Épületek/Örökség

Egy halom tanulság

1/9

A 115-ös halomsír - északról

?>
A 115-ös halomsír - északról
?>
A 115-ös halomsír - nyugatról a bejárat
?>
Látogatói híd
?>
Szerkezeti lamellák
?>
Belső fények
?>
2700 éves borona
?>
Rekonstruált boronafal
?>
Sír bemutatása
?>
A 115-ös halomsír
1/9

A 115-ös halomsír - északról

Egy halom tanulság
Épületek/Örökség

Egy halom tanulság

2006.02.02. 12:00

„Matrica" múzeum és régészeti park, halomsír rekonstrukció, Százhalombatta Építész: Gelesz András és G. Lenzsér Ágnes

„Matrica" múzeum és régészeti park, halomsír rekonstrukció, Százhalombatta

Épített örökségünk nagy részét Magyarországon is közmegbecsülés övezi. A „köz" könnycseppeket hullat minden száz éves bontásra ítélt épületért, és örvend, ha megújul az omladozó bérház. Az épületek eredetisége, minősége a koruk előrehaladtával egyre kevésbé számít, de nem is baj ez, hisz épített örökségünk határozza meg egy hely hangulatát, hordozza emlékeit, történelmét. A jelenben épülő házak nem tudnak - még a különlegesen jó minőségűek sem - ilyen egyértelműen pozitív érzelmeket kiváltani a „köz"-ből, Magyarországon biztosan nem.

Ám van az építészetnek egy szerencsés területe, ahol a szükségből fakadó korszerű építészeti gondolkodásmód még itthon is elismerést vált ki majd’ mindenkiből. Ez pedig nem más, mint a joggal szeretett épített örökségünk védelme, bemutatása, kihasználása.

Mert mit érnek a tagozatok, ha a bérházban nincs fürdőszobája a lakásoknak, mit ér több száz vidéki kúria, ha nincs, aki a hideg termeket belakná, mire jók első nagy gázgyárunk kátrány- és víztornyai, ha üresen állnak évtizedek óta? És legfőképp: kit érdekel egy ősi kultúra temetkezési helye, ha az a föld alá van rejtve?

A „köz" felé a leghálásabb építészeti feladat ma modernizálni egy lakást, közintézményesíteni egy kúriát, vagy fesztiválközpontot tervezni egy elismerten szép ipari épületegyüttesbe. Ha megfelelő kezekbe kerül egy régi épület, jól megválasztott funkció tölti be a sokat látott falakat, és még a műemlékvédelem szigorú őrei sem gátolják a megújulást, van esély valami új, korszerű, ámde az eredeti értékeket és a történeti kontinuitást megtartó hely kialakítására.



 

És mit tehet az építész, ha egy elmúlt kor építménye már önmagában nem is hasznosítható, ámde bemutatása fontos „köz"-ügy? Érdekes, hogy a legkorszerűbb technológiák, az innovatív hozzáállás és az építészeti minőség ilyen helyzetekben „köz"-megelégedésre tud érvényesülni, még Magyarországon is.

Az egyébként láthatatlan épített emlékek bemutatása és védelme olyan tervezési feladat, amely a leginnovatívabb technológiák vagy a legelvontabb gondolatok alkalmazását igényli az építészek részéről.

A szombathelyi Fő téren található bankfiók közönségforgalmi részének üvegpadlója ma már talán kevesek szívét dobogtatja meg, de ne feledjük, a Savaria római maradványai fölé készült üvegszerkezet az első ilyen volt Magyarországon! Régészeti emlékeinkhez a XX. század második felében sokan nyúltak bátor kézzel, sokszor talán felelőtlenül. De vitathatatlan, hogy a legújabb építészeti eszközöknek szakmailag is indokolt helyük van a régészeti emlékek bemutatásában és védelmében. Az csak szerencsés ráadás, hogy a közönség ilyen környezetben jobban be tudja fogadni a kortárs építészetet. Ez természetes is, hiszen sokszor csupán pár faltöredék, pár faragott kő maradt, melyeknek az értelmezésére is sokszor szükség van új építészeti elemek vagy vizuális jelek alkalmazására. Ha a bemutatást és védelmet szolgáló építmény ezen felül többlet jelentést hordoz, vagy esetleg egyéb értelmes eseményeket is okozhat vagy befogadhat, a történeti jelentőséggel bíró romok valódi kapcsolatba kerülhetnek a jelenkori emberrel.

A közelmúltban ellátogattunk Százhalombattára, ahol egy 2700 éves halomsír megtekintése adott egy kis hitet, hogy itthon is lehet létjogosultsága a korszerű, korrekt építészetnek.



 

Százhalombatta mai nevét száznál is több halomról, vaskori halomsírról kapta. A kultúra, mely a Halstatt-korban ezeket a különleges temetkezési helyeket létrehozta, történelmünkben egyéb nyomot nem hagyott. Két és félezer éven át csak a furcsa dombok emlékeztek erre a népre, a mezőgazdasági művelés a halmokat is egymás után tüntette el. 1996-ban nyílt meg a Régészeti Park, melynek területén több halomsír is található. A 115. számú halmot - amelyben a tölgyfagerendákból épült sírkamra konzerválódott - a közönség számára is megnyitották. A halmot egy látogatói út szeli ketté Gelesz András és G. Lenzsér Ágnes terveiben. Ezzel válik láthatóvá a feltárt sírkamra, melyet érthetővé a Mezős Tamás által (az említett szombathelyi üvegpadló is az ő műve) elképzelt audiovizuális bemutató tesz.

A terv megvalósult, 1998-tól látogatható a sírhalom.

Aki betér ide, megérti eme ősi kultúra szokásait, építkezését. De megértheti a mai kultúra egy fontos részét is, a mai építészet létjogosultságát. Akármilyen építési feladat is merül fel, a többlet építészeti gondolat többlet értéket és használhatóságot jelent.

Bemegyünk, megnézzük, kijövünk. Ennyi lenne a régészeti bemutatóhely lényege.

De itt…

Nyugatról keletre megyünk, időben visszafelé, a halomban hasadék hív, két támfal között lassan szűnik meg kapcsolatunk e világgal, a forgó acélajtó misztikusan nyílik magától, majd bezár minket a dombba. Bent hűvös, fentről természetes fény dereng és törik meg a födém betonlamelláin, íves gerendáról sugárirányban feszülnek a tartópászmák, acélhidat tartanak, rálépek, átlátok rajta, a híd egy ősi kor felett visz. Hangok és képek jönnek, egy népről mesélnek, majd itt-ott erős fények gyúlnak, több ezer éves boronafalak kerülnek reflektorfénybe, majd cserépedények halottak hamvaival bennük. A tér fekete falaival értelmezhetetlenül tág, föld alatt vagyunk valahol, de végül felgyullad minden fény, összeáll a kép, csak a tér határai maradnak sötétben, majd nyílik az ajtó, a túloldalon megyünk ki, napfény és meleg, csak látogatóba voltunk egy régi világban.

Érdekes világ. Az építész tette érdekessé.

szöveg+kép: Kádár Bálint, memo

Az épületről bővebben az Alaprajz 1999/7 számában és a Magyar Építőművészet 2003/4 számában


„Matrica" múzeum és régészeti park
2440, Százhalombatta, István király u. 4.
115. halomsír rekonstrukciója

Építész: Gelesz András és G. Lenzsér Ágnes (Gelesz és Lenzsér Kft.)
Munkatárs: Marián Balázs
Ásató régész: Holport Ágnes
Műemlékvédelmi szakértők: dr. Hajnóczi Gyula, dr. Mezős Tamás
Szerkezetterv: dr. Kollár Lajos, dr. Németh Árpád

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk