Épületek/Középület

Egyetemi lelkészség új közösségi terme – a lágymányosi Magyar Szentek plébánia bővítése

1/24

Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)

?>
Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – makettfotó
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – pinceszinti alaprajz
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – földszinti alaprajz
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – homlokzat és metszet
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – homlokzat és metszet
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső látványterv
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső látványterv
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső látványterv
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső burkolat kiviteli terve
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – keleti homlokzat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – bejárat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – közlekedő nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – üvegfal nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső tér, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső tér, Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső tér, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső téri részlet, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső téri részlet, fotó: Török Dávid
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső téri részlet, fotó: Török Dávid
1/24

Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)

Egyetemi lelkészség új közösségi terme – a lágymányosi Magyar Szentek plébánia bővítése
Épületek/Középület

Egyetemi lelkészség új közösségi terme – a lágymányosi Magyar Szentek plébánia bővítése

2022.01.26. 07:54

Projektinfó

Szerzők:
Török Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Balázs Mihály, Török Dávid, Falvai Balázs, Nagy Márton

Vélemények:
1

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme

Tervezés éve:
2014-2017

Építés éve:
2017-2018

Bruttó szintterület:
330 m2

Stáblista

Generál tervező: Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft.

Építészet:
Balázs Mihály DLA
Török Dávid DLA
Falvai Balázs DLA
Nagy Márton DLA

Munkatársak:
Gyárfás Noémi
Varga Piroska
Bordás Mónika

Látványterv:
Páll András

Statika:
Medek Ákos

Gépészet:
Mangel Zoárd
Németh Zoltán

Elektromosság:
Kósa László
Farkas Anikó

Akadálymentesítés:
Pandula András

Megbízó:
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A nemrég 25 éves Magyar Szentek templom a közelmúltban közösségi térrel bővült. Török Dávid (dmb műterem), a projekt egyik vezető tervezője az eredeti épületet is értelmezve ír a bővítésről, a tervezési folyamat gyakorlati oldaláról és az új közösségi tér formálása mögött álló elméleti megfontolásokról.

1996. augusztus 17-én szentelték fel a Petőfi híd budai lábánál fekvő Magyar Szentek templomot. A templom az 1996-ra tervezett budapesti Expo egyetlen időben elkészült épülete. Az együttest a Főegyházmegye eredetileg Vatikán állam kiállítási pavilonjának szánta, csak a világkiállítás után alakították volna Lágymányos új plébánia templomává.  A nemzetközi kiállítás lemondása ellenére Paskai László bíboros a templom megépítése mellett döntött. Jóllehet az épület kiállítási funkciót sohasem töltött be, építészeti koncepciója nagyban hordozza az eredeti elképzelések szerinti "EXPO pavilon" sajátosságait.

Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)
1/24
Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)

A világkiállítás jelmondatát – "Kommunikáció egy jobb világért" – alapul véve a pavilon építészeti koncepciója is a kommunikáció témakörét állította a középpontba. Török Ferenc és Balázs Mihály tervezők értelmezése alapján az egyház egész törénete Isten és ember közötti kommunikációra épül. Ennek a többezer éves párbeszédnek lenyomatai, máig élő kövei az egyházi épületek. A templom-pavilon ennek a gazdag épített örökségnek a megjelenítését tűzke ki célul, "a centrális elrendezés, az ókeresztény példák hasonlóságára utaló szentély, a karzat vonalával erősített tengelyes irányultság, a katakombák világát idéző urnatemető egyként hitünk történelmi mélységeire próbálnak rávilágítani"[1].

A fenti rövid idézetből is kiolvasható, hogy a templom tervezőitől – az eredeti kiállítási funkció örökségeként – nem idegenek bizonyos narratív szándékok. A kortárs építészeti áramlatokba illeszkedve a történeti előképek fontossága lépten nyomon tetten érhető a templom szemlélése közben, jóllehet sohasem direkt formai átvételről, direkt idézésről van szó, sokkal inkább a történeti korok tapasztalataira épülő építészeti megoldások alkalmazásáról. Elég csak a centrális tér kupolaszerű lefedésére gondolni, ahol a Pantheonból ismert térlefedéshez hasonlóan a kupolaszerkezet alsó lépcsőzése kedvezően csökkenti a fesztávolságot. Ez a tartószerkezetileg kedvező megoldás az üveg bevilágító "szemeknek" köszönhetően egészen új értelmet nyert. A kortárs elemzések az épületrészek sajátos karaktereinek ismertetése mellett egybehangzóan az együttes egyik legnagyobb értékének tekintik a több elemből álló építészeti kompozíció szerkesztettségét. Kubinszky Mihály nem csak a különböző karakterű épületrészek egyedi hangulatát írja le érzékletesen, hanem kiemeli az egyes elemeket összetartó szerkesztettség fontosságát: "... a külső kissé a középkori Buda romantikáját idézi. A belső udvar viszont, a Tabánból, elveszett szűk utcák hangulatából hoz vissza valamit. (...) már a tervezés idején impozánsnak mutatkozott az alaprajz finom geometriája (...) Lényege a kompozíció tömegeinek áthatása, egymásba metszése, szintkülönbségek kreálása és feloldása rézsűkkel, lépcsőkkel, az ívek, a vízszintes, függőleges, valamint a ferde élek egyensúlyban tartása."[2]

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
2/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat

Ezeket az építészeti szándékokat erősíti az együttes anyaghasználata is. A földhöz tartozó, ókeresztény rétegek rusztikus kőburkolata fölfelé haladva egyre finomabbá válik. A tervezők leírása szerint: "Az épület nemes és gazdag anyagválasztása e koncepcióból ered [a történeti korok megidézése, konkrét formai átvételek nélkül - szerk.TD]: a tardosi vörös és süttői kövek különböző megjelenési formái, a tégla és fa felületek, az előpatinázott vörösrézlemez kupolafedés az épület egyes "rétegeit" szimbolizálják, azok felismerését segítik." [3]

Biztosan nem könnyű, de igazán izgalmas feladatot jelentett a tervezők számára egy kiállítási pavilon erősen reprezentatív jellegének és egy közösség saját, csendre, meghittségre épülő templomának összehangolása. Mind az anyaghasználat sokszínűsége, mind a különböző kompozíciós elemek beszédes karaktere korra, történelmi pillanatra jellemző, emblematikus épületet eredményeztek. A templom felszentelése óta eltelt helyszíni változások sajnos helyenként gyengítik az eredeti elképzeléseket. Az egységes EXPO terület külső peremét ma telkek szabdalják, melynek következtében a templomtér főbejárata zárt kerítésfallal szemben találta magát. Míg az Irinyi József út felől az eredeti tervek szerint egy parkon át juthattunk a főbejáratig, ma a Science park épületei gátolják az átjutást, nehezen értelmezhetővé téve ezzel a templom főbejáratának elhelyezését. Szerencsére az együttes legjellemzőbb nézete, az Expo terület centrális úthálózata és telekosztása következményeként a centrum felé néző keleti homlokzat megjelenése változatlan. A Magyar Tudósok körútja felől érkezve eredeti egységében tárul föl a templom és parókia kettősére épülő kompozíció. Az új közösségi ház tervezése során azzal az alapvető problémával kellett lépten-nyomon szembesülni, hogy az építésre alkalmas egyetlen szabad terület épp ezen a keleti telekrészen található.

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – makettfotó
5/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – makettfotó

A Magyar Szentek Plébánia jelenleg két funkciót tölt be az egyházmegye életében: a lágymányosi területek plébániatemploma, valamint a budapesti felsőoktatási intézmények egyetemi lelkészsége. Ez a funkcionális kettősség eredményezte, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye az egyetemi fiatalok számára új gyülekezeti tér létrehozása mellett döntött. Az új funkció egy kisebb multifunkcionális tér, mely a plébánia közösségi rendezvényei mellett, elsősorban az egyetemi fiatalok rendszeres találkozóhelyeként szolgál. A közösségi termet a helyi szabályozási előírások miatt a templom bővítményeként kellett megépíteni. Azonban új épületrész telepítése kapcsán nem csupán a területi szabályozás sajátosságaival ("a telken kizárólag egyetlen épület elhelyezése lehetséges"), hanem a templomegyüttes tudatosan szerkesztett, emblematikus kompozíciójának megőrzésével is számolni kellett. A megbízói bizonytalanságok miatt hosszan elhúzódó tervezési folyamat során több engedélyezett tervváltozat is született. A megvalósult, utolsó koncepció egyértelmű erénye, hogy úgy kapcsolódik a meglévő épülethez, hogy közben a megérkezés irányából a templom nézete szinte teljes egészében változatlan maradt. A templom földbe, "katakombákba" gyökerező alapgondolatának következménye, hogy a keleti oldalról egy földrézsű kapcsolódik a szentély és az oldalsó kápolnasor külső falához. Ez a rézsű lehetőséget biztosított arra, hogy keleti irányba, a szabad telekrész felé megszélesítve, magába fogadja az új közösségi termet. A felszín felett így csak a terem feltárását biztosító közlekedő tér felépítménye jelenik meg, melynek támfalszerű megfogalmazása a füvesített lejtőnek határozott lezárást biztosít.

Az elhúzódó tervezési folyamat következményeként az anyagi lehetőségek folyamatosan csökkentek (a tervezés három éve alatt az építőipari árak korábban nem tapasztalt áremelkedése zajlott), ami a tervezési program többszöri újragondolását eredményezte. Az eredeti vágyak szemináriumi termeket, nagyobb irodablokkot irányoztak elő, azonban a megvalósítás érdekében a végső tervváltozatban csak egyetlen közösségi terem és annak minimális kiszolgálását biztosító helyiségek maradtak. A tervezési program redukálása egyre inkább összhangba került a koncepció alakulásával: a félig földbe vájt telepítés gondolatát kedvezően erősítette az egyetlen egybefüggő üres tér elhelyezésének igénye. A program redukálása kapcsán hiányérzetünk egyedül a lift elhagyása kapcsán lehet, mivel az kompromisszummentes megérkezést biztosított volna nemcsak az új épületrésznek, hanem az altemplomban található urnatemető számára is.  

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – földszinti alaprajz
7/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – földszinti alaprajz

A felszín alatti telepítés adottságai és az egyszerűsített program együttesen földbe vájt teret eredményezett. A belső tér karaktere szempontjából fontos a közösségi tér feltárását biztosító oldalsó közlekedő építészeti megfogalmazása. A keskeny tér dupla belmagassága lehetővé teszi a felső szint teljes megnyitását, természetes megvilágítást biztosítva ezzel keleti irányból. A közlekedő és a közösségi tér összekapcsolását teljes felületen üvegfal biztosítja. Az üvegfalon át elegendő fény érkezik a belső térbe ahhoz, hogy bentről szemlélve a közösségi tér felszín alatti helyzete nem is érzékelhető. Az építmény anyaghasználata szempontjából annál fontosabb a közösségi tér pinceszinti elhelyezkedése. A nyers beton mennyezet, csiszolt beton padló és vakolatlan beton pillérek, a fűtetlen közlekedő tér polikarbonát bevilágító fala puritán alaphelyzetet teremtenek, míg a gépészeti rendszerek takarását biztosító nyers, flóderes, látszó tartószerkezettel plasztikusan tagolt faburkolat a térnek fiatalos hangulatot kölcsönöz.

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – bejárat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
15/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – bejárat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal

Elgondolkodtató a földbe vájt tér belső hangulatát erősen meghatározó oldalfalak reprezentatív jellege és a meglévő templomegyüttes narratív anyaghasználatának rokonsága. Mind a fa előtétfal látszó vázszerkezete, mind a táblás burkolat erős rajzolata elsősorban esztétikai, mondhatni dekorációs célt szolgál. A megjelenés hangsúlyozása elsőre ellentmondásba kerül az ezredforduló utáni építészet minimalista törekvéseivel, melyek látszólag tagadják a reprezentáció létjogosultáságát, és elsősorban a posztmodern kor sajátosságaként tekintenek rá. A Magyar Szentek templom új közösségi terme esetében a pinceszinti tér falburkolata, hasonlatosan a templom súlyos kő és tégla falainak hangulatképző feladatához, az építészeti vízió megteremtésének legfontosabb eszköze.  A "fal" térelhatároló szerepének fontosságát – a puszta tartószerkezeti értelmezéssel szemben – igen sok építész felfogásában megtaláljuk. Heidegger nyomán számos térfelfogás nem a latin Spatium, hanem a német Raum szóból indul ki, mely az elhatárolás fontosságára utal. A teret értelmezhetjük úgy, mint ami a határok között helyezkedik el, amit kiragadtunk egy helyből.[4] Elég csak Hans van Der Laan szerzetes építész munkásságára gondolni, akinek egész építészeti felfogása a téri határok megragadására épült. Egyik írásában maga van der Laan az építészet feladataival kapcsolatban így fogalmaz: "A gondoskodás az élhető terek létrehozásáról, a környezeti komfort alapigénye mögött van. Viszont éppoly fontos a határok kijelölése a természet határtalan terében, mint a természeti elemektől való védelem: míg az első az intellektus igénye, a második a testé."[5]

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal
21/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal

A fenti gondolatokból kiolvasható, hogy a fal, mint a tér határoló szerkezete intellektuális, szellemi értelmeben válik elsődlegesen fontos koncepcióalkotó elemmé. Az új közösségi teremmel kapcsolatban érdekes ellentmondás feszül a földbe süllyesztés adta végtelenül súlyos határfelületek, és a gépészeti berendezések takarását szolgáló faburkolat lényegesen könnyedebb megjelenése között. Míg a földpartok súlyos lehatárolást biztosítanak a térnek, addig a falak megjelenése, a flóderezett faburkolatú előtétfalnak köszönhetően, otthonos belső teret eredményez. Vagyis a téri elhatárolás fontossága mellett a megjelenés is fontos tényezőként jelentkezik. Ebben az összevetésben fontos felidézni a XIX. századi építészetelmélet egyik alapkövét[6], Gottfried Semper Bekleidungstheorie-ját (öltöztetés-teóriáját), melynek értelmében "a fal felületére úgy kell tekintsünk, hogy az inkább ruhaszerűen dekorált, felületszerű, mintsem szerkezetet kifejező."[7] Az épületek funkcionalista felfogása után bátorító Semper gondolata, aki a fal hangulatkeltő, reprezentatív sajátosságára hívja fel a figyelmet. Az új tendenciák ma újra a "hangoltság", ha tetszik díszítettség irányába mutatnak. Sergison Bates megfogalmazásában: "úgy tűnik, hogy ma nagyobb szükség van arra, hogy olyan épületeket tervezzünk, melyek túlélik az eredeti funkcionális szükségleteket, de legalább a felhasználókat, mint korábban bármikor. Az én érdeklődésem azonban túllép a használaton vagy a terek funkcionális ígéretén, mivel az atmoszféra megtalálása, ami inspirál."[8]

Török Dávid

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Török Ferenc: A templom építése, Távlatok 1996/6, 800-803.o. került

[2] Kubinszky Mihály: A Magyar Szentek temploma a Felső-Lágymányoson, Magyar Szemle 1997/6-8, 173-176.o.

[3] Balázs Mihály: Magyar Szentek Temploma, Építés, felújítás 1997/2, 24-25.o.

[4] vö: Space and existence in the architecture of Uwe Schröder, Massimo Fagioli, Quart Verlag, Luzern 2016. 7.o.

[5] Jonathan Middleton: Space, time and van der Laan

[6] A modern építészet keleti vallási gyökerei, Klein Rudolf, Régi-új magyar építőművészet, Postscripum, 2013/8

[7] Wickerworks, weaving and the wall effect, Sergison Bates, in: Falvai Balázs: Újpesti Sportcsarnok, avagy a milliméter vastag ruha esete

[8] An open plan of rooms, Sergison Bates Architect, in: Papers 3, Quart Publishers, 2016

Vélemények (1)
Pákozdi
2022.02.03.
09:49

Ez egy nagyon szép, jól sikerült templom.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk