//// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ //// 20. Média Építészeti Díja //// SZAVAZÁS //// KÖZÖNSÉGDÍJ
Helyek/Infrastruktúra

Égig érő fa Tokió egén

1/11

A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence

A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence

A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence

A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence

Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence

?>
?>
A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence
?>
A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence
?>
A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence
?>
A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence
?>
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
?>
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
?>
A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence
?>
Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence
?>
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
?>
A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence
1/11

A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence

A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence

A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence

A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence

Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence

Égig érő fa Tokió egén
Helyek/Infrastruktúra

Égig érő fa Tokió egén

2010.07.23. 12:06

Projektinfó

Szerzők:
Várhelyi Judit

Földrajzi hely:
Tokió, Japán

Építészek, alkotók:
Nikken Sekkei

Letölthető dokumentumok:

Mivel a távközlési feladatokat korábban ellátó Tokyo Towert a maga 333 m-ével mára már túlszárnyalják a köré épült magasházak, funkcióját nem tudja többé ellátni. Ezt veszi majd át a jelenleg épülő 634 m-es Tokyo Sky Tree, ami a fő célján túl bevásárlóközpontnak, akváriumnak és kertnek is helyet ad majd. A legmagasabb szabadon álló épület címéért versengő építményt Várhelyi Judit írásából ismerhetjük meg.

"Most kell fenyképezni" magyarázta lelkesen a házmesterünk "mert ha már egyszer felépült, akkor bárki, bármikor le tudja majd fotózni, de a most készített képek megismételhetetlenek". És Kawashima úr szorgalmasan el is megy majd minden héten és lefényképezi a Musashi tornyot és ilyenkor soha sincs egyedül, hiszen hétvégenként, ha esik, ha fúj, több tucat ember fotózik, hogy majd elmondhassa az unokájának: „én még láttam a Sky Tree-t építés közben".

Így hát mi is elmentünk és lefényképeztük.

 

A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence
2/11
A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence

A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence
3/11
A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence

A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence
4/11
A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence

 

 

Tokióban, a Sumida folyó bal partján, a legjelentősebb turistalátványosságnak számító asakusai Senso-ji templomtól gyalogtávolságra épül Japán legmagasabb, 634 méteres tornya. Az építkezés jelenleg 360 méter körül tart, amivel már meghaladta az eddig legmagasabb építmény, a Tokyo Tower magasságát. A hivatalos, internetes szavazás útján választott neve "Tokyo Sky Tree", de a helyiek inkább "Musashi"-nak becézik, a magassága után. A szótagok ugyanis a számokra utalnak - mu(tsu)-6, sa(n)-3, shi-4.

1958-ban, amikor elkészült, a Tokyo Tower a maga 333 méteres szintjével óriásként magasodott a város fölé, de a közben eltelt ötven év alatt sorra emelkedtek körülötte a magasházak és ma már nem tudja megfelelően ellátni távközlési funkcióját. Az új torony a városközponttól kicsit távolabb, egy alacsonyabb beépítésű kerületben épül és elsődleges feladata a digitális, földi jelközvetítés lesz, de két kilátószint is épül rajta, 350 és 450 méteren, ahol éttermek és boltok is helyet kapnak. Az utcaszinten pedig bevásárlóközpont, akvárium és kert is lesz.

 

 

A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence
5/11
A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
6/11
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
7/11
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

 

Az alapkőletétel a szokásoknak megfelelően, shintó ceremóniával zajlott, 2008 július 14-én. A tervek szerint a torony a jövő év végére készül el, de a nagyközönség csak 2012 tavaszától látogathatja.

A tervezőiroda nyilatkozata szerint a torony sziluettjét a hagyományos japán építészetben használt konkáv és konvex ívek szerint alakították ki. A torony alsó része egyenlő oldalú háromszög alapú, majd felfelé finoman elcsavarodik és 320 méteres magasságban már tökéletes kör keresztmetszetet vesz fel. Asakusa közelsége érezhetően megihlette a tervezőket és a marketingcsapatot is, mert a promóciós anyagban (alább csatolva) egymást érik a hagyományokra tett utalások. A torony színe egy, a kékfestésnél használt, halványkékbe hajló fehér szín lesz, az esti kivilágítást felváltva fogja az iki (férfias, életerős) és a miyabi (kifinomult, elegáns) esztétika jellemezni, a vízparti sétányt pedig - mi más - cseresznyefák szegélyezik majd.

 

 

A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence
8/11
A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence

Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence
9/11
Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence

 

A torony építését, a televíziós csatornák mellett, a helyi Tobu vasúttársaság finanszírozta, azt remélve, hogy fejlesztést követően a ma nem túl divatos, elhanyagolt képet mutató negyed virágzásnak indul. A torony ráadásul világszinten is a legmagasabb építmények közé tartozik majd, ami remélhetőleg a turistaforgalmat is fellendíti.

A fotósok számára a nagy zsákmány az épülő torony vízben tükröződő képe, amihez napsütéses idő és tökéletes szélcsend kell. Sajnos, nekünk nem volt szerencsénk, így kénytelenek leszünk az esős évszak után újra elmenni...

 

 

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
10/11
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence
11/11
A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence

 

Utóirat:
A világ legmagasabb építményeit rangsoroló, hivatalos listákat a chicagoi székhelyű, Council on Tall Buildings and Urban Habitat nevű szervezet állítja össze. Ezek némileg bonyolultak, mert külön rangsorolják a legmagasabb felhőkarcolókat (mint lakott épületeket, a tetőantennák nélkül), a legmagasabb szabadon álló épületeket és a legmagasabb szerkezeteket. Jelenleg minden listát a Dubaiban, idén átadott Kalifa-torony vezet 828 méterrel és az Arab-félszigeten sorra tervezik az egy kilométeres magasságot meghaladó felhőkarcolókat. (Összehasonlításként, az Eiffel-torony 324 m magas, a gízai Kheopsz piramis pedig 146m.)

A Tokyo Sky Tree a legmagasabb szabadon álló épület kategóriában versenyez és teljes magasságával jelenleg a második helyet foglalná el.

A világ legmagasabb, szabadon álló épületei:

Burj Khalifa (2010, Kalifa-torony), Dubai, 828 m
Guangzhou TV & Sightseeing Tower (2010), Guangzhou, Kína, 610m
CN Tower (1976), Toronto, Kanada, 553m
Ostankino Tower (1967) Moszkva 540.1m
Willis Tower (1973, korábbi nevén Sears Tower), Chicago, USA, 527 m
Taipei 101 (2004), Taipei, Taiwan, 509.2 m
Shanghai World Financial Center (2008) Shanghai, Kína, 492 m


Tokyo Sky Tree

vezető tervező: Nikken Sekkei
fény: Hirohito Titsune, Sirius Lighting Office
kivitelezés éve: 2008-2012

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.