Szaporodnak a gyümölcsösök Budapest közparkjaiban – az ehető város koncepció

Alma-, körte- és szilvafákat, egres és fekete ribizli bokrot is ültetett a Főkert a Tabánban kialakított közösségi kertbe, ahol, ha minden jól megy, néhány év múlva bárki szakíthat a termésből. Ez már a negyedik közparkban kialakított gyümölcsös Budapesten, de a világon sem egyedülálló. A németországi Andernachtól az amerikai Seattle-ig találkozhatunk az “ehető város" koncepció példáival, a köztéri gyümölcsöskertekkel.

A Pünkösdfürdő park, a XIII. kerületi Kubala László park és a Gellért-hegy után most a Tabánban alakított ki a Főkert mindenki számára nyitott közösségi gyümölcsöskertet. Összesen 10 gyümölcsfát és 30 gyümölcstermő cserjét ültetett a fitneszpark közelében lévő területre a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködésben. 

Ahogy írják, csak hazai fajtákból válogattak, van köztük jonatán alma, nyári Kálmán körte, besztercei szilva, egres és fertődi feketeribizli is – mindegyik a betegségekkel, kórokozókkal szemben ellenálló, rezisztens fajta, így a tervek szerint nem lesz szükség a permetezésükre. Az ültetés előtt a talajt előkészítették, komposzttal kevert termőföld várta a csemetéket, és bár néhány gyümölcs már idén beérhet, igazán bő termésre még néhány évet várni kell.

Az ehető város koncepció

A nemzetközi sajtóban “edible city-nek", azaz “ehető városnak" nevezett koncepció példáit a világ más pontjain is megtalálni. A 30 ezer lakossal rendelkező németországi Andernach belvárosában, a középkori városfalak mellett alma-, körte- és őszibarackfák nőnek, tavasszal friss eper, fejes saláta és gyógynövények hajtanak ki a talajból, a város mottója pedig a „fűre lépni tilos" helyett a “szüretelés megengedett". A gyümölcsös és veteményes kialakítása 2010-ben kezdődött, amikor 101 fajta paradicsomot ültettek el a kastély kertjében, majd 2011-ben a 100 fajta bab következett, 2012-ben a 20 fajta hagyma, 2013 pedig a káposzta éve volt. A városnak egy kisebb szőlőültetvénye is van, ahonnan szintén haza lehet vinni egy-egy fürtöt.

Ez a kert abban különbözik a nálunk is ismert közösségi kertektől, hogy közparkban alakították ki, tehát nincsenek elkerítve a járókelőktől, így a termésekből bárki szedhet. A város próbálja arra ösztönzi polgárait, hogy maguk is segítsenek a kert gyarapításában, ültessenek gyümölcsfákat és vessenek el zöldségeket. 

A 86 ezer fős belgiumi Mechelen is egy hasonló kert kialakítását tervezte korábban. Tavaly márciusban lehetett olvasni arról, hogy díszfák helyett erdei gyümölcsöket termő bokrokat, szőlőtőkéket, almafákat terveznek ültetni a belvárosi Szent Rumbold-székesegyház mellé. Az ötlet négy klímaszervezettől származott, a cél pedig az volt, hogy a viszonylag érdektelen városi teret egy nyüzsgő, utcabútorokkal és kertekkel berendezett nyilvános térré alakítsák át, ahol nem csak a környező éttermek, de a járókelők is beszerezhetik időnként az ebédhez szükséges hozzávalókat. Az ötletgazdák szerint a projekt – mely mögé a Greenpeace is beállt – csökkenti az élelmiszer-termesztés és a fogyasztás közötti távolságot, ami a városok fenntarthatóbbá tételéért folytatott küzdelem egy fontos pontja.

A Washington Post cikke szerint sok amerikai városban megtalálhatók már hasonló kertek, többek között Atlantában, Detroitban és Los Angelesben is, ahol önkéntesek végzik a szükséges kerti munkákat. A hasonló kezdeményezések összefogására hozta létre az Európai Bizottság az Ehető Városok Hálózatát 2018-ban, (Edible Cities Network), melyhez olyan városok csatlakoznak világszerte, amelyek a fenntarthatóság érdekében támogatják a helyben termesztett élelmiszerek előállítását, elosztását és fogyasztását. Mindez pedig minimalizálja az élelmiszer-termelés és -szállítás környezeti hatását, javítja a biológiai sokféleséget és csökkenti az élelmiszer-pazarlást, írják a weboldalon, ahol a hasonló kertek közösségépítő erejét is kiemelik.

A Főkert az első kísérleti gyümölcsösét az óbudai Pünkösdfürdő parkban alakította ki, ahol körte, szilva, meggy, többféle alma, naspolya, cseresznye, mandula és birs került a kertbe – mind őshonos, rezisztens fajták, amiknek a gondozását főként a természetre bízzák. A park tavaly három rangos szakmai elismerést is kiérdemelt: megkapta az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat, a Tájépítészeti Nívódíjat, a XXV. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj különdíját.

Kíváncsian várjuk, hogy hogy alakul a gyümölcsösök sorsa. Kérdés, hogy a jelenlegi városi, szmogos levegőben mennyire tudnak egészséges gyümölcsök teremni – valószínűleg a légszennyezés elleni intézkedések terén történő előrelépések is szükségesek ahhoz, hogy igazán kiélvezhessük egy ilyen kert előnyeit. Kérdés az is, hogy vajon mennyi idő alatt szüretelik le a járókelők az összes termést. Bár a Főkert bízik a környékbeli lakók bölcsességében, azért a kertben olvasható “Szedd, ne szüretelj" felszólítással igyekeznek megelőzni a termés kisajátítását. 

Forrás: Washington Post, Telex, Urban Green-Blue Grids, Edible Cities Network