ÉMI Tudásközpont

Az ÉMI új, közel passzívház minőségű Tudásközpontja Puhl Antal és Dajka Péter (Puhl és Dajka Építész Iroda) tervei szerint épült meg. A Tudásközpont középület szintű épületminőséget hoz az ÉMI szentendrei ipari parkjába, hogy friss és lendületes építőipari innovációs cégeket vonzzon ide.

Bár a rendszerváltás mély nyomot hagyott rajta, ma is létezik az az ipari zóna, amely a 60-as 70-es években alakult ki Szentendrén a Budapest felől bevezető főút mentén, a főút és a Duna közötti területen. A betongyár és a papírgyár kivételével igazán egy üzem sem tudta átvészelni a rendszerváltás időszakát. A nagy területek kisebb-nagyobb darabokra hullottak szét, egy részük elhanyagolt állapotban van.

Az ipari park az ÉMI tulajdonában van. A Tudásközponttal az ÉMI célja az infrastruktúra és a szolgáltatás fejlesztése volt, azzal a szándékkal, hogy főként a korszerű, energiatakarékos építészeti és gépészeti rendszerek innovációjával foglalkozó cégeket vonzzák ide. Így az épület maga is a legkorszerűbb energiatudatos épületgépészeti és építészeti megoldásokat tartalmazza, s mint fő „bemutatótárgy" működik. A tervezők az épületek energiafelhasználásának tervezésénél a minimumra törekedtek, és alapvetően a német passzív ház szabvány mentén dolgoztak.

Az új irodaépület részben inkubátorházként működik, amely támogató környezetet kíván teremteni az újonnan alapított, illetve a fiatal, növekedésre képes vállalkozások számára. Ez az inkubátorház ipari parki környezetben - akár az esetleg később itt megvalósuló felsőoktatási intézmény mellett - a legnagyobb hozzáadott értéket tudja biztosítani.

Az épülettömeg kialakításánál fontos szempont volt - az amorf formájú telek kihasználásán túl -, hogy egyfajta összhang alakuljon ki az út túloldalán lévő, felújítandó csarnoképület tömegével. Az ún. „kígyózó" tömegformálás különböző részekre (szárnyakra) bontja az épületet. Az épületszárnyak között létrejövő terek kijelölik a bejáratokat, amelyek egymástól így jól megkülönböztethetők.

Az új épületet 3 lépcsőházi mag bontja részekre. A lépcsőházi magokhoz kapcsolódnak az előcsarnokok, melyek tere háromszintes, egyszerűen szervezett, jól átlátható. A magokhoz változatos irodaterek kapcsolódnak, amelyek rugalmasan variálhatók. Az egyes irodaegységek nagyterű irodaként és cellásan is feloszthatók, ezáltal teljes mértékben képesek alkalmazkodni a legkülönbözőbb bérlői igényekhez.

A tömegformálásból adódóan két irodai bejárat egy három oldalról zárt, nagy vízfelülettel rendelkező, belső udvarból nyílik. A vízfelületből adódó kedvező mikroklímát építészetileg hangsúlyos és látványos, feszített ponyvaszerkezetű árnyékolást kapott.

Az épületen alapvetően két karakteresen eltérő anyag jelenik meg. A tervezői szándék az volt, hogy az épület teteje látszólag hat egyforma faltestre nehezedjen. Ezek a faltestek fehér színű, szálcement burkolatot kaptak, csakúgy, mint a tető éle. A bejáratoknál a faltestek árkádos kialakításúvá váltak. A faltestek, és a tető közrefogja a sávos fémlemez burkolatú, üvegfelületekkel tört homlokzati szakaszokat, ami által egy 21. századi, könnyed, megjelenésében középületnek ható ház jött létre.

Speciális, energiahatékonyságot növelő szerkezetek

Zöldhomlokzat
Az épület délkeleti sarkán mintegy 7,20 x 7,50 m (54,0 m²) felületű zöld homlokzat készül: az átszellőztetett kéregpanel burkolat külső falsíkjától eltartott háttérszerkezetre felfuttatott lilaakáccal.

Külső lamellás árnyékolás
Az épület keleti- és nyugati homlokzatain külső, függőleges tengely körül motorosan forgatható, alumínium nagylamellás árnyékolás készül (ablakok ill. függönyfal elé), a külső falburkolat síkjában. Az árnyékolókat a későbbiekben az épületfelügyeleti rendszer mozgathatja az aktuális időjárási és benapozási értékek figyelembevételével. 

Belső fényterelő zsaluzia
Az épület összes irodahelyiségébe – függetlenül a külső árnyékolástól – belső, fényterelő zsaluziát terveztünk. A zsaluzia osztott árnyékoló, amely a felső harmadában külön mozgatható, s a napfényt a mennyezetre tereli, szórt fényt biztosítva az irodákban.

Ponyva szerkezetű árnyékolás az udvaron
Az épület főbejáratánál az ’U’ alakú külső udvar ponyva szerkezetű árnyékolást kap. Az árnyékoló rendszer fő tartószerkezete egy kétrétegű (egymástól 100 cm távolságra lévő), kétirányú horganyzott acél sodronykötelekből álló feszített kötélháló, 3,30 x 2,80 m-es raszterben. A sodronyok horganyzott acél elemekkel a vasbeton attika falhoz és az áthidalóhoz vannak rögzítve. A hálózat függőleges elemei 50 mm átmérőjű horganyzott acél csövek. A ponyva anyaga teflonnal (PTFE) bevont poliészter szál szövet az építész tervezők által meghatározott világos színben, a kötélháló rasztereibe feszítve (három ponton a felső hálóhoz, ill. egy ponton az alsó hálóhoz rögzítve).

Ablakdobozok
Az épület déli homlokzatán dobozszerű, döntött bevilágító felületű "ablakdobozok" készülnek. A hátszerkezet monolit vasbeton fal parapetfallal, lyukszerű nyílásokkal. A dobozok szerkezete porszórt, hőhídmentes, a gyártó által méretezett alumínium függönyfal profilból készül, a gyártó által méretezett üvegvastagságú hőszigetelő üvegezéssel.

Klímahomlokzat
Az épület délnyugati sarkán klímahomlokzat készül. Ez a homlokzatburkolat síkja előtt 55 cm szabad átjárható méretű zárt tér, a külső tértől minden oldalról lezárva.

Puhl Antal

(kivonat a műleírásból) 

A fejlesztési projekt az alábbi Európai Uniós támogatások segítségével valósult meg:

1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program keretén belül az Ipari parkok, ipari területek szolgáltatásfejlesztése tárgyú pályázaton (KMOP-1.5.3/D-2 kör 2008-0003) nyert támogatás. A támogatás mértéke a projekt költség 28,78 %-a, maximum 475 millió Ft.

2. „TREN/FP7EN/239288/"PIME’S" Concerto – közösségek az épületek és kerületek optimális hő és elektromos hatékonysága fejlesztése érdekében, mely a MICROGRIDS-PIMES rendszeren alapul" elnevezésű pályázaton nyert támogatás. A támogatás mértéke a teljes beruházás maximum 50%-a.