Épületek/Középület

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Intézet bővítése

1/19

fotó: Medvegy Gabriella

?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
?>
fotó: Medvegy Gabriella
1/19

fotó: Medvegy Gabriella

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Intézet bővítése
Épületek/Középület

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Intézet bővítése

2007.08.28. 12:04
MÉD

Projektinfó

Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakképző Iskola - Bővítés és tornaterem építés

Tervezés éve:
2003

Építés éve:
2006

Stáblista

Megbízó: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal 
Tervező: K.L.M.V. Csoport Építésziroda 
Építészet: Mészöly Csaba, Kis János, Veres Gábor, Lukáts István 
Belsőépítészet: Mátrabérczi Zsolt 
Statika: Brandmüller István 
Gépészet: Jeszták Urszula
Elektromosság: Horváth József
Látványtervek: Mészöly Csaba

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A 2003-as Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Intézet bővítésére és tornatermének építésére kiírt tervpályázat nyertes pályaműve 2006-ra megvalósult. Az épület tervezője Lukáts István, Kis János, Mészöly Csaba és Veres Gábor (K.L.M.V Csoport Építész Iroda).

Prológ

Azt mondják, nehéz ma fiatalon jó munkához jutni. A sokat szidott magyar pályázati rendszer hibáiról is eleget hallunk. Fiatalként pályázni is nehezebb; a magas kivételi díjak gyakran már csírájában megállítják a szándékot-, hiszen ha nehéz munkához jutni fiatalként, azt is nehéz megtenni, hogy egy tervpályázat miatt hetek kimaradjanak. Azt is mondják, Pécsett van ma a legtöbb egy m2-re jutó építész. Ez szintén nem javítja a munkához jutás és ezzel együtt a pályázás esélyeit, mert ahol sok az építész, azt a fiatalok bére is megérzi.

Aztán mégis úgy tűnik, hogy vannak kivételek. Pécsi is. Nem is mindig fehér hollók. Nem kis meglepetést okozott, amikor 2002-ben a budapesti Dobos C. József Vendéglátóipar Szakközépiskola (Dobos C. József - a dobos-torta atyja) bővítésére és új tornacsarnokának kialakítására kiírt tervpályázat eredményhirdetésén az első díjat a hátsó sorból, fiatalok csoportjából felállva Mészöly Csaba vette át, a nagy apparátust felvonultató, nagy tudású és nagy létszámú irodák előtt. Sokan talán kétkedtek is valamelyest.

A folytatás nagyreményű és a jelenhez is kapcsolható; a szerződést már a K.L.M.V Csoport Építész Iroda Kft.-vel kötötték meg (Kis János, Lukács István, Mészöly Csaba, Veres Gábor)- az eredményhirdetés hátsó sora építészszövetséggé alakult.

fotó: Medvegy Gabriella
1/19
fotó: Medvegy Gabriella

Helyszín

A telek Budapest XIII. kerületében, Angyalföldön áll. A beruházók most kezdik felfedezni, nagy építkezések folynak a környéken. A telek saroktelek, nagy, hosszanti telekhatárral, a szomszédos épület maga az iskola, klasszikus tömegformálással, sorolt ablakokkal, manzárd tetővel. A régi, és a létesítendő épület egy zöld udvart fog közre, növényzettel, parkolóval és sportpályával. Az intézmény megközelítése a Huba úton keresztül lehetséges, illetve hátul, az udvarból. A másik szomszéd a Kiss és Járomi Építésziroda által tervezett társasház, melyhez a csatlakozás a területre néző ablakai miatt érzékeny építészeti megoldást követelt.

Alaprajz

A saroktelek „L" alakú beépítést eredményez. Így a meglévő épület melletti épületrész az új tantermeket és a „zsibongót", míg az „L" szára – végén az autóbejáróval- az új tornatermet jelöli ki. Az alaprajz tanulmányozása közben vehetjük észre az egyik kulcselemet- mely beruházói oldalról nagyban segíthette a terv sikerét-; a tervező nem létesített új lépcsőházat, hanem a meglévőt használta fel, itt oldotta meg az akadálymentesítés problémáját is.

fotó: Medvegy Gabriella
2/19
fotó: Medvegy Gabriella

Tömegformálás

Az épület geometriája - szoros összefüggésben a homlokzatképzéssel - egyértelműen kijelöli a belső funkciót is, ugyanakkor mély gondolatiság is megfogalmazódik - a lapos tető tetőkertté avanzsálódik, az egymás fölé sorolt vizesblokkok nyílásai „lyukarchitektúrát" képeznek és tömbbé állnak össze. A vonalkód- ablakosztás váratlanul, komoly átgondolás után formálódott, hiszen a mögötte lévő tanterem- funkció pont a hosszanti, fekvő nyílásokat sugallja első olvasatra. Ezáltal a tantermek belső terei is különlegesekké váltak, amellett, hogy megfelel a bevilágítási értékeknek, sajátos atmoszférát bírnak.

A főbejárat alakítása rendkívül tudatos és mély tartalmú. Megközelítése két irányból lehetséges: a főhomlokzat felől egyértelmű, ünnepelt felvezetéssel, míg a mellékutcából egy diszkrét „sikátoron" át, mely anyaghasználata révén mégsem lesz másodrangú. A tornatermi tömeg hosszú, lapos formát ad, az öltözők kicsit bontanak ugyan a nehéz arányokon- a tervezők el akarták kerülni a „csarnok- hangulatot". Itt az anyagok tudatos használata vezetett végül a sikeres megoldáshoz; úgy variálódnak az anyagok, úgy formálódnak a nyílások, nyílásközök, hogy végül a perspektíva éppen előnyére fordul, az elnyújtott, horizontális anyagváltások felerősítik a hosszantiságot, és egy végtelenbe futó optikai eredményt adnak.

fotó: Medvegy Gabriella
7/19
fotó: Medvegy Gabriella

Anyaghasználat

Az épület mindenképpen puritán, visszafogottan ékelődik a tömbbe, de semmiképpen nem érezzük idegennek a klasszikus beépítésektől. A fehér vakolat, a rendben sorolt nyílások mind- mind komoly fegyelmet feltételeznek. Egy- egy anyag oldja ezt- fa berakások-, mások erősítik- falra felfut macskakő burkolat, az anyaghasználat néha meglepő, de mégsem idegen- palafedés. A tervezők már- már elfeledett, klasszikus anyagokat is felfedeztek és újraértelmeztek, a kopolit üveg, vagy a „TT" födémpanel nyersbeton felülete nem idegen a 21. századi épülettől. A belső terekben a fa, a kompaktlemez dominál. Figyelemreméltó a tornaterem belső formálása; jól összedolgozik a kemény raszterba rakott táblás fa, a visszafogott hangulatú sportpadló és a nyersbeton panelok. Ez utóbbi belógó elemei átértelmezik a tornatermi síkfödémről alkotott előképeinket, a térélmény különleges és mozgalmas.

fotó: Medvegy Gabriella
6/19
fotó: Medvegy Gabriella

Konklúzió

A beruházás mintaszerűen folyt, a lépések kiszámíthatóan következtek egymás után. A fiatal tervezőket teljes értékű partnerként kezelték, véleményük az utolsó simításokig komoly súllyal nyomott. Még az átadóünnepségre is meghívták őket - ami nem mindig egyértelmű...-, mely a 2006-os fővárosi tanévnyitó volt. Itt a nyersbeton „TT" panel – még utoljára - kisebb zavart okozott; a bejáráson az ünnepséget vezető magas rangú politikus a betonfelületet látva aggódva fordult az iskola vezetőségéhez :"ez még nincs kész? Na, akkor ezt majd orvosoljuk" ...erre szerencsére nem került sor. Az épület körüli felhajtás elmúlt, a diákok iskolába járnak, a pécsiek dolgoznak, pályáznak, a fiatalok meglepetést okoznak.

Medvegy Gabriella

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk