Építészet- és építésügy kutatási eredmények: tervpályázati rendszer

A tervpályázati rendszerrel kapcsolatban a szakmában kialakult vélekedések meglehetősen heterogén képet mutatnak. Abban egyetértés mutatkozik, hogy jók és szükségesek a tervpályázatok, de arra vonatkozóan, hogy hogyan működjön ez a rendszer, hogyan határozzák meg például a kötelezően pályáztatandó projektek körét, már eltérőek az álláspontok.

Kutatási összefoglaló

Összességében elmondható, hogy a tervpályázati rendszerrel kapcsolatban a szakmában kialakult vélekedések meglehetősen heterogén képet mutatnak. Abban egyetértés mutatkozik, hogy jók és szükségesek a tervpályázatok, de arra vonatkozóan, hogy hogyan működjön ez a rendszer, hogyan határozzák meg például a kötelezően pályáztatandó projektek körét, már eltérőek az álláspontok. A jelenlegi rendszer tapasztalataiból kiindulva a szabadsoros vélemények között a tervpályázatok lebonyolítását érte a legtöbb kritika, mind a zsűrizés menetével, mind az előkészítéssel, lebonyolítással a hozzászólók több, mint 36% volt elégedetlen. S bár a szakmai vélemény és a megrendelőt képviselő politikai akarat érvényesítésének viszonyáról konkrét rákérdezéskor a többség úgy vélekedik, hogy építészeti minőségről ne a politika döntsön, a hozzászólásokból az tűnik ki, hogy a tervpályázati rendszer átalakítása kapcsán ezt az aspektust viszonylag kevesen mérlegelik, a vélemények között nem kapott túl nagy hangsúlyt. Ennek okát fürkészve felmerül, hogy a jelenlegi rendszer gyakorlatilag megszűnt, alig vannak nyílt tervpályázatok, vagy ahogy az egyik hozzászóló írta: „Lehet tervpályázati rendszerről beszélni ott, ahol a tervpályázat már a fehér hollónál is ritkább? Az ok nyilvánvaló: a hatalom számára a tervpályázat, mint a nyilvánosság egyik megnyilvánulási formája, legfeljebb ímmel-ámmal megtűrt jelenség. Ezért nincs egyértelmű nyilvános tervpályázati kötelezettség a közberuházásoknál sem."

 

Feleletválasztós kérdések értékelése

 

 

A tervpályázati rendszert a szakma nagyon fontosnak tartja, ezt mutatják a válaszok: a válaszadók 94%-a szerint a közpénzből finanszírozott épületek esetében legyen tervpályázat. 58%-uk szerint minden esetben, míg 34% úgy véli, hogy nem minden léptékben kell nyílt tervpályázatot kiírni. Közberuházások esetében elenyésző azok száma, akik a meghívásos pályázatokat támogatják. Frekventált helyen lévő, belterületi, nem csak közösségi beruházásban megvalósuló épületek tervezése esetében már kicsit jobban megosztott a szakma, itt csak a válaszadók 48%-a ragaszkodik  minden esetben a nyílt tervpályázathoz, 27%-uk szerint nem kell a jelenlegi szabályozáson változtatni, míg 17% úgy véli, hogy a kiemelt helyen lévő épületek esetében meghívásos pályázatokat kell lebonyolítani.

A tervpályázatok szakmai zsűrijének kompetencia körét a megkérdezettek kétötöde [40%] szűkítené, közel fele [48%] viszont fontosnak tartja a szakmai zsűri autonómiáját és azt is, hogy csak egy győztest hozzon ki. Mivel most még a tervpályázati rendszer ez utóbbi elv szerint működik, a 48%-hoz hozzá kell adnunk azt az 5%-ot is, amely szerint nem szükséges a jelenlegi rendszeren változtatni, vagyis összességében a megkérdezettek 53%-a szerint fontos, hogy szakmai zsűri válassza ki a megvalósításra érdemes tervet, ne a politikus.

 

Szabadsoros hozzászólások értékelése [107 hozzászólás]

 

 

Az alábbiakban azokat a megjegyzéseket összegezzük, amelyeket a kérdőívet kitöltők a tervpályázatokkal kapcsolatos kérdéssor utáni szabadsoros rovatba írtak. A 252 válaszadó ~42%-ának hozzászólásai alapján is kiderül, hogy a tervpályázati rendszer igen fontos a szakmának, viszont nagyon megosztott annak értékelésében.

Kimagaslóan sokan, 27-en [25%] kritizálták a zsűrizés menetét, „sokkal átláthatóbbá kellene tenni, hogy még a gyanú árnyéka se vetülhessen a baráti összefonódásra." 12-en [11%] említették, hogy a jelenlegi tervpályázati rendszer túl bonyolult és merev, egyszerűsíteni kellene, és 10-en azt is jelezték, hogy az előkészítésre, a tervpályázatok programjának meghatározására, valamint a megvalósíthatósági kérdésekre nagyobb figyelmet kellene fordítani. 9-en a nagy, kiemelt projektek esetében mindenképpen tervpályázat kiírását javasolják, ugyanennyi vélemény szerint a tervpályázatok körét ki kellene terjeszteni, 10 vélemény pedig kiállt a közberuházások pályáztatása mellett, ezek esetében akár több, kisebb pályázat lebonyolítását is célszerűnek tartanák.

A többi vélemény igen szerteágazó képet mutat, páran megemlítették, hogy többfordulós, többszintű pályáztatási rendszer jobb lenne, szóvá tették, hogy nincs elég pályázat, illetve határozottan kiálltak amellett, hogy a tervpályázati rendszer célja az építészeti minőség emelése. 4 hozzászólás a rendszer teljes újragondolását javasolja, míg 5-en megemlítik, hogy van más út is, hogy munkához jussanak.

Többen nehezményezték, hogy „tervpályázaton indulni sok energia, kétes eredménnyel", és volt, aki konkrét javaslattal élt arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne munkát és energiát megtakarítani úgy, hogy a tervpályázat során beérkező tervjavaslatok által biztosított építészeti minőség ne kerüljön veszélybe. Érdekes, hogy viszonylag kevesen foglaltak állást arról, hogy a tervpályázati rendszer hogyan viszonyuljon a politikai akarathoz. 6-an vélekedtek úgy, hogy a szakmai véleményt ne írja fölül a politika akarata, 3-an pedig úgy gondolják, hogy több lehetőséget kell biztosítani a politikának, sőt akár a civilségnek is arra, hogy a szakmai zsűri által javasolt tervek közül választhassanak. A jelenlegi tervpályázati rendszert csak 4-en értékelték működőképesnek és jónak, vagyis a 107 hozzászólás közül csak elenyésző azok száma, akik nem fűztek valamilyen kiegészítést vagy kritikát a jelenlegi rendszerhez. Ugyanakkor a vélemények sokszínűsége arról is árulkodik, hogy nincs egységes kép a szakmában arról, hogy tulajdonképpen milyennek is kellene lennie ennek a rendszernek.

 

---

Az összefoglaló az epiteszforum.hu által indított „Építészet és építésügy" című, 2011.10.11 – 2011.12.12 közötti internetes, anonim közönségkutatás alapján készült. A kérdőívre a két hónap alatt összesen 252 válasz érkezett a szakmagyakorlók köréből. Az elemzést és értékelést Pásztor Erika Katalina DLA (epiteszforum.hu) végezte.

Alább letölthető az összefoglaló és külön az összes beérkezett szabadsoros vélemény pdf formátumban.