Közélet, hírek

Elhunyt Szerdahelyi László

1/3

Szerdahelyi László

?>
Szerdahelyi László
?>
Ericsson Ház. Építész: Szerdahelyi László, Pesti József. Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Ericsson Ház. Építész: Szerdahelyi László, Pesti József. Fotó: Bujnovszky Tamás
1/3

Szerdahelyi László

Elhunyt Szerdahelyi László
Közélet, hírek

Elhunyt Szerdahelyi László

2020.07.13. 13:02

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Szerdahelyi László

Címkék:
gyász

58 éves korában elhunyt Szerdahelyi László építész, az Aspectus Architect ügyvezetője, a MÉSZ tagja, az Ericsson Ház tervezője.

Szerdahelyi László az Aspectus Architect építész iroda ügyvezetője és vezető tervezője volt. Nevéhez fűződik többek között az Ericsson Ház és az ibis Styles Budapest Airport Hotel épületének koncepciója is.

A 2018-ban átadott Ericsson Magyarország székháza és kutatási-fejlesztési központja, melyet Pesti Józseffel közösen tervezett "anyaghasználatával, színvilágával és a homlokzati tagoltságának a vízszintesből a függőleges felé fordulásával szakított a lágymányosi Duna-part építészeti hagyományaival. Az megrendelő és a tervezők számára egyaránt fontos szempont volt a nyitottság, ami jól illeszkedik a szomszédos kampuszon már meghonosodott szellemiséghez is. Ezt a nyitottságot pedig az Ericsson Ház is szem előtt tartotta és ez határozottan megjelenik az épület építészeti alapkoncepciójában és napi működésében is. A homlokzati megfogalmazás látványosan szakít a kampuszon megszokott korábbi, főleg a kistégla és üveg kombinációjára épülő kialakításokkal, s ugyanez a váltás érvényes a színvilágra is. A külső összhatást emellett komolyan befolyásolta a terület nem túl szerencsés szabályozási rendelkezése, amely 21 méterben maximalizálja a párkánymagasságot, s ez lényegesen alacsonyabb, mint a korábban megépült szomszédos, domináns építményé, az ELTE déli tömbjének 30 méteres párkánymagassága. A tervezők pedig épp a Rákóczi híd közelsége miatt szerettek volna egy magasabb térfalat emelni, ezt azonban a Duna-part összképének megóvására hivatott szabályozás nem tette lehetővé, így az épületmagasságok elütnek egymástól. A területen uralkodó tégla- és üveghatást a Magyar tudósok körútján már egyre több helyen egészítette ki a fém megjelenése is, de az Ericsson Házon már inkább egy természetes, az üveg mellett a kő érzetét keltő, nagytáblás burkolási megoldást választottak, amely egyben jól reflektál a Duna színvilágára, hangulatára is. A homlokzati terveket készítő Stocker György szintén szakítani kívánt a szalagablakos kialakítással, egyúttal fordítottak egyet a vizuális tengelyen. Az épület a társainál megszokott vízszintes helyett függőlegesen tagolja a felületet." - írta az Építészfórumon megjelent cikkében Bán Dávid.

Szerdahelyi László nemcsak építész, hanem zenész is volt, az Azok a fiúk egykori alapítója, dalszerzője és forntembere. A MÉSZ a zenekar egyik dalával búcsúzik tőle: 

"Majd lesz, aki elhagy, ki nem hiszi el,
hogy juthatnál égbe fel.
Képzelj egy csillagot,
képzeld, hogy ott ragyog.
Képzelj egy csillagot,
s hidd, el neked ragyog.
Te vagy ott!
S majd visszaránt, sok furcsa hang,
és úgy óv majd, hogy visszatart.
A semmiből indulsz, a semmibe érsz.
S a kettő közt oly mindegy hogy élsz."

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk