Épülettervek/Hallgatói terv

Egy településközpont megújítása

1/27

Helyszíni fotó

?>
Helyszíni fotó
?>
Analízis - építész: Mikus László
?>
Analízis - építész: Mikus László
?>
Problémák - építész: Mikus László
?>
Megoldások - építész: Mikus László
?>
Rövid távú fejlesztési koncepció - építész: Mikus László
?>
Hosszú távú fejlesztési koncepció - építész: Mikus László
?>
Végleges fejlesztési koncepció - építész: Mikus László
?>
Végleges fejlesztési koncepció - építész: Mikus László
?>
Telepítési látványtervek - építész: Mikus László
?>
Telepítési koncepció - építész: Mikus László
?>
Fejlesztési koncepció, déli kapu - építész: Mikus László
?>
Helyszínrajz - építész: Mikus László
?>
Víziók - építész: Mikus László
?>
Tömegalakítás - építész: Mikus László
?>
Alaprajzszervezés - építész: Mikus László
?>
Látványműhely alaprajz - építész: Mikus László
?>
Látványműhely látványtervek - építész: Mikus László
?>
Tanműhely alaprajz - építész: Mikus László
?>
Tanműhely látványtervek - építész: Mikus László
?>
Kilátó alaprajz - építész: Mikus László
?>
Kilátó látványtervek - építész: Mikus László
?>
Falmetszetek - építész: Mikus László
?>
Makettfotó - építész: Mikus László
?>
Makettfotó - építész: Mikus László
?>
építész: Mikus László
?>
építész: Mikus László
1/27

Helyszíni fotó

Egy településközpont megújítása
Épülettervek/Hallgatói terv

Egy településközpont megújítása

2018.10.11. 12:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tamási

Építészek, alkotók:
Mikus László

Tamási város településközpontjának fejlesztése

Tervezés éve:
2018

Stáblista

tervező: Mikus László

konzulens: dr. Kondor Tamás

intézmény: Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar, Építész MSc, Komplex tervezés 2. tantárgy

Mikus László terve, melyet a Komplex tervezés 2. tantárgy keretében készített Tamási város településközpontjának megújítására és egy kiválasztott terület részletes kidolgozására.

Helyszín

Tamási központi elhelyezkedése és járási központtá válása révén jelentős fejlődésen, változáson megy keresztül. A településnek alkalma nyílik a megújulásra, a korábban falusias település most keresi új identitását.

A településre érkezve az elsőként megpillantott, fő arculatformáló elem a központban elhelyezkedő templomépület a városházával és a közelmúltban elkészült iskolabővítéssel.


Helyszíni fotó
1/27
Helyszíni fotó

 

Problémák

A területet átszeli a 65-ös főút, a közfunkciók többsége erre az útra fűződik fel. A forgalmas út mellett a gyalogos közlekedés több helyen csupán egy keskeny járdán lehetséges, ami veszélyforrást jelent az ide érkezőkre nézve. Kevés a minőségi közterület, a gyalogos útvonalakat parkolók tagolják. A főút nyugati oldalán a Kossuth Lajos tér jelenleg egyfajta sétálóutca szerepet tölt be, a közfunkciók egy része itt van, ám nem tud valódi sétányként funkcionálni, az ott lévő jelentős mennyiségű parkolóhely és nagy autóforgalom miatt. A központ déli belépési pontjában és a templomkert mögötti terülten nagyrészt kihasználatlan, avult épületállomány található.


Makettfotó - építész: Mikus László
25/27
Makettfotó - építész: Mikus László

 

Célok

Cél a fő gyalogos útvonal áthelyezése a 65-ös út mellől a nyugodt, biztonságos közlekedés érdekében, valamint az alulhasznált területek fejlesztése, különös tekintettel a templomkert környezetére és a központ déli kapujára, mivel ezek reprezentálják a települést a dél felől érkezők számára. Továbbá szükséges forgalomvonzó funkciók telepítése az új tengely mentén és a déli kapunál.


Telepítési látványtervek - építész: Mikus László
10/27
Telepítési látványtervek - építész: Mikus László

 

Tervezett állapot

A jelenlegi inaktív környezet belvárosba csatolásával új gyalogos tengely hozható létre. A terület északi megnyitásával létrejön ezen útvonal kapuja, ahová egy buszok fogadására alkalmas épület kerülhet a főút felől. A jelenlegi parkoló helyén egy mélygarázs kialakításával az autóval érkezők is ezen az északi kapun jutnak be a területre. A látogatók egy kis téren gyülekezhetnek és indulhatnak le dél felé a sétányon, egészen a déli kapuig. A sétányt végig közfunkciók befogadására alkalmas épületek szegélyezik, és kisebb-nagyobb terek tarkítják. Az útvonal tudatosan nem megy keresztül a templomkerten, mivel cél, hogy az továbbra is a település felett lebegő szakrális tér legyen. Alternatív gyalogos útvonal azonban kínálkozik. Az északi támfal lebontható, míg a déliben lépcső alakítható ki, amely szintén a fő gyalogos tengely kis kiteresedéséhez kapcsolódik. A templomkert így jobb térkapcsolatokkal, de továbbra is a béke szigeteként funkcionálhat. Tovább haladva rendezvények megtartására is alkalmas tan- és látványműhelyek képezik a déli kaput.


Látványműhely látványtervek - építész: Mikus László
18/27
Látványműhely látványtervek - építész: Mikus László

 

Hosszú távú fejlesztési koncepció

Javasolt egy további nagyobb léptékű fejlesztés, amely erősíti az első ütem eredményeit és további pozitív hatásokat gyakorol Tamási életére.

A templomkert mellett kialakulhat a város főtere, melyet keletről az új gyalogos tengely határol, nyugatról a most is meglévő korzó erősít. Ez a terület kiteljesítené a település megújult arculatát, egy modern városi köztér lehet, amely csatlakozik a templomkerthez és alkalmas nagyobb rendezvények megtartására is. Az új központ kialakulásának eredményeképpen lehetőség nyílna a gyalogos tengelytől keletre lévő terület városiasodására. Az addigra avult és az új arculatba a kis léptékük miatt nem illeszkedő családi házak helyén kisebb társasház, irodaépület épülhet vagy a rendelőintézet bővítése valósulhat meg. Az erdészet elbontott épülete is ide helyezhető át.


Tanműhely látványtervek - építész: Mikus László
20/27
Tanműhely látványtervek - építész: Mikus László

 

Déli kapu

A feladat során részletesebben a déli kapu területét dolgoztam ki. A tervezési területen jelenleg tankonyha üzemel, mely funkció a későbbi hasznosításba is bevonható. A telek északi részén egy kiállítótérrel kiegészült látványműhely létesül, amely az 1920-as évektől 1980-ig Tamásiba működött Rittinger Ferenc tutyi készítő műhelyt hivatott megeleveníteni. A déli oldalra kerül egy iparműves közösségi alkotótér, mely részben a helyi kézművességre alapul, részben az újkor szellemiségét tükrözve, annak plasztikusságával jelenik meg.

Az épületek által körbezárt intim közösségi térben, akár a kézművességhez kapcsoló, akár a területen lévő borospincéhez kötődő rendezvények szervezhetőek. Ezek központi épülete lehet a látványműhely.


Kilátó látványtervek - építész: Mikus László
22/27
Kilátó látványtervek - építész: Mikus László

 

A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az újonnan bekerülő épületek formaképzésükben, tömegükben illeszkedjenek a település meglévő karakteréhez, de kortárs eszközökkel újítsák meg azt.

A templomkert délnyugati részén kilátópont létesülne, amely hasznosítható rendezvényszínpadként, és esküvői szertartások központi elemekét is. Ez a kis építmény a települési látkép hangsúlyos elemévé válik, de nem dominálja azt. Miközben a templom helyzetével és tömegével uralja a főteret, a kertben lévő színpad légiesen ül a támfal peremén.

Mikus László

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk