| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Duna-tájunk: Vízgazdálkodás és tájrehabilitáció

1/26

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
Dr. Rácz Tamás előadása
?>
1/26

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása

Duna-tájunk: Vízgazdálkodás és tájrehabilitáció
Közélet, hírek

Duna-tájunk: Vízgazdálkodás és tájrehabilitáció

2011.06.10. 10:34

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Rácz Tamás dr.

Vélemények:
1

"Az európai szintű hajózáshoz nem kell vízlépcsőket építeni Magyarországon sem." Dr. Rácz Tamás tájépítész a Duna és eltűnőben lévő mellékágainak tájképi, ökológiai és hidrológiai védelmének szükségességéről, a Duna Régió Stratégiában kívánt hajózóút megteremtésének alternatív lehetőségeiről, valamint megvalósult nemzetközi példákról tartott előadást az Európai Építészetpolitikai Fórum (EFAP) második napján, amelynek teljes szöveg-, és képanyagát közöljük.

Tapasztalatom szerint a Duna mentén nem lehet sem építészeti, sem tájépítészeti, sem városrendezési projekteket ésszerűen úgy megvalósítani, hogy azt ne próbálnánk összhangba hozni a vízgazdálkodás speciális ágával, a folyórendezéssel. Ha ezt nem tesszük, akkor úgy működünk, mint a plasztikai sebészek, akik nem veszik észre, hogy egy levágott lábon operálnak.


Dr. Rácz Tamás előadása
1/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
2/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Amikor van egy Duna-tájunk - ami Magyarország esetében egy 400 km hosszú élőlényhez hasonlítható - akkor először azt kell megvizsgálnunk, melyek azok a konfliktusok, amelyeket meg kellene oldanunk ahhoz, hogy ésszerű és fenntartható fejlődést lehessen produkálni. Vannak nagyon szép hagyományos folyóparti tájépítészeti megoldásaink, de ha a vízgazdálkodás más irányt vesz, akkor ezek a szépen kialakított öblök esetleg 2-3 m víz alá fognak kerülni a következő 15 éven belül. Vannak a mellékágakban nagyon jó turisztikai fejlesztéseink is, például Dunaalmás mellett egy hajómúzeum, de ha nem figyelünk oda a vízgazdálkodásra, akkor ez alól a szép hajó alól elfogy a víz és a sárban fog állni. Vannak szép jacht-kikötőink, de ha a mellékág feltöltődése ott is folyamatos lesz, akkor se ki, se be nem lehet majd menni a yachtokkal, így esetleg hajómúzeum lesz ezekből a jachtokból is 10-15 éven belül. Baján van egy híres halászversenyünk, amit minden évben megrendeznek, és több százan főzik meg versenyszerűen a halászlevüket. Előfordulhat azonban, hogy ezekbe a bográcsokba 10-20 éven belül dunai halat nem fogunk tudni beletenni, csak esetleg Kínából importált halakat. A Duna halállománya az elmúlt 60-80 évben kimutathatóan, drasztikusan lecsökkent.


Dr. Rácz Tamás előadása
3/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
4/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Mire szeretnénk elsősorban használni a Duna-tájunkat? Tájképként, energiatermelésre,  szállításra – vagy környezeti /társadalmi viták színtereként? A táj, mint tájkép önmagában is érték. Japánban és az USA-ban komoly számítások vannak, hogy egy tájképnek milyen gazdasági értéke van, és mint esztétikai érték is érték. Vagy pedig használjuk ezt a tájat energiatermelésre és szállításra? Magyarországon 30 éves vita van arról, hogy a folyó mely szakaszait áldozzuk fel energiatermelés érdekében. Az új gazdasági fejlesztési tervben ezek a vízlépcsők újra komoly szerepet látszanak betölteni. Vagy pedig a folyóinkat tekintsük a társadalmi küzdelmek színterének – a hazai rendszerváltozás több százezres tüntetésekkel kezdődött, amelyek a Dunával és a gátépítésekkel voltak kapcsolatosak.

Két nagy szakasza van a Dunánknak: az egyik /Gabcsikovó/ Szap és Budapest között – itt két gát építése volt tervbe véve. Az első, a gabcsikovói megépült, a második most került újra előtérbe: eszerint Budapesttől északra (és délre is) cca 30 km-re komoly méretű gátak épülnének a Dunán. Ez a tejes északi és déli szakasznak a területhasználatát, a tájhasználatát, a turisztikai használatát, sőt még a városépítészetét is befolyásolhatná. Talán elvont szakmai kérdésnek tűnik - de mivel a folyó menti 30-40-100 település életét meghatározza, nem mindegy - hogy ha az Európai Unió intenzíven hajózni kíván a Dunán, akkor azt vízlépcsőkkel valósítja meg, vagy pedig más eszközökkel? A magyar lakosság 99,9 %-a nem tudja, hogy az európai szintű hajózáshoz nem kell vízlépcsőket építeni Magyarországon sem. A Magyar Kormány 1999-ben kidolgoztatott egy javaslatot, ami ma is a hivatalos kormányálláspont Szlovákia felé. Mikolits Sándor zseniális magyar vízépítő mérnök dolgozta ki azt a módszert, amivel a hajózás 50-100 évre biztosítható vízlépcső nélkül Gabcikovo és Budapest közt. A szlovákok írásban is elismerték 2000-ben, hogy ez a javaslat a Nagymarosi gát felépítésének megvalósítható alternatívája, tehát a hajózás vízlépcső nélkül is megoldható, mégis mindent elkövetnek, hogy közösen egy újabb vízlépcsőt építsünk.


Dr. Rácz Tamás előadása
5/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Ausztriai szomszédunknál - hasonló szituációban - Hainburgnál társadalmi nyomásra szintén nem épült meg egy vízlépcső. Ezen a Duna-szakaszon - ahol közel 100 éve ki vannak kövezve a partok - az élőhelyek elszegényedtek. A közelmúltban nagy költségű EU-s projektek (LIFE NATURE) során ezeket a kövezéseket felszedték és a természetes partokat alakították vissza, a mellékágakat újra összekapcsolták a főmederrel. A Bécs alatti szakaszon a biodiverzitás, a folyópartok ökológiai értéke növekszik. A hajózás zavartalan.


Dr. Rácz Tamás előadása
6/26
Dr. Rácz Tamás előadása



A másik jellegzetes folyószakaszunk Budapesttől délre a Budapest-Mohács Duna-szakasz, ahol megint két nagy vízlépcső került szóba (Adonynál és Fajsznál). Ha ezek megépülnek, akkor például Adonynál valószínűsíthető, hogy - a gabcikovoi tározóhoz hasonlóan - 15-16 m magas folyóparti gátak alatt lesznek a települések. Ez a vízpartok használatára gyökeresen más feltételeket teremt, mint a mostani állapot. A Duna-parton lévő települések lakossága fél-egymillió embert jelent, akik közvetlenül a víz partján laknak. Érdekeik képviselete érdekében több településszövetséget is létrehoztak létre (pl. Duna Településszövetség, 1999). Ezen típusú társadalmi szerveződések előmozdítása eminensen tájfejlesztési, regionális fejlesztési szakmai feladat. Ha ezek nem születnek meg, akkor a víz mellett élő népesség igényei nem jutnak el sem a döntéshozókhoz, sem a településtervezőkhöz, építészekhez.

A Duna Településszövetség deklarált céljai az alapításkor az alábbiak voltak:

  • a Duna és a mellékágak ökológiai rehabilitációja, ezzel:
  • az elsősorban a helyi lakosság számára vonzó természeti környezet visszaállítása,
  • a Duna-térség népességmegtartó képességének erősítése,
  • a Duna-térség természeti / turisztikai vonzerejének növelése.

Dr. Rácz Tamás előadása
7/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
8/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
9/26
Dr. Rácz Tamás előadása


 

A rehabilitált Duna-folyosó természeti értékeinek védelme

 Tulajdonképpen nálunk két Duna van: van egy főág Dunánk (417 km) és van egy mellékágakból álló Dunánk (53 ág = kb. 300 km). Az utóbbi ökológiai értelemben és a lakossági használat szempontjából is szinte az értékesebb része a dunai vízrendszerünknek, a Duna-tájunknak. Miért kell ezeket rehabilitálni? Mert a jelenlegi vízrendezési/folyórendezési állapotban ezek a mellékágak rehabilitáció nélkül mintegy 30 éven belül teljesen eltűnnek. A Vízügy az árvízvédelem és a hajózás érdekében leválasztotta őket a főmedertől, így nem minden vízállásnál tud friss víz beáramlani. Árvíz esetén gyakran évente 5-10 cm iszap marad vissza, így harminc év alatt egy 2,5-3 m mély mellékág gyakorlatilag eltűnhet. A Duna menti települések polgármesterei arra várnak, hogy ezeket a mellékágakat kikotortathassák, azaz újra élővé tehessék. Ha ezt nem teszik meg, a mellékágak előbb utóbb szántófölddé változnak (pl. GERJEN – Malátás sziget és mellékág).


Dr. Rácz Tamás előadása
10/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
11/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
12/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Ez a jelenség a szabályozott Duna mentén nem kis probléma, és nem is csak magyar probléma. Blochingennél (2565 fkm) is már csak a főág maradt meg a Dunából a 60-as évekre, de itt Klaus Kern folyómorfológus elérte, hogy a mellékág medrét újra kiássák, azaz gyakorlatilag a semmiből teremtették újra. Mára itt már együtt működik a főág és a mellékág, egy komplex ökológiai és hidrológiai egységet képezve (az árvízszintek csökkentek, a kisvízszintek és a biodiverzitás növekedett). Ez is lehet egy megoldás, de nekünk kár lenne megvárni, amíg a Duna mellékágainkból először rétek, majd szántóföldek lesznek. Az ezt a folyamatot megelőző mellékág-rehabilitációs eljárást próbáltuk alkalmazni a Szigetközben is, amely 1999-ben alternatív kormányjavaslatként is szerepelt, végül semmi nem valósult meg belőle.


Dr. Rácz Tamás előadása
13/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Mit szeretnének a Duna melletti települések lakói?

 

  • van aki csak le szeretne járni a partra horgászni, fürdeni, ahogyan a szülei, nagyszülei is tették,
  • sokan szeretnék, ha az európai nagyhajók kikötnének a településükön – ez hasznára válhatna a helyi turisztikai vállalkozásoknak, szállodáknak, éttermeknek,
  • van, aki csak azt szeretné, hogy a Duna megmaradjon a mai állapotában,
  • vannak, akik csónakkikötőket , yacht klubokat szeretnének,
  • vannak, akik mindenféle társadalmi eseményeket szerveznek/szerveznének a Dunára, mint például a hartaiak, akik rendszeresen megrendezik a „Bödönhajó versenyt" – ők azon kevés kivétel közé tartoznak, akik már rehabilitált mellékággal rendelkeznek.

Dr. Rácz Tamás előadása
14/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Sok Duna menti település évtizedeken keresztül küzd azért, hogy Duna-partjaikat a város, falu értékes részévé alakítsák. Így történt például Dunaföldváron is, amely a Településszövetség markáns városa, remek dunai fürdőhagyományokkal. Szép tervek készültek a mellette eltűnőfélben lévő kis sziget (Zöld zátony) és a Duna-part komplex turisztikai hasznosítására. Ezek a helyi tervek azonban valahogy mindeddig nem tudtak finanszírozási szinten is beépülni a hangzatos EU stratégiákba. Nem hiszem, hogy a dunaföldvári Zöld zátony - és sok más Duna-mellékág - rehabilitációja konkrétan szerepelne bármely Európai Duna Stratégiában.


Dr. Rácz Tamás előadása
15/26
Dr. Rácz Tamás előadása



A magyarországi Duna-szakasz az Európai Unió szemszögéből

A vörös vonallal jelzett - az egész magyar - Duna-szakasz az EU szemében hajózási szűkületnek minősül – azonban megfontolandó, hogy az egész Duna-szakaszt (illetve gázlóit) a hajózási szempontok érdekében jelentősen kimélyítsük akkor, amikor például Németországban, a Vilshofennél lévő sziklagázlónál fele olyan kapacitással sem tudnak a hajók áthaladni. Az egész folyórendezés tehát valóban európai probléma, és amíg Németországban ez a gázló nincs megoldva, voltaképpen felesleges Magyarországon egy ennél nagyobb kapacitású hajózóutat kiépíteni, hatalmas EU és hazai forrásokat felhasználva.


Dr. Rácz Tamás előadása
16/26
Dr. Rácz Tamás előadása



A WWF már 2004-ben, egy Bécsben rendezett konferencián is így látta ezt a problémát. A képi ábrázolás kicsit populista, de a félelemnek van valóság-magja, nevezetesen az, hogy ha egy folyó alakításánál csak a közlekedés szempontjait vesszük figyelembe, akkor félő, hogy más értékeket a folyó mentén elpusztítunk. Jó kompromisszum azonban mindig elérhető, nem szükségszerű, hogy így történjen. Mi is részt vettünk az EU magyar Dunára vonatkozó hajózóút projektjének elkészítésében, amely keretében módunkban volt felmérni az összes magyarországi Duna mellékágat, így azok rákerülhettek a vízügyi meder-morfológiai térképekre. Sikerült tíz mellékágnak a rehabilitációs költségét (7,6 milliárd HUF) beletenni a hajózóút-fejlesztés költségvetésébe. Ezzel a területfejlesztés céljára is nagyon jó akcióterületeket lehet megmenteni (pl. Dunavecse, Bölcske, Dunaegyháza, Apostag), de ezek fejleszthetőségének előfeltétele az előzetes mellékág-rehabilitáció.


Dr. Rácz Tamás előadása
17/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
18/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
19/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Ezen a téren egy korábbi kezdeményezés már majdnem eredményt hozhatott volna, a megfelelő határozat megszületett, csak éppen a végrehajtás kisiklott, mire a beütemezett anyagi források felhasználására sor került volna. Ez volt a  „1067/2005. (VI. 30.) Korm. Határozat"- az EU-támogatásra számot tartó, 2007. évi kezdésre ütemezett nagyprojektek előkészítésének költségvetési támogatásáról – ennek felhasználása a mellékágakra  „valamiképpen" elmaradt.


Dr. Rácz Tamás előadása
20/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Vannak tehát rossz tapasztalatok, de emellett vannak jó európai példák is: A Szajna mentén az összes település egy Településszövetséget alkotott. Együttesen olyan társadalmi erőt képviselnek, hogy a Szajna Településszövetség megkérdezése nélkül a folyó mentén semmilyen ágazati döntés nem születhet. A szajnaiak élvezik ennek az előnyeit, a vízminőség javult, úszó- és vitorlásversenyeket rendeznek, a hajóforgalom fellendült. Ez követendő példa számunkra.


21/26



Fiatal szakemberként azt hittem, hogy egy komplex problémára az a legjobb megoldás, ha nagyon korszerű, digitális információs rendszereket hozunk létre. Ezeket komoly állami támogatással létre is hoztuk, felhasználóbaráttá is tettük, de tudomásom szerint valós feladatokra senki sem használta azokat (Egy kivétellel, amikor térképeket készítettünk Duna ügyben a Hágai Bíróságra.). Tájérték-leltárakat is kifejlesztettünk, feltöltve digitális történeti és valós térkép-sorozatokkal, űr-, és légifelvételekkel, térbeli adatbázisokkal Bécstől Bajáig. Ezekkel virtuálisan már 15 évvel ezelőtt bejárható volt a folyó (amivel megelőztük a Google Maps-et kb. 10 évvel), lefényképeztük a folyópartot mindkét parton cca. 100 méterenként. Ebből az az előnyünk legalább származott, hogy alaposan megismertük a folyót.


Dr. Rácz Tamás előadása
22/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
23/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
24/26
Dr. Rácz Tamás előadása

Dr. Rácz Tamás előadása
25/26
Dr. Rácz Tamás előadása



Ha továbbra sem teszünk meg mindent azon a téren, hogy a vízgazdálkodást / folyórendezést  összehangoljuk a város-, és területfejlesztéssel, a folyó- és mellékág-rehabilitációval, a természetvédelemmel, akkor a nem túl távoli jövőben nem lesz se hajómúzeumunk, s se bográcsos halfőző versenyünk, e kikötőink, se élhető Duna partjaink, lesznek viszont kiszáradt mellékágaink és vízi autópályaként esetlegesen jól funkcionáló csatornánk. Rajtunk is múlik, hogy ez így lesz, vagy nem.

Dr. Rácz Tamás

 

Vélemények (1)
P.Campbell
2011.07.27.
18:07

Mint hasonló cikkekben általában, ismét előjött a meg nem épült hainburgi vízlépcső példája, és az ismét nem, hogy hat évvel a hainburgi vízlépcső elvetése után a bécsi polgárok népszavazáson elsöprő többséggel támogatták a freudenaui vízlépcső megépítését. Tehát szó sincs róla, hogy környezettudatos szomszédaink, belátva, hogy tévúton járnak, elfordultak volna a vízlépcsőépítéstől, ezt akár sportszerűségből is megemlíthette volna. Mondja, egyébként miért kell ennyire a hajózásra kihegyezni a dolgot? Persze, ez az egyik fő ok, meg most a TEN-T miatt aktuális, de mi a helyzet a Duna medersüllyedésének megállításával, az árvízvédelemmel, a vízgazdálkodással, amik ugyancsak borzasztó fontos dolgok, és amikre nem jelent megoldást a Mikolics-féle alternatíva? Utóbbiról egyébként az ön által is ismert Bartyik Vilmos, „a Tengerész” blogján keresztül megkérdeztem azt a Mészáros Csaba vízépítő mérnököt, akivel ön nem kívánt vitázni a témáról a Tilos Rádió műsorában. A választ ön is olvasta, de azért idemásolom: ”Mikolics Sándort személyesen nem ismertem, mert amikor a Vízitervnél dolgoztam, akkor más irodán voltam, s vízhasznosítási tervek készítésével foglalkoztam. Amikor őket megbízták a magyarországi felső-Duna-szakasz hajózhatóságát biztosító megoldások megtervezésével, akkor ugyanúgy kizárták a vízlépcsős alternatívát, mint a Vituki esetében. Ennél fogva csak a hagyományos megoldások jöhettek szóba, mint a különböző szabályozási művek: sarkantyúk, fenéksarkantyúk, vezetőművek, partbiztosítások, depóniák építése és természetesen a folyamatos kotrás. Ezek a megoldások folyamatos és jelentős beavatkozást jelentenek a folyó életébe, de hosszú távon nem jelentenek biztonságos megoldást. Ez a szakma legmagasabb szintű tudományos szakembereinek többségi véleménye volt. Több neves szakember nem vállalta az állandó jellegű ütközést és vitát, mert látták, hogy széllel szemben nem megy... Mikolicsék azért vállalták el a megbízást, mert valamiből meg kellett élniük, s amit csináltak, az nem volt rossz, csak nem volt a legjobb megoldás, ami egyébként egyértelműen a vízlépcsős változat lenne. Normálisan gondolkodó ökológusokkal, s más tudományterületek szakembereivel együtt megoldható lenne a vízlépcsők alkalmazása úgy, hogy az élővilág is a legjobban járjon. Ehhez együttműködés és kompromisszum-készség kellene. Úgy érzem, hogy pillanatnyilag ettől távol állunk, ugyanis a politika oldaláról most sincs meg a szándék, s anélkül nem megy.A társadalmat megfelelően kellene tájékoztatni minden olyan dologról, ami egy ilyen beruházással együtt jár. Talán egyszer eljutunk odáig, de addig mi lesz a Dunával?” Nagyon elcsodálkoztam azon az állításon, hogy felszedték volna a kövezést a Duna Bécs alatti szakaszán, mert én tavaly ősszel jártam arra, és akkor még ott volt. Úgyhogy elolvastam a belinkelt cikket, és abból világos lett: ez mindössze nyúlfarknyi három kilométeren történt meg. Hurrá. Mondja, látta már ön a maradék, Bécs és Pozsony közötti ocsmány, telesarkantyúzott, kikövezett 20 kilométeres szakaszt? Tudja, hogy néz az ki? És hogy a hajózás zavartalan? Magának talán, akinek nem kell hajóval végigmenni rajta. Járt ön már a Duna-Majna csatornán? A Majnán? Látta, milyen gyönyörű a táj? Látta már Ausztriában a Duna-menti városokat, Greint, Kremset, Linzet, Bécset, amelyek a vízlépcsők által stabilizált vízszint miatt elbonthatták árvízvédelmi létesítményeiket, kőszórásokat, gátakat, megszüntetve a szintbeli különbséget és fizikai távolságot víz és szárazföld, víz és ember között? Látta a vízpartra épült házakat? A bécsi Handelskai-on sétálókat? A Linzi parti gyepen üldögélőket? Würzburg, Frankfurt belvárosát? Miltensberget? És látta a városokon kívül a gyönyörű tájat, a gazdag élőhelyeket? Ehhez képest ön ilyen három kilométeres rezervátumokat szeretne nálunk, azon kívül meg továbbra is a hagyományos folyamszabályozást fenntartani, sarkantyúkkal, meg kotrással? Értem én, hogy sokaknak nem szimpatikus egy vízlépcső gondolata, de ahogy ön is írta, a Duna mentén rengeteg ember él, ami azt is jelenti, hogy az ember elkerülhetetlenül hatással van a folyamra, így az ember felelőssége annak jó állapotban tartása is. A Duna, mint azt ön is tudja, évszázadok óta nem természetesen folyik, jelenlegi állapota számos mesterséges beavatkozás, szabályozás eredménye. Miért kellene hát mindenáron ehhez az állapothoz ragaszkodnunk, főleg, ha jól tudjuk, hogy szükség van a változásra? A Duna medre mélyül, csökken a talajvízszint. A klímaváltozás miatt a víz egyre értékesebbé válik, ám mi nem tudjuk azt megfogni, csak nézzük, ahogy átfolyik rajtunk. Az időjárás egyre szélsőségesebb, az árvizek egyre magasabbak, az aszályok egyre súlyosabbak, és nekünk nincs eszközünk a hatások mérséklésére. És hát a mezőgazdaságunk is függ attól, hogy a hajókat rendesen meg lehet-e rakni, vagy sem, meg némi megújuló zöldenergia is jól jönne talán. Az a hozzáállás, hogy addig nem kéne nekünk építeni, amíg a németek rendbe nem hozták a saját szakaszukat, annyira jellemzően magyar, hogy akár bekeretezve a falra is szögelhetnénk krédónak. Mondja, nem lehet, hogy inkább ők azok, akik ránk, töketlen magyarokra várnak? Gondolja, hogy akik megcsinálták a Duna-Majna csatornát, azok nem lennének készen bármikor elkezdeni ezt is? Tudja, micsoda vízépítési beruházások folynak most Németországban? Én éppen Németország és Hollandia csatornáin és vízi útjain hajózok, az Elbán, a Havelen, az Oderán, az Odera-Havel csatornán, a Küstenkanalon, a Mittellandkanalon, és látom, hogy folyamatosan épülnek az új szakaszok, új zsilipek, a régi zsilipekhez új kamrák, új hajólift Niederfinownál és így tovább. És ön komolyan azt hiszi, hogy mi lennénk azok, akik rájuk várnak? Viccel? Természetesen én is nagyon fontosnak tartom a mellékágak megőrzését és rehabilitációját, de miért zárná ki ezt a duzzasztásos folyamszabályozás? Ezt már Bardóczi úrtól is megkérdeztem az ő, itt az Építészfórumon közzétett, Duna Régió Stratégia/2.-„A dunaszaurusz” című cikke kommentjei között, de nem tudtam mit kezdeni a válaszával, különösen annak fényében, hogy a tíz vízlépcsővel rendelkező Ausztriában is vannak bőven mellékágai a Dunának, sőt, tudtommal mellékág-rehabilitáció is folyik, például a Wachauban, ami ugye a melki és az altenwörthi vízlépcső közé esik. És ugye van némi ágrendszer itt Németországban meg egy nagyon kevés Hollandiában is, és köszönik, jól vannak. Ugyanebben a cikkben találkoztam a 15-20 méteres gátak rémképével is, ami nyílván nem reális. A Duna természetes esése Nagymaros és Adony között mindössze 8 méter, vagyis egy 15 méteres gát jócskán visszaduzzasztaná a nagymarosi alvizet, mit visszaduzzasztaná, majdhogynem elöntené a nagymarosi vízlépcsőt. Ki akarna ilyen hülyeséget csinálni? Honnan jött ez az igen érdekes ötlet? A bősi üzemvízcsatorna, ahogy a neve is mutatja, egy teljesen mesterséges valami, meglehetősen ipari kinézete nem irányadó. Ha a leendő magyarországi vízlépcsőkre vagyunk kíváncsiak, akkor inkább Greifensteint vagy Freudenaut kellene nézegetnünk. Azt hiszem, sokan meggondolnák az ellenkezésüket, ha ezeket és környéküket egyszer a saját szemükkel is látnák. Egyáltalán, mélyen egyetértek a természeti értékek védelmével, mindazonáltal a magam részéről oktalannak tartom utólag számon kérni korábbi, kevésbé környezettudatos évtizedekben létesült építményeken azok mai szemmel nem kívánatos hatásait, és még inkább ezen hatásokat a jövőben épülő műveknek tulajdonítani egy olyan korszakban, ahol a környezetvédelem már alapvető, és egyre fontosabb tervezési szempont bármilyen beruházásnál. A kérdés szerintem az, szükségünk van-e vízlépcsőre, és tudnánk-e építeni olyan vízlépcsőt, amelynek környezeti hatásai tolerálhatók, sőt, adott esetben pozitívak. A válasz szerintem mindkét kérdésre igen, már csak az ésszerű súlyozást kell megtalálni a szempontok között. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem lehet minden egyes kocsányos tölgyet megtartani, de másik fát lehet ültetni, Duna viszont csak egy van. Tudom, ez afféle könyvelőszemlélet, és nehezen eladható érző szívű embereknek, de hát az embernek tudnia kell jó gazdaként bánnia a javaival, ez az én véleményem.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.