Egy kis pátosz, sok pragmatizmus - szolnoki gyaloghídavató

Ott voltunk a hídavatón. Órákon keresztül vártuk a sorunkat a hidegben, hogy átjussunk és személyesen is találkozzunk a tervezőkkel: Pálossy Miklóssal, a Pont-Terv Zrt. mérnökével és az A.D.U. Építész Irodától - Dr. Gajdos István külföldi útja miatt - Beretvás Krisztiánnal. Óriási tömeg, igazi népünnepély volt. Minket ugyanúgy magával ragadott az öröm, mint körülöttünk mindenki mást. Ezrek várták türelemmel, hogy átmehessenek a hídon s aztán vissza, ami elsőre persze teljesen logikátlannak tűnt...

Ott voltunk a hídavatón. Órákon keresztül vártuk a sorunkat a hidegben, hogy átjussunk és személyesen is találkozzunk a tervezőkkel: Pálossy Miklóssal, a Pont-Terv Zrt. mérnökével és az A.D.U. Építész Irodától - Dr. Gajdos István külföldi útja miatt - Beretvás Krisztiánnal. Óriási tömeg, igazi népünnepély volt. Minket ugyanúgy magával ragadott az öröm, mint körülöttünk mindenki mást. Ezrek várták türelemmel, hogy átmehessenek a hídon s aztán vissza, ami elsőre persze teljesen logikátlannak tűnt...

A 2010. január 21.-én pénteken délután háromkor felavatott Tiszavirág híd funkcionálisan kétféle környezeti minőséget köt össze. A Tisza bal partján lévő Tiszaliget Szolnok városligete. Itt van a Szolnoki Gazdasági Főiskola, a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő, a négycsillagos Garden Wellness és Konferencia Hotel és további kulturális, szabadidős- és sportlétesítményeket terveznek ide. A belváros szemben, a Tisza másik oldalán van. Mivel a városközpontot a régi négyes főút mellől mindinkább a Tisza partjaira próbálják áttolni, a hely szinte felkínálta magát az összekötésre.

A híd tervezésére a város 2007-ben pályázatot írt ki, amit a Pont-Terv Zrt. és az A.D.U. Építész Iroda Kft. egy szimmetrikus ívhíddal nyert meg. A gyalogos- és kerékpáros híd mellett a Tisza jobb oldalán, a gyalogoshídhoz vezető Szapáry utca végében forgalomcsillapítás illetve forgalomelterelés után kialakuló új tér tervezése – utcabútorokkal, lifttel, kiszolgáló építményekkel - is az ő feladatuk volt. A városképet meghatározó együttesből két elem nem kötődik hozzájuk: egy kérészpárt ábrázoló szoborral díszített vízmedence és az Országzászló, amelyeket az önkormányzat a projekttől leválasztva terveztetett meg.

A létrejövő új tér a híddal együtt új köztér-minőséget visz a városba, és „összeköti a várost a tüdejével" - ahogyan azt a hídavatáson Szalay Ferenc polgármester összefogott és szép beszédében találóan megfogalmazta. A gyaloghíd és rámpájának megépítése, illetve a Tiszai hajósok terének rendezése után a Tisza partján kellemes városi köztér jött létre, igazi gyalogos-bicajos paradicsom, aminek igazi haszonélvezői valószínűleg a térre néző Galéria étterem és kávéház vendégei lesznek, ha majd itt ücsöröghetnek. S bár a környezet ideális lett volna arra, hogy a városi extrém sportokat kedvelőknek - pl. az országszerte mostohán kezelt deszkásoknak - is egy kis helyet szorítsanak, az most itt elmaradt. Szolnokon 2006 óta rendeznek Tiszavirág fesztivált, amelynek majd itt a Tisza mindkét partján kiváló helyszínt lehet biztosítani.

A híd még nincs teljesen készen, tavasszal fejezik be az utolsó simításokat. Festeni ebben a hidegben nem lehetett, az állványokat a víz és az időjárás miatt egyelőre ott kellett hagyni. A kivitelező Közgép Zrt. vezérigazgatóját Németh Miklóst kérdeztük, hogy mit jelent az, amit a polgármester úgy említett a beszédében, hogy magyar cég, magyar anyagokból készítette a hidat. Bár az alapanyagok nem Magyarországról vannak, minden egyéb itthon készült.

A Közgép Zrt. elődje annak az Államépítészeti Hivatalnak az irányítása alatt álló, útépítési és útfenntartási eszközök javításával megbízott állami vállalat volt, amely hivatalról kiváló és roppant tanulságos történeti összefoglalót írt Dr. Rigó Mihály „Rekviem az Államépítészeti Hivatalért" címmel. A II. Világháborúban megrongálódott hidak helyreállításával megbízott Hídfenntartási Telep Haraszti úti Vasszerkezeti Gyáregységéből indulva a Közgép 1994-ben alakult részvénytársasággá, tíz évvel később pedig kibővítette profilját, acélszerkezeti gyártás és szerelés mellett beszállt az autópálya építésbe, magasépítésbe, vasúti fejlesztésekbe, városi rehabilitációkba és a bioenergia szektorba is. A Közgép vezényli a Margit híd felújítását és egyedüli ajánlattevőként nyerte meg 2009-ben a szolnoki önkormányzat által kiírt, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést a Tiszavirág híd építésére. A válság ellenére a Közgépnek szépen felfelé ívelő árbevétele van, és a hivatkozott hosszú, kapcsolati szálakat felgöngyölítő origo-s cikk végén ott van az is, hogy megbízható, jó minőségben, határidőket betartva, korrekt munkát végez. 

Jellemzően ma az üzleti és politikai élet szövevényes kapcsolatrendszerének, pénz és hatalom hálózatainak feltérképezése tölti el izgalommal a médiát, maga a létrehozott dolog többnyire háttérbe szorul. Onnan, abból a perspektívából majdnem mindegy, hogy mi, hogyan, milyen minőségben készül el, mi az építészeti produktum maga, ami jó eséllyel túl fog élni bennünket. A Tiszavirág híd talán ebben egy kicsit más. Itt szembeötlő és megkerülhetetlen forma és funkció szerencsés találkozása, az ember fizikai és szellemi teljesítménye.

A híd formája és szerkezete is - a tervezők szándéka szerint – üzenettel bír. Tartóívei és a kábelsíkok a tiszavirág rovar éppen kinyíló szárnyait, a merevítőtartó a testét idézi. Az üzenet, amit a tervezők a városba kódoltak, egyértelmű, de igazán csak este hét körül adhattuk magunkat át az élménynek, amikor levonult az emberáradat, s a túlpartról - szemben a kutyásokkal, bicajosokkal, kisgyerekesekkel - visszafelé jöttünk.

Mi mindannyian, állatok és emberek különös, félelemmel vegyes örömmel vettük birtokba a helyet. A feltárulkozó panoráma részévé vált a hídszerkezet, a szemünk elé grandiózus forma és apró részletek furcsa kettőssége tárult: a korlát mellett óriás szerkezeti elemek, leheletvékony vonalak és vaskos fehérség, fénypontokból összeálló ív remegő tükörképpel. A padlót ritmikusan fény-lyukak, üveggel borított hasadékok törik meg. A padló alatti embervastagságú vasszerkezet mellett előbukkan a folyó sebesen áramló vize. Gyalog - ebben a lassan mozgó képben - az embernek mindenféle gondolat ötlik az eszébe. Átmenni rajta több, mint egy séta vagy kirándulás a városból át a ligetbe, vagy onnan vissza.

Fák és sötétség mögöttünk, városi fények a túlparton, áradó Tisza, szédületesen sodró folyó. Csak beszélgetésfoszlányokat és lépéshangokat hallani. Előttünk még jó messzire az utolsó utca, ahová kocsival be lehet hajtani. Híd a természet és az ember alkotta világ között, a láb alatt alig-alig érezhetően megingó szerkezet és a természet végtelen ereje közötti feszültséggel. Igen, ez itt egy kicsi tremendum érzés, hogy Hamvas jusson eszünkbe róla. Forma-költészet vízből, vasból, fából, betonból, üvegből és fényből. Mindenféle időbe - ködös hajnalba, napsütötte délutánba, téli estébe - képzelem, s akárhol is látom magam előtt, ez a híd, ezen a helyen rendben van.

Bárki, akit megszólítottunk, s beszélgetésbe elegyedtünk, kedves és jókedvű volt, mintha mindenkit magával ragadott volna a „boldog békebeliség" öröme. Utoljára ilyesmit a befüvesített Szabadság hídon éreztem. A hidaknak, ha nincs rajtuk más, csak mi – ember és természet –, úgy látszik, mágikus erejük van.

Egyszerre van benne pátosz és pragmatizmus. A lendületes és nagyvonalú tartóívek mindig előcsalogatják azt a bizonyos pátosszal vegyes nagyszerűség-érzést. Szeretjük a mérnöki szerkezeteket, szeretünk rájuk csodálkozni és büszkék lenni, hogy mi mindenre képesek vagyunk. A hidak üzenetének megfejtéséhez a tervezők Calatravát idézik a szolnokigyalogoshid.hu oldalon: „A világháború utáni újjáépítés célszerűség diktálta  korszaka után a hidak vissza kell kapják a korábbi évszázadokban a városok képének kialakításában játszott kulcsszerepüket. Egy híd létesítése fontosabb  kulturális gesztus lehet, mint egy új múzeum nyitása, ugyanis a híd mindenki  számára – még a művészet iránt nem érdeklődők számára is – hozzáférhető. Egy műtárgy, mely nem csupán átalakítja a természetet, hanem egyben egyfajta rendet is teremt – ennél nincs hatásosabb."

A generáltervező Pont-Terv Zrt-től Pálossy Miklós, valamint az A.D.U. Építésziroda dr. Gajdos István vezetésével – s főként ez utóbbi iroda munkatársainak érdeme, hogy a projektről egy mindenre kiterjedő, alapos és folyamatosan frissített blog készült a www.szolnokigyalogoshid.hu címen. Itt a koncepciótól a széldinamikai vizsgálatokon át az építés közbeni fotó- és videódokumentációig minden tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatos információ megtalálható, ami a dolgok hátterére is kíváncsi közönséget érdekelheti.

A projektblog nem szokásos műfaj még Magyarországon, rengeteg munka és odafigyelés. Háttér, ami közösséget kovácsol. A projekt, a megvalósítás folyamata már a számítógép mögött ülve elismeréseket generál. A projektblog a nyilvánosság felé történő kommunikáció fontos eszköze, s lehetővé teszi, hogy mindaz a szellemi és fizikai munka, ami egy ilyen alkotás létrehozásához szükséges, ne csak a hozzáértők szűk csoportját lelkesítse. Így a blog olvasói – Szolnoktól és a hídavatástól időben és térben is távol – részévé válhatnak a hídépítés nagy kalandjának. Itt a kiválóan szervezett - az óriási tömeg biztonságos terelését is megörökítő, fejünk fölött köröző helikopterrel megspékelt - csinnadratta, a nagy esemény előtt és után is vájkálhatunk a részletekben, a híd építési- és építészeti értékeiben. A többit meg, ami főként számokról, politikáról, pénzről szól, úgyis ezerrel nyomja a média.

Pásztor Erika Katalina

Adatok a hídról

A Tiszavirág híd  Közép-Európa leghosszabb gyalogos átkelője, a teljes átvezetés csaknem 450 m. Különleges, ritkán alkalmazott műszaki megoldások egész sorát vonultatja fel. A híd elkészítésén csaknem 100 ember dolgozott. Alapkövét 2009. augusztus 9-én, vagyis a „Hídverés Napján" tették le. A tereprendezés szeptemberben indulhatott meg, a mederhíd jobb parti mélyalapozása pedig már decemberre elkészült.

A meder felett két 120 méter nyílású, kifelé döntött síkú, befogott ívekre függesztett, merevítő tartókon elhelyezkedő, 5 méter hasznos szélességű pálya épült, amely gyalogosok és kerékpárosok számára egyaránt használható. Helyenként már a gyártás során is különleges építéstechnológiát kellett alkalmazni.

Az acélszerkezet a Közgép soroksári gyárában készült. Hogy csökkenjen a helyszíni összeszerelésre fordított idő, az íves főtartók 12 méteres gyártási darabjait a festés után már a Közgép soroksári székhelyének szomszédságában található kikötőben 36 méteres elemekké állították össze. A medernyílást átívelő hídrész 9, összesen, vagyis a szélrácsokkal együtt 410 tonna súlyú elemét nem közúton, hanem 500 folyó-kilométeres úton, vízen juttatták el Szolnokra. Az acélszerkezet részei 2010. július 23-án indultak a fővárosból: két uszályon előbb a vajdasági Titelig, a Duna és a Tisza torkolatáig szállították, majd a Tiszán hozták vissza Szolnokig. A magas vízállás miatt rövid ideig Szegeden várakoztak az elemek, majd augusztus közepén érkeztek meg Szolnokra.

Az acél főtartókat és az 5 méter szélességű járófelületet alátámasztó merevítő tartókat már az építkezés helyén, ideiglenes, úgynevezett vízi jármokon állították össze és emelték be a helyükre. A kétíves főtartó 47-47 darab, hengerített, különböző falvastagságú, 130 centiméter átmérőjű csőből áll. Egy ilyen ív teljes tömege 85 tonna.

A kész híd szélessége 6 méter, össztömege 550 tonna, az acél felszerkezet 186 méter hosszú. A mederhíd és a feljáróhídak építésekor 7000 m3 földet mozgattak meg, a Tiszai Hajósok terén és a Tiszaligetben pedig csaknem 5500 m3-t. A mélyalapozás kb. 4100 fm volt (CFA cölöpök és a mederpillérnél cölöpfalak). A beruházásnál 4500 m3 vasbetont építettek be. A híd és a hídfők díszkivilágításához 2620 fm kábelt használtak fel. A tereket 64 fémhalogén Korintosz-oszlop,  a rámpákat és a hidat 824 ledes lámpatest világítja meg. Az építményre 6 db hajózási lámpát is felszereltek.

A pályaburkolatot adó kompozit palló és üvegfelület mérete kb. 930 m2. A kerekesszékesek, kisgyermekes családok, idősek és természetesen  a kerékpárosok feljutását mindkét oldalon rámpa és lift is segíti. A híd áteresztő képessége: 11750 fő/ óra, vagyis ha minden magyar átsétálna rajta, az körülbelül 850 órán át, vagyis 35,5 napig tartana.

A híd és környezetének kialakítása 1,225 milliárd Ft-ba került. Ennek 75%-a uniós támogatás, 25%-át pedig a város önerőből biztosította. A projekt részeként új dísztér is épült a hídfő város felőli oldalán. Itt az I. világháborús emlékmű mellett újra felállítják a Szolnokon 1934-ben, az Eötvös téren emelt és a szovjetek által 1944-ben ledöntött Ereklyés Országzászlót, megváltoztatva ezzel a belváros jelenlegi arculatát. A „Szolnok a Tisza fővárosa városközpont rehabilitáció" projekt egyébként más elemeket is magában foglal. A teljes projekt összköltsége csaknem 2 milliárd Ft, Szolnok MJV Önkormányzata az EU-tól 1.374.479.154 Ft támogatást kap. A teljes program része a Verseghy Ferenc Gimnázium teljes rekonstrukciója, a Tiszaligetben két műfüves labdarúgó-pálya kialakítása, mellettük új öltözőépületek.

Kronológia:

• 2009. augusztus 9. – „A Hídverés Napja"
• 2009. szeptembere – megindul a tereprendezés
• 2009. decembere – elkészül a mederhíd jobb parti mélyalapozása
• 2010. július 23. – a híd elemei elindulnak a fővárosból
• 2010. augusztus 17. – a híd elemei megérkeznek Szolnokra, megkezdik azok összerakását
• 2010. november 29. – megkezdik a híd műszaki átadást

Az átadás eredeti időpontja 2010 szeptemberében lett volna, de a munkálatok a tervezettnél tovább, 17 hónapig tartottak. A szokatlanul hideg tél és az áradások miatt ugyanis többször is fel kellett függeszteni a helyszíni munkát, és ez végül behozhatatlan késedelmet okozott. A kivitelezés kezdete óta számos, az ártéri munkaterületet részben vagy egészben elöntő árhullám vonult le a folyón, a munkanapok csaknem 60% volt alkalmatlan a munkavégzésre.

(forrás: sajtóanyag)