A Körszálló a műemlékvédő nézőpontjából

Rácz Miklós írásában a Körszálló bontása és újjáépítése kapcsán arra világít rá, hogy a műemékek fenntartásával összefüggő állami támogatások azért járnak a tulajdonosoknak, mert a műemléki épületek működtetése jellemzően költségesebb és felhasználásuk kompromisszumokat követel. Az újáépítés esetében ezeket a kompromisszumokat a tulajdonosok nem vállalják, így kérdésessé válik, hogy érdemes-e az épületet a későbbiekben is helyi védettséggel támogatni. 

A Szrogh György által tervezett Körszálló apropóján a késő modern építészet védelméről, megőrzésének lehetőségeiről március elején rendeztek szakmai találkozót. Az eseményről az Építészfórumon Zöldi Anna számolt be, és az előadások és az épület kapcsán főleg a korszak és az épület értékelésére, értékére, a hozzá való viszonyulásra vonatkozó fontos kérdéseket mutatta be.[i]

A beszámoló alapján az esemény során kiderült, hogy a szálló toronyépületét és lepényépületét is teljes egészében elbontják, és eltérő módon, a torony esetén kevesebb szintszámmal és nagyobb szintmagasságokkal építik újjá. Az is kiderült, hogy a tervek elkészültek, és az engedélyeztetés megkezdődött.

Ismeretes volt a korábbi híradásokból, hogy az épület néhány éve kerületi helyi védettséget kapott. A védettség helyzete a szakmai rendezvény kapcsán nem kapott nyilvánosságot, ez azonban egy olyan szempontot nyit meg, ami tágabban is segíthet keretezni a modern épületek megőrzését.

Védettség bontás után?

A kétségeim miatt kérdéssel fordultam a II. kerület főépítészéhez arra vonatkozóan, fennáll-e a Körszálló védettsége, vagy törölték azt. A következő választ kaptam: „Nem törölte az Önkormányzat a helyi védettséget, az épület részbontásai csak örökségvédelmi szakvélemény alapján, indokolt esetben történhetnek, teljes bontás védett épületnél nem lehet a településkép védelméről szóló rendelet alapján."

Ez vezet el ahhoz a körülményhez, hogy a kutatás és értékelés nem mellőzhető és nem kikerülhető feladatain túl a modern és késő modern épületek védelme is visszavezethető egy eldöntendő kérdésre. Igennel vagy nemmel kell dönteni az eredeti – fennmaradt – alkotás megépült anyagi valóságának megőrzése, mint stratégia mellett, vagy az ellen, és kizárólag az előbbi esetén beszélhetünk műemlékről, védettségről, műemlékvédelemről.

A bontás és új építés nem jár ilyen típusú kompromisszumokkal, korlátokkal.

Egyenlő feltételek?

Ma Magyarországon a műemlékek és védett épületek tulajdonosai kevés előnyt élveznek annak ellenére, hogy a megőrzés nagyobb feladatkört jelent számukra, pedig ezek a kedvezmények elvileg éppen a többletnehézségek és ráfordítások kompenzálására szolgálnának. Budapesten azonban a kerületeknél és a fővárosnál is elérhetők értékvédelmi támogatások.

Emellett vállalkozások tulajdonában álló védett épületekre társaságiadó-kedvezmények vehetők igénybe. Különösen jó lehetőség ez jelentős nyereséggel rendelkező, tőkeerős vállalatoknak, amelyek nagy kiadásokra is nagy arányban érvényesíthetik az adójóváírást, de akár egy-egy nagyberuházássá alakult nyereséges projekt esetén is.[ii] E kedvezmények rendeltetése azonban az, hogy műemlék megőrzéséért tett kiadásokat kompenzálják, nem pedig az, hogy adóelkerülést tegyenek lehetővé.

A Körszálló védettségének fenntartása esetén a kedvezmények értelemszerűen többek között a meglévő épület jelentette használati kompromisszumok – például az, hogy az adottságok miatt összességében alacsonyabb forgalmi értékű lakások lennének kialakíthatók – ellentételezését jelentenék. A bontás és újjáépítés nem jár semmilyen megőrzési, használati kompromisszummal.

// Rácz Miklós //

[i] Zöldi Anna: Mindenen is túl? Építészfórum, 2025. március 13.

[ii] Rácz Miklós: Nyereséges budapesti cégek gazdagodnak a műemléki célú társaságiadó-kedvezményekből. Átlátszó, 2024. december 18.