Elkészült a független szakvélemény a CET acélszerkezetéről: semmilyen épületfizikai probléma nem áll fenn
Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) elkészítette vizsgálatait a Duna-parton épülő CET Budapest acélhéj szerkezetéről. A független vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy az épület acélhéj szerkezete mindenben megfelel a vonatkozó szabványoknak, és a szerkezetnek semmilyen épületfizikai problémája nincs.
Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) elkészítette vizsgálatait a Duna-parton épülő CET Budapest acélhéj szerkezetéről. A független vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy az épület acélhéj szerkezete mindenben megfelel a vonatkozó szabványoknak, és a szerkezetnek semmilyen épületfizikai problémája nincs. Nemrégiben a beruházóval pénzügyi és jogvitában álló tervező-iroda beadványa alapján a Budapesti Építészkamara Szakmafelügyeleti Bizottság fogalmazott meg ilyen aggályt. Az ÉMI-vizsgálat elkészülte pontot tesz a vitákra és egyértelművé teszi: a szerkezet légzárási, vízzárási, szélállósági és tűzbiztonsági szabványoknak mindenben megfelelve épül.
Mint ismeretes, az egykori Közraktárak területén épülő CET Budapest kulturális-szórakoztató központ koncepció terveit a Kasper Oosterhuis által fémjelzett ONL Hungary Kft. építésziroda készítette. Az építésziroda később generáltervezőként is bekapcsolódott a munkába, de ebben a minőségben már nem tudtak a megbirkózni a projekttel: nem tartották a határidőket, a tervezés minősége is sok esetben enyhén szólva megkérdőjelezhető volt, és elvétették tervezői költségbecsléseket is. Amikor egyértelművé vált, hogy az ONL Hungary Kft. / Kasper Oosterhuis nem képes ellátni a feladatát, a beruházó és generáltervező közös megegyezéssel felbontották szerződésüket. Ezt követően az időközben magyarországi tervezői jogosultságát is elvesztő Kasper Oosterhuis számos nyilvános fórumon támadta a projektet, többek között a Budapesti Építészkamara Szakmafelügyeleti Bizottságához fordult, azt állítva, hogy általa javasolttól eltérő technológia épületfizikai problémákat okoz. A bizottság állásfoglalásában megismételte ezt az állítást. A Porto Investment a jogvitát jogi eszközökkel kívánja lefolytatni a tervezővel szemben, de az épületre vonatkozó téves állítást független szakértői véleménnyel is cáfolja.
Az ÉMI vizsgálólaboratóriuma még 2009 novemberében, a kamarai állásfoglalás megjelenése előtt kezdte el a CET épület üvegezett külső határólószerkezetének vizsgálatát. Az egyedi szerkezeti elemek miatt közel fél évig tartott a vizsgálat, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület által NAT-1-1110/2006 számon akkreditált, az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérum által 138/2009 számon termékvizsgálatra kijelölt vizsgálólaboratórium munkatársai végeztek el. A munka során vizsgálták az épületszerkezet légzárási, vízzárási illetve szélállósági jellemzőit. Ezt követően készült el az a független Vizsgálati Jegyzőkönyv, amely egyértelműen megállapítja, hogy a szerkezet megfelel a vonatkozó magyar szabványoknak. Az ÉMI a CET Budapest épület héjszerkezetével kapcsolatosan kiadott egy másik Szakértői Szakvéleményt is, amely a héjszerkezet – tartó- és térelhatároló szerkezeteket is tartalmazó – modelljének tűzállósági határérték vizsgálatait tartalmazza.
A Vizsgálati Jegyzőkönyv illetve Szakértői Szakvélemény alapján egyértelműen megállapítható, hogy a CET Budapest acélhéj szerkezete a jogerős építési engedélyben előírt feltételeknek valamint a magyar szabványoknak megfelelően épül, és a szerkezetnek semmilyen épületfizikai problémája nincs. A független szakvélemény és vizsgálati jegyzőkönyv megerősíti a beruházó álláspontját és pontot tesz a vitákra. A Porto Investment továbbra is az építkezésre és a CET Budapest őszi megnyitására koncentrál.
Budapest, 2010. május 10.
forrás: Porto Investment sajtóközleménye
17:58
Tardos Tibor
Nem értem, hogy a beruházó fenti közleménye miként érinti a Szakmafelügyeleti Bizottság azon álláspontját, hogy a héj és a tartószerkezet közötti mintegy 20 cm távolság a terv lényeges (gondolati, esztétikai, szerkezeti és épületfizikai) jellemzője, ennélfogva el nem hagyható.
Szerintem még a közlemény megállapításainál is jóval kedvezőbb mérési értékekkel szolgálna egy megfelelően hő- és vízszigetelt vasbetonlemez magastető, amely egyrészt nem veszélyeztetné visszahajló élével a menekülők testi épségét, másrészt a megtérülési mutatói is jól festenének. Nem is értem, hogy Oosterhuis miért nem ilyent tervezett. Nyilván ilyesmik alapján vált "egyértelművé ..., hogy ... nem képes ellátni a feladatát".
Szerintem a dolog úgy állhat, hogy KO (elő- és eng.) terveiről a tető konkrét mikéntje eleinte nem volt eldönthető. A beruházó ebből arra következtet, hogy az ő joga eldönteni, mit épít (illetve terveztet). - Erre esetleg még toborozhatna is vitapartnereket. De amikor arra az álláspontra helyezkedik, hogy KO eredeti terveit nem KO, hanem ő értelmezi helyesen, azon már csak sírni vagy nevetni lehet.
Még azt értesse meg velem valaki, hogy ebben a PPP-ben hol a Public és hol a Partnership?
És - tisztelt Szerkesztőség - miért nem az a címe a közleménynek, hogy: "CET: szemelvények a beruházó újabb közleményéből"? És miért nem úgy kezdődik, hogy "Szerkesztőségünkhöz az alábbi szöveget juttatta el a Porto Investment stb."? Bennem a cím és a szöveg szerkesztőségi írás képzetét keltette, a durván egyoldalú hangvétel pedig érthetően meghökkentett... - Kérlek, adjatok cikk helyett közlemény formát ennek az írásnak!
18:28
@tdbt: Igazad van Tibor, ez egy hozzánk eljuttatott sajtóközlemény. Sajnálom, hogy megtévesztő volt, máskor jobban figyelünk, hogy ez egyértelmű legyen az absztraktban is. Üdv, perika