Emberek/Portré

Dinasztiák: Freund Dezső és Freund Tibor – Budapest, Teherán, New York

1/20

Freund Dezső (Gerle-Kovács-Makovecz, 1990, 53. o.) és Freund Tibor (MyHeritage.com), a háttérben a közös irodának helyet adó, Freund Dezső tervezte Margit körút 13. (forrás: Google Streetview)

?>
Freund Dezső (Gerle-Kovács-Makovecz, 1990, 53. o.) és Freund Tibor (MyHeritage.com), a háttérben a közös irodának helyet adó, Freund Dezső tervezte Margit körút 13. (forrás: Google Streetview)
?>
A „Freund Jónás utóda” cég hirdetése 1901-ből (Borsszem Jankó, 1901/27., 12. o.)
?>
Budapest, Lázár utca 7-9., homlokzatrészlet (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Nyár utca 10., homlokzatrészlet (a szerző felvétele)
?>
Budapest, Hajós utca 16-18., tervező: Freund Dezső (a szerző felvétele)
?>
A Goldmann Izsóval közösen készített pályamű a breznóbányavárosi vigadó és szálloda tervpályázatára, 1909
?>
Wannenmacher Fábiánnal közös pályamű a debreceni református egyházközösség bérházpályázatára, 1911
?>
Gyöngyös, Fő tér, a Kereskedelmi és Gazdasági Bank épülete, 1911 körül, tervező: Freund Dezső. Forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből
?>
A korábbi gyöngyösi bank helyén, a tűzvész után újjáépült banképület az 1930-as években, tervező: Freund Dezső. Forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből
?>
Dunakeszi, szánkózó gyerekek csoportja 1947-ből, háttérben a Freund Dezső által tervezett Oceán konzervgyár épülete (Révész István Helytörténeti Gyűjtemény V/241.)
?>
Sopron, Deák tér 14., 1942-ben, tervező: Freund Dezső (Soproni Múzeum)
?>
Budapest, Krisztina körút 79., 1929 körül, tervező: Freund Dezső (Az Est hármaskönyve, 1929, 292. o.)
?>
Budapest, Gyöngyösi utca 4., tervező: Freund Dezső (Halász László felvétele)
?>
Budapest, Akácfa utca 6. – Dohány utca 41., homlokzati terv 1927-ből, tervező: Freund Dezső (Budapest Főváros Levéltára, XV.17.d.329)
?>
Budapest, Nagy Fuvaros utcai zsinagóga belső tere 1967-ben, tervező: Freund Dezső (Fortepan/Bauer Sándor)
?>
Budapest, Tompa utca 18. tervező: Freund Dezső és Tibor (Halász László felvétele)
?>
Budapest, Csalogány utca 21., tervező: Freund Dezső és Tibor (Halász László felvétele)
?>
Budapest, Csalogány utca 21., homlokzatrészlet, tervező: Freund Dezső és Tibor (Halász László felvétele)
?>
Teherán, Igazságügyi Palota 1970 körül, tervező: Stanislav Sůva, kivitelező: Freund Tibor és munkatársai (Wikipedia/PD)
?>
Freund Dezső sírja a Farkasréti zsidó temetőben (Halász László felvétele)
1/20

Freund Dezső (Gerle-Kovács-Makovecz, 1990, 53. o.) és Freund Tibor (MyHeritage.com), a háttérben a közös irodának helyet adó, Freund Dezső tervezte Margit körút 13. (forrás: Google Streetview)

Dinasztiák: Freund Dezső és Freund Tibor – Budapest, Teherán, New York
Emberek/Portré

Dinasztiák: Freund Dezső és Freund Tibor – Budapest, Teherán, New York

2020.07.19. 08:12

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország, Teherán, New York

Építészek, alkotók:
Freund Dezső, Freund Tibor

Vélemények:
3

Dosszié:

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal Freund Dezső és Tibor munkásságáról olvashatunk.

A pozsonyi születésű Freund Jónás a horganyedzői és a fényképész szakmákat tanulta ki. Az 1880-as évektől fényképészeti műtermet nyitott Pesten, az Erzsébetvárosban, közvetlenül a zsinagóga mellett, a Dohány utca 10-ben és a Síp utca 10-ben (a két ház egymás átjáróháza volt). Freund Pesten akkor még nem alkalmazott, ún. cinkográfiai technikával rajzokat, kéziratok cinklemezekre vitt fel. Ezek a jó minőségű klisék, fotók megjelentek a kor könyveiben, folyóirataiban. (Freund főként a Borsszem Jankó és az Ország-Világ című lapoknak dolgozott.)

Freund Jónás a pesti Bergmann Fannyt vette el valamikor 1870 körül. Sok gyermekük született, szám szerint tizenegy. A családfő a század végén átadta cégét legnagyobb fiának, Zsigmondnak, aki egészen 1944-ig, haláláig vitte tovább azt, „Freund Jónás utóda" néven.

Freund Jónás népes családjából kereskedő (Zátony Vilmos), vegyész (Zátony Sándor), építész (Freund Dezső), de még színész (Zátony Kálmán) is kikerült. A lányokat férjhez adták. Közülük tán legérdekesebb Hermina házassága: ő a későbbi nyomdavezető Hanák Nándorhoz ment nőül, aki jeles történészünk, Hanák Péter nagybátyja volt.

Ezen írás szempontjából természetesen Dezső életútja tartogat izgalmakat.

Freund Dezső (Gerle-Kovács-Makovecz, 1990, 53. o.) és Freund Tibor (MyHeritage.com), a háttérben a közös irodának helyet adó, Freund Dezső tervezte Margit körút 13. (forrás: Google Streetview)
1/20
Freund Dezső (Gerle-Kovács-Makovecz, 1990, 53. o.) és Freund Tibor (MyHeritage.com), a háttérben a közös irodának helyet adó, Freund Dezső tervezte Margit körút 13. (forrás: Google Streetview)

Freund Dezső (1884-1960) gyermekként tehetséges úszó volt, figyelemre méltó eredményeket ért el az MTK színeiben. (Kortársához, Halmay Zoltánhoz hasonló sikereket ért el juniorként. Halmay-ból később olimpiai bajnok lett.) Egyetemistaként, a MAFC versenyzőjeként az úszás mellett asztaliteniszben is jeleskedett. De kiválóan rajzolt is: többek között a Borsszem Jankó és az Üstökös közölte karikatúráit egyetemi évei alatt.

Szép reményekre jogosította az az elismerés is, amit 1908-ban kapott: a MÉSZ által építész-hallgatóknak kiírt Wellisch-pályázaton – melyet abban az évben „mozgófénykép-színház" tervezésére írtak ki – Mende Valér mögött második díjat és mellé 200 koronát vehetett át.

Diplomaszerzését követően pár hónapos tervezői tapasztalatszerzés következett a jeles Lechner-követő páros, Komor Marcell és Jakab Dezső műtermében, ahol főként a szabadkai városháza tervein dolgozott.

Aztán önállósult, megnősült: egy budapesti nagykereskedő, Hőnig Antal lányát, Margitot (1885-1955) vette el. Esküvőjüket a Dohány utcai zsinagógában tartották 1910 januárjában. A Wesselényi utca 32-be, egy Ágoston Emil által tervezett bérházba költöztek.

Budapest, Lázár utca 7-9., homlokzatrészlet (a szerző felvétele)
3/20
Budapest, Lázár utca 7-9., homlokzatrészlet (a szerző felvétele)

Freundot 1911-ben – Somló Emil ajánlásával – fogadta tagjai sorába a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. 1912-ben az Egylet mű- és középítési szakosztályának lett tagja. Agilis, sokat felszólaló, aktív alakítója volt a szakosztály szakmai életének, és az itt szerzett tapasztalatait más fórumokon is kamatoztatni tudta később.

De térjünk rá gyakorlati építészi eredményeire. Korai önálló műveinél egyszerre volt érezhető a Komoréknál megismert lechneri formanyelv, valamint a hazai későszecessziós bérházépítészetünkre jellemző angol és erdélyi hatás.

Freund világháború előtt készült három-ötemeletes zártsorúan beépített bérházai általában szimmetrikus homlokzatúak, zárt és nyitott erkélyekkel tagoltak, nagy hangsúlyos oromzatúak. Megjelenésük Komorék mellett leginkább Ágoston Emil, Fodor Gyula vagy a Román-testvérek ezidőben emelt pesti bérházaira emlékeztetnek.

Budapest, Hajós utca 16-18., tervező: Freund Dezső (a szerző felvétele)
5/20
Budapest, Hajós utca 16-18., tervező: Freund Dezső (a szerző felvétele)

És kiknek tervezett? A nagykereskedő Bánd Géza részére négyemeletes bérházakat az Alsó erdősor 22/a-ba, a Margit krt. 11-be és 13-ba, a reklámügynökséget tulajdonló Szigeti Árminnak a Nyár utca 10-be (1907-1911), megépült a felesége rokonságába tartozó orvos, dr. Hőnig Izsó hatemeletes háza az Arany János utca 33-ban (1910) és Polgár Károly építőmérnök, cégvezető háromemeletes háza a Kazinczy utca 10-be (1911), de a festékgyáros Holndonner Nándor számára is készült egy négyemeletes mű a Hajós utca 16-18-ba (1911). Érdekesség, hogy az Iparművészeti Múzeum által 2014-ben kiválasztott 60 legfontosabb hazai szecessziós épület közé a Nyár utcai Freund-épület is bekerült.

Még a világháborút megelőző termékeny években született tervei alapján saját tulajdonú bérháza a Nagy Diófa utca 5-ben, apósa sarokbérháza a józsefvárosi Víg utca 28-ban, egy ikerbérház a Lázár utca 7-9-ben és az Ó utca 46. Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről ez utóbbival: a négyemeletes bérház későszecessziós megjelenése megtöri a többnyire két- és háromemeletes historizáló és a lebontott házak helyén épült öt-hatemeletes épületek sorát a terézvárosi utcában. Erdélyies hatású tetőzettel és kapuzattal tervezett, páros zárterkéllyel megmozgatott aszimmetrikus homlokzatának kovácsoltvas erkélyrácsain zsidó szimbólum, a menóra is megjelenik. A kapualj lezárásának gipszdíszítésében szecesszióra utaló motívumok is feltűnnek, de a körbezárt udvar függőfolyosóinak egyszerű, geometrikus kovácsoltvas modernnek hatnak. A lépcsőházi korlátok virágdíszítései szintén geometriai formákból alakultak, ahogy a lakásajtók díszrácsai is. Az udvari homlokzaton a nyílások fölött Lechner-követőket idéző gipszdíszítés fut körbe, itt azonban ez is geometriai motívummá egyszerűsödik.

A budai Hűvösvölgyben, a Völgy utcában álló nyaralót, a kétszintes, vasbetonszerkezetes Sándor-villát, amelyet 1912-ben terveztek (és amely később az Lipótmezei Elmegyógyintézethez került), Kemény Mária művészettörténész véleménye szerint[1] szintén Freund tervezte.

A Goldmann Izsóval közösen készített pályamű a breznóbányavárosi vigadó és szálloda tervpályázatára, 1909
6/20
A Goldmann Izsóval közösen készített pályamű a breznóbányavárosi vigadó és szálloda tervpályázatára, 1909

Wannenmacher Fábiánnal közös pályamű a debreceni református egyházközösség bérházpályázatára, 1911
7/20
Wannenmacher Fábiánnal közös pályamű a debreceni református egyházközösség bérházpályázatára, 1911

Freund pályázatait általában másodmagával adta be: 1909-ben Goldmann Izsóval együtt indult a breznóbányavárosi vigadó és szálloda tervpályázatán, míg 1911-ben Wannenmacher Fábiánnal pályázott a debreceni református egyházközösség bérházpályázatán. Előbbi a lechneri szecesszió motívumkincsét bőségesen alkalmazó stílust képviselte, míg utóbbi visszafogottabb, inkább premodern hangulatú terv.

Freund a somogymegyei takarékpénztár pályázatán egyedül indult és övé lett a harmadik díj.

A fővároson kívül maradva, Gyöngyösön, a Fő téren épült 1911-ben egy díszes homlokzatú, szecessziós munkája, a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank egyemeletes székháza. A ház pár évvel az átadását követően leégett, majd a helyére, az 1920-as években ismét Freund immár más modorban, historizáló, neobarokk stílusban, saroktornyos megoldással tervezte újjá a banképületet.

Gyöngyös, Fő tér, a Kereskedelmi és Gazdasági Bank épülete, 1911 körül, tervező: Freund Dezső. Forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből
8/20
Gyöngyös, Fő tér, a Kereskedelmi és Gazdasági Bank épülete, 1911 körül, tervező: Freund Dezső. Forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből

A korábbi gyöngyösi bank helyén, a tűzvész után újjáépült banképület az 1930-as években, tervező: Freund Dezső. Forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből
9/20
A korábbi gyöngyösi bank helyén, a tűzvész után újjáépült banképület az 1930-as években, tervező: Freund Dezső. Forrás: képeslap a szerző gyűjteményéből

1913-ban a Freund-család a belvárosi Bálvány (Október 6.) utca 13-ba költözött, majd az 1920-as évektől Freundék a józsefvárosi Rákóczi tér 10-ben éltek és az iroda címe is ez lett.

Még az első világháború kitörése előtt építési engedélyt kaptak a pesti Bethlen utcába, Wesselényi utcába vagy a Baross utcába tervezett házai.

Bár főként a pesti Józsefváros, Terézváros és Erzsébetváros területén készültek Freund-művek ezidőtájt, azért a budai Kútvölgy vidéke (Kiss Áron utca 9.) is gazdagodott 1914-ben egy egyemeletes szecessziós épületével, melyet dr. Bárdos György jogtudós rendelt tőle.

1915-ben kapott megbízást az Omnia mozi Kölcsey utcai portáljának tervezésére, melyet Zsolnay pirogránitból és eozinból valósított meg. (A portálnak mára már csak szerkezeti váza maradt meg.)

Freund Dezső kétségtelenül a bérházépítészet terén volt jelen hangúlyosabb, láthatóbb módon, ám ezen kívül vott építészetének egy másik, kevésbé ismert területe. Ez pedig az ipari építészet volt. A 20. század hazai gyáróriásai közül (legyen az államosítás előtt vagy utána) ma már a megváltozott gazdasági szerkezet, illetve az ipari műemlékek okán elvétve találunk működőket. Sőt, azon ipari épületek száma is csekély, amelyek valamilyen formában és funkció alatt, de mára megmaradtak. Így vagyunk Freund ipari épületeivel is, pedig nevéhez fűződött több kisebb-nagyobb gyárépület vagy gyárbővítés, átalakítás tervezése (a háború után is) Újpesten, Kőbányán, Erzsébetvárosban vagy Dunakeszin. Szakmai kapcsolatban állt a Dietrich és Gottschlig Rt.-vel, a Baróti Szeszgyárral, a Michelstädter Ármin sertéskereskedéssel, a Pannónia Magyar Olaj Rt.-vel, az Országos Fatermelő Rt.-vel, a Gáspár Fülöp faipari Kft-vel, a Bánd Gyula Kenyér-, Keksz- és Tápszergyár Rt.-vel és az Óceán Konzervgyárral.

Az első világháborúban ún. népfelkelő hadnagyként vett részt, az olasz fronton harcolt, kitüntetéssel szerelt le, majd a MÁV magánépítési osztályán kezdett dolgozni. Freund „a kommün 1919-es hatalomra kerülésével, miután nem tudta elviselni a terrorisztikus uralmat, áthelyeztette magát a Bruck-királyhidai tábor likvidáló bizottságába, ahonnan azután Bécsbe szökött. A kommün bukása után hazatért" – írta az 1930-es kiadású A magyar feltámadás lexikona.[2]

Sopron, Deák tér 14., 1942-ben, tervező: Freund Dezső (Soproni Múzeum)
11/20
Sopron, Deák tér 14., 1942-ben, tervező: Freund Dezső (Soproni Múzeum)

1920-ban Budapest törvényhatósági bizottsági tag lett, kollégái közül többek mellett Alpár Ignáccal, Sorg Antallal, Nagy Istvánnal és Paulheim Ferenccel egyetemben. A szociális lakáskérdésben több ízben felszólalt, szakmai indítványokat fogalmazott meg a törvényhatósági közgyűléseken. Öt évig látta el feladatát a Nemzeti Demokrata Párt tagjaként. (1925-től 1928-ig póttag volt. Az Est 1925-ben, sikertelen újraválasztása után így írt róla: „Nagy vesztesége a demokratáknak Freund Dezső műépítész, aki szakszerű felszólalásaival irányította magára a figyelmet."[3])

1922-ben a Világ című lapban a magánmegrendelések megindításáról írt cikket,[4] melynek végét így zárta: „Végül pedig a vállalkozásnak, építkezésnek meg kell adni az előfeltételeket, mely nélkül sem vállalkozás, sem építkezés, sem itt, sem máshol, el nem képzelhető. Ez pedig a teljes jogrend, a konszolidált viszonyok és megszűnése mindennemű osztály- és felekezeti gyülölségnek. Nem lehet a polgárság egy jelentékeny részét, talán nem is az értéktelenjét, felekezeti szempontból másodrendű polgárokká degradálni, amikor éppen ezek a másodrendű polgárok voltak azok, akiknek Budapest, az utolsó 30 évben, az ő nagy, világvárossá való fejlődését köszönheti. Ezek a másodrendű polgárok voltak azok, akik Budapestet tele spékelték a házak ezreivel, a város olyan perifériáin is, ahol más senki sem mert volna építkezni. Tessék visszaadni az elvett jogokat, a szabad mozgás lehetőségét és meg fogják látni, hogy ezek az u. n. másodrendű polgárok, milyen serényen, milyen kedvvel látnak majd hozzá ennek a romokban heverő fővárosnak felépítéséhez."

Ahogy említettem: Freund belépett a Vázsonyi János nevével fémjelzett ellenzéki liberális Nemzeti Demokrata Pártba, egyik vezérszónoka lett annak a törvényhatósági bizottságban (szenvedélyes vitákat folytatott, indítványokat nyújtott be, karakteres állásfoglalásokat adott elő elsősorban lakáspolitikai témában.) Mondhatjuk, hogy Freund Dezső műépítészi tevékenysége mellett szakpolitikusként is jelentős szerepet töltött be a két világháború közti fővárosi életben.

Tervezői magánmegrendeléseket Freund 1920 után is kapott. A Városligeti fasor 6-ba (a mai 8-ba) tervezett nyaralót a Wodianer családba nősült Leféber Lajos mérnök megbízásából. A Stefánia út 51-be a Stefánia Szanatórium számára alkotott villát illetve az Egressy út 46-ba, Spiegel Artúr gabonakereskedőnek tervezett családi házat. Egyik épület sem áll már.

1924-1925-ből származik Sopronban elkészült háza Alt Zsigmond részére: a Deák tér 14. szám alatti klasszicizáló stílű épület.

Ettől eltekintve Freund építészetét alapvetően a konzervatív felfogástól való távolodás jellemezte. Progressziót képviselt a lechneri formanyelv a századfordulón, a többféle forrásból táplálkozó nemzeti építészeti próbálkozások a 20. század elején éppúgy, mint a 1920-as évek második felében az art deco. Erre talált rá Freund is.

Az art deco díszítőnyelvén készültek az Akácfa utca 6., a Gyöngyösi út 4., a Krisztina körút 79. és a Cházár András utca 16. alatti művei.

Ezen műveinek előképeiként, legalábbis a dekorativitás terén, főként húszas évek közepén készült osztrák házak említhetőek, így Bécsben a Fassade Sandleitengasse 43-47. (Hoppe-Schönthal-Matuschek, 1926), a Reumannhof (Gessner, 1924), a Philippovichgasse 1-3 (Hoffmann, 1925) és a Párizsi Art Deco Kiállítás osztrák pavilonja (Hoffmann, 1925).

Budapest, Krisztina körút 79., 1929 körül, tervező: Freund Dezső (Az Est hármaskönyve, 1929, 292. o.)
12/20
Budapest, Krisztina körút 79., 1929 körül, tervező: Freund Dezső (Az Est hármaskönyve, 1929, 292. o.)

Freund art deco házai közül a Gyöngyösi úti ötemeletes vasbetonvázas alkotása a legkarakteresebb. A Budapest Székesfőváros kislakásos építkezéseinek részeként megvalósult, szabadon álló, magastetős, zártudvaros, függőfolyosós alaprajzú ház szintenként eredetileg 24 db egy- vagy kétszobás lakást tartalmazott. Főhomlokzatát két 3-tengelyes sarokrizalit és egy 2-tengelyes középrizalit tagolja. Jellegzetes a hullámzó profilú műkő lábazat, a középrizalit fölötti art deco díszítés, valamint a körablakok és sávablakok homlokzati megjelenése. A homlokzaton eredetileg a Magyar Hiszekegy kezdő sorai szerepeltek.

Új épületek mellett emelet-ráépítéseket is tervezett a Nagymező utcába, a Thököly útra, a Munkás utcába, a Bulyovszky (Rippl-Rónai) utcába (ez utóbbit özv. Vázsonyi Vilmosné számára).

1926 novemberében a kőbányai, Maglódi úti kertváros kialakítása ügyében közölt Freund-cikket az Újság,[5] amely egyébként több ízben is helyt adott az építész véleményének. „A szabályozás helyes megoldása, a széles, tág terek és utcák, a sok-sok levegő és napfény a parcellázás keresztülvitele, a húszféle különböző típusú ház, a tervezett templom, iskola, fürdő és kultúrház a kertvárost a főváros egyik látványosságává fogja tenni." Az ötlet tervasztalon maradt.

Nem maradt azonban megvalósítatlan Freund-terv a neológ zsinagóga 1922-ben, a Józsefvárosban. A ma is rendeltetés-szerűen működő templom a Nagy Fuvaros utca 4. udvari részének beépítésével készült, és egy 800 főt befogadó feszített vasbeton szerkezetű, üvegtetős, karzatos 7,8 méter magas teret foglal magában. A dekoratív elemek art deco formavilágot mutatnak.

Budapest, Nagy Fuvaros utcai zsinagóga belső tere 1967-ben, tervező: Freund Dezső (Fortepan/Bauer Sándor)
15/20
Budapest, Nagy Fuvaros utcai zsinagóga belső tere 1967-ben, tervező: Freund Dezső (Fortepan/Bauer Sándor)

1928-ban, immár csak volt törvényhatósági tagként, újabb városfejlesztési témában hallatta szavát a sajtóban: a hazai építési szabályzat modernizálása mellett tört lándzsát cikkében.[6] Főként a pesti ún. „nyaraló" övezetek (Thököly út, Hermina út, Városligeti fasor) elavult besorolásának megszüntetése és fejlődésük előmozdítása mellett érvelt. Fél évvel később írott publicisztikájában[7] pedig a Tabán rehabilitációját, közművesítését emelte ki, mint az akkor divatos Sugárút létesítésénél jóval fontosabb fővárosfejlesztési kérdést.

De írt a közszállítások költségvetésének átláthatatlanságáról, a munkáslakások megoldásáról (erről a Népszavában többször is írt az 1940-es évek elejéig), illetve szakemberek hatalmi helyzetbe hozatalának szükségességéről is részletes véleményt. (Emellett 1945-től szabadkőműves páholytag volt, a szabadkőműves Keletbe még 1949-ben is publikált.)

A húszas évek végén a budai Fillér utca 41-be tervezett egy földszintes historizáló hangulatú családi házat Gönczi Jenő egykori államtitkárnak, a Radikális Párt alelnökének megbízásából.

Az 1930-as években Freund modernista felfogásban kezdett alkotni. A Jávor utca 14. kétemeletes, egyfogatú alaprajzú, a Bálvány (Október 6.) utca 14-be hatemeletes, kétfogatú alaprajzú vasbetonvázas bérházat tervezett 1933-ban illetve 1934-ben.

Térjünk vissza Freund Dezső családi viszonyaira: a Rákóczi téren álló lakásukban feleségével két gyermeket neveltek, egy fiút, Tibort és egy lányt, Gizellát. Freund Gizella csupán 20 évet élt, 1931-ben elhunyt. Bátyja, Freund Tibor 1910-ben született. 1928-ban érettségizett az Eötvös József Főreáliskolában (a mai Eötvös Gimnáziumban). Már középiskolásként kitűnt rajzkészségével, karikatúráit gimnáziuma kiállításain is bemutatták.

Tibor építészeti tanulmányokat folytatott Budapesten és Zürichben, mellette továbbra is készített karikatúrákat. (Svájci nemzetközi karikatúra pályázatot is nyert egyetemistaként.) Végül 1932-ben végzett építészként az ETH Zürichben. Emellett Aba Novák Vilmosnál is tanult festészetet.

Budapest, Csalogány utca 21., tervező: Freund Dezső és Tibor (Halász László felvétele)
17/20
Budapest, Csalogány utca 21., tervező: Freund Dezső és Tibor (Halász László felvétele)

Az 1930-as évek közepén Freund Dezső és fia közös irodát nyitott a József körút 55-ben, amelyet a Margit krt. 13-ba, egy Freund által tervezett házba költöztettek (ott is az első emeletre). Első munkáik egyike volt 1934-ben a Király és a Nagymező utca sarkán álló Gólya áruház átalakítása. Ismertebb megvalósult terveik között, melyek modernista nyelvűek, ott találjuk a Csalogány utca 21., a Tompa utca 18., a Dereglye utca 2/b, az Asbóth utca 14. és a Harrer Pál utca 9-11. alatti házakat. (Utóbbiak elpusztultak.) A tabáni gyógyszálló pályázatán is indultak.

Freund Tibor 1938-ban a Szabolcs utcai kórház nőgyógyászati és sebészeti szárnyát tervezte Róth Zsigmonddal.

Szintén 1938-ban házasságot kötött a kaposvári születésű Horvát Borbálával (1915-1962), akiből rövidesen Barbara Freund lett... A vészjósló idők közeledtével ugyanis Freund Tiborék komoly döntésre jutottak: 1940-ben elhagyták az országot.

Teherán, Igazságügyi Palota 1970 körül, tervező: Stanislav Sůva, kivitelező: Freund Tibor és munkatársai (Wikipedia/PD)
19/20
Teherán, Igazságügyi Palota 1970 körül, tervező: Stanislav Sůva, kivitelező: Freund Tibor és munkatársai (Wikipedia/PD)

Az akkor az iszlám fundamentalizmustól távol álló, a Pahlavi uralom végét, a brit-szovjet háborús invázió idejét élő Iránban kötöttek ki. A 30 éves Freund Mesed városában keleti mozaikművészetet tanult, majd Teheránban az Arany Mecset karbantartásáért felelős építész lett. Képzőművészeti stúdiót nyitott, majd kivitelező mérnöke lett a neoklasszicista stílusú Igazságügyi Palota építésének. (Az építész a cseh Stanislav Sůva volt, az épülethomlokzat domborművek a magyar Bíró Lajos munkái.)

Teheránban született egyetlen gyermeke, a mérnöki diplomát szerző, de korán elhunyt Alexander Freund (1943-1987).

Ezidőtájt Budapesten, a háború utolsó szakaszában Freund Tibor édesapja a puszta életben maradásáért küzdött. Az Oswald-családnál bujkált és nekik köszönhette a túlélést. Oswald Gizellát a háború után el is vette feleségül – miután elvált Hőnig Margittól. (Gizella haláláig maradt társa. Még egy szegény Oswald-rokont is a nevére vett és taníttatott.)

1947-ben jártunk, amikor Freund Tibor – Barát Tiborként – visszatért Teheránból Budapestre. Újra együtt kezdett dolgozni édesapjával a Margit körút 13 alatti irodában.

Azonban az államosítás, a szovjet típusú hazai tervezőintézeti rendszer Freund Tibort immár másodszor is arra késztette, hogy ne itthon, hanem külföldön keresse a boldogulást. Ezúttal véglegesen.

Izraelben élt négy évet, majd 1953-tól következett New York, az utolsó állomás. Az utolsó 54 év. Freund Tibor – immáron festőművészként – az 1950-es évek végére komoly hírnevet szerzett magának az Egyesült Államokban. Festészetére, melyet az op-art vonulathoz lehet sorolni, leginkább Moholy-Nagy László művészete és művészetelmélete hatott. Freund egyfajta illúziót akart nyújtani az ún. Motion Painting-gel, mozgásban lévő képeivel.

Eközben Budapesten Freund Dezső tervei alapján rendbe hozták a háború alatt megsérült Podmaniczky út 45. alatti épületet, a szabadkőműves Szimbolikus Nagypáholy otthonát, melyet a Nemzeti Parasztpárt adott vissza eredeti tulajdonosuknak. (Szabadkőműves páholyok 1950-ig működhettek Magyarországon.)

Felújítást végzett a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky laktanyán és a fiával együtt tervezett Asbóth utcai házon.

1948-ban Freund Dezsőt bírósági építész szakértőnek nevezték ki a fővárosi törvényszékhez.

1950-től az újonnan alakult Városépítési Tervező Irodának (VÁTERV), a VÁTI elődjének a munkatársa lett. Elek László építésszel együtt egy Lechner-mű, a Földtani Intézet helyreállítását is ő tervezte.

New Yorkban Freund Tibor egyre népszerűbb művésszé vált. Hat önálló kiállítása volt az amerikai nagyvárosban az 1960-1970-es években (egyszer a Galerie Norvalban, kétszer a Contemporaries-ben és háromszor a Bertha Schaefer Gallery-ben).

Tagja lett az AIA (American Institute of Architects) New York-i szervezetének. 1962-ben elnyerte a londoni Royal Society of Arts ösztöndíját.

New York Queens negyedének Jackson Heights kerületében vett lakást és ott élt haláláig. Közben 1962-ben elvesztette feleségét és 1987-ben fiát is.

1970-ben – Passuth Krisztina művészettörténész válogatásában és rendezésében – a budapesti Műcsarnokban is bemutatkoztak művei: a magyar származású művészek kiállításán többek között Tihanyi Lajossal, Uitz Bélával, Szalay Lajossal és Victor Vasarelyvel, az építészek közül Breuer Marcellal, Forbát Alfréddal és Weininger Andorral együtt állított ki. 1982-ben ismét a Műcsarnokban adott helyet – többedmagával – alkotásainak, ezúttal a Magyarok Világszövetsége szervezésében.

Több amerikai közintézmény őrzi Freund Tibor képeit, falfestményei megtalálhatók amerikai iskolák falain. Munkáit sok helyen emlegetik egy szinten Vasarely, Allen vagy Anuszkiewicz képeivel. A világ jelentős aukciósházainak katalógusaiban szerepelnek művei.

Freund Dezső sírja a Farkasréti zsidó temetőben (Halász László felvétele)
20/20
Freund Dezső sírja a Farkasréti zsidó temetőben (Halász László felvétele)

Freund Dezső 1960-ban hunyt el Budapesten. Hamvait a Farkasréti zsidó temető őrzi. Freund Tibor 2007-ig élt. Őt New Yorkban temették.

Hát így alakult a pesti fényképész Freund Jónás építész leszármazottainak sora, a Síp utcától New York Queens negyedéig. 150 év, benne nyugodt és veszélyes útszakaszokkal, dekadens részekkel és izgalmas momentumokkal.

Rég volt, tán igaz se volt.

 

Gottdank Tibor

A szerző köszöni Halász László segítségét.

 

Források:

Allgemeines Künstlerlexikon - Internationale Künstlerdatenbank, Walter de Gruyter, Berlin 2010 (online)

Artprice.com: The Biography of Tibor Freund (online)

Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I. rész, Ariton Kft, 2018.

Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.

Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.

Ferkai András: Pest építészete a két világháború között, Pipacs Könyvek, 2001.

Gerle - Kovács - Makovecz: A századforduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.

Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967.

Kovács Dániel és Gulyás Attila: Art déco és modern Budapest, Kedves László, 2019.

MyHeritage.com – Geneology Family Tree

Olson, Craig: Tibor Freund: Motion in Paintings, The Brooklyn Rail, 2008. (online)

Óvás! – Freund Dezső (online)

Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.

Közlönyök, szaklapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Budapest, Építő Ipar - Építő Művészet, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Hivatalos Közlöny, Honismeret, Fővárosi Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Múlt és Jövő, Műcsarnok, Műemlékvédelem, Művészet, Művészettörténeti Értesítő, Soproni Szemle, Századok, Színházi Élet, Vállalkozók Lapja.

 

Jegyzetek

[1] Kemény Mária: Egy villa a budai Völgy utcában, in Vadas Ferenc (szerk.): Romantikus kastély - Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Budapest, 2004., 503. o.

[2] Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1930., 592. o.

[3] Az Est, 1925. május 24., 2. o.

[4] Freund Dezső: Hogyan lehetne a magánépítkezést megindítani, Világ, 1922. január 11., 6. o.

[5] Újság, 1926. november 14., 21. o.

[6] Újság, 1928. október 5., 9. o.

[7] Újság, 1929. április 24., 12. o.

Vélemények (3)
Lalo
2020.07.19.
19:34

Kiegészítés a Freundok szabadkőművességéhez: "Freund Dezső műépítész, Bpest, szül.: 1884. Fv.: 1912. Reform p. III." (Barcsay - Palatinus: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora, 1921., 93. old.) 1949-ben a Reform páholy szónoka volt. "Freund Dezső építészmérnök, hites törv.-széki és BIOSz szakértő, II., Mártirok útja 13. T. 257-504. (1912—III.)" (A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó "Reform" páholy tagnévsora 1949.) Freund Tibort 1936-ban vették fel Bécsben az In Labore Virtus magyar páholyba, 1968-ban a new-yorki Ehlers páholy tagja volt. (A külföldön élő magyar szabadkőművesek névjegyzéke 1968.) Baráth Tibor néven írta "Az egyetemes szabadkőművesség 1871 és 1929 között" című tanulmányát, amely a Belvedere Meridionale, (9) 1-2. pp. 8-15. (1997) számában jelent meg, valamint a "A magyar szabadkőművesség 1945 után" címmel, amely a Belvedere Meridionale 1996. április-május, VIII. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM-ban a 17-22. oldalakon jelent meg.

feladom
2020.07.19.
11:28

Iránba (Teheránba) többen menekültek a nehéz idők elől. Pl. ifj. Francsek Imre is , róla (Magyar Építőipar. LXVII./2017. 3-4.112-117.o.A két Francsek)korábban -kutatásaim nyomán- írtam.

Reki
2020.07.19.
09:15

Érdekes megfigyelni a képeken, hogy az eklektikus stílus, hogyan ment át szecesszióba, majd a bauhausba.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk