Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: műteremház a Reitter Ferenc utcába

1/6

Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Reitter Ferenc utcai homlokzat

?>
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Reitter Ferenc utcai homlokzat
?>
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Keszkenő utcai homlokzat
?>
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Udvari bütühomlokzat
?>
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Udvari homlokzat
?>
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Hosszmetszet
?>
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Keresztmetszet
1/6

Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Reitter Ferenc utcai homlokzat

Egy terv, egy történet: műteremház a Reitter Ferenc utcába
Nézőpontok/Történet

Egy terv, egy történet: műteremház a Reitter Ferenc utcába

2020.04.07. 08:09

Sorozatunk következő epizódjában egy „maradékokból hímzett" angyalföldi műteremház 2005-ben készült tervét mutatjuk be, amelyet már a megvalósulás széléről küldött a fiókba a balsors. A pályázatnyertes rajzokat Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György keresték elő archívumukból az Építészfórum felkérésére. 

A Magyar Alkotóművészek Országos Szövetsége országos tervpályázatot írt ki a XIII. kerületi Reitter Ferenc és a Keszkenő utca sarkán levő telekre. A téma: műteremház a MAOE-tagok részére. 

Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Reitter Ferenc utcai homlokzat
1/6
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Reitter Ferenc utcai homlokzat

A kiírás szerint bérműtermeket kellett tervezni, bármilyen művészeti tevékenységnek megfelelő körülményekkel. A festőműterem adottságait megszabták, azt a tetőre raktuk, északra néző nagy ablakokkal. A szobrászok a földszintre kerültek, a közbenső két szintet pedig bármilyen iparművész vagy képzőművész kivehette. Volt még egy közösségi tér is. A homlokzaton jól kirajzolódik egy nagyon hosszú, egykarú lépcső, amiről minden szinten máshova lehet bejutni. Ez jópofa közös teret adott mindenkinek, a bejáratok előtt függőfolyosó-szerűen kiszélesedve. Itt lehetett volna egymással beszélgetni, találkozni.

A műteremház tervezésénél a tájolásra kell figyelni, másrészt arra, hogy elég hangszigeteltek legyenek az egyes műtermek – függőlegesen és vízszintesen is. Komoly gépészetet terveztünk, minden műteremben volt gáz, elektromosság, és persze konyha, zuhanyzó – egy-két ember ott tölthette volna az éjszakát is.

Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Udvari homlokzat
4/6
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Udvari homlokzat

A pályázaton első díjat kaptunk és a pályázati program és terv alapján megcsináltuk az engedélyezési és ajánlati terveket, költségvetéssel. A folyamat tökéletesen zökkenőmentes volt mind szakmailag, mind hatóságilag: az önkormányzat is támogatta, az építési engedélyt is azonnal megkaptuk. 

Úgy képzeltük, hogy a főhomlokzat alsó részét különböző műtermekből származó maradékokból „hímezzük" ki: az alsó részt cserepekkel, kerámiával, szobormaradványokkal, csempével, de akár fémdarabokkal is, feljebb pedig faburkolattal. Mentünk is műtermekbe, anyagot keresni – ez az ötlet tetszett az embereknek, akár még saját anyagot is csináltak volna saját kis pecséttel. Ez személyessé tette a házat.

Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Keresztmetszet
6/6
Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György: Műteremház terve a Reitter Ferenc utcába, 2005. Keresztmetszet

Egyedül ennek a faburkolatú homlokzati szakasznak az elfogadtatása nem volt egyszerű, de végül ezt is engedélyezték: az egyik ellenőr talált valamilyen speciális bevonatot az éghetőség ellen. Megkezdődött a kivitelező kiválasztására irányuló folyamat, mikor kiderült, hogy a MAOE erre az építkezésre predesztinált pénze kézen-közön eltűnt. Akkor még próbálkoztunk közösen befektetőt találni, de eredménytelenül. Sajnos.

Miért különleges nekünk ez a munka? Nagy szeretettel csináltuk ezt a tervet Gyurival, akivel nyolc évig dolgoztunk együtt. Olajozottan ment az egész folyamat. Amikor egy terv, hirtelen, szívből jön, azt az ember megszereti – és ennek volt egy látható poétikája, ami végig jó érzést adott. 

 

A szöveget Csomay Zsófia visszaemlékezése kapcsán lejegyezte Kovács Dániel. A képeket Csomay Zsófia és Kisberzsenyi-Nagy György bocsátotta rendelkezésünkre. 

Egy terv, egy történet című sorozatunkban meg nem valósult víziókat, felvetéseket, ötleteket mutatunk be a közelmúlt magyar építészetéből, a tervezők szavain keresztül. Témafelvetéseket ezúttal is örömmel fogadunk.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk