Elhunyt Szűcs Endre építész

Életének nyolcvanadik évében elhunyt Szűcs Endre, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, műemlékvédelmi szakmérnök és a népi építészeti emlékek kutatója.

Életének nyolcvanadik évében elhunyt Szűcs Endre Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, aki sajátjának érezte a bartóki alapelvet, mely szerint csakis tiszta forrásból szabad meríteni, ami az ő esetében a népművészet volt. Ehhez a Balaton-felvidéktől a Gyimesig gyűjtötte az emlékeket. Tisztában volt vele, hogy akkor lehet csak sikeresen átörökíteni a múlt emlékeit, ha a műemlék használatba kerül, ezért rekonstruálni mindig a modern kor igényeinek megfelelően kell. Ebből fakadt teremtő építészete – áll az MMA által közzétett nekrológban. Szűcs Endrét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Szűcs Endre 1944. február 29-én született. Mérnök édesapja hatására kezdte meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, ahol 1968-ban szerzett diplomát. Az akkor tudatosan háttérbe szorított népi építészet, a szecesszió és a historizmus iránti elköteleződésében az egyetemi korrektorként oktató Makovecz Imrétől kapott megerősítést, akivel később, a Kós Károly Egyesüléshez való csatlakozáskor szoros baráti és szakmai kapcsolatba került.

Kezdő építészként a "klasszikus" műemlékvédelem lett a szakterülete, majd 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. A FIMÜV Műemléki Osztályán kapott tervezési feladatok során találkozott a századforduló üvegablakaival. Évtizedeken keresztül kereste, dokumentálta és rendszerezte a nagy-magyarországi üvegművészet remekeit. Ebből írta doktori disszertációját 1985-ben. Az alkotótársakkal Dörgő Miklós, Obreczán György, Földényi György építészekkel, illetve Fűri Judit és Gonzáles Gábor üvegművészekkel folytatott kutatómunka eredményeit foglalta össze a 2005-ben megjelent Megfestett fény – díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig című könyvben.

Egyik legjelentősebb munkája az alsóbogáti Festetics-kastély felújítása volt Tóth Péterrel 2012-ben, amely Europa Nostra díjat nyert az Európai Unió legrangosabb, műemlék renoválásokra kiírt pályázatán, valamint a Pro Architectura, illetve az ICOMOS díjat is kiérdemelte.

Szűcs Endre vezetésével 1980-ban alakult a MÉRMŰ Stúdió műemlék-helyreállítási főprofillal. Az 1990-es évektől főként hagyományőrző családi házakat tervezett a Balaton-felvidéken, az Őrségben és az alföldi tanyavilágban. Az általa vezetett stúdió nevéhez kapcsolódik Sopron Fő terének és belvárosi utcáinak rekonstrukciója, valamint a Várfalsétány tervezése Vladár Ágnessel, Sallós Csabával, Dósa Papp Tamással, és Örsi Károly kerttervezővel. A szakrális építészeti alkotások közül kiemelendő a Kárpát-Haza Temploma Verőcén. A zarándoktemplom tervezéséhez kiváló tanítványát, Tóth Pétert fogadta alkotótársul.

Szűcs Endre a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként 1993 és 1996 között Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építésszel a gyimesi népi építészetet kutatta, melynek során mintegy száz épület felmérése és fotódokumentálása történt meg.

Szűcs Endre a Balaton-felvidék hagyományos építészetének megújítása, a műemlékvédelem területén elsősorban a népi építészeti értékek dokumentálása és megmentése, valamint a 19-20. századi magyar építészet világszínvonalú üveges munkáinak kutatása során végzett kiemelkedő tevékenységéért 2014-ben Ybl-díjat kapott, 1990-ben a Magyar Műemlékvédelemért emlékplakettje szakmai elismerésben, két ízben Építészeti Nívódíjban, 2006-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. Több mint egy tucat Év Háza díj nyertese, 2011-ben Pro Architectura díjat, 2013-ban Europa Nostra díjat kapott az alsóbogáti Festetics-kiskastély műemléki felújításáért. A magyar szerves építészetet képviselő Kós Károly Egyesülés tagjaként mesterként közreműködött a Vándoriskolában.

A hetvenötödik születésnapja alkalmából a Kecske utcában rendezett ünnepségen Dévényi Sándor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész méltatásában kifejtette: a szerénységéről elhíresült Szűcs Endre életével bizonyította, hogy lehet a mai értékvesztett világban teljes életet élni. Mint fogalmazott: "aki személyes ismeretségbe kerül vele, az óhatatlanul elvarázsolódik". Hozzátette: "hamar magáévá tette a bartóki alapelvet, mely szerint csakis tiszta forrásból szabad meríteni. Szűcs Endre esetében ez a népművészet, melynek a jelentőségét már nagyon korán felismerte. A Balaton-felvidéktől kezdve a Gyimesig gyűjtötte az emlékeket. A kihalóban lévő házakat, rönkházakat felvásárolta és olyan skanzent hozott létre, amit a szentendrei is megirigyelne. Tisztában van vele, hogy akkor lehet csak sikeresen átörökíteni a múlt emlékét, ha a műemlék használatba kerül. Rekonstruálni a modern kor igényeinek megfelelően kell. Ebből fakad a teremtő építészete" – olvasható az MMA nekrológjában.

Az MMA 2018-ban készíttette el portréfilmjét Szűcs Bandi öröksége címmel (rendező–operatőr: Sára Balázs), melyben Szűcs Endre műemlékek helyreállításáról, festett üvegablakok rekonstrukciója mellett a Balaton-felvidék szerelmeseként a környék falvainak romos lakóházairól, présházainak felújításáról, illetve a helyi hagyományokat őrző új épületek tervezéséről beszélt.

Szűcs Endre a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja (2013–2014), majd rendes tagja volt. 2015 és 2023 között az MMA Határon túli magyar és lengyel ügyek referenseként is tevékenykedett.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia - MMA