Emberkísérlet a Római-parton

Lányi András szerkesztésében megjelent a "Javaslat a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére" című szakértői anyag, amelynek összefoglalóját alább olvashatják. A szakértői vélemény a főpolgármester felajánlására született, annak reményében, hogy a szakmai vélemény fényében újratárgyalják a Római-part átépítését. 

Budapest főpolgármestere, Tarlós István július elején felajánlotta, hogyha a Római-part megmentéséért küzdő civilek elő tudnak állni egy álláspontjukat alátámasztó tudományos szakvéleménnyel, amelyet az árvízvédelem terén elvitathatatlanul illetékes szerző jegyez, akkor ő azt a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti. Bár az elmaradt társadalmi egyeztetést ez nem pótolja, mi éltünk a lehetőséggel. Elkészült szakértői javaslatunk a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére és a Római-part komplex rendezésére, melyben Dr. Koncsos László professzor vízműszaki szakvéleményéhez csatlakozik Bardóczi Sándor tájépítész urbanisztikai és környezetvédelmi elemzése, valamint ezekre alapozott rendezési javaslata, továbbá Tosics Iván és Csanádi Gábor városszociológusok tanulmánya a társadalmi összefüggésekről.

Bízunk abban, hogy az elkészült tanulmányok – a rendelkezésünkre álló idő rövidsége dacára – alkalmasak arra, hogy bárkit meggyőzzenek arról, hogy a part menti mobilgát nem nyújt megfelelő árvízvédelmi megoldást, és a biztonságos, hatékony, természeti és társadalmi értékeket egyaránt megőrző védmű a jelenlegi Nánási út–Királyok útján lévő gát megerősítésével alakítható ki. Érveink az alábbiak:

1. Az árvízvédelmi fő védvonal elsősorban nem jogi, hanem árvízvédelmi fogalom, nem lehet tetszés szerint ide vagy oda helyezni. Ezt a védvonalat elődeink a természetes terepviszonyoknak megfelelően, a Nánási út–Királyok útja mentén alakították ki. A biztonságos és hatékony védekezés számára ma is ez az optimális helyszín. Az általunk javasolt megoldás: az úttesthez csatlakozó betonfal kialakítása jelentené aránylag a legkisebb beavatkozást az épített, illetve a természeti környezetbe.
   
   
2. A part menti mobilfalas védekezés biztonsági kockázatai vállalhatatlanok! Árvíz idején a megnövekedett szivárgási sebesség következtében a szemcsés talajréteg kimosódása a gát alatt talajtörést okozhat. Ezért a főmeder közvetlen szomszédságában, egy 3,2 km-es nyomvonalon létesített mobilfal olyan emberkísérletnek tekinthető, amelynek 55 ezer érintettjét erről nem kérdezték meg és nem tájékoztatták.
   
   
3. A Római-part vonzerejét a főváros lakói számára az itt megőrzött természetközeli állapotok és az egyedülálló társadalmi miliő jelentik. Ezt a jellegét a partszakasz teljes mértékben elveszítené, ha a mobilfal a part mentén épülne meg.
   
   
4. A part menti védekezés esetén a nagy ingatlanpiaci nyomás miatt elkerülhetetlen a bevédett terület funkcióváltása – lakóparkszerű beépítés a mai Római-part közpark jellegének rovására –, ami nem társadalmi, csupán egyéni érdekeket szolgálna.
   
   
5. A partélre tervezett védmű e hátrányok mellett hatályos jogot is sért: az Európai Unió irányelvei tiltják az árteret szűkítő, a vízi és vízparti élőhelyeket degradáló műszaki beavatkozást, amennyiben lehetséges más megoldás.
   
   
6. Számos európai nagyvárosról tudunk, ahol jelentős folyóparti területek maradtak a hullámtérben. Többek között Párizs, Bordeaux, München, Hamburg, Stockholm, Amszterdam és Bécs példája mutatja, hogy ezek fejlesztése vagy rehabilitációja során a rendezett állapotok kialakítása jól összeegyeztethető a természetközeli arculat fenntartásával. Ez a lehetőség ma még a Római-parton is adott, rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.
   
   
7. Felelős döntés csak úgy születhet, ha az alternatív megoldások azonos igénnyel és mélységben kerülnek kidolgozásra, erre a Római-part esetében nem került sor. A biztonsági, városfejlesztési és ökológiai szempontok összeegyeztetése nem mérnöki feladat. Az értékrendet ehhez a társadalomnak, Budapest közönségének kell megfogalmaznia.

Nem eshettünk ugyanabba a hibába, amit másoknál kárhoztatunk, ezért nem szorítkoztunk a vita tárgyának tisztán árvízvédelmi megközelítésére. Nincs jó és rossz árvízvédelmi megoldás elvonatkoztatva attól, hogy mit akarunk megvédeni! A Római-part jövőjéről döntünk, s ezt nem tehetjük meg anélkül, hogy tisztáznánk, milyen szerepet tölt be a partszakasz a főváros életében, illetve a Duna és a dunai árterek életében.

Tanulmányunk szerzői megállapításaikat a rendelkezésre álló, túlnyomórészt hivatalos forrásból származó adatokra alapozták, jelezve adott esetben azok hiányosságait, ami nehezíti a felelős véleményformálást. Az összeállítást záró vázlatos kronológia a több évtizede húzódó konfliktus történetét igyekszik áttekinthetővé tenni az olvasó számára.

Lányi András

Az említett tanulmányok ezen a linken érhetőek el.