Zsebparkok a zsidónegyedben

Köztér-fórumra hívta Belső-Erzsébetváros lakóit a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) október 3-án az Elektrotechnikai Múzeumba. Közösségi tervezés osztrák módon, Roland Gruber vezetésével • Petőcz Éva beszámolója a KÉK rendezvényéről.

Köztér-fórumra hívta Belső-Erzsébetváros lakóit a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) október 3-án az Elektrotechnikai Múzeumba. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők ötleteinek segítségével elinduljon egy közös gondolkodás arról, hogyan lehetne jobban kihasználni a városrész köztereit és élhetőbbé varázsolni az ott lakók számára a környezetüket.

 

 

A munka Roland Gruber közösségi építészettel foglalkozó osztrák építész Nonconform Architektur vor Ort című előadásával kezdődött. Az építész elmondta, azért jött, hogy megmutassa, hogyan dolgoznak együtt az emberekkel Ausztriában, amikor segítségüket kérik egy közösségi tér, például egy új városközpont kialakításában. Hogy szavait tettekre is váltsa, körbeültette mintegy 20 főnyi hallgatóságát és mindenkit megkért arra, pár szóban mondja el, hogy ki ő, honnan és miért jött el erre a rendezvényre.

A legfontosabb, ugyanis, hogy megtalálják a dialógust azokkal, akikkel együtt akarnak dolgozni. Hiszen egy feladat megoldásához az ötleteket az emberek adják, és a döntést is ők hozzák meg. Az építészek „csak" a szakértelmüket teszik hozzá ahhoz a tudáshoz, amivel a helyiek rendelkeznek. Odautaznak a helyszínre, fölállítanak egy irodát, bejárják az érintett területet, beszélgetnek az emberekkel, és meghívnak minden érdekelődőt, hogy mondja el az ötletét. Ezeket összegyűjtik, néhány nagy témakör szerint felosztják, és a résztvevők kis csoportokat alkotva megvitatják az egyes témákat, majd beszámolnak munkájukról. Másnapra meghívnak néhány speciális, a témához valamilyen formában kapcsolódó embert, vitatkoznak velük, vagy meghallgatják előadásukat. A boltokban, kocsmákban elhelyezett befőttesüvegekben tovább gyűjtik az ötleteket, majd ezeket összeszedik, megszűrik, rendszerezik, és harmadik napra elkészítenek egy prezentációt, melyben színes, könnyen érthető rajzokkal, egyszerű, háromdimenziós modellekkel illusztrált forgatókönyveket vázolnak fel. Az emberek ezek közül megszavazzák azt, amelyik a legjobban tetszik nekik, és a végén boldogok, hogy megszületett a megoldás. A sajtó természetesen végig jelen van az eseményen, a helyi újság különszámot jelentet meg a témáról és ekkorra már megszületik a projekt logója is.

 

 

A hallottak egy részét a KÉK meghívására összegyűltek - a kerületben élő építészek, néhány táj- és kertépítész, egyetemisták, az építészethez, városrendezéshez szorosabban-lazábban kötődő érdeklődők, néhány „egyszerű" belső-erzsébetvárosi és egy-egy helyi vállalkozó - nem sokkal az előadás után ki is próbálhatták.

Ám előtte Zimborás Gábor építész tartott egy rövid, gondolatébresztő prezentációt a közösségi terek kialakításának különböző lehetőségeiről. Említést tett a Gang Csapat munkájáról, mely elsősorban budapesti belső udvarokat alakít át kertté. (VIII. ker. Dankó utca és Szigetvári utca, II. ker. Lövőház utca). Szólt a parking mozgalomról, mely egy-egy parkolóhely egy napra való elfoglalásával mutatja be, hogy egy zsebkendőnyi területtel is lehet valamit kezdeni. Bemutatta a művészek által növényekkel teleültetett bevásárló kocsikat, ezek a "guruló erdők" könnyedén áttolhatók a város egyik pontjáról a másikra.

Megemlített néhány a Liz Christy által 1973-ban New Yorkban elindított városi kertészet mozgalom eredményeként létrejött közösségi kertet, ebből a mozgalomból fejlődött ki a ma már Magyarországon is létező gerillakertészet. Részletesebben szólt a zsebparkokról, melyek létrehozására Belső-Erzsébetvárosban is számos lehetőség adódik. Elmondta, hogy a zsebparkok kialakításánál fontos, hogy az illegális cselekedetek megelőzése érdekében az utcáról jól láthatóak legyenek. Gyakran üríteni kell bennük a szemeteseket, legalább egy árnyékot adó fának kell állnia a parkban, és valakinek foglalkoznia kell a terület fenntartásával. Zimborás Gábor szerint az a nagy kérdés, hogy Magyarországon vannak-e ilyen közösségek, akik felvállalnák egy-egy zsebpark fenntartását. Az apró közösségi kertek kiválóan megfelelnek napozásra, olvasásra, sakkozásra, kártyajátékokra és wifire, alkalmasak közösségi események szervezésére, de állhat bennük kosárlabdapalánk, ping-pong asztal, tengó pálya, vagy lehet játszótér is. Az épületek falára mászófal szerelhető, és egy svéd példa azt mutatja, hogy akár ideiglenes snowboard állomásként is szolgálhatnak. Mindemellett nagy örömet okoz a városban élő embereknek a szép természeti környezet, egy-egy műalkotás a gondolkodásmódjukra van pozitív hatással, és méltó helye lehet történelmi relikviáknak, mementóknak is.

Az előadások befejeztével megkezdődött a munka. A résztvevők elmondták ötleteiket Belső-Erzsébetváros élhetőbbé tételével kapcsolatban, kis cetlire felírták azokat és felragasztották egy táblára. S amíg a társaság kávéval, teával és aprósüteménnyel frissítette magát, Roland Gruber Zimborás Gábor segítségével négy csoportra osztotta az ötleteket és átrendezte a termet a műhelymunkához. Az ekkorra már 40 főre duzzadt hallgatóság is négy részre oszlott, ki-ki érdeklődése szerint  a következő nagy témakörök közül választhatott.

• Belső-Erzsébetváros közlekedése
• Zöld területeinek növelése
• Régi-új design kialakítása
• Passzázsok létrehozása

Egy óra állt a csoportok rendelkezésre, hogy az adott témakörön belül megvitassák a felmerült ötleteket és kiemeljék az általuk legfontosabbnak tartott négy fő feladatot, illetve javaslatot. A beszámolókban egyszerű és könnyen megvalósítható, valamint merész ötletek egyaránt elhangzottak.

 

 

A közlekedés munkacsoport olyan formában szervezné a forgalmat, hogy a városrész utcáit ne használhassák az autósok menekülő útvonalnak, minden út a kerületből kifelé vezessen. A forgalomcsökkentés elérésére további praktikákat eszelt ki, a sávok szűkítését, a kerékpárosok beterelését az egyirányú utcákba, vagy különböző elemek kihelyezését az úttestre, melyeket az autósoknak kerülgetniük kell. S mivel a kerékpározás egyáltalán nem veszélytelen, piktogramokkal jelezné a biciklistáknak, hogy melyik útvonalat kinek ajánlják.

A zöldterületek növelésével foglalkozó társaság nagy hangsúlyt fektetne a lakók informálására és mozgósítására, mobil zsebparkokat hozna létre, például a már túlméretes szobanövényekből. Díjazná a zöldhomlokzatokat, az épületek közé növényekkel befuttatott huzalrendszert feszítene ki, és nemcsak a tetőket, akár a villamospályákat is befüvesítené.

A designosok fantáziája határtalan volt, a pinceszinten üveglappal lefedett virágos kerteket alakítanának ki, és a lenti kellemesen hűvös levegőt hőség idején kivezetnék az utcára. A tűzfalakra bordásfalakat szerelnének, és olyan kölcsönzőket nyitnának, ahol bútorokat, növényeket, virágosládákat stb. lehetne bérbe venni. Felmerült a tematikus utcák kialakításának gondolata is, és a lakókat arra biztatnák, hogy mivel a házak homlokzatától 50 cm-ig engedély nélkül elhelyezhető bármi, alakítsanak ott ki például tekepályát, biciklipumpálót, vagy grill teraszokat.

A passzázsok kialakításán és az elhagyott területek hasznosításán gondolkodó csapat az üres épületeket visszaadná a közösségnek, az üres kirakatokban kiállításokat szervezne. A Klauzál téren vasárnaponként bolhapiacot, szombatonként pedig termelői piacot üzemeltetne.

A Kortárs Építészeti Központ ígérete szerint a fórumon felmerülő egyetlen jó gondolat sem vész a feledés homályába. Az összes ötletet összegyűjtik, kidolgozzák és benyújtják az önkormányzatnak. A feljegyzett e-mail címeken pedig folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a fejleményekről.

Petőcz Éva

képek: KÉK, Gang Csapat