Energiafaló ingatlanok — kerekasztal beszélgetés

Az Unió 2020-ig 20%-kal, éves szinten 1,7%-kal kívánja csökkenteni az energiafelhasználást. Új ipari forradalom küszöbén állunk. Az "Energiatakarékosság - Hogyan? Miből?" címmel összehívott szakmai rendezvényről tudósítunk.

Európai viszonylatban hazánkban kifejezetten alacsony - éves szinten mindössze 100 gigajoule - az egy főre jutó energiafelhasználás; Ausztria 1,6-szor, Németország 1,71-szer, Svédország 3,73-szor ennyi energiát fogyaszt. Az alacsony hazai érték azonban inkább az elmaradottságot, semmint a hatékonyságot tükrözi.

Energiahatékonyság vonatkozásában bőven akad tennivalónk, és az EU ezt el is várja tőlünk - hangsúlyozta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára a február 5-ei kerekasztal-beszélgetésen. Az "Energiatakarékosság - Hogyan? Miből?" címmel összehívott szakmai rendezvényen a kormányzat illetékesei mellett az energiaszektorhoz közvetlenül, illetve közvetetten kapcsolódó szakmai szervezetek, valamint vezető pénzintézetek képviselői vettek részt.
A GKM szakállamtitkára kifejtette: az 1993-ban elfogadott magyar energiapolitika - egyebek mellett - a piaci alapokra helyezett energiagazdaság működési feltételeinek kialakítását, egyoldalú import energiafüggőségünk mérséklését írta elő. Az új szabályozás heteken belül elkészül, az ebben megfogalmazott a fő prioritások: az ellátási biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. Kiemelt szerepet kap a klíma-tudatoság, a környezet- és energia-tudatosság, az energiatermelés hatékonyságának, illetve az energiafogyasztás hatékonyságának a javítása.

- Az Unió 2020-ig 20%-kal, éves szinten 1,7%-kal kívánja csökkenteni az energiafelhasználást. Új ipari forradalom küszöbén állunk. Az energiahatékonyságot növelő fejlesztésekhez nemcsak anyagi erőforrásokra, de szemléletváltásra is szükség van; az állami szabályozás önmagában nem oldhatja meg az energetikai problémát, s azt is figyelembe kell venni, hogy a szükséges beruházásokhoz korlátozottan vehető igénybe az állami támogatás - fogalmazott Felsmann Balázs.

Mint ismert: 2013-ig várhatóan 8 ezer milliárd forint áramlik hazánkba (viszonyításképpen: rendszerváltáskor a teljes privatizálható vagyont 2000 milliárd forintra becsülték), ebből 45 milliárd forint a megújuló energiák alkalmazására, 30 milliárd forint pedig az energiahatékonysági programokra fordítható. A 30 milliárd forintból 15 milliárd forintra pályázhat 14 ezer intézmény, elsősorban világítás- és fűtéskorszerűsítési beruházások finanszírozásához nyerhetnek el 15-20 százalékos állami támogatást. Hulladékhő hasznosításra, valamint távhő-korszerűsítésre 5 milliárd forint áll rendelkezésre, ezekhez a fejlesztésekhez 25-30 százalékos támogatást kaphatnak a pályázók - tájékoztatott Ambrovics Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezet és Energia Operatív Program főigazgatója.

Felsmann Balázs kifejtette: a Nemzeti Energia Hatékonysági Programot várhatóan 2007 tavaszán - a második negyedévben - hirdetik meg, ekkorra véglegesítik az állami szerepvállalás irányait, a fejlesztési lehetőségeket, az igénybe vehető források és támogatások kereteit. Az energiahatékonysági projektek finanszírozását az állam átlagosan 15 százalékkal tudja támogatni a 2013-ig tartó időszakban. A kormányzati elképzelések szerint a mintegy 30 milliárdos állami támogatás - hitelekkel kombinálva - megközelítőleg 200 milliárdos beruházás elindítását teszi lehetővé az elkövetkező hét évben. Az állam elsősorban az intézményi beruházásokra összpontosít - szögezte le a GKM illetékese -, de a hitellel kombinált lakossági projekteket is támogatja.

Az állami szerepvállalás mellett óriási jelentősége van a civil aktivitásnak - hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen. Az épületek energiahatékonyságának növelése kiemelt cél, hiszen „a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból katasztrofális állapotban van". Az épületek energiafogyasztása hazánkban - egy négyzetméterre vetítve - csaknem duplája az EU átlagnak. (A hazai átlag 250 kWh/m²/fő/év, ugyanez az EU-ban átlagosan 150. A kívánatos érték 60-70 kWh/m²/fő). Becslések szerint a következő 7-8 évben a 4,2 milliós lakásállományból mintegy 140-150 ezer lakás energiahatékonyságot növelő korszerűsítése valósulhat meg. Szakértők szerint a gépészeti korszerűsítések 10-15 százalékos, míg a komplex felújítások 40-50 százalékos megtakarítást is eredményezhetnek; a korszerűsített lakások piaci értéke átlagosan 10-15 százalékkal emelkedhet. Az épületek energiahatékonyságának növelésével a teljes magyar energiafelhasználás 16 százaléka megtakarítható lenne. Az energiahatékonyságot növelő beruházások közül a hőszigeteléssel érhető el a leggyorsabb eredmény: kétszer olyan gyors a megtérülési ideje, mint a megújuló energiaforrások alkalmazásának.

Mesterházy Myra Mónika és Szekér László