Nézőpontok/Vélemény

Építészet, közösség, kísérletek. Ilyen volt a Közösségi Tervezés Konferencia

1/16

?>
?>
A szervezők. Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
?>
Fotó: KépKocka
?>
Fotó: KépKocka
?>
?>
?>
?>
1/16

Építészet, közösség, kísérletek. Ilyen volt a Közösségi Tervezés Konferencia
Nézőpontok/Vélemény

Építészet, közösség, kísérletek. Ilyen volt a Közösségi Tervezés Konferencia

2019.12.09. 17:24

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Építészek, alkotók:
Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana

Miért fontos ma a közösségi tervezés? Mi a szerepe és hogyan formálja az építészetet és a társadalmat? Többek között ezek a kérdések is felmerültek a FUGA-ban tartott konferencián, ahol a beszélgetések alatt igazi kisközösséggé kovácsolódtunk össze: volt sütemény, nevetés és rengeteg gondolat. 

Az elmúlt években egyre több közösségi tervezésben megvalósul projekttel találkozunk, melyek ma már a kultúra széles rétegeihez is eljutnak, megismertetve ezzel az így megvalósult projektek hátterét és céljait. Ezek a kezdeményezések, kísérletek, eredmények - olykor kudarcok - bekerültek a hétköznapjainkba, többen és többet beszélünk róla, a diskurzusok alatt sokfelé vizsgálódunk, élményekkel, érzetekkel gazdagodunk - ez mind nagyon jó. Ugyanakkor még mindig vannak kérdések, még mindig vannak megoldásra váró részletek és még mindig van hová fejlődni. Ne feledjük, itthon a közösségi tervezés még mindig nagyon fiatal - a Magdolna negyed revitalizációjával indult el. A FUGA-ban megtartott Építészet, közösség, kísérletek -- előadások és kerekasztal konferencia már a 2. alkalom volt, ahol a közösségi tervezés témájával, kérdésével találkozhattunk. Különböző színes példákon, három csoportra (nagylépték, oktatás, szociális projektek) felosztva kaptunk betekintést a különböző léptékű és aspektusú munkákba. A Pecha Kuchaszerű előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés zárta, ami amellett, hogy a közösségi tervezés létjogosultságáról, a közösség és tervező kapcsolatáról, valamint a szerepkörök tisztázásának fontosságáról szólt, összegezte a konferencián elhangzott prezentációk lényegét.

Fotó: KépKocka
7/16
Fotó: KépKocka

Olyan pozitív példákról hallottunk előadást, mint a CAN Architects által Mosonmagyaróvárra tervezett új piarista iskola, a Teleki tér története, amiről Tihanyi Dominika mesélt, a monori Elfogadás Sütöde spontán közösségi tervezése (Kemes Balázs) vagy a Magdolna negyed és a Mátyás tér átalakítása (Alföldi György). Fontos elmondani, hogy míg kívülről szemlélve könnyű, nagyon jó és nagyon pozitív valaminek tűnik a közösségi tervezés, ha közelebbről vizsgáljuk vagy ha a részeseivé válunk, akkor láthatóvá válnak a nehézségek. A folyamat előrehaladtával - sokszor stagnálásával - számtalan akadályba ütköznek mind a tervezők, mind a közösségek. Ez lehet idő-, eszköz- vagy éppen pénzhiány, lehet az egymást nem értés, de számtalan esetben előfordul, hogy a politika szól bele a folyamatokba, ami alapjaiban képes megváltoztatni a végeredményt. Ugyanakkor a negatív példákat látva és hallva is érződött, hogy a tervezők minden nehézség ellenére szeretik és hisznek a participációban. Az Építész Stúdió a Balatoncsicsón készített épületfelújítás, míg Tihanyi Dominika a Teleki tér kapcsán mondta el, hogy a közösségi várakozás sokszor nehezen leküzdhető akadály, hiszen semmi nem garantálja, hogy a tervezés végén egy olyan projekt valósul meg, ami mindenki számára megfelel. Ahogy arra is kitértek, hogy sokszor nehéz felkelteni a lakosság érdeklődését, nehéz megtalálni azokat a mozzanatokat, melyekkel aktivizálhatók a lakók, holott a közösségi tervezés egyik alapja, hogy létrejöjjön egy olyan mag, akik együtt gondolkodnak, fogalmazzák meg vágyaikat és később közösen, a tervezők segítségével formálják a koncepciót. 

Fotó: KépKocka
4/16
Fotó: KépKocka

Felmerül a kérdés, hogy ha sokszor küzdelmekkel és hátráltatótényezőkkel találjuk szembe magunkat a közösségi tervezés folyamán, akkor mégis miért csináljuk, miért szeretjük? Erre végtelen számú válasz adható, de az egymás megértése, környezetünk megismerése, a bizalom kiépítése és a közös jövőkép formálása a lista elején található. Legyen szó nagyléptékű projektekről, mélyszegény közösségről, elhanyagolt városi köztérről, az érdekegyeztetés miatt létrejövő nehéz helyzetekről, a mögöttes gondolat ugyanaz. Együtt hozunk létre valamit, ami - jó esetben - a miénk marad, melynek fenntartására közösen fordítunk időt és energiát és ami teret ad annak, hogy együtt legyünk. Mindannyian szeretnénk egy nagyobb közösséghez tartozni, és ezek a projektek erre - is - lehetőséget adnak. 

"A participáció gyakorlása folyamatos kihívást jelent, hogyan lehet a demokrácia ideáljait lefordítani praktikus intézkedésekkel, ugyanígy kihívás a közösségi részvétel elméletének lefordítása a mindennapos interakciók kemény valóságára." - James L. Creighton

Borsos Melinda és Dimitrijevic Tijana építészek voltak a kétnapos konferencia lelkei, akik egy olyan jó hangulatú, érdekes és sokszor a nehézségekre, akadályokra is kitérő eseményt tettek össze, ami nemcsak építészeknek vagy a szűken vett szakmának szólt, hanem minden érdeklődő épülését szolgálta. 

Fürdős Zsanett

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk