Helyek/Infrastruktúra

Égig érő fa Tokió egén

1/11

?>
?>
A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence
?>
A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence
?>
A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence
?>
A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence
?>
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
?>
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
?>
A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence
?>
Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence
?>
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
?>
A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence
1/11

Égig érő fa Tokió egén
Helyek/Infrastruktúra

Égig érő fa Tokió egén

2010.07.23. 12:06

Projektinfó

Szerzők:
Várhelyi Judit

Földrajzi hely:
Tokió, Japán

Építészek, alkotók:
Nikken Sekkei

Letölthető dokumentumok:

Mivel a távközlési feladatokat korábban ellátó Tokyo Towert a maga 333 m-ével mára már túlszárnyalják a köré épült magasházak, funkcióját nem tudja többé ellátni. Ezt veszi majd át a jelenleg épülő 634 m-es Tokyo Sky Tree, ami a fő célján túl bevásárlóközpontnak, akváriumnak és kertnek is helyet ad majd. A legmagasabb szabadon álló épület címéért versengő építményt Várhelyi Judit írásából ismerhetjük meg.

"Most kell fenyképezni" magyarázta lelkesen a házmesterünk "mert ha már egyszer felépült, akkor bárki, bármikor le tudja majd fotózni, de a most készített képek megismételhetetlenek". És Kawashima úr szorgalmasan el is megy majd minden héten és lefényképezi a Musashi tornyot és ilyenkor soha sincs egyedül, hiszen hétvégenként, ha esik, ha fúj, több tucat ember fotózik, hogy majd elmondhassa az unokájának: „én még láttam a Sky Tree-t építés közben".

Így hát mi is elmentünk és lefényképeztük.

 

A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence
2/11
A torony távlati képe. fotó: Kovács Bence

A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence
3/11
A Sky Tree a Sumuda folyó felől. fotó: Kovács Bence

A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence
4/11
A kis csatorna egyelőre nem hasonlít a promóciós anyagban megálmodott, cseresznyefákkal szegélyezett oázishoz fotó: Kovács Bence

 

 

Tokióban, a Sumida folyó bal partján, a legjelentősebb turistalátványosságnak számító asakusai Senso-ji templomtól gyalogtávolságra épül Japán legmagasabb, 634 méteres tornya. Az építkezés jelenleg 360 méter körül tart, amivel már meghaladta az eddig legmagasabb építmény, a Tokyo Tower magasságát. A hivatalos, internetes szavazás útján választott neve "Tokyo Sky Tree", de a helyiek inkább "Musashi"-nak becézik, a magassága után. A szótagok ugyanis a számokra utalnak - mu(tsu)-6, sa(n)-3, shi-4.

1958-ban, amikor elkészült, a Tokyo Tower a maga 333 méteres szintjével óriásként magasodott a város fölé, de a közben eltelt ötven év alatt sorra emelkedtek körülötte a magasházak és ma már nem tudja megfelelően ellátni távközlési funkcióját. Az új torony a városközponttól kicsit távolabb, egy alacsonyabb beépítésű kerületben épül és elsődleges feladata a digitális, földi jelközvetítés lesz, de két kilátószint is épül rajta, 350 és 450 méteren, ahol éttermek és boltok is helyet kapnak. Az utcaszinten pedig bevásárlóközpont, akvárium és kert is lesz.

 

 

A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence
5/11
A torony az asakusai hídról. A sárga lángos épületet Philip Starck tervezte a nyolcvanas években fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
6/11
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
7/11
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

 

Az alapkőletétel a szokásoknak megfelelően, shintó ceremóniával zajlott, 2008 július 14-én. A tervek szerint a torony a jövő év végére készül el, de a nagyközönség csak 2012 tavaszától látogathatja.

A tervezőiroda nyilatkozata szerint a torony sziluettjét a hagyományos japán építészetben használt konkáv és konvex ívek szerint alakították ki. A torony alsó része egyenlő oldalú háromszög alapú, majd felfelé finoman elcsavarodik és 320 méteres magasságban már tökéletes kör keresztmetszetet vesz fel. Asakusa közelsége érezhetően megihlette a tervezőket és a marketingcsapatot is, mert a promóciós anyagban (alább csatolva) egymást érik a hagyományokra tett utalások. A torony színe egy, a kékfestésnél használt, halványkékbe hajló fehér szín lesz, az esti kivilágítást felváltva fogja az iki (férfias, életerős) és a miyabi (kifinomult, elegáns) esztétika jellemezni, a vízparti sétányt pedig - mi más - cseresznyefák szegélyezik majd.

 

 

A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence
8/11
A torony alaprajza egyenlő oldalú háromszög. Ebből a nézetből a tömeg teljesen szimmetrikusnak látszik fotó: Kovács Bence

Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence
9/11
Oldalról látszik, hogy a torony finoman csavarodik, ahogy a keresztmetszet átalakul háromszögből körbe. fotó: Kovács Bence

 

A torony építését, a televíziós csatornák mellett, a helyi Tobu vasúttársaság finanszírozta, azt remélve, hogy fejlesztést követően a ma nem túl divatos, elhanyagolt képet mutató negyed virágzásnak indul. A torony ráadásul világszinten is a legmagasabb építmények közé tartozik majd, ami remélhetőleg a turistaforgalmat is fellendíti.

A fotósok számára a nagy zsákmány az épülő torony vízben tükröződő képe, amihez napsütéses idő és tökéletes szélcsend kell. Sajnos, nekünk nem volt szerencsénk, így kénytelenek leszünk az esős évszak után újra elmenni...

 

 

A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence
10/11
A rácsszerkezet részlete, fotó: Kovács Bence

A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence
11/11
A torony teteje - még majdnem háromszáz méter hiányzik! fotó: Kovács Bence

 

Utóirat:
A világ legmagasabb építményeit rangsoroló, hivatalos listákat a chicagoi székhelyű, Council on Tall Buildings and Urban Habitat nevű szervezet állítja össze. Ezek némileg bonyolultak, mert külön rangsorolják a legmagasabb felhőkarcolókat (mint lakott épületeket, a tetőantennák nélkül), a legmagasabb szabadon álló épületeket és a legmagasabb szerkezeteket. Jelenleg minden listát a Dubaiban, idén átadott Kalifa-torony vezet 828 méterrel és az Arab-félszigeten sorra tervezik az egy kilométeres magasságot meghaladó felhőkarcolókat. (Összehasonlításként, az Eiffel-torony 324 m magas, a gízai Kheopsz piramis pedig 146m.)

A Tokyo Sky Tree a legmagasabb szabadon álló épület kategóriában versenyez és teljes magasságával jelenleg a második helyet foglalná el.

A világ legmagasabb, szabadon álló épületei:

Burj Khalifa (2010, Kalifa-torony), Dubai, 828 m
Guangzhou TV & Sightseeing Tower (2010), Guangzhou, Kína, 610m
CN Tower (1976), Toronto, Kanada, 553m
Ostankino Tower (1967) Moszkva 540.1m
Willis Tower (1973, korábbi nevén Sears Tower), Chicago, USA, 527 m
Taipei 101 (2004), Taipei, Taiwan, 509.2 m
Shanghai World Financial Center (2008) Shanghai, Kína, 492 m


Tokyo Sky Tree

vezető tervező: Nikken Sekkei
fény: Hirohito Titsune, Sirius Lighting Office
kivitelezés éve: 2008-2012

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk