Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Közélet, hírek

Egy gerillavezér Budapesten

1/10

Richard Reynolds

?>
Richard Reynolds
?>
Richard Reynolds előadása a Holdudvarban
?>
Richard Reynolds előadása a Holdudvarban
?>
Richard Reynolds
?>
Richard Reynolds előadása a Holdudvarban
?>
A kiválasztott helyszín
?>
Richard Reynolds akció közben
?>
Richard Reynolds akció közben
?>
A végeredmény
?>
1/10

Richard Reynolds

Egy gerillavezér Budapesten
Közélet, hírek

Egy gerillavezér Budapesten

2009.05.21. 22:55

Cikkinfó

Szerzők:
Petőcz Éva

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Budapesten járt Richard Reynolds, a gerillakertészet nemzetközi atyja. A British Council és a Studio Metropolitana meghívására idelátogató gerillakertész május 18-án, a margitszigeti Holdudvarban tartott előadást az illegális kertészkedés iránt érdeklődőknek, majd az éjszaka leple alatt a Ferenciek terén egy akció keretében virágokat és cserjéket ültetett.

A gerillakertészkedés - harcos elnevezése ellenére - egy békés mozgalmat takar: néhány lelkes ember azért dolgozik, hogy szebbé tegye a nagyvárosi környezetet. Újjávarázsol egy-egy rendezetlen zöldfelületet, vagy virágokkal ültet be egy erre kialakított, de üresen álló, elhanyagolt placcot. Mindezt éjszaka és engedély nélkül teszi.

A mozgalom valamikor az 1940-es években kezdődött az Egyesült Királyságban, majd 1973-ban, a gazdasági válság idején, New Yorkban kapott új lendületet, ahol rengeteg szeméttel és mocsokkal teli elhagyatott terület volt.

 

Richard Reynolds
1/10
Richard Reynolds

Richard Reynolds előadása a Holdudvarban
2/10
Richard Reynolds előadása a Holdudvarban

Richard Reynolds előadása a Holdudvarban
3/10
Richard Reynolds előadása a Holdudvarban

 

Richard Reynolds öt éve foglalkozik gerillakertészkedéssel, első kertjét Londonban, éppen saját lakóháza előtt hozta létre, ahol nem volt más, csak szemét és gyom. A vidéken felnőtt Richardnak hiányzott a növények közelsége, ezért egy éjszaka ciklámennel, levendulával és pálmával ültette be a háza előtti területet. S miután műve nem esett vandálkodás áldozatául, és a helyi önkormányzat sem firtatta a dolgot, úgy döntött, még több virágot ültet a ház köré. Később távolabbi utcákba merészkedett, és az ott lakók egy reggel arra ébredtek, hogy az addig elhanyagolt területeken gyönyörű virágok virítanak.

Munkálkodása megkezdése után nem sokkal létrehozta honlapját is, mely először csak saját kertészkedéséről számolt be, de hamar felkeltette más, akkor már működő társ-gerilla kertészek és a média figyelmét is. Így az oldal rövid időn belül különböző csoportok gyűjtőhelyévé és inspirációs forrásává vált, nagyban hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a gerillakertészkedés mára az egész világot behálózó mozgalommá nőtte ki magát.

Richard Reynolds azért érkezett Magyarországra, hogy megossza tapasztalatait a magyar gerillakertészekkel, ellássa őket tanácsaival, és azoknak is kedvet csináljon a mozgalomhoz, akik még csak most ismerkednek környezetünk jobbá és szebbé tételének ezen módjával. Szerinte bárkiből válhat gerillakertész, aki annyira szeret kertészkedni, hogy bárhova szívesen elültet egy virágot. Négy alapvető tulajdonsággal azonban rendelkeznie kell, ha sikeresen akar működni. Nem árt, ha van képzelőereje, egy kicsit pajkos, optimista és pragmatikus. Az érdeklődők a margitszigeti Holdudvarban találkozhattak a magát modernkori zöld katonaként definiált kertésszel, aki egy képekkel illusztrált előadáson számolt be az eddigi, a világ különböző pontjain végzett akciókról és azok sokféleségéről.

Sok helyütt ugyanis a gerillakertészet nemcsak a szép környezetről szól. Ahogy az élelmiszerek egyre drágulnak világszerte, és az embereket egyre jobban foglalkoztatja, hogy egészségesen táplálkozzanak, úgy kezdtek el virágok helyett zöldségeket termeszteni a településeken. Egy angliai faluban például az egyik szupermarket elé egy gyerekcsoport búzát ültetett, mert kenyeret akartak belőle sütni. A kezdeményezés sikertelennek bizonyult, de most babot termesztenek ugyanott. Brüsszelben egy üzlet tulajdonosa a boltjával szemközti közterületen a kórók helyére paradicsompalántákat ültetett.

 

Richard Reynolds
4/10
Richard Reynolds

Richard Reynolds előadása a Holdudvarban
5/10
Richard Reynolds előadása a Holdudvarban

A kiválasztott helyszín
6/10
A kiválasztott helyszín

 

 

A gerillakertészkedés spontán, igazibb változata ott jelenik meg, ahol az éhezés egyre nagyobb gondot jelent az embereknek. Ugandában hagymát ültettek a közterületre, valahol Kínában pedig zöldségeskerteket hoztak létre egy csatorna mentén. A gerillakertészek közé tartozik az a Los Angeles-i csoport is, melynek neve Lehullott gyümölcs. Ők feltérképezik, hogy a városon belül hol találhatók gyümölcsfák közterületen, és ott rendszeresen összeszedik a földre lehullott gyümölcsöket. (Reynolds szerint a gyümölcsfák különben alkalmasak arra, hogy a városokban gerilla módon ültessék őket, a légszennyezés nem zavarja őket a növekedésben.)

Sok gerillakertész a mozgalmat inkább egyfajta tiltakozásra használja fel. Kilenc évvel ezelőtt például Londonban az autók tömeges elterjedése és a közterek politikai eseményekre való használata elleni tiltakozás jegyében a parlament előtti területet az aktivisták feltúrták és beszórták virágmagokkal. A rombolás azonban olyan nagy volt, hogy többet ártottak, mint használtak. Rotterdamban valaki fát ültetett egy hirdetőoszlop elé, hogy eltakarja azt, de a fát kivágták. Londonban egy aktivista egy közéleti személyiség háza elé egy „font" jelet ültetett virágokból, hogy tiltakozzon az ellen, hogy az úr közpénzekből csinosította a kertjét.

Reynolds szerint el kell tehát dönteni, hogy a hangsúly a gerillaakciókra, vagy a kertészetre kerül. Nem biztos, hogy az a jó, ha az ember csak tiltakozásképpen használja ezt a formát. Meglátása szerint egy gerillakertésznek az a feladata, hogy egy város minden kihasználatlan földterületét kertté alakítson, és harcoljon a helyi emberek szívének és lelkének megnyeréséért.

Tapasztalatai szerint rendkívül fontos, hogy a terület beültetése után visszajárjanak gondozni a kerteket, mert ha ezt rendszeresen megteszik, akkor a helybéliek előbb-utóbb bekapcsolódnak munkájukba és támogatják őket. A kertészek közül néhányan kis táblákkal jelzik, hogy ők tették rendbe a területet, Reynolds nem tartozik ezek közé. Őt az sem zavarja, ha azt hiszik, hogy az önkormányzatot dicséri a megszépült környezet. A gerillaharcosok általában megtakarított pénzüket fektetik be akciójukba, némi ötletességgel azonban többletforráshoz is juthatnak. A brit zöldkatona például levendulával ültette tele a legnagyobb általa létrehozott kertet Londonban, és az évente levágott és kiszárított levendulából a zöldmozgalom aktivistái párnákat készítenek, és darabját 10 fontért értékesítik.

Reynolds elmondta, hogy a hatóságokkal általában nincs komoly problémájuk. Bár minden esetben engedély nélkül dolgoznak, öt év alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy munka közben le akarták őket tartóztatni. Egyébként a rendőrök csak megkérdezik mit csinálnak, és ha látják, hogy virágokat ültetnek, nem lopnak és rongálnak, hagyják őket dolgozni.

 

Richard Reynolds akció közben
7/10
Richard Reynolds akció közben

Richard Reynolds akció közben
8/10
Richard Reynolds akció közben

 

 

Richard Reynolds budapesti látogatását egy sétával kezdte, melynek keretében felmérte, milyen állapotban vannak köztereink, parkjaink. Véleménye szerint Budapesten, akárcsak Londonban a levegő száraz és meleg, a turisták által látogatott helyeken, ahol a város reprezentálni akarja magát, gyönyörűen gondozott zöld területek vannak. A kevésbé frekventált részeken azonban mindenfelé elhanyagolt, be nem ültetett helyek találhatók. A különbség a két város között annyi, hogy Londonban nagyon sok embernek van saját kertje, ahol kedvére munkálkodhat, Budapesten viszont óriási, kertek nélküli háztömbökben él az emberek jó része, és már elfelejtettek kertészkedni, ezért erre újra meg kell őket tanítani.

Reynolds budapesti körútja során kiválasztott öt helyszínt, melyről úgy gondolta, alkalmas arra, hogy néhány cserje és virág ültetésével szebbé tegye őket. A Horváth Mihály tér, a Baross utca, a Ferenciek tere, a Mechwart tér és a Károly körút közül a Holdudvarban összegyűlt hallgatóság a Ferenciek terét választotta, így aznap este 10 órakor megkezdődött a tér templommal szemközti terület beültetése. Az akcióra a ZéróCO2 mozgalom közreműködésével került sor. Reynolds vadvirágmagokat és napraforgómagokat hozott, a szervezők som, szilva és egyéb cserjéket, de a cserepes virágokkal és futónövényekkel érkező érdeklődők is gazdagították az elültetett növények sokaságát.

 

A végeredmény
9/10
A végeredmény

 

 

Mivel a gerillakertészkedés sikere a helyiekkel való kapcsolat kialakításán múlik, ültetés után az illegális kertészek betértek a sarki élelmiszerboltba vizet kérni és ott elmondták, hogy milyen munkát végeztek, és kérték az ott dolgozókat, hogy a jövőben gondozzák az elültetett növényeket. Természetesen az akciót szervező Studio Metropolitana is ígérte, hogy anyáskodni fog a gerillaakció keretében "rendbe hozott" zöldterület felett.

Petőcz Éva

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk