Stílusváltás a lágymányosi Duna-parton - Ericsson Ház
Anyaghasználatával, színvilágával és a homlokzati tagoltságának a vízszintesből a függőleges felé fordulásával szakított a lágymányosi Duna-part építészeti hagyományaival a Szerdahelyi László és Pesti József tervezte irodaház, az Ericsson Magyarország új székháza és kutatási-fejlesztési központja. Bán Dávid írása.
A budapesti belvárost akár az északi, akár a déli irányban elhagyva, a Duna mentén egyre újabb, tematikusan koncentrált városrészek jelennek meg. A Petőfi híd és a korábbi Lágymányosi, ma Rákóczi híd közötti mindkét partszakasz képe erőteljesen megváltozott az elmúlt két évtizedben. Míg a pesti oldalon egy vegyesebb kínálat jött létre lakóházakkal, irodákkal, illetve a kiemelkedő kulturális intézményekkel, a budai oldalon az oktatásé és a kutatásé lett a főszerep. A rendszerváltás nagy eufóriájában a főváros Béccsel közösen tervezett világkiállítást 1996-ban, amiből először az osztrák partner hátrált ki, majd idehaza is belátták, hogy egy ekkora volumenű rendezvény valószínűleg komoly ráfizetés lenne a gazdaságilag még csak éppen talpra álló ország számára.
A világkiállítás elmaradt, a fejlesztések azonban elindultak, így az expo helyett lett egy magas színvonalú, technológiai innovációs parkunk, az Infopark, amely a közép-kelet-európai térségben a maga kategóriájában úttörő. Az állami és a magánberuházások kombinációjában fejlődő városrész egyik oldala az ELTE kampuszával az oktatást, a másik pedig a kutatás-fejlesztés szolgálja a Magyar Tudományos Akadémiával és az idővel idetelepült jelentős informatikai cégekkel. A terület tovább bővült, a Rákóczi híd és a Duna part találkozásánál kezd kibontakozni a Magyar Nobel-díjasok K+F Park, amelynek első fecskéje a nemrég megépült Ericsson Ház, a svéd távközlési cég kutatási-fejlesztési központja.
A WING Zrt. a környezetével együttműködő kutatási-fejlesztési park létrehozása céljából vásárolta meg a Duna-parton a még beépítetlenül álló területet. A Magyar Nobel-díjasok K+F Park I. ütemeként több mint két éve kezdték el a fejlesztés előkészítését. A beruházó és a parkba beköltözni szándékozó Ericsson szerencsés találkozásával a projekt körvonalazódott, csiszolódott és végül 2017 végén sikeresen megvalósult.
A tervezéssel megbízott Szerdahelyi László és Pesti József (Aspectus Architect Zrt.) már a pontosabban kirajzolódott elvárás rendszerből indulhattak ki: az távközlési cég egy minden szempontból modern kutató-fejlesztő központot szeretett volna létrehozni, ugyanakkor szükség volt kellő mennyiségű irodaterületre, valamint a földszinten közösségi terekre, étteremre, kávézóra, konferencia teremre. Az Ericsson korábbi két, egymástól távolabb eső telephelyét szerette volna összevonni és egy új, regionális kutatási központot létrehozni. Erre itt egy alkalmas méretű és pozíciójú épületet kínált számukra a WING. Az megrendelő és a tervezők számára egyaránt fontos szempont volt a nyitottság, ami jól illeszkedik a szomszédos kampuszon már meghonosodott szellemiséghez is. Hiszen az itt tanuló, kutató, valamint a szintén közeli Műegyetem diákjai számára az Infopark épületei jó találkozási lehetőséget kínálnak a szakmabeliekkel, így a gyakorlatban is láthatják, hogy milyen irányban és miként hasznosíthatják majd az egyetemen szerzett tudásukat. Ezt a nyitottságot pedig az Ericsson Ház is szem előtt tartotta és ez határozottan megjelenik az épület építészeti alapkoncepciójában és napi működésében is.
A hatszintes épület elliptikus főtömege köré mind a négy sarokban egyfajta bástyaszerű, a középső tömbnél két szinttel alacsonyabb lezárás került. A hatékony alaprajzi elrendezést biztosító szimmetrikus tömeget mind a két irányban egy középső tengely metszi keresztül. A Dunával párhuzamos, rövidebbik adja az épület fő közlekedési útvonalát: mind az északi, mind a déli irányba nyitott, s vezet keresztül az épületen, így két főbejáratot is kialakítottak. Erre a tengelyre fűzték fel a két, egyenként négy liftet magába foglaló, színezett üvegfallal körbekerített felvonó blokkot, illetve ide helyezték el az automata recepciót is. Az elképzelés szerint ugyanis az ideérkező vendégek önmaguk végezhetik el a beléptetésüket és kapnak a céljuknak megfelelő emeletekre érvényes mágneskártyát. Az épület középpontjában a két tengely egy szellős, világos térben metszi egymást, felette üvegtető húzódik, amely az egész épületre és azon túl az ég felé enged szabad kilátást. Mindez az északi irányban még egy zárt, üvegezett földszinti belső udvarral is kiegészül, amelybe fát és egyéb növényzetet ültettek. A kelet-nyugati, hosszabb tengelynek nincs kijárata az épületből, körülötte viszont két jól elkülöníthető blokkot alakítottak ki: a Duna felé az igencsak méretes éttermet - mely nemcsak az 1400 dolgozó számára, de a nyilvánosság előtt is nyitottan áll - előterében kávézóval, ezzel átellenben pedig egy kettéosztható konferenciatermet. A konferencia terület több kisebb tárgyalóból és egy nagyobb osztható konferencia teremből áll több kávézó ponttal. Mellette rekreációs terület kapott helyet, de a start-up cégek fogadására alkalmas open space irodát is itt hoztak létre, valamint elhelyeztek egy kisebb orvosi rendelőt is előtérrel, de gondoltak egy zárt kerékpártároló elhelyezésére is.
Ahogy a földszint középső traktusa felett húzódó üvegtetőn felnézve már észrevehető, a felsőbb szinteken is az átláthatóság, a szellősség uralkodik, az átriumos belső részt pedig különböző kisebb-nagyobb, zöldtetővel is ellátott teraszok tagolják. Az első és második emeleten az átrium felé találunk különböző teraszkapcsolatokat, ezzel az egész belső világ függőleges irányban felfelé nyitott. Az ötödik emeleten viszont a külső oldalon, a bástyák tetején képezték ki a szinte egybefüggő teraszgyűrűt az épület elliptikus magja köré. A különböző tetősíkokra zöldtető rendszereket telepítettek. Az emeletek belső terének kialakításakor két fő szempontot kellett figyelembe venni. Az első emeleten egy hatalmas szerverhelyiséggel ellátott speciális kutatási fejlesztési labor elhelyezésére volt szükség, ahol a jövő GSM fejlesztésein dolgoznak a cég mérnökei. A többi szinten hagyományos, egyteres irodák kialakítását, a felső szinten pedig szeparált munkaterületek létrehozását igényelte az Ericsson. A belsőépítészeti munkákat a vállalat belső arculati kézikönyvének útmutatásai alapján a párizsi Studios Architecture tervezte meg, majd Demeter Nóra és munkatársai adaptálták a helyi viszonyokhoz.
A homlokzati megfogalmazás látványosan szakít a kampuszon megszokott korábbi, főleg a kistégla és üveg kombinációjára épülő kialakításokkal, s ugyanez a váltás érvényes a színvilágra is. A külső összhatást emellett komolyan befolyásolta a terület nem túl szerencsés szabályozási rendelkezése, amely 21 méterben maximalizálja a párkánymagasságot, s ez lényegesen alacsonyabb, mint a korábban megépült szomszédos, domináns építményé, az ELTE déli tömbjének 30 méteres párkánymagassága. A tervezők pedig épp a Rákóczi híd közelsége miatt szerettek volna egy magasabb térfalat emelni, ezt azonban a Duna-part összképének megóvására hivatott szabályozás nem tette lehetővé, így az épületmagasságok elütnek egymástól. A területen uralkodó tégla- és üveghatást a Magyar tudósok körútján már egyre több helyen egészítette ki a fém megjelenése is, de az Ericsson Házon már inkább egy természetes, az üveg mellett a kő érzetét keltő, nagytáblás burkolási megoldást választottak, amely egyben jól reflektál a Duna színvilágára, hangulatára is. A homlokzati terveket készítő Stocker György szintén szakítani kívánt a szalagablakos kialakítással, egyúttal fordítottak egyet a vizuális tengelyen. Az épület a társainál megszokott vízszintes helyett függőlegesen tagolja a felületet. A homlokzat teljesen egy síkban, minden párkány és egyéb kiugró nélkül épült, így külső árnyékoló sem került rá. A nagy felületeket mögött dolgozókat részben a multifunkcionális üvegek, részben pedig két üvegtábla közé rejtett árnyékoló lamellák védik. Az Ericsson Ház nemrég elkészült, azonban máris tervezik a Magyar Nobel-díjasok K+F Park II. ütemében megvalósuló, hasonló tömegű és megjelenésű folytatást is.
Bán Dávid
Többek között az Ericsson Ház is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.