Nézőpontok/Kritika

Élet a KÖH után

1/3

A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér

?>
A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér
?>
Fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér

Élet a KÖH után
Nézőpontok/Kritika

Élet a KÖH után

2012.09.10. 08:20

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Vélemények:
1

Dosszié:

Bár halottról vagy jót, vagy semmit, tanulságos visszaidézni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal életének és haldoklásának főbb mozzanatait. S elgondolkodni, mi lesz utána – írja Kovács Olivér.

A szakmában senkit nem lepett meg igazán a döntés, hogy megszüntetik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Többen már a tavasz során is annak a félelmüknek adtak hangot, hogy az egyre sorvadó KÖH végül egy minisztériumi főosztályi pozícióba kerül. Legfeljebb a megszüntetés hirtelensége okozott megdöbbenést, hiszen alig több mint két hónapja nevezték ki a hivatal új elnökét, akinek az elődje is éppen a sorvadó jogkörökre hivatkozva mondott le pozíciójáról.

 

A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér
1/3
A budai vár látképe - fotó: Kovács Olivér

 

 

Miközben általában mindenki szereti a műemlékeket – elvégre aligha találhatnánk politikust, közéleti szereplőt, országos, vagy helyi döntéshozót, aki verbálisan nem állna ki az épített örökség mellett – a KÖH mint hivatal (nem tanácsos a műemlékvédelem, örökségvédelem szinonimájának tekinteni, hiszen annak csak az egyik, ugyan a legnagyobb intézményesült formája volt) vergődése már évekkel ezelőtt megkezdődött. Szinte magában hordozta a végzetét: már a megalakulásakor, miután magába olvasztotta a műemlékvédelmet, a régészetet és a műtárgyvédelmet, annak tudományos és hatósági jogköreivel együtt, többek számára egy túlhatalmú szervnek tűnt, amely szükségszerűen konfliktusokat vállal fel – miután sok volt a jogkör –, talán a kelleténél többet.

A KÖH valójában talán ezekben a konfliktusokban őrlődött fel. Ezek általában nem látványos csaták voltak, bár a pletykák szerint a konkrét beruházásokkal kapcsolatosan kialakult lobbik már az évtized második felében is voltak annyira erősek, hogy elérjék egy elnök elmozdítását.

Ám a „csatákra", vagyis az egyes, többnyire védett épületekhez kapcsolódó beruházások során felmerülő konfliktusokra visszatérve: ezek során a KÖH képviselői (akiket – hogy bonyolultabb legyen a helyzet –, nem mindig lehetett a hivatallal, illetve annak hivatalos álláspontjával azonosítani) azt tették, amire alkalmazták őket, vagyis védték az épített/tárgyi örökséget. Csakhogy miután szakmai szinten sincs egységes álláspont a műemlékvédelem határairól, pontos feladatáról (lásd rekonstrukciók, visszaépítések kérdése), a terepen, a konkrét beruházásoknál sem volt (nem is igen lehet) szakmai protokoll, „szamárvezető", ezért a szakmai álláspont gyakran a legóvatosabb, vagy leginkább konzervatív irányt jelentette.

 

Fotó: Kovács Olivér
2/3
Fotó: Kovács Olivér

 

 

Ez így meglehetősen rébusznak tűnik, következzék hát egy képzelt beszélgetés egy képzelt várrom felújításáról, turisztikai hasznosításáról. Ez a párbeszéd így nyilván sosem hangzott el, de egyes elemei, ha nem is szó szerint, külön-külön objektumoknál igen:

- Szeretnénk visszaépíteni a várunkat, mert pályázaton nyerni tudnánk rá egy csomó pénzt és jönnének a turisták végre.

- Nagyszerű.

- Akkor visszafalaznánk a várfalakat...

- Persze, de csak félig.

- Félig?

- Igen. Meg kell őrizni a rom jelleget, hiszen a vár 18. századi széthordása is hozzátartozik a műemlék történetéhez. Ebben nem lehet vita.

- Ha nem, hát nem. A régész szerencsére feltárt a várudvaron egy épületet, azt visszaépítenénk, hogy legyen benne kiállítás.

- Csak nyugodtan. Jó modern épület legyen.

- Jaj ne, az ronda. A kutatók lerajzolták, hogy milyen volt a középkori épület.

- Annak a felépítése történelemhamisítás volna. A látogatók nem tudnák, mi a régi és mi az új. Maradunk a modernnél.

- Hogy fog az kinézni... Na de legalább a torony az szép lesz, oda kilátót tervezünk.

- Helyes, támogatom.

- És ráteszünk egy tetőt.

- Aligha.

- De a toronynak eredetileg volt teteje!

- Volt hát, csak nem tudjuk, pontosan milyen. Ne álmodozzanak!

- Lehet, hogy pontosan nem tudjuk, de tetőtlen sohasem volt. Ez nem hamisítás? Ráadásul ha nincs tető, néhány év alatt szétrohad az új falépcső és -terasz, kárba vész a mostani munka.

- A tudománnyal nem vitatkozunk.

A képzelt beszélgetés abszurdnak tűnhet, különösképpen azért, mert az érvek mindkét oldalról tökéletesen érthetők és elfogadhatók. S ugyan a konkrét példa egy várról szólt, nyilván felnagyítva, kiélezve az érdek- és véleménykülönbségeket, több beruházásnál is hasonlóan mást gondolhatott a beruházó és a „műemlék". A hosszas döntési és engedélyezési eljárások pedig csak fokozták az ellenérzéseket.

A cikk folytatása a műemlékem.hu magazinban.

 

 

Vélemények (1)
epiteszikon
2012.09.10.
09:19

Hallottam ilyent is: KÖH: " Legyen a teteje fazsindely !!!!!" Építtető: "ööö a KÖH ad rája pénzet, mert nekem nincsen és azzal időnként foglalkozni kell?" KÖH: "Nem" Alapvetően szakmailag jók voltak, de valahol -bárt ez inkább a magyar bürokráciára igaz - sokszor kerékkötői voltak sok sok dolognak.De a kérdés most az hogy olcsóbb lesz / kevesebb lesz az államilag fizetett közszolga ? Vagy az változatlanul megmarad?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk