Épületek/Irodaépület

Egy palota ötletes tetőtér-beépítése – Budapest, Szabadság tér 14.

1/17

Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly

?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
?>
1/17

Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly

Egy palota ötletes tetőtér-beépítése – Budapest, Szabadság tér 14.
Épületek/Irodaépület

Egy palota ötletes tetőtér-beépítése – Budapest, Szabadság tér 14.

2011.03.24. 15:02
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Nagy Csaba, Pólus Károly

Vélemények:
4

Szabadság tér 14. tetőtérbeépítés

URL:
Archikon

Építés éve:
2011

Stáblista

generáltervező, bonyolító: Platinium Group Kft. - Büki László, Kőmíves Szabolcs
vezető tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly - Archikon Kft.
építész munkatársak: Horváth Balázs, Bagó Bernadett, Nyéki Gábor, Debreczeni András, T. Major Krisztina, Benedek Botond, Niszler Kata, Mészáros Eszter
épületszerkezetek: Farsang Attila - FRT Raszter Kft.
tartószerkezetek: Pintér Tibor - Ékiterv Mérnökiroda Kft.
épületgépészet: Farkas Tamás - Reliplan Bt.
épületvillamosság: Németi Ferenc - Penter Bt.
műemléki szakértő: dr. Déry Attila PhD - Plinthosz Bt.
felvonók: Nagy Sándor gépészmérnök
építtető: Freedom Palace Kft

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Műemlékvédelem alatt álló épületet bővíteni, átalakítani úgy, hogy kortárs, elegáns megoldást adjon, valamint a megrendelő és a hatóságok is elégedettek legyenek, nem egyszerű feladat. Az ellentétek feloldására a Szabadság téri irodaház tetőtér-beépítésénél Nagy Csaba, Pólus Károly és munkatársaik úgy viselkedtek, mint az okos lány Mátyás király meséjében: üveg is, meg nem is – pala is meg nem is.

A mai Szabadság tér az ún. Újépület (négyzet alakú udvart körülfogó, kétemeletes, nagyméretű kaszárnyaépület) bontása után alakult ki. A terület rendezésére 1892-ben pályázatot írtak ki, és a nyertes tervek alapján valósult meg a végleges szabályozás. A tér alakjának formálásánál jó láthatóan számításba vették a Várostengely esetleges felépítését is: ezen út esetleges fogadására és méltó befejezésére szolgál a tér délre tájolt, félkörívvel záródó alakja. A Szabadság tér 14. sz. alatti épület a térnek ezen a kiemelt pontján található.

A neobarokk magánpalota 1901-ben épült, a dúsgazdag bácskai gyáros és földbirtokos Dungyerszky család részére. A tervező a korabeli arisztokrácia Szászországból szerződtetett kedvence, Meinig Artúr volt. Az államosítás után minisztériumi, majd irodai, szövetkezeti székház funkciót kapott. A korábban lovaskocsik számára kialakított belső udvar a szolgálati Ladák parkolója lett. A díszes termeket leválasztották, a faragott ajtókat szivacsos bőrburkolat takarta.

Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly
3/17
Szabadság téri irodaház - Nagy Csaba, Pólus Károly

A megrendelői program a teljes épület reprezentatív bérirodaházzá történő átalakítását célozta meg, amelynek főbb elemeit a belső udvar üvegtetővel való lefedése, az értékes körpanorámát magában rejtő tetőtér beépítése, valamint a mai igényeknek megfelelő, lehetőleg variábilis, áttekinthető irodai alaprajzok megvalósítása és új közlekedési rendszer kiépítése - új lépcsőházak, liftek elhelyezése - képezte. Az épület meglévő értékeit, a homlokzatokat, a főbejárati térsort, a második emeletig felvezető díszlépcsőházat, a piano nobile termeit megőriztük és rekonstruáltuk, az új épületelemeket pedig a jelenkor építészeti stílusában - illeszkedve, de a régitől el is válva - valósítottuk meg.

A legnehezebb építészeti problémát a tetőtér-beépítés jelentette. A megrendelő a város feletti panorámát és üvegfelületeket, míg a műemlékvédelem a tetőtér eredeti formájának megőrzését, illetve a palafedés anyagát és homogenitását kérte számon. A tető eredeti ívét követve végül olyan üvegfalas megoldás született, amelyet egyedi, táblánkként mozgatható pala-lamellarendszerrel kombináltunk. A táblák önállóan mozgatva játékos változatosságot nyújtanak. Kívülről zárt állapotban palaborításnak tűnik, míg nyitottan automatikusan szabályozható árnyékoló. Belülről a belváros feletti egyedülálló panoráma látványa tárul fel, míg alulról a neobarokk homlokzat feletti tetőzetnek látszik.

Nagy Csaba, Pólus Károly

 

Vélemények (4)
racsostarto
2011.03.27.
18:24

Szép munka !

sponcsak
2011.03.25.
16:55

Gyonyoru, telitalalat! Foleg, hogy nem probaltak meg ellapositani a tetot, nincs rajta semmi kugro behemot "izé" sem. Bravo!

Masznyik Csaba
2011.03.25.
10:05

Tényleg bravúros, gratulálok! mCs

sityu
2011.03.25.
02:28

irígylésre méltó feladat, nagyon szép megvalósítás

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk