Egy településközpont megújítása

Mikus László terve, melyet a Komplex tervezés 2. tantárgy keretében készített Tamási város településközpontjának megújítására és egy kiválasztott terület részletes kidolgozására.

Helyszín

Tamási központi elhelyezkedése és járási központtá válása révén jelentős fejlődésen, változáson megy keresztül. A településnek alkalma nyílik a megújulásra, a korábban falusias település most keresi új identitását.

A településre érkezve az elsőként megpillantott, fő arculatformáló elem a központban elhelyezkedő templomépület a városházával és a közelmúltban elkészült iskolabővítéssel.

Problémák

A területet átszeli a 65-ös főút, a közfunkciók többsége erre az útra fűződik fel. A forgalmas út mellett a gyalogos közlekedés több helyen csupán egy keskeny járdán lehetséges, ami veszélyforrást jelent az ide érkezőkre nézve. Kevés a minőségi közterület, a gyalogos útvonalakat parkolók tagolják. A főút nyugati oldalán a Kossuth Lajos tér jelenleg egyfajta sétálóutca szerepet tölt be, a közfunkciók egy része itt van, ám nem tud valódi sétányként funkcionálni, az ott lévő jelentős mennyiségű parkolóhely és nagy autóforgalom miatt. A központ déli belépési pontjában és a templomkert mögötti terülten nagyrészt kihasználatlan, avult épületállomány található.

Célok

Cél a fő gyalogos útvonal áthelyezése a 65-ös út mellől a nyugodt, biztonságos közlekedés érdekében, valamint az alulhasznált területek fejlesztése, különös tekintettel a templomkert környezetére és a központ déli kapujára, mivel ezek reprezentálják a települést a dél felől érkezők számára. Továbbá szükséges forgalomvonzó funkciók telepítése az új tengely mentén és a déli kapunál.

Tervezett állapot

A jelenlegi inaktív környezet belvárosba csatolásával új gyalogos tengely hozható létre. A terület északi megnyitásával létrejön ezen útvonal kapuja, ahová egy buszok fogadására alkalmas épület kerülhet a főút felől. A jelenlegi parkoló helyén egy mélygarázs kialakításával az autóval érkezők is ezen az északi kapun jutnak be a területre. A látogatók egy kis téren gyülekezhetnek és indulhatnak le dél felé a sétányon, egészen a déli kapuig. A sétányt végig közfunkciók befogadására alkalmas épületek szegélyezik, és kisebb-nagyobb terek tarkítják. Az útvonal tudatosan nem megy keresztül a templomkerten, mivel cél, hogy az továbbra is a település felett lebegő szakrális tér legyen. Alternatív gyalogos útvonal azonban kínálkozik. Az északi támfal lebontható, míg a déliben lépcső alakítható ki, amely szintén a fő gyalogos tengely kis kiteresedéséhez kapcsolódik. A templomkert így jobb térkapcsolatokkal, de továbbra is a béke szigeteként funkcionálhat. Tovább haladva rendezvények megtartására is alkalmas tan- és látványműhelyek képezik a déli kaput.

Hosszú távú fejlesztési koncepció

Javasolt egy további nagyobb léptékű fejlesztés, amely erősíti az első ütem eredményeit és további pozitív hatásokat gyakorol Tamási életére.

A templomkert mellett kialakulhat a város főtere, melyet keletről az új gyalogos tengely határol, nyugatról a most is meglévő korzó erősít. Ez a terület kiteljesítené a település megújult arculatát, egy modern városi köztér lehet, amely csatlakozik a templomkerthez és alkalmas nagyobb rendezvények megtartására is. Az új központ kialakulásának eredményeképpen lehetőség nyílna a gyalogos tengelytől keletre lévő terület városiasodására. Az addigra avult és az új arculatba a kis léptékük miatt nem illeszkedő családi házak helyén kisebb társasház, irodaépület épülhet vagy a rendelőintézet bővítése valósulhat meg. Az erdészet elbontott épülete is ide helyezhető át.

Déli kapu

A feladat során részletesebben a déli kapu területét dolgoztam ki. A tervezési területen jelenleg tankonyha üzemel, mely funkció a későbbi hasznosításba is bevonható. A telek északi részén egy kiállítótérrel kiegészült látványműhely létesül, amely az 1920-as évektől 1980-ig Tamásiba működött Rittinger Ferenc tutyi készítő műhelyt hivatott megeleveníteni. A déli oldalra kerül egy iparműves közösségi alkotótér, mely részben a helyi kézművességre alapul, részben az újkor szellemiségét tükrözve, annak plasztikusságával jelenik meg.

Az épületek által körbezárt intim közösségi térben, akár a kézművességhez kapcsoló, akár a területen lévő borospincéhez kötődő rendezvények szervezhetőek. Ezek központi épülete lehet a látványműhely.

A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az újonnan bekerülő épületek formaképzésükben, tömegükben illeszkedjenek a település meglévő karakteréhez, de kortárs eszközökkel újítsák meg azt.

A templomkert délnyugati részén kilátópont létesülne, amely hasznosítható rendezvényszínpadként, és esküvői szertartások központi elemekét is. Ez a kis építmény a települési látkép hangsúlyos elemévé válik, de nem dominálja azt. Miközben a templom helyzetével és tömegével uralja a főteret, a kertben lévő színpad légiesen ül a támfal peremén.

Mikus László