/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Emberek/Portré

Dinasztiák: Kauserek – mesélnek a kövek

1/18

Kauser Pál (1742-1818) (FamilySearch.com)

?>
Kauser Pál (1742-1818) (FamilySearch.com)
?>
Kauser József (1788-1841) (FamilySearch.com)
?>
Kauser János (1817-1871) (FamilySearch.com)
?>
Budapest, Vigadó tér, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza 1890 körül, tervező: Frey Lajos és Kauser Lipót (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)
?>
Budapest, Budakeszi út 71., 1890 körül, tervező: Feszl Frigyes, Gerster Károy és Kauser Lipót (Budapest műemlékei II., 1962.)
?>
Pécs, Zsinagóga, tervező: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót (a szerző felvétele)
?>
A Kauser-testvérek: Jakab, Lipót, János, Ágoston, István, Mária (Gerster Károlyné), Jozefa és Karolina 1860 körül (Kempelen: Nemes családok, polgárcsaládok, 85. o.)
?>
Kauser József 1870 körül (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Kozmata Ferenc felvétele)
?>
Budapest, Andrássy út 83., 1883-ban, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
?>
Budapest, a Református Főgimnázium, 1900 körül, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)
?>
Budapest, az Iparrajziskola a Lónyay utcában, 1900 körül, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)
?>
Budapest, Zugligeti lóvasút végállomása 1890 körül, tervező: Kauser József (képeslap)
?>
Budapest, Zugligeti lóvasút végállomása a 2017-es felújítást követően - forrás: ZDA – Zoboki Építésziroda
?>
Ifj. Kauser János (1847-1925) és öccse, Kauser Gyula (1855-1920) (FamilySearch.com)
?>
Eger, Irgalmasrendi Kórház, 1910 körül, tervező: Kauser Gyula (képeslap)
?>
Ifj. Kauser József (1881-1940) 1930 körül (Hermann Baum: Kauser – kőfaragók és építészek, 2020. 42. o.)
?>
Budapest, Márvány utcai Elemi Iskola 1913-ban, tervező: Szöllősy Aurél és Kauser Andor (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Erdélyi Mór felvétele)
?>
Budapest, Károlyi Sándor Kórház, tervező: Kauser Andor (a szerző felvétele)
1/18

Kauser Pál (1742-1818) (FamilySearch.com)

Dinasztiák: Kauserek – mesélnek a kövek
Emberek/Portré

Dinasztiák: Kauserek – mesélnek a kövek

2021.01.17. 08:39

Építészdinasztiákról szóló cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres családokat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal a Kauserek történetét ismerhetjük meg.

A német gyökerű Kauserek gazdag története, elsősorban a kövekről szólt. Generációkon keresztül űzték a kőfaragás mesterségét, sokuk pedig építésszé vált, és a későhistorizmus nyelvén alkotott.

A Kauser-család az 1700-as évek elején vándorolt Elzászból Magyarországra és Győrben telepedett le. Itt élt Kauser Gáspár (1625-1670) feleségével, négy gyermekével, ám unokája, Kauser Egyed Ferenc (1703-1748) már Pesten lakott, szűcsként dolgozott. Fiáról, a szintén szűcsmester Kauser Pálról (1742-1818) már copfos portré is készült (az iparosmester ezzel is büszkén mutatta sikeres önmagát).

Kauser Pál (1742-1818) (FamilySearch.com)
1/18
Kauser Pál (1742-1818) (FamilySearch.com)

Kauser Pál fia volt Kauser József (1788-1841), akiről tudható, hogy ő már a kőfaragás mesterségét űzte. A napóleoni háborúk korában katonáskodott, majd még a háborús időkben – 1811 és 1813 között – Ausztrián, Dél-Németországon és Svájcon át Párizsba vándorolt, és ott dolgozott. Hazatérve 1815-ben kapta meg a pesti polgárjogot. Megnősült, Tonner Katalint vette feleségül. Két évtized alatt kilenc gyermekük született (ebből nyolc élte meg a felnőtt kort).

Kauser József tevékeny építőmester és ügyes kőfaragó volt. Többek között a Rókus-kápolnán is dolgozott. Halálakor Kőbányán saját kőfejtő telepet és – ugyanott, a későbbi Polgári Serfőzde szomszédságában – szőlőbirtokot, valamint pincét hagyott hátra. Józsefvárosban háza, négy utcára néző műhelye és kőfaragó telepe volt. (A Kőfaragó utca neve mai napig ennek a telepnek az emlékét őrzi.)

Kauser József (1788-1841) (FamilySearch.com)
2/18
Kauser József (1788-1841) (FamilySearch.com)

Kauser József gyermekei közül jónéhányan édesapjuk mesterségét választották (vagy kénytelenek voltak azt választani). A legidősebb volt Kauser János (1817-1871), őt követte a sorban Kauser Lipót (1818-1877). Kauser István (1830-1905) hatodikként, Kauser Jakab (1832-1893) pedig nyolcadikként látta meg a napvilágot. Ők mind az építőiparban jeleskedtek.

Kauser János (1817-1871) (FamilySearch.com)
3/18
Kauser János (1817-1871) (FamilySearch.com)

János a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd szülővárosában, Pesten főképp mint dekoratív szobrász és kőfaragómester tevékenykedett. Műhelyéből számos síremlék, oltár és dombormű került ki. Édesapja halála után ő lett a családi cég feje. Kőfaragó munkáinak tán legfontosabbja a mai Vámház körút területén létesült Pesti Lövőház szobrászati díszítése volt. 1848-ban és 1867-ben is tagja lett Pest város képviselőtestületének. Felesége, Kölber Alojza – aki egyébként Semmelweis Ignác unokatestvére volt – családját régi barátság fűzte a Kauserekhez.

Lipót építészeti eredményei jelentősebbek. Mesterségét pesti mesternél tanulta és háromévnyi inasoskodás után legénnyé szabadult. Felszabadulása után 1836-ban vándorútra indult. 1840-ig Bécsben dolgozott, közben 1836-1837-ben a Képzőművészeti Akadémia hallgatója is volt. Bécsből Regensburgba ment és itt dolgozott 1841-ig. Ezt követően, vélhetően apja halála miatt, hazajött, majd 1842-ben benyújtotta mesterfelvételi kérelmét a tanácsnak. Kauser Lipótot 1843-ban felvették tanácsi mesternek. Pesten Frey Lajos építésszel közösen létesített építészi irodát. Közös művük többek között a Honvédmenház a Soroksári úton és az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ma már nem létező palotája a Vigadó téren. De Frey-Kauser terv a Gönczy Pál utca 1-3., a Veres Pálné utca 15. és a Uri utca 51. alatti lakóház is.

Budapest, Vigadó tér, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza 1890 körül, tervező: Frey Lajos és Kauser Lipót (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)
4/18
Budapest, Vigadó tér, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza 1890 körül, tervező: Frey Lajos és Kauser Lipót (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)

1845 és 1854 között Feszl Frigyessel és Gerster Károllyal hármas, majd Feszl kiválása után Gersterrel kettős társas viszonyban (Gerster a veje is lett) tervezett. Mivel egyikük sem rendelkezett mesterjoggal, terveiket 1851 augusztusáig többnyire Zofahl Lőrinc írta alá, aki alighanem jelentősebb munkáik kivitelét is végezte. Irodájuk és mindhármuk lakása is egy épületben, a Széchenyi-sétatéren levő Széchenyi-házban volt.

Társas viszonyuk nem korlátozódott csupán az építészetre: 1853-ban többekkel együtt sörgyár alapításába kezdtek, de mire ez megvalósult, Feszl már kilépett közülük. Építészeti működésük során Feszlt inkább az építészeti, Gerstert a műszaki, míg Kausert a gyakorlati (kiviteli, üzleti) rész illette – írja Komárik Dénes.1

Közös Feszl-Gerster-Kauser mű Budán a vízivárosi volt kapucinus templom és kolostor, az alagút krisztinavárosi bejárata, Pesten a Nádor utcai Oszvald-ház, a későbbi Hotel Continental (Nádor utca 22.), de terveztek nyaralót is, pl. Kochmeister bárónak, a budapesti tőzsde első elnökének. Ebben a ma is álló, Budakeszi út 71. szám alatti, svájci hangulatú villában töltötte 1866 nyarát gyermekeivel együtt a poroszok elől Budára menekült Erzsébet királyné. Közös kései alkotásuk a romantikus stílusú Pécsi zsinagóga.

Budapest, Budakeszi út 71., 1890 körül, tervező: Feszl Frigyes, Gerster Károy és Kauser Lipót (Budapest műemlékei II., 1962.)
5/18
Budapest, Budakeszi út 71., 1890 körül, tervező: Feszl Frigyes, Gerster Károy és Kauser Lipót (Budapest műemlékei II., 1962.)

Pécs, Zsinagóga, tervező: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót (a szerző felvétele)
6/18
Pécs, Zsinagóga, tervező: Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót (a szerző felvétele)

Az 1850-1870-es években több pesti épület átépítése és modernizálása fűződik Kauser Lipót nevéhez. Ekkor lendült föl először az emeletráépítés és ennek során klasszicista épületek vagy homlokzataik átalakítása. Kauser Lipótnak mindegyikben része volt. Munkái között vannak bérházak (pl. a Guszev utca 13. számú ház átépítése), üzemi épületek (Kazinczy utca 24.), szállodák (az 1945-ben elpusztult Hungária Szálló), hivatalos épületek (a várbeli Teleki-palota átalakítása a Helytartóság számára, később a Belügyminisztériumnak ugyancsak a Várban levő épülete). Szintén önálló műve az egyszintes Traitler-villa (Remete út 16., 1867). Kauser Lipótnak nagy szakmai megbecsültsége volt, így 1865-ben az új országház épületének tervpályázatára őt is meghívták.

Menjünk tovább a következő testvérre. Kauser István három évig inasoskodott, majd legénnyé szabadult. Ágoston és Jakab testvéreivel együtt részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, ahol hadnagyi rangig jutott, majd 1850-ben, tanulmányai befejezése céljából útlevelet kért a Pesti Kerületi Főispánságtól. Kérelmét a pesti városkapitány és a tanács pártolóan véleményezve küldte vissza, ő azonban még 1850 tavaszán útlevél nélkül Hamburgba távozott. Végül felsőbb tanulmányait a párizsi Ecole des Beaux Arts növendékeként végezte el. 1856-ban megszerzett diplomájával tizenöt éven keresztül Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban dolgozott. Floridában halt meg.

Kauser Jakab 1865-től kezdett Pesten kőfaragómesterként dolgozni. Több jelentős síremlék készítője volt (így Arany Jánosé is), de az első fővárosi állatkert kőfaragó munkái is őt dicsérik. Huszár Adolf Petőfi és Aradi Zsigmond Brunswick Teréz szobrának kőfaragó munkáit is ő végezte. A Mátyás-templom építésekor a földásási és faltisztítási feladatokért felelt. A budapesti építőmesterek, kőművesek, kőfaragók és ácsmesterek ipartestületének alelnöke is volt. Testvérével, Jánossal a Jókai pártban politizált.

A Kauser-testvérek: Jakab, Lipót, János, Ágoston, István, Mária (Gerster Károlyné), Jozefa és Karolina 1860 körül (Kempelen: Nemes családok, polgárcsaládok, 85. o.)
7/18
A Kauser-testvérek: Jakab, Lipót, János, Ágoston, István, Mária (Gerster Károlyné), Jozefa és Karolina 1860 körül (Kempelen: Nemes családok, polgárcsaládok, 85. o.)

A Kauserek következő generációja szintén jelentősen gazdagította a család szakmai hírnevét. Nézzük őket. A már említett Kauser Jánosnak tizenegy gyermeke született, többen közülük építészek lettek.

Kauser József 1870 körül (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Kozmata Ferenc felvétele)
8/18
Kauser József 1870 körül (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Kozmata Ferenc felvétele)

Közülük emeljük ki első helyen a magyar későhistorizmus építészetének fontos szereplőjét, Kauser József Lipótot (1848-1919). Tanulmányait apja irányítása mellett kezdte. A pesti műegyetemen, 1868-tól a zürichi műegyetemen tanult. Párizsban, az École des Beaux-Arts-on – ahol már 1819-től tanítottak építészetet – folytatta, de a porosz-francia háború miatt megszakította tanulmányait. Bécsbe ment Wéber Antal javaslatára, ahol Theophil Hansennél a Tőzsde építésén dolgozott. Majd 1873-ban visszatért Párizsba, és befejezte tanulmányait.

A Palais de Justice (Igazságügyi Palota) hátsó szárnyának építésén végezte gyakorlatát. A párizsi magyar egyesület titkára is volt. Jó kapcsolatot alakított ki Charles Garnier-vel, Gustave Eiffellel és Eugene Viollet-le Duc-kal, a párizsi Notre-Dame restaurátorával.

Kauser 1874-től már itthon dolgozott. Több tervpályázaton is indult. Az 1875-ös Országos Kiállítás tervezésében is részt vett. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, de a francia akadémia tiszti jelvényét és a Vaskorona-rendet is. Udvari tanácsossá nevezték ki. 1918-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is felvette tagjai sorába, és számtalan építészeti szakkönyvet is írt.

Feleségül egy Gerlóczy-lányt vett el, Idát (1860-1929), aki Gerlóczy Károlynak, a főváros első alpolgármesterének lánya, Gerlóczy Zsigmond neves orvos nővére volt.

És a Kauser-művek. Több, mint ötven köz- és magánépületet tervezett, főként romantikus, neoreneszánsz, neoromán és neogótikus stílusban. Nézzük a legfontosabbakat: A MÁV nyugdíjintézetének Kodály köröndön álló háza, amely 1885-re készült el, neoreneszánsz stílusban. (2014-ben a tetőzet tűzkárokat szenvedett.) (Ugyanebben az időben a MÁV nyugdíjalapja számára is tervezett lakóépületeket Kauser a Keleti pályaudvar tőszomszédságában.) Itt a kőfaragó nagybátyja, Kauser Jakab és Seenger Béla (aki Kauser János veje) volt. A Jézus Szíve Templom és a jezsuita rendház a nyolcadik kerületben, a Lőrinc pap téren neoromán és neogótikus stílusú, és francia előképekből merít, a főhajót támasztó szerkezet neogótikus. Az épületet vörös téglaburkolat fedi. Horánszky utca 18-20.: 1890-ben két épület egyesítésével épült kétemeletes jezsuita rendház, itt az építőmester a testvér Kauser Gyula volt.

Budapest, Andrássy út 83., 1883-ban, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény)
9/18
Budapest, Andrássy út 83., 1883-ban, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Ludoviceum épületének alapját 1830-ban rakták le, és Pollack Mihály tervezte. Az 1885-1886-os átalakítási munkákat Kauser József végezte. A Stefánia Gyermekkórház új épületét Kauser tervei szerint 1883-ra építették fel az Üllői út, Bókai utca 48. és Tömő utca 11. számú saroktelken, 148 ággyal. Kauser munkája a Szent László Kórház az Üllői úton, amely 1894-ben fogadta első akut fertőzésben szenvedő betegeit. A Szent János Kórház Diós árok utcai részlege is az ő műve 1898-ból.

Budapest, a Református Főgimnázium, 1900 körül, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)
10/18
Budapest, a Református Főgimnázium, 1900 körül, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)

Budapest, az Iparrajziskola a Lónyay utcában, 1900 körül, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)
11/18
Budapest, az Iparrajziskola a Lónyay utcában, 1900 körül, tervező: Kauser József (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Klösz György felvétele)

És tovább folytathatjuk a fontos alkotások sorát: A Pallas Nyomda háromemeletes historizáló épülete (1894) a Honvéd utca 10-ben. Baross utca 13. (1900), amely a Hitelszövetkezet Országos Központja volt (1956-ban leégett.). A Református Főgimnázium és az Iparrajziskola a Lónyay utcában (1887-1888 ill. 1893-1895). A Feszty-körkép elbontott rotundája a Városligetben, a Röser-bazár a Károly körút 22. szám alatt (1883), itt az építő Kauser Gyula, kőfaragó Kauser Jakab. A Zugligeti Lóvasút végállomása (1885-1886), melyet nem olyan rég felújítottak és a Rákóczi út 26. és 52. Utóbbinál a kivitelező Kauser Gyula volt.

Budapest, Zugligeti lóvasút végállomása 1890 körül, tervező: Kauser József (képeslap)
12/18
Budapest, Zugligeti lóvasút végállomása 1890 körül, tervező: Kauser József (képeslap)

Budapest, Zugligeti lóvasút végállomása a 2017-es felújítást követően - forrás: ZDA – Zoboki Építésziroda
13/18
Budapest, Zugligeti lóvasút végállomása a 2017-es felújítást követően - forrás: ZDA – Zoboki Építésziroda

A Szent István Bazilika megalkotásában is részt vállalt Kauser. Ybl Miklós 1891-es halála után ugyanis ő lett az épület vezető építésze, neki kellett befejeznie a templomot. A fő- és mellékhajó boltozása, a főkapu és a timpanon az ő műve, csakúgy, mint a templombelső teljes egészének kialakítása, díszítése.

Élete végén, az I. világháború és az azt követő nehézségek már legyengítették, nem tervezett. A tanácsköztársaság rangjától és vagyonától is megfosztotta. 1919. július 25-én távozott az élők sorából. Sírját a Fiumei úti temető őrzi.

Ifj. Kauser János (1847-1925) és öccse, Kauser Gyula (1855-1920) (FamilySearch.com)
Ifj. Kauser János (1847-1925) és öccse, Kauser Gyula (1855-1920) (FamilySearch.com)
14/18
Ifj. Kauser János (1847-1925) és öccse, Kauser Gyula (1855-1920) (FamilySearch.com)

Kauser József fivérei közül ifj. Kauser János (1847-1925) és a már említett Kauser Gyula (1855-1920) is az építőiparból élt. János elsősorban kőfaragó volt, párizsi és New York-i tanulmányokat folytatott, 1871-től építőmesteri jogokat is szerzett, Gyula tervezőként és kivitelezőként is tevékenykedett. Ő tervezte és építette a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyletének fővárosi székhazát (1904-1905), az irgalmasok egri kórházát és elmegyógyintézetét (1909) valamint számos budapesti bérházat.

Eger, Irgalmasrendi Kórház, 1910 körül, tervező: Kauser Gyula (képeslap)
15/18
Eger, Irgalmasrendi Kórház, 1910 körül, tervező: Kauser Gyula (képeslap)

Érdekesség, hogy a két sikeres német gyökerű pesti iparos família, a Kauserek és a Kölberek (akik nemességhez is jutottak) már említett szoros kapcsolata – ami még a napóleoni háborúk idejére nyúlik vissza – azt eredményezte, hogy több Kauser Kölberrel házasodott a 19. században: Kauser Lipót, id. és ifj. Kauser János, Kauser Gyula és Kauser Auguszta is Kölberrel lépett frigyre. (Ez inkább vagyonosodási döntés lehetett, mint érzelmi.)

Kauser Jakab kőfaragó – akiről szintén esett már szó – gyermekei közül Istvánból (1867-1911) lett édesapja mesterségének folytatója; Béla (1873-1910) építészmérnöki diplomát szerzett. Sajnos mindkettőnek rövid élet adatott. Béla fővárosi tanulmányai után New Yorkba ment valószínűleg nagybátyja, István segítségével. A neves McKim, Mead and White cégnél dolgozott 1893 és 1896 között. Egy ideig a Barnum Nagycirkusz építőmunkásaként járta Európa városait, majd 1905-ben végleg kivándorolt az Egyesült Államokba, New Yorkba, majd San Franciscóban élt.

A Kauserek következő nemzedékében a nagy Kauser József fiát, ifj. Kauser Józsefet (1881-1940) kell először megemlíteni. A Belvárosi Reáliskolában érettségizett. 1903-ban a Budapesti Műegyetemen szerezte építészmérnöki oklevelét, majd édesapja irodájában kezdte szakmai életét: a Szent István Bazilika és a József utcai Jézus Szíve Templom befejezésén dolgozott.

Hosszabb külföldi tanulmányútjai során Párizsban és Londonban dolgozott különböző építészeti irodákban. Hazatérve, ismét édesapja irodájában dolgozott és itt többek között a Zirci Ciszterci Apátság refektórium épületének és a Váci úti Elemi Iskola terveit készítette. Ebben az időben több nagy pályázaton is részt vett említésre méltó sikerrel. Díjat nyert az új Nemzeti Színház épületére, a Kálvin tér rendezésére, az Erzsébet-emlékmű elhelyezésére és a VI. kerületi református templom épületére beküldött pályaterveivel.

Ifj. Kauser József (1881-1940) 1930 körül (Hermann Baum: Kauser – kőfaragók és építészek, 2020. 42. o.)
16/18
Ifj. Kauser József (1881-1940) 1930 körül (Hermann Baum: Kauser – kőfaragók és építészek, 2020. 42. o.)

Kauser Gyula fia volt Kauser Andor (1884-1951). Építészmérnök és építőmester lett, 1907-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagja, Hültl Dezső ajánlásával. 1911-től az Iparrajziskolában (melyet nagybátyja tervezett) a műszaki rajz és építészet tanára volt. Az 1910-es években Szőllősy Auréllal együtt jegyzett több tervet, ezek közül a Márvány Utcai Elemi Iskola a legjelentősebb. Önálló művei közül kiemelkedik a Károlyi Kórház Újpesten. Említsük még meg Gyula jogász fiát, Lipótot (1882-1962), akiből neves jogászprofesszor vált, és aki a Kauser-család történetéről könyvet is írt.

Budapest, Márvány utcai Elemi Iskola 1913-ban, tervező: Szöllősy Aurél és Kauser Andor (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Erdélyi Mór felvétele)
17/18
Budapest, Márvány utcai Elemi Iskola 1913-ban, tervező: Szöllősy Aurél és Kauser Andor (FSZEK Budapest Gyűjtemény/Erdélyi Mór felvétele)

Budapest, Károlyi Sándor Kórház, tervező: Kauser Andor (a szerző felvétele)
18/18
Budapest, Károlyi Sándor Kórház, tervező: Kauser Andor (a szerző felvétele)

Kauser János fia volt a gépészmérnök Kauser János (1897-1957), akinek utódai, Dénes és Alajos is mérnökké lettek. Ők gondozzák a Kauserek gazdag szellemi örökségét mind a mai napig.

 

Gottdank Tibor

[1] Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században: pesti mesterek és mesterjelöltek, Építés-Építészettudomány, 1971/4.

 

Források:

Baum, Hermann: Kauser – kőfaragók és építészek, BoD, 2020.
Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadása, 1935.
Építészfórum, online
FamilySearch.org
Gábor Eszter: Andrássy út, Városháza, 2005.
Genthon István - Zakariás G. Sándor: Magyarország Művészeti Emlékei, 3. kötet, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961.
Kempelen Béla: Családkönyv I., 1940.
Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században: pesti mesterek és mesterjelöltek, 1971.
MyHeritage.com – Geneology Family Tree
PestBuda, online
Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19. században - Építészet és iparművészet, Osiris Kiadó, 2013.
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, 1932.
Városvédő, online

Szaklapok, közlönyök: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, A Munkaadó, Ars Hungarica, Budapest, Budapesti Közlöny, Élet és Tudomány, Építés – Építészettudomány, Építészeti Szemle, Építő Ipar – Építő Művészet, Fővárosi Közlöny, Hivatalos Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Pályázatok, Magyar Szemle, Műemlékvédelem, Tér és Forma, Vállalkozók Lapja.

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk