Épületek/Középület

Elkészült a Debreceni Egyetem Műszaki Kar bővítésének első üteme

1/25

Eredeti állapot

?>
Eredeti állapot
?>
Eredeti állapot
?>
Eredeti állapot
?>
Építés közben
?>
Építés közben
?>
Helyszínrajz
?>
Ilyen volt, ilyen lett
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Elkészült állapot
?>
Makett
1/25

Eredeti állapot

Elkészült a Debreceni Egyetem Műszaki Kar bővítésének első üteme
Épületek/Középület

Elkészült a Debreceni Egyetem Műszaki Kar bővítésének első üteme

2013.09.20. 10:15

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Puhl Antal, Dajka Péter

Debreceni Egyetem Műszaki Kar bővítése I. ütem

Tervezés éve:
2007

Építés éve:
2013

Stáblista

projektvezető építészek: Huszár Tamás, Füzesi Katalin
építész munkatárs: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Kassáné Kalcsó Kitti
statika: Hatolkay Márta, Kalmár Zsolt
gépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás
elektromosság: Ivanics Zoltán
kert- és tájtervezés: Andor Anikó, Torma Sarolta
úttervezés: Gulyás Imre
közművek: Orosz Tamás, Bartha Miklós
tűzvédelem: Herperger Sándor
akusztika: Borsiné Arató Éva
akadálymentesítés: Schenk Attila 

A Debreceni Egyetem 2007. szeptember 3-án országos, nyilvános előminősítéses tervpályázatot írt ki, felkért résztvevőkkel, a Műszaki Kar rekonstrukciójára és bővítésére. A tervpályázatot Puhl Antal építészirodája nyerte meg. Az Egyetem tervezési szerződést kötött az irodával az együttes engedélyezési tervének elkészítésére a pályázatban megadott program alapján. 

A tervezett épületegyüttes öt nagy egységből áll:
I. ütem

  • Könnyűlaborok
  • Előadótermek
  • Nehézlaborok

II. ütem

  • Meglévő oktatási épület rekonstrukciója

III. ütem

  • Regionális műszaki könyvtár

IV. ütem

  • Aula

Az épület együttes különböző építési szakaszokban éri el végső funkcionális formáját. Ezek a szakaszok nem határozhatók meg sorrendben, mert az a támogatási pályázatok kiírásától függ. Ezért olyan épületet terveztünk, ahol jól lehatárolhatók a különböző építési szakaszok, így azok sorrendje felcserélhető.
A Debreceni Egyetem az építési engedélyezési terveket az I. ütem (könnyűlaborok, nehézlaborok, előadótermek) megépítését támogató pályázatra 2010 évben benyújtotta és pályázatával nyert. A kivitelezői ajánlattéttel és a szerződéskötés után kiderült, hogy a tervezői árbecsléshez képest a nyertes kivitelező sokkal kedvezőbb árat ajánlott, így a támogatás átcsoportosításával lehetőség adódott a II. ütembe tervezett meglévő épület rekonstrukciónak az új épületekkel csatlakozó részét is felújítani. Így szerencsésen elkerülhetővé vált az az ellentmondásos állapot, hogy a közlekedők egyik oldalán teljesen új, másik oldalán pedig lelakott helyiségek legyenek.

Eredeti állapot
1/25
Eredeti állapot


Elkészült állapot
9/25
Elkészült állapot

További fejlesztések ütemezése

Tudomásul véve, hogy az Egyetemnek a teljes beruházásra csak ütemezve van pénzügyi kerete, olyan épületstruktúrát kívántunk létrehozni, mely minden ütemben a „befejezettség látszatát" kelti. Az első ütemben a lebontott laborépület könnyűlabor része a meglévő oktatási épület kiegészítéseként, az előadótermek és a nehézlaborok épültek meg egy széles közlekedőre fűzve.

Tervünkben a könyvtár mindenkor a Műszaki Kar jelenlegi telkén helyezkedne el, ugyanis így biztosítható legjobban mind a külső, mind a kari belső kapcsolat. A könyvtár építésével egy ütemben a kollégium és az étterem közötti gépészeti szárny bontásra kerülne. Így alakulna ki a végleges főbejárat az Ótemető utcai park felől. Az a telek, melyen jelenleg a volt orvosi rendelő van, megmarad ebben a pillanatban a Kar fejlesztési területének.

Elkészült állapot
12/25
Elkészült állapot

Természetesen a meglévő oktatási épületek és a kollégium felújítása sem odázható el, hiszen a campus végleges állapotát csak így érheti el. Mivel a felújítási munkák az építési ütemektől függetlenül, sőt szakaszosan is végezhetők, ezért annak kivitelezése a finanszírozás megoldhatóságának függvénye.

Az épület külső megjelenése

A kiindulópont természetesen az ütemezhetőségből származtatható additív térstruktúra volt. Ez azonban nem jelent egyszerű funkcionális sorolást. Tervünk bizonyos értelemben az építészeti strukturalizmushoz kapcsolódik, melynél az egyes funkcionális egységek külön is értelmezhetők (akár önálló életet is élhetnek), de részei is egyben az egésznek. Ugyanis „különállásuknál" erősebb a kapcsolódásuk. Az együttes csuklópontjává válik a térbe „állított" lépcsőház és aula, melyből az összes funkció megközelíthető.

Elkészült állapot
14/25
Elkészült állapot

A kis léptékű egységek sorolása távol tart a nagy léptéktől, a monumentalitástól, mely ebben a családi házas övezetben egyébként is kerülendő. Az átriumra, mint „főtérre" történő szervezés azt az érzetet erősíti, hogy az épület egy ház a városban, de egyben egy kis város is a házban.

Elkészült állapot
17/25
Elkészült állapot

Az épület fehér, mert az Alföld és a mezővárosok fehérek. „A fehér, ahol a négy szín összeér."

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk