Épületek/Középület

Egyetemi lelkészség új közösségi terme – a lágymányosi Magyar Szentek plébánia bővítése

1/24

Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)

?>
Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – makettfotó
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – pinceszinti alaprajz
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – földszinti alaprajz
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – homlokzat és metszet
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – homlokzat és metszet
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső látványterv
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső látványterv
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső látványterv
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső burkolat kiviteli terve
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – keleti homlokzat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – bejárat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – közlekedő nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – üvegfal nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső tér, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső tér, Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső tér, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső téri részlet, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső téri részlet, fotó: Török Dávid
?>
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – belső téri részlet, fotó: Török Dávid
1/24

Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)

Egyetemi lelkészség új közösségi terme – a lágymányosi Magyar Szentek plébánia bővítése
Épületek/Középület

Egyetemi lelkészség új közösségi terme – a lágymányosi Magyar Szentek plébánia bővítése

2022.01.26. 07:54

Projektinfó

Szerzők:
Török Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Balázs Mihály, Török Dávid, Falvai Balázs, Nagy Márton

Vélemények:
1

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme

Tervezés éve:
2014-2017

Építés éve:
2017-2018

Bruttó szintterület:
330 m2

Stáblista

Generál tervező: Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft.

Építészet:
Balázs Mihály DLA
Török Dávid DLA
Falvai Balázs DLA
Nagy Márton DLA

Munkatársak:
Gyárfás Noémi
Varga Piroska
Bordás Mónika

Látványterv:
Páll András

Statika:
Medek Ákos

Gépészet:
Mangel Zoárd
Németh Zoltán

Elektromosság:
Kósa László
Farkas Anikó

Akadálymentesítés:
Pandula András

Megbízó:
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A nemrég 25 éves Magyar Szentek templom a közelmúltban közösségi térrel bővült. Török Dávid (dmb műterem), a projekt egyik vezető tervezője az eredeti épületet is értelmezve ír a bővítésről, a tervezési folyamat gyakorlati oldaláról és az új közösségi tér formálása mögött álló elméleti megfontolásokról.

1996. augusztus 17-én szentelték fel a Petőfi híd budai lábánál fekvő Magyar Szentek templomot. A templom az 1996-ra tervezett budapesti Expo egyetlen időben elkészült épülete. Az együttest a Főegyházmegye eredetileg Vatikán állam kiállítási pavilonjának szánta, csak a világkiállítás után alakították volna Lágymányos új plébánia templomává.  A nemzetközi kiállítás lemondása ellenére Paskai László bíboros a templom megépítése mellett döntött. Jóllehet az épület kiállítási funkciót sohasem töltött be, építészeti koncepciója nagyban hordozza az eredeti elképzelések szerinti "EXPO pavilon" sajátosságait.

Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)
1/24
Magyar Szentek Templom, fotó: Péteri Balázs (1996)

A világkiállítás jelmondatát – "Kommunikáció egy jobb világért" – alapul véve a pavilon építészeti koncepciója is a kommunikáció témakörét állította a középpontba. Török Ferenc és Balázs Mihály tervezők értelmezése alapján az egyház egész törénete Isten és ember közötti kommunikációra épül. Ennek a többezer éves párbeszédnek lenyomatai, máig élő kövei az egyházi épületek. A templom-pavilon ennek a gazdag épített örökségnek a megjelenítését tűzke ki célul, "a centrális elrendezés, az ókeresztény példák hasonlóságára utaló szentély, a karzat vonalával erősített tengelyes irányultság, a katakombák világát idéző urnatemető egyként hitünk történelmi mélységeire próbálnak rávilágítani"[1].

A fenti rövid idézetből is kiolvasható, hogy a templom tervezőitől – az eredeti kiállítási funkció örökségeként – nem idegenek bizonyos narratív szándékok. A kortárs építészeti áramlatokba illeszkedve a történeti előképek fontossága lépten nyomon tetten érhető a templom szemlélése közben, jóllehet sohasem direkt formai átvételről, direkt idézésről van szó, sokkal inkább a történeti korok tapasztalataira épülő építészeti megoldások alkalmazásáról. Elég csak a centrális tér kupolaszerű lefedésére gondolni, ahol a Pantheonból ismert térlefedéshez hasonlóan a kupolaszerkezet alsó lépcsőzése kedvezően csökkenti a fesztávolságot. Ez a tartószerkezetileg kedvező megoldás az üveg bevilágító "szemeknek" köszönhetően egészen új értelmet nyert. A kortárs elemzések az épületrészek sajátos karaktereinek ismertetése mellett egybehangzóan az együttes egyik legnagyobb értékének tekintik a több elemből álló építészeti kompozíció szerkesztettségét. Kubinszky Mihály nem csak a különböző karakterű épületrészek egyedi hangulatát írja le érzékletesen, hanem kiemeli az egyes elemeket összetartó szerkesztettség fontosságát: "... a külső kissé a középkori Buda romantikáját idézi. A belső udvar viszont, a Tabánból, elveszett szűk utcák hangulatából hoz vissza valamit. (...) már a tervezés idején impozánsnak mutatkozott az alaprajz finom geometriája (...) Lényege a kompozíció tömegeinek áthatása, egymásba metszése, szintkülönbségek kreálása és feloldása rézsűkkel, lépcsőkkel, az ívek, a vízszintes, függőleges, valamint a ferde élek egyensúlyban tartása."[2]

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat
2/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – korábbi tervváltozat

Ezeket az építészeti szándékokat erősíti az együttes anyaghasználata is. A földhöz tartozó, ókeresztény rétegek rusztikus kőburkolata fölfelé haladva egyre finomabbá válik. A tervezők leírása szerint: "Az épület nemes és gazdag anyagválasztása e koncepcióból ered [a történeti korok megidézése, konkrét formai átvételek nélkül - szerk.TD]: a tardosi vörös és süttői kövek különböző megjelenési formái, a tégla és fa felületek, az előpatinázott vörösrézlemez kupolafedés az épület egyes "rétegeit" szimbolizálják, azok felismerését segítik." [3]

Biztosan nem könnyű, de igazán izgalmas feladatot jelentett a tervezők számára egy kiállítási pavilon erősen reprezentatív jellegének és egy közösség saját, csendre, meghittségre épülő templomának összehangolása. Mind az anyaghasználat sokszínűsége, mind a különböző kompozíciós elemek beszédes karaktere korra, történelmi pillanatra jellemző, emblematikus épületet eredményeztek. A templom felszentelése óta eltelt helyszíni változások sajnos helyenként gyengítik az eredeti elképzeléseket. Az egységes EXPO terület külső peremét ma telkek szabdalják, melynek következtében a templomtér főbejárata zárt kerítésfallal szemben találta magát. Míg az Irinyi József út felől az eredeti tervek szerint egy parkon át juthattunk a főbejáratig, ma a Science park épületei gátolják az átjutást, nehezen értelmezhetővé téve ezzel a templom főbejáratának elhelyezését. Szerencsére az együttes legjellemzőbb nézete, az Expo terület centrális úthálózata és telekosztása következményeként a centrum felé néző keleti homlokzat megjelenése változatlan. A Magyar Tudósok körútja felől érkezve eredeti egységében tárul föl a templom és parókia kettősére épülő kompozíció. Az új közösségi ház tervezése során azzal az alapvető problémával kellett lépten-nyomon szembesülni, hogy az építésre alkalmas egyetlen szabad terület épp ezen a keleti telekrészen található.

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – makettfotó
5/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – makettfotó

A Magyar Szentek Plébánia jelenleg két funkciót tölt be az egyházmegye életében: a lágymányosi területek plébániatemploma, valamint a budapesti felsőoktatási intézmények egyetemi lelkészsége. Ez a funkcionális kettősség eredményezte, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye az egyetemi fiatalok számára új gyülekezeti tér létrehozása mellett döntött. Az új funkció egy kisebb multifunkcionális tér, mely a plébánia közösségi rendezvényei mellett, elsősorban az egyetemi fiatalok rendszeres találkozóhelyeként szolgál. A közösségi termet a helyi szabályozási előírások miatt a templom bővítményeként kellett megépíteni. Azonban új épületrész telepítése kapcsán nem csupán a területi szabályozás sajátosságaival ("a telken kizárólag egyetlen épület elhelyezése lehetséges"), hanem a templomegyüttes tudatosan szerkesztett, emblematikus kompozíciójának megőrzésével is számolni kellett. A megbízói bizonytalanságok miatt hosszan elhúzódó tervezési folyamat során több engedélyezett tervváltozat is született. A megvalósult, utolsó koncepció egyértelmű erénye, hogy úgy kapcsolódik a meglévő épülethez, hogy közben a megérkezés irányából a templom nézete szinte teljes egészében változatlan maradt. A templom földbe, "katakombákba" gyökerező alapgondolatának következménye, hogy a keleti oldalról egy földrézsű kapcsolódik a szentély és az oldalsó kápolnasor külső falához. Ez a rézsű lehetőséget biztosított arra, hogy keleti irányba, a szabad telekrész felé megszélesítve, magába fogadja az új közösségi termet. A felszín felett így csak a terem feltárását biztosító közlekedő tér felépítménye jelenik meg, melynek támfalszerű megfogalmazása a füvesített lejtőnek határozott lezárást biztosít.

Az elhúzódó tervezési folyamat következményeként az anyagi lehetőségek folyamatosan csökkentek (a tervezés három éve alatt az építőipari árak korábban nem tapasztalt áremelkedése zajlott), ami a tervezési program többszöri újragondolását eredményezte. Az eredeti vágyak szemináriumi termeket, nagyobb irodablokkot irányoztak elő, azonban a megvalósítás érdekében a végső tervváltozatban csak egyetlen közösségi terem és annak minimális kiszolgálását biztosító helyiségek maradtak. A tervezési program redukálása egyre inkább összhangba került a koncepció alakulásával: a félig földbe vájt telepítés gondolatát kedvezően erősítette az egyetlen egybefüggő üres tér elhelyezésének igénye. A program redukálása kapcsán hiányérzetünk egyedül a lift elhagyása kapcsán lehet, mivel az kompromisszummentes megérkezést biztosított volna nemcsak az új épületrésznek, hanem az altemplomban található urnatemető számára is.  

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – földszinti alaprajz
7/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – földszinti alaprajz

A felszín alatti telepítés adottságai és az egyszerűsített program együttesen földbe vájt teret eredményezett. A belső tér karaktere szempontjából fontos a közösségi tér feltárását biztosító oldalsó közlekedő építészeti megfogalmazása. A keskeny tér dupla belmagassága lehetővé teszi a felső szint teljes megnyitását, természetes megvilágítást biztosítva ezzel keleti irányból. A közlekedő és a közösségi tér összekapcsolását teljes felületen üvegfal biztosítja. Az üvegfalon át elegendő fény érkezik a belső térbe ahhoz, hogy bentről szemlélve a közösségi tér felszín alatti helyzete nem is érzékelhető. Az építmény anyaghasználata szempontjából annál fontosabb a közösségi tér pinceszinti elhelyezkedése. A nyers beton mennyezet, csiszolt beton padló és vakolatlan beton pillérek, a fűtetlen közlekedő tér polikarbonát bevilágító fala puritán alaphelyzetet teremtenek, míg a gépészeti rendszerek takarását biztosító nyers, flóderes, látszó tartószerkezettel plasztikusan tagolt faburkolat a térnek fiatalos hangulatot kölcsönöz.

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – bejárat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
15/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – bejárat nézete, fotó: Bánhegyesy Antal

Elgondolkodtató a földbe vájt tér belső hangulatát erősen meghatározó oldalfalak reprezentatív jellege és a meglévő templomegyüttes narratív anyaghasználatának rokonsága. Mind a fa előtétfal látszó vázszerkezete, mind a táblás burkolat erős rajzolata elsősorban esztétikai, mondhatni dekorációs célt szolgál. A megjelenés hangsúlyozása elsőre ellentmondásba kerül az ezredforduló utáni építészet minimalista törekvéseivel, melyek látszólag tagadják a reprezentáció létjogosultáságát, és elsősorban a posztmodern kor sajátosságaként tekintenek rá. A Magyar Szentek templom új közösségi terme esetében a pinceszinti tér falburkolata, hasonlatosan a templom súlyos kő és tégla falainak hangulatképző feladatához, az építészeti vízió megteremtésének legfontosabb eszköze.  A "fal" térelhatároló szerepének fontosságát – a puszta tartószerkezeti értelmezéssel szemben – igen sok építész felfogásában megtaláljuk. Heidegger nyomán számos térfelfogás nem a latin Spatium, hanem a német Raum szóból indul ki, mely az elhatárolás fontosságára utal. A teret értelmezhetjük úgy, mint ami a határok között helyezkedik el, amit kiragadtunk egy helyből.[4] Elég csak Hans van Der Laan szerzetes építész munkásságára gondolni, akinek egész építészeti felfogása a téri határok megragadására épült. Egyik írásában maga van der Laan az építészet feladataival kapcsolatban így fogalmaz: "A gondoskodás az élhető terek létrehozásáról, a környezeti komfort alapigénye mögött van. Viszont éppoly fontos a határok kijelölése a természet határtalan terében, mint a természeti elemektől való védelem: míg az első az intellektus igénye, a második a testé."[5]

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal
21/24
Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme – Balázs Mihály építész műterem és a dmb műterem kft. – falburkolat részlete, fotó: Bánhegyesy Antal

A fenti gondolatokból kiolvasható, hogy a fal, mint a tér határoló szerkezete intellektuális, szellemi értelmeben válik elsődlegesen fontos koncepcióalkotó elemmé. Az új közösségi teremmel kapcsolatban érdekes ellentmondás feszül a földbe süllyesztés adta végtelenül súlyos határfelületek, és a gépészeti berendezések takarását szolgáló faburkolat lényegesen könnyedebb megjelenése között. Míg a földpartok súlyos lehatárolást biztosítanak a térnek, addig a falak megjelenése, a flóderezett faburkolatú előtétfalnak köszönhetően, otthonos belső teret eredményez. Vagyis a téri elhatárolás fontossága mellett a megjelenés is fontos tényezőként jelentkezik. Ebben az összevetésben fontos felidézni a XIX. századi építészetelmélet egyik alapkövét[6], Gottfried Semper Bekleidungstheorie-ját (öltöztetés-teóriáját), melynek értelmében "a fal felületére úgy kell tekintsünk, hogy az inkább ruhaszerűen dekorált, felületszerű, mintsem szerkezetet kifejező."[7] Az épületek funkcionalista felfogása után bátorító Semper gondolata, aki a fal hangulatkeltő, reprezentatív sajátosságára hívja fel a figyelmet. Az új tendenciák ma újra a "hangoltság", ha tetszik díszítettség irányába mutatnak. Sergison Bates megfogalmazásában: "úgy tűnik, hogy ma nagyobb szükség van arra, hogy olyan épületeket tervezzünk, melyek túlélik az eredeti funkcionális szükségleteket, de legalább a felhasználókat, mint korábban bármikor. Az én érdeklődésem azonban túllép a használaton vagy a terek funkcionális ígéretén, mivel az atmoszféra megtalálása, ami inspirál."[8]

Török Dávid

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Török Ferenc: A templom építése, Távlatok 1996/6, 800-803.o. került

[2] Kubinszky Mihály: A Magyar Szentek temploma a Felső-Lágymányoson, Magyar Szemle 1997/6-8, 173-176.o.

[3] Balázs Mihály: Magyar Szentek Temploma, Építés, felújítás 1997/2, 24-25.o.

[4] vö: Space and existence in the architecture of Uwe Schröder, Massimo Fagioli, Quart Verlag, Luzern 2016. 7.o.

[5] Jonathan Middleton: Space, time and van der Laan

[6] A modern építészet keleti vallási gyökerei, Klein Rudolf, Régi-új magyar építőművészet, Postscripum, 2013/8

[7] Wickerworks, weaving and the wall effect, Sergison Bates, in: Falvai Balázs: Újpesti Sportcsarnok, avagy a milliméter vastag ruha esete

[8] An open plan of rooms, Sergison Bates Architect, in: Papers 3, Quart Publishers, 2016

Vélemények (1)
Pákozdi
2022.02.03.
09:49

Ez egy nagyon szép, jól sikerült templom.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk