1948 novemberében kérte felvételét a Major Máté, Gádoros Lajos és Málnai László által irányított, rövid életű Új Építészet Körébe

Hámort a Magasépítő és Tervező Intézet (MATI) foglalkoztatta többek között Hübner Tiborral és Málik Józseffel együtt. A MATI megszűnte után a Lakóépülettervező Vállalat (Lakóterv) helyettes főmérnöke, majd irodavezetője lett.

A Magasépítési Tudományos Egyesületben több előadást is tartott a tervezési munkák tipizálásáról és a lakóháztípusok fejlődéséről, bekerült a Széll László vezette Nyílászáró faszerkezetek munkabizottságba is, az Építés-Építészetben pedig publikációi jelentek meg a korszerű lakások alaprajzi kérdésében.

Helyreállítási feladatok végzett: a háborúban megsérült Gellérthegy utca 19., Wesselényi utca 2., Aulich utca 4-6. és az általa eredetileg tervezett Keleti Károly utca 16. és Vásárhelyi Pál utca 12. helyreállítási terveit készítette.

Zápor utca 67., 1950-ben, tervező: Hámor István (Építés-Építészet, 1950/7., 441. o.)
21/21
Zápor utca 67., 1950-ben, tervező: Hámor István (Építés-Építészet, 1950/7., 441. o.)

1947-ben egy hatemeletes lakóház került ki rajzasztaláról, mely a Tégla (Fényes Elek) utca 4-ben épült továbbá helyreállította az Üteg utcában álló kislakásos tömböt, melyet eredetileg Quittner Ervin alkotott.

Az 1950-es években a Lakótervben típusházak tervezésének szakmai irányítását végezte.

1953-ban Miskolc-Ruzsinfark beépítésének pályázatán indult és első díjas lett, egy évvel később Wonke Péterrel együtt beadott pályaterve III. díjat kapott a Budapesti Építészeti Tanács lakóépület-tervpályázatán. 

1954-ben fél oldal terjedelemben interjú jelent meg vele az Esti Budapestben.2 A cikkben a típustervezés fontosságáról beszélt. „Emlékszem, valamikor terveztem házakat, amelyek még ma is csakúgy csillognak, villognak a sok nemes anyagtól. Mi nem megyünk ilyen túlzásokba, de elítéljük a ridegséget, a sivárságot is. Aránylag kevés eszközzel kedves, barátságos levegőt teremteni: ez az elvünk" – fogalmazott az interjúban Hámor. 

Több hazai szakkönyv létrejöttében volt társszerző, így az Építőipari művezetők kézikönyve (1952), a Téglaszerkezetű lakóházak gyorsított eljárású gazdasági vizsgálata (1955), a Közlekedési építmények építészeti és esztétikai vonatkozásai (1963), az Általános iskolák építésének gazdaságossági vizsgálata (1967) továbbá Gábor László Épületszerkezettan (1969) című, többkötetes alapművének egyik lektoraként is lehet találkozni a nevével.

Lányai 1948-ban, illetve 1956-ban hagyták el az országot, Angliába disszidáltak. Vera ápolónő, Marika pszichoterapeuta lett. Hámor István feleségével Magyarországon maradt. 

1970 májusában halt meg. Halála csupán pársoros bejegyzést ért a Magyar Nemzet halálozási rovatában.

A Kozma utcai temetőben kísérték utolsó útjára. Bátyja mellett nyugszik. 

 

Gottdank Tibor

A szerző építészeti kutató, a Magyar zsidó építóművészek öröksége. Lajtán innen, Lajtán túl (K.u.K. Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 2018) című könyv szerzője. A sorozatban korábbi részei az Építészdinasztiák dossziénkban nézhetőek meg.
A szerző köszöni Marika Henriques segítségét.

 

Jegyzetek
1. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995. 265. o.
2. Lantos László: Hámor István életműve. Esti Budapest, 1954/43., 5. o.

Források
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.
Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
Kontha Sándor (szerk.): Magyar Művészet 1919-1945, I-II., Akadémiai Kiadó, 1985.
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Terc Kiadó, 2001.
Vámossy Ferenc: Örökségünk értékei – Válságos évtizedek, 1902-1956, Tarsoly Kiadó, 2016. 
Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Budapest, Építés Építészet, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Műemlékvédelmi Szemle, Művészet, Új Építészet, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja
 

Vélemények (1)
gottdank
2020.04.25.
18:34

Néhány kiegészítés a cikkhez, amit Hámor István lánya, Marika utólagosan tett. - A Berkenye utca 19-ben élt Hámor István haláláig és ott éltek lányai is, amíg nem kerültek külföldre. - Hámor István és fivérének viszonya megromlott a 2. világháborút követően, (amint írtam, nem is volt közös munkájuk) sírjuk nem egymás mellett található a temetőben.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk