Egy kocsma metamorfózisa – Gizella Apartmanház, Veszprém
A múlt tisztelete, a történelmi rétegek megőrzése, a teljesen új építés helyett felújítás, érzékeny kiegészítés – ez is a környezettudatos szemlélet része, nem csak fizikai, hanem szellemi értelemben is. Jól megfigyelhető ez a hozzáállás mind a megbízók, mind az építészek, Kovács Zsolt György és Beránková Jana részéről is, akik először egy volt jószágkormányzósági épületet alakítottak szállodává, majd a bővítés legújabb ütemeként egy korábbi romos kocsmát keltettek új életre Gizella Apartmanház néven Veszprémben.
Az utóbbi pár évben, évtizedben jelentős változáson ment keresztül Veszprém Dózsaváros része. A település egyik legrégebbi, legjelentősebb történelmi múlttal rendelkező területe (hiszen a kanyargó Séd mentén, a közelben található a vár, a Margit-romok, több vízimalom és kolostorrom) a huszadik század második felében sokáig „szegénynegyednek" számított lepusztult házaival és lecsúszott egzisztenciájú lakóival. Mostanában viszont egyre kedveltebb hellyé válik, sok családi ház gazdát cserél és megújul, illetve 2011 tavaszán átadták a – bizonyos szempontból ugyan megkérdőjelezhető, de összességében a kitűzött turisztikai célokat beváltani látszó – Kolostorok és kertek projektet is.
Ennek a pozitív folyamatnak részeként újult meg több ütemben az eredetileg jószágkormányzósági épületként, később iskolaként működő barokk épület, s üzemel sikeresen Gizella Hotel néven. Az épület kedvező fekvésének, illetve a hagyományokat és innovációt jól ötvöző szállodavezetésnek köszönhető kiemelkedő forgalom indokolta a hotel bővítését. Már az üzemeltető korábbi elképzeléseiben is szerepelt a fejlesztés harmadik üteme, egy apartmanház kialakítása, melynek terveit – a hotel felújításának, kiegészítésének első és második szakaszához hasonlóan – a Veszprémi Építész Műhely készítette Kovács Zsolt György és Beránková Jana vezetésével.
Mivel a kiinduló épületegyüttest nem lehetett tovább növelni, így a Jókai utcán átellenben található romos, korábban kocsmaként üzemelő házra esett a választás. A lezüllött külső mögött azért belső értékek – például több boltíves szoba – is rejtőztek, melyeket a tervezők a lehető legjobban meg kívántak őrizni, amit lehet, visszamenteni a jelen és a jövő számára. A letisztult, manírmentes építészeti eszközökkel manipuláló felújítás során az épület nem egyszerű renoválásban részesült, hanem a mennyiségi mellett egy minőségi változáson is átment. Kocsmából kedvelt, keresett apartmanházzá változott.
Az eredeti épület ismertetése
Az épület Veszprémben, az Eszterházy u.1. szám alatt található, helyi védettség alatt áll, régebben kocsma működött benne. A ház L-alakú, a fő tömeg sátortetejébe az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető csatlakozott, a padlószint az utcaszinthez képest kb. 30 cm-rel alacsonyabban volt. Az épület régi része 4 db boltíves helyiségből állt. Az utca felőli két helyiség a kocsma fogyasztótereként működött, a többi helyiség vizesblokk, közlekedő és raktár volt.
A meglévő épület falai vegyes kő- és téglafalazatok. A tető cseréppel fedett. A sátortetős rész csúcsa manzárdszerűen, bádogfedéssel került kialakításra. A fedélszék kétállószékes volt. Az utcai homlokzatra a vakolat és a nyílászárók díszesebb részletképzéssel készültek, a 19-20. század fordulójának ízlését tükrözve. Az utcai épületrész rossz műszaki állapota miatt lebontásra került.
Az átépített épület ismertetése
Az épületben hat vendégszoba készült, három a földszinten, három a tetőtérben. Az épület főbejárata a Séd patak felől, az udvarból nyílik. A fő tömegekhez kapcsolódó üvegezett verandán keresztül közelíthető meg az előtér. Innen balra egy a megmaradó, boltozott helységekből kialakított vendégszoba, jobbra pedig – az újjáépített utcai részben – egy vendégszoba és egy kétszobás lakrész található. Az előtér végébe új, a tetőtérbe vezető lépcső került. A lépcsőt és a tetőtéri közlekedőt az alacsonyhajlású tetőfelületbe kerülő felülvilágító világítja meg. A tetőtéri közlekedő galériával kapcsolódik a földszinti előtérhez, így a földszintre is jut a felülvilágítón át beáradó fényből.
Az épület homlokzatai vakoltak, az utcai homlokzaton helyreállításra kerültek a vakolatdíszek. A tető hódfarkú cserépfedéssel készült. A tetőtér megvilágítását a tetősíkból kimozdított VELUX ablakok biztosítják. A Séd patak felőli tetőfelületen átfogalmazva jelenik meg a régi padlásfeljáró felépítménye.
Veszprémi Építész Műhely
16:49
off: a "letisztult, manírmentes építészeti eszközökkel" a tervezők remélhetőleg nem manipuláltak, csak alkalmazták őket