
Energetikai minőségtanúsítvány
Hatályba lépett az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló kormányrendelet, amely bizonyos épületfajták esetén energetikai minőségtanúsítvány elkészítését írja elő. A Magyar Építész Kamara ingyenes képzési programot biztosít saját és a Magyar Mérnök Kamara tagjainak részére a tanusítvány elkészítéséhez.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása
Az épületenergetika kiemelt helyet foglal el az Európai Unió energiahatékonysági direktíváiban, a 2020-ig meghatározott 20 százalékos primer energiafelhasználás csökkentésének elérésében. Ennek oka, hogy az uniós országok energiafelhasználásának mintegy 40 százalékát az épületek fűtése és hűtése teszi ki.
Az Európai Tanács és Parlament a 2002. decemberében kiadott direktívájában új épületenergetikai követelmények bevezetésére és ennek megfelelő számítási módszerek kidolgozására kötelezte a tagállamokat. Magyarországon ezek szakmai vitájára, majd közzétételére 2005-ben került sor. A követelményeket és a számítási módszereket hatályba léptető 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2006. májusában jelent meg.
A 2002/91/EK Európai Uniós direktíva alapján bevezetésre kerülő tanúsítási rendszer célja, hogy az energetikai tanúsítvány informatív szerepe révén javítsa az épületállomány energiahatékonyságát, segítse a tulajdonosokat ingatlanjuk energetikai korszerűsítésében, ezáltal hozzájáruljon a háztartások energiaköltségeinek csökkentéséhez. További célja, hogy érdeklődést keltsen a jobb energetikai paraméterekkel rendelkező lakások iránt, növelje a lakosság érdeklődését az energiahatékonysági szolgáltatások, termékek, illetve a megújuló energiák felhasználása iránt, ezáltal élénkítse a piacot. A középületek esetében a tanúsítás nemcsak az üzemeltető számára nyújt hasznos ismereteket, szerepet kap az intézmények használóinak energiatudatos gondolkodásának formálásában.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba.
E rendelet előírásai szerint az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell az alábbi esetekben:
* új épület építésekor;
* meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) eladásakor vagy egy évet meghaladó bérbeadásakor;
* 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületeknél.
Új építésű épületek esetében az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől kötelező (a használatbavételi engedély kiadásának feltétele), meglévő épületek esetében az energetikai tanúsítás 2012. január 1-jétől lesz kötelező, addig önkéntes alapon történik.
Az energetikai minőségtanúsítvány elkészítéséhez a Magyar Építész Kamara ingyenes programot biztosít saját és a Magyar Mérnök Kamara tagjainak részére.
A MÉK energetikai minőségtanúsítvány készítő programja szabványos PDF fájlt állít elő, amely a program segítségével feltölthető a VÁTI rendszerébe valamint tárolásra kerül a MÉK által üzemeltetett adatbázisban is. Így a létrehozott tanúsítványok kereshetőek és követhetőek lesznek.
A program 2009. január 6-tól elérhető. Azok, akik sikeres energetikai jogosultsági vizsgát tettek 2008-ban, e-mailben kapnak értesítést a beszerzés menetéről és a regisztrációról.
forrás: mek.hu
Energetikai minőségtanúsítás - előzmények, háttér
Az emberiség komoly kihívások előtt áll. Az eddigi fejlődés két fontos eleme, a viszonylag stabil éghajlat és az olcsó, nagy mennyiségben elérhető energiaforrások egyre labilisabbá válnak.
Az energiafogyasztáshoz kapcsolódó CO2 kibocsátás mértéke akkora, hogy hatással van a Föld klímájára, nagyon nehezen megjósolható helyi és lokális klímaváltozást idéz elő. A hagyományos fosszilis energiahordozók ára rohamosan nő és hozzáférésük is bizonytalanabbá válik. Logikusnak tűnik, hogy a meterológus kollegák előrejelzése, és a fosszilis energiafor-rások ellátás biztonságának romlása miatt energiatakarékossági intézkedéseket foganatosítsunk.
Az energiatakarékosság egyik formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Az épü-letekhez köthető energiafogyasztás az Európai Unió országaiban átlagban 45-50%-ra tehető. Magyarországon a 2005-ös KSH adatok szerint az összes energiafogyasztás (1153 PJ) min-tegy 37%-a (427 PJ) köthető a lakó és kommunális ingatlanok fűtéséhez és használati melegvíz termeléséhez.
Az Európai Unió ezen energia megtakarítási potenciál kiaknázására alkotta meg 2002/91/EK számon irányelvét, amely előírja, hogy 2006. január 4-ig léptessenek hatályba olyan intézkedéseket amelyek a bentlakókat tájékoztatják épületük energetikai teljesítményéről.
Az előírt rendeletalkotás első lépéseként olyan új, egységes energetikai számítási módszer került kidolgozásra, amely lényegesen eltér a korábbi MSZ 04-140-2 1991 szabványban leír-taktól. Az új energetikai szabályozás néven emlegetett "7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról" rendelet szerinti követelményeket az építési előadóknak a 2006. szeptember 1-től beadott építési engedélyekben kell megkövetelni.
A 2002/91/EK irányelv hazai adaptációjának második lépéseként az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításának módszerét definiálta a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet.
A 176/2008. sz. Kormányrendelet nyitva hagyta az energetikai tanúsítványok nyilvántartásának kérdését, amit végül a 277/2008. (XI. 24.) Kormányrendelet definiált úgy, hogy a VÁTI Kht-t bízta meg egy építésügy és településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó központi adatbázis létrehozására és kezelésére.
Kapcsolódó jogszabályok
- 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet: A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól
- 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
- 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól
- 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
- 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelete: Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról
forrás: mek.hu
07:54
Ez mind szép, csakhogy mit olvastam Szlávik Gábor úrtól egy decemberi cikkben, egy tetőtérrel összefügő tanulmányban - a szarufák által okozott hőhidak elhanyagolásáról:
"... legyünk őszinték , ma az energetikai számítások döntő része (mármint a segédletként elkészített programok) ezt ne veszi figyelembe. Tehát a 27-30 cm vastag hőszigatelés felel meg az új követelményeknek. Magyarországon a tetőtereket általában 10+5,, ritkábban 15+5 cm vastag hőszigatelő anyaggal készítik a mai napig is. Leszögezhető, hogy tetőtér esetén (a szarufák közötti hőszigetelés alkalmazása esetén, megjegyzés tőlem) az U=0,25 W/M2K érték csak 30 centiméters vastagsággal teljesíthető biztonságosan."
És kedves Tervezők! Tegye a szívére mindenki, hová és mikor tervezett be ilyen rétegrendet?
És az átlagosító programok alapján, hány épület fog jobb besorolást kapni, mind az amit a valóságban teljesít?
Ryhe
12:00
@Hartmann György Sándor: Ez így igaz, ahogy a kollega írta, de épp ezért kell szarufák felett hőszigetelni, hogy minél jobban kiküszöböljük a hőhídakat. De egyébként ez a homlokzatnál is előfordul, mert pl kiszámolja a gép, hogy kell 7 cm..a tervező előírja..na de hol vette figyelembe a dűbelek okozta hőhídakat? Átszúródási mennyiségtől függően 1-2 cm-t mindig elvesz a hőszigetelésből és akkor már csak 5 cm-ről beszélünk..ami borzalmasan kevés :S De még lehetne sorolni egy csomó mindent, amit nagyon sok tervező nem tud. A TNM rendelettel is vannak gondok..tele van hibával, olyan dolgokkal amit az Unióban vagy nem is így fogalmaztak meg, vagy csak itthon elfordították..illetve mértékegységek is hibáznak..