Egy építész naplójából - Callmeyer Ferenc mesél (1.)

Új sorozatot indítunk, amelyben Callmeyer Ferenc DLA, Prima-díjas építész eleveníti fel a közelmúlt eseményeit - feljegyzésein és tervezési munkáin keresztül. Az első részben – „Vár még a Vár" – a Halászbástya és a Corvin tér közötti területre készített Mátyás Park koncepciójának történetét ismerhetjük meg - apró adalékként a rendszerváltó Magyarország építészeti történelméhez.

Vár még a Vár

Fejezetek a működő tőke megjelenéséről egy építészeti tervezés tükrében

1. fejezet

Budapest, 1988. szeptember 3.

Levél a Magyar Építőművészek Szövetségéhez

Tisztelt Elnökség!

Rövidesen az Országgyűlés elé fog kerülni az új alkotmány tervezet. Ebben rögzítésre kerül a Magyar Népköztársaság címere. A jelen magyar címer megszakítását jelenti egy 700 éves, a magyar államiságot kifejező és heraldikailag is elismert szép és jó ősi címerkép használatában.

Úgy érzem, hogy soha el nem múló alkalom csatlakozni a kezdeményezéshez (ELTE Történelemtudományi Intézet) és mint társadalmi egyesület, kifejezésre juttatni a magyar építészek egyetértését, annak támogatását, és az Alkotmánytervezet napirendre kerülésével a régi magyar címer becsületének helyre állítását.

Kérem, hogy a MÉSZ ez ügyben levélben forduljon a Minisztertanácshoz.

CF.

2. fejezet

1988. szeptember 12.

Meghívó.

Reformpárti esték nyitó rendezvénye:

IRÁNY A DEMOKRATIKUS SZOCIALIZMUS.

3. fejezet

Megjelenik a működő TŐKE: nálunk, az irodánkban landol – szerencsére, szerencsétlenségünkre. Ki tudja ekkor még?

1988. október 21.

Magyar Nemzet: Aggódó levelek nemzeti kincsünk védelmében

VESZÉLYBEN A VÁR?

Legutóbb, október 1-jei számunkban újra, hosszú cikk keretében foglalkoztunk a Vár és közvetlen környezete kérdéseivel. A legközelebbről érintett és sorsáért elsősorban felelős tisztségviselők, társadalmi szervek, szövetségek vezetői nyilvánítottak véleményt és nyugtatták meg az aggódó közvéleményt: a korábbi legfelső szintű döntések érvényben vannak, miszerint méltó, kulturális-művelődési funkció betöltésére hivatott területről van szó. Nemzeti örökségünk megcsúfolása volna, ha egyedülálló értékeinket rövid távú – de még e tekintetben is kétségbe vonható – érdekeknek áldoznánk fel.

4. fejezet

A Hazafias Népfront és az I. kerületi tanács híradója

MEGÚJULÓ CORVIN TÉR

A Corvin tér fölötti területen Callmeyer Ferenc építőművész és munkatársai ajánlati tervet készítettek, mely az egyes üres ingatlanok konkrét beépítésére vonatkozik. A területet jól ismerő szakember rekonstrukcióval kapcsolatos saját építészeti elképzeléseiről, gondolatairól az alábbiakban vall:

(…) morfológiai szempontból elég alaposan elemzett előzményekre a kor, a mai kor eszközeivel építeni, sőt a kort ugyanakkor még ki is fejezni, komoly kihívás. Az építész több malomkő között őrlődik minden megbízás esetén. Feladata elsősorban megbízója kiszolgálása. A megbízó minden esetben hasznot vár az épülettől – s ezért épít. Számára a legfontosabb szempont a befektetés gyors megtérülése. Ezért igénybe veszi az építész ügyességét, tehetségét és kulturáltságát. Sokszor ez a szempont szöges ellentétben áll a társadalmi érdekkel. Bár a társadalom (ez esetben a lakosság) is érdekelt az építkezésben, hiszen a környezet feljavul, a pénz közvetetten hozzá áramlik. Ugyanakkor ragaszkodik a megszokásokhoz. Jogosan. Védekezik a hagyományok megbontása ellen. Az épített örökséget át kívánja menteni a történelemből a mába. Meg kívánja őrizni a hely felismerhetőségét. Az építész ekkor közvetítővé válik, az építtető és társadalom között. Az építész kellő alázattal hajol le az ősök örökségéhez, felemeli azt és folytatja ott, ahol abbamaradt. De nem másol, nem őriz meg korszerűtlen formákat, továbbfejleszti azt és kifejezi önnön magát és benne a korát. Üzenetet közvetít a jövőbe. (…)

A kerületi Tanács elkészíttette e terület beépítési előírásait tartalmazó tervét, ebben határozza meg az elhelyezendő épületek műszaki paramétereit, a beépítés nagyságrendjét és több olyan kérdést, amely az itt élő lakosságot és a közvetlen környezet érinti.

Ezt a tervet a szakmai zsűrik pozitívan véleményezték és az elmúlt időszakban több lakossági fórum is megvitatta. A terv a Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Főosztálya jóváhagyásával a terület építési előírásait tartalmazó dokumentummá vált. (…).

Nyilatkozat

Callmeyer Ferenc terveinek, melyeket a budai vár oldalába készített, bírálója voltam az ÉVM tervtanácsán. Véleményemet írásban rögzítettem. Bírálatomban a tervet rendkívül magas színvonalúnak ítéltem, megakadályoztam, hogy az I. ker. tanács az elkészült tervek ellenére új pályázatot írjon ki. (!?). pozitív véleményemet máig fenntartom.

Meghatalmazom Callmeyer Ferenc kollégámat azzal, hogy nyilatkozatomat az ügy szolgálatában felhasználja.

Budapest, 1988. dec. 8.-án.
Makovecz Imre
Okl. ép. Mérnök

5. fejezet

(…) Miért vala szükség a fenti nyilatkozatra?

Dec. 8.-án jelentkezett a svájci Aggadon cég vezetője s közölte, hogy december elején Pozsgai Imre államminiszter Zürichben előadást tartott a tőke magyarországi lehetőségeiről. Ő (Aggadon vezetője) az összegyűlt tőkések előtt tizenhárom hónap küzdelmét ismertette, amikor Hajdú János (nagykövet) ígéretet tett a kérdés felderítésére. Iványi Pálhoz fordult, akitől megtudta, hogy itt egy - az ellenzékből szított - politikai ellenállásról van szó: az építés ellen. Mivel nyilvánvalóan összekeverték az Ybl-Bazár és a Corvin tér feletti területet, kérte, hogy az ellenzők nevében Makovecz Imre nyilatkozzék.

6. fejezet

(…) 1989. február 4.

Makovecz Imre délután felhívott. Felháborodva ismertetett egy levelet, melyben az áll, hogy a Corvin tér feletti terület beépítése ellen a magyar ellenzék tiltakozott, és ennek vezéralakja. Makovecz Imre. A levél a svájci magyar nagykövet, Hajdú Jánostól származik, akit  v a l a k i informált. Az volt a kérdése, vajon nem tudom-e, ki az informátor?

Elemeztem, hogy mindazon körök, akik az elmúlt héten kiadott műemléki szakvélemény szerint minősítették tervünket, miféle érdekeltséggel viszonyulnak az elmondottakhoz. Még halvány gyanakvást is el kívánnám kerülni, hogy Cz. P. és R. A. kapcsolásán keresztül közelítsem meg a kérdést. Kinek fűződhet érdeke, hogy ide ne építhessenek? Kinek fűződik érdeke, hogy ide ne az én tervem építsék meg? Az első kérdés gyenge lábon áll, bár nem zárható ki. Kétségtelen azonban, hogy a jelen szabályozás földszintes házra ad jogosultságot. A második kérdés a mai dekonjunktúrában több választ ad: BVTV, Váterv (tervező cégek) közvetlenül érdekeltek lehetnek.

Mindenesetre a műemléki szakvélemény nemcsak az én minősítésem, hanem az eddigi zsűriké is, valamint az azon részt vett építészeké: Farkasdy Zoltán, Makovecz Imre, Finta József, Virág Csaba, Lázár Antal, Jánossy György.

Újságcikk:

PATT – A Várban

Milyen a békaperspektíva? Sajátságos, hatósági szempont. A budai vároldal Halászbástya és Corvin tér közötti területének beépítéséről már régóta folyik a huzavona, és mára patthelyzet alakult ki. Callmeyer Ferenc Ybl-díjas építész és tervező csoportja egy svájci megbízó és beruházó, valamint a magyar INART Kisszövetkezet közreműködésével immáron két éve próbálja beépítési tervét valóra váltani. A tőke konvertibilis valutában együtt van. A beruházó szerint az építkezés máris indulhatna – ám a tanács akadékoskodik. Tizenhárom szakmai zsűrin és lakossági fórumon – 1987. december 14.-től 1988. augusztus 18.-ig – „átment" a terv. Magyarország elismert építész szaktekintélyei kiválónak minősítették, a hatóságnak azonban ez nem elég. A legújabb koncepció szerint – a beépítés határaként – pesti rakpart szegélykövétől húztak egy egyenest a budai rakparton álló bérház tetejéig, s mindaz, ami e vonal felett van, arra kimondatott az ítélet: nem építhető.

Az építészek a józan ész logikája szerint viszont azt javasolják, hogy – mivel az alsó rakparton sétál az ember – inkább egy kiemelt pontról, a Roosevelt térről kéne meghúzni ezt az egyenest, hogy legalább a Halászbástya talpáig tartson. Ma is az a helyzet, hogy a vároldalon álló bérházak többsége és maga a Budai Vigadó is ellentétben a tervezett új negyeddel (…) az eredeti városképnek, elődeiknek megfelelően, a környezetbe illeszkedők, háromszintesek lennének.
(jeney)

Záró fejezet

Zürich, 1989. április 18.

Tisztelt igazgató úr,

Köszönjük információit a Mátyás Parkkal kapcsolatban. Hajdú úrral április 17.-én (együtt) leszünk, s reméljük, hogy addig minden tisztázódik, véglegesen.

Zágon (I. ker. tanács elnöke) úrnak szíveskedjék megmondani holnap, hogy további, szerződésben lerendezett két további építkezés sorsa is függhet a Mátyás parki döntéstől. Akkor viszont nincs több svájci beruházás Magyarországon, mert ez a négy nagyvállalat (?) mindenkit el fog riasztani. Azt is meg kellene említeni, hogy megbízásunk van egy nemzetközi szállodalánctól is.

(…) ma szerződés-előkészítő tárgyalásunk volt USA privát beruházó csoport megbízottaival, akik cégünket szeretnék megbízni magyarországi beruházási terveik rentábilis megvalósításával. Már csak e miatt is jó lenne, ha nem kellene eltűrnünk hatósági középkádere ököl csapásai. (l. Mátyás o Park.)

……Aggadon v. igazgatója

Ennyi a rendszerváltó Magyarország akkori (építészeti) történelméből.

Telki, 2012. augusztus 15.

V. Callmeyer Ferenc