Nézőpontok/Vélemény

Építészet, közösség, kísérletek. Ilyen volt a Közösségi Tervezés Konferencia

1/16

A szervezők. Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

?>
?>
A szervezők. Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
?>
?>
?>
1/16

A szervezők. Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Fotó: KépKocka

Építészet, közösség, kísérletek. Ilyen volt a Közösségi Tervezés Konferencia
Nézőpontok/Vélemény

Építészet, közösség, kísérletek. Ilyen volt a Közösségi Tervezés Konferencia

2019.12.09. 17:24

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Építészek, alkotók:
Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana

Miért fontos ma a közösségi tervezés? Mi a szerepe és hogyan formálja az építészetet és a társadalmat? Többek között ezek a kérdések is felmerültek a FUGA-ban tartott konferencián, ahol a beszélgetések alatt igazi kisközösséggé kovácsolódtunk össze: volt sütemény, nevetés és rengeteg gondolat. 

Az elmúlt években egyre több közösségi tervezésben megvalósul projekttel találkozunk, melyek ma már a kultúra széles rétegeihez is eljutnak, megismertetve ezzel az így megvalósult projektek hátterét és céljait. Ezek a kezdeményezések, kísérletek, eredmények - olykor kudarcok - bekerültek a hétköznapjainkba, többen és többet beszélünk róla, a diskurzusok alatt sokfelé vizsgálódunk, élményekkel, érzetekkel gazdagodunk - ez mind nagyon jó. Ugyanakkor még mindig vannak kérdések, még mindig vannak megoldásra váró részletek és még mindig van hová fejlődni. Ne feledjük, itthon a közösségi tervezés még mindig nagyon fiatal - a Magdolna negyed revitalizációjával indult el. A FUGA-ban megtartott Építészet, közösség, kísérletek -- előadások és kerekasztal konferencia már a 2. alkalom volt, ahol a közösségi tervezés témájával, kérdésével találkozhattunk. Különböző színes példákon, három csoportra (nagylépték, oktatás, szociális projektek) felosztva kaptunk betekintést a különböző léptékű és aspektusú munkákba. A Pecha Kuchaszerű előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés zárta, ami amellett, hogy a közösségi tervezés létjogosultságáról, a közösség és tervező kapcsolatáról, valamint a szerepkörök tisztázásának fontosságáról szólt, összegezte a konferencián elhangzott prezentációk lényegét.

Fotó: KépKocka
7/16
Fotó: KépKocka

Olyan pozitív példákról hallottunk előadást, mint a CAN Architects által Mosonmagyaróvárra tervezett új piarista iskola, a Teleki tér története, amiről Tihanyi Dominika mesélt, a monori Elfogadás Sütöde spontán közösségi tervezése (Kemes Balázs) vagy a Magdolna negyed és a Mátyás tér átalakítása (Alföldi György). Fontos elmondani, hogy míg kívülről szemlélve könnyű, nagyon jó és nagyon pozitív valaminek tűnik a közösségi tervezés, ha közelebbről vizsgáljuk vagy ha a részeseivé válunk, akkor láthatóvá válnak a nehézségek. A folyamat előrehaladtával - sokszor stagnálásával - számtalan akadályba ütköznek mind a tervezők, mind a közösségek. Ez lehet idő-, eszköz- vagy éppen pénzhiány, lehet az egymást nem értés, de számtalan esetben előfordul, hogy a politika szól bele a folyamatokba, ami alapjaiban képes megváltoztatni a végeredményt. Ugyanakkor a negatív példákat látva és hallva is érződött, hogy a tervezők minden nehézség ellenére szeretik és hisznek a participációban. Az Építész Stúdió a Balatoncsicsón készített épületfelújítás, míg Tihanyi Dominika a Teleki tér kapcsán mondta el, hogy a közösségi várakozás sokszor nehezen leküzdhető akadály, hiszen semmi nem garantálja, hogy a tervezés végén egy olyan projekt valósul meg, ami mindenki számára megfelel. Ahogy arra is kitértek, hogy sokszor nehéz felkelteni a lakosság érdeklődését, nehéz megtalálni azokat a mozzanatokat, melyekkel aktivizálhatók a lakók, holott a közösségi tervezés egyik alapja, hogy létrejöjjön egy olyan mag, akik együtt gondolkodnak, fogalmazzák meg vágyaikat és később közösen, a tervezők segítségével formálják a koncepciót. 

Fotó: KépKocka
4/16
Fotó: KépKocka

Felmerül a kérdés, hogy ha sokszor küzdelmekkel és hátráltatótényezőkkel találjuk szembe magunkat a közösségi tervezés folyamán, akkor mégis miért csináljuk, miért szeretjük? Erre végtelen számú válasz adható, de az egymás megértése, környezetünk megismerése, a bizalom kiépítése és a közös jövőkép formálása a lista elején található. Legyen szó nagyléptékű projektekről, mélyszegény közösségről, elhanyagolt városi köztérről, az érdekegyeztetés miatt létrejövő nehéz helyzetekről, a mögöttes gondolat ugyanaz. Együtt hozunk létre valamit, ami - jó esetben - a miénk marad, melynek fenntartására közösen fordítunk időt és energiát és ami teret ad annak, hogy együtt legyünk. Mindannyian szeretnénk egy nagyobb közösséghez tartozni, és ezek a projektek erre - is - lehetőséget adnak. 

"A participáció gyakorlása folyamatos kihívást jelent, hogyan lehet a demokrácia ideáljait lefordítani praktikus intézkedésekkel, ugyanígy kihívás a közösségi részvétel elméletének lefordítása a mindennapos interakciók kemény valóságára." - James L. Creighton

Borsos Melinda és Dimitrijevic Tijana építészek voltak a kétnapos konferencia lelkei, akik egy olyan jó hangulatú, érdekes és sokszor a nehézségekre, akadályokra is kitérő eseményt tettek össze, ami nemcsak építészeknek vagy a szűken vett szakmának szólt, hanem minden érdeklődő épülését szolgálta. 

Fürdős Zsanett

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.