Épületek/Irodaépület

Építészet négy tételben

1/19

Fotó: Holló Hunor

?>
Fotó: Holló Hunor
?>
Fotó: Holló Hunor
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
fotó: Szentiváni János
?>
Fotó: Holló Hunor
?>
Fotó: Holló Hunor
?>
fotó: Holló Hunor
?>
fotó: Szentiváni János
?>
Fotó: Holló Hunor
?>
Fotó: Holló Hunor
?>
Fotó: Holló Hunor
?>
1/19

Fotó: Holló Hunor

Építészet négy tételben
Épületek/Irodaépület

Építészet négy tételben

2009.02.25. 10:24

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kiss Gyula, Járomi Irén

Vélemények:
3

Letölthető dokumentumok:

Egy átfogó területfejlesztési projekt záróakkordjaként készült a Kiss-Járomi Építésziroda által tervezett Máriássy utcai irodaház, a ferencvárosi Praktiker kiegészítéseként. A meglevő raktárépületszárny és kerített gazdasági udvar fölé új, önállóan funkcionáló irodaépületet kellett telepíteni.

Egy átfogó területfejlesztési projekt záróakkordjaként lehettünk szemtanúi nemrég a Mester utca - Könyves Kálmán körút sarkán fekvő telektömb utolsó eleme elkészültének. A történet pont 10 éve kezdődött, amikor irodánk papírra vetette a barkács-áruházlánc első pesti, belvárosi fekvésű áruházának koncepciótervét, amelyhez bérirodaház és parkolóház is tartozott volna. A belvárosi fekvés egy érdekesnek tűnő kifejezés és tán megütközést is kelt egyes önérzetes V. kerületi lakosokban, mondván az a történeti belváros. Ezzel együtt ez a tervezés elejétől sokat hangoztatott és meggyőződésem szerint igaz kijelentés, hiszen nem mást takar, mint azt a szerető gondosságot, mely itt a IX. kerületben már évtizedek óta jelen van, és hatása nemzetközi mércével is figyelemreméltó.

 

Fotó: Holló Hunor
1/19
Fotó: Holló Hunor

Fotó: Holló Hunor
2/19
Fotó: Holló Hunor

fotó: Szentiváni János
3/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
4/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
5/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
6/19
fotó: Szentiváni János

 

Az a felfokozott igényesség, mely mindig is jellemezte egy „belvárosi" építkezést - bárhol legyen az a világban -, itt a kerületben tetten érhető, és hála a főépítész /Sersliné Kócsi Margit/ és a városvezetés sikeres együttműködésének jelentős eredményeket tudhat maga mögött. Ezen szemlélet egyik eredménye a „belváros" kiterjesztése egészen a Könyves Kálmán körút ívéig.

A városfejlesztési alapelv egyben eszköz a tervező építész kezében, hiszen tárgyalási munícióval látja el őt a tervezés, a projekt formálódásának idején gyakran külföldi és látszólagosan ellenérdekelt pénzügyi vezetőkkel folytatott eszmecseréken. Tisztázza a képleteket és helyére teszi a dolgokat. 1999-ben azt mondtuk: „Ha akarsz egy belvárosi áruházat, annak középület minőségűnek kell lennie." Úgy gondolom lett is, és ebben fontos szerepe volt a tulajdonos váltásnak, mivel a projektet addig „csak" építő KÉSZ Kft. átvette a tulajdonosi jogokat, és részben magának fejlesztette tovább az épület-együttest.

Sajnos, az akkori nemzetközi politikai helyzet – nevezetesen a délszláv háború – és az azt követő pénzkivonás a térségből az épület sorsában is hagyott nyomot.

 

fotó: Szentiváni János
7/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
8/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
9/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
10/19
fotó: Szentiváni János

fotó: Szentiváni János
11/19
fotó: Szentiváni János

 

Az eredeti tervek kezdettől fogva egy zárt, keretes beépítést céloztak meg, de ennek egy egész utcányi irodaház szárnya elmaradt, akkor úgy hittük, örökre. Ennek vizuális lenyomata az az akkusztikai üvegfal, mely a Mester utcai fronton ellebegve a tervezett irodaépület többrétegű homlokzatának külső lenyomat-héj-elemeként (természetesen átfogalmazva az immáron belülről jövő hangok longitudinális hosszaira hangolva) van jelen ezen a Lurdy Házzal átellenes fronton. Nem véletlenül, hiszen az akkor legeslegnagyobbnak számító (régi szép idők…) Lurdy Ház tömegével kellett vizuálisan egyensúlyt teremteni a Mester utca indító kapujában. Ezért és még számos formai és stiláris megfontolás miatt épült a hatalmas ferde kő-kúp a sarokra, melynek egyik titka az, hogy minden vízszintes (tehát alaprajzi) metszéke szabályos aranymetszéses ellipszis. Olyan tömeg keletkezett, amely a kilencszer akkora alapterületű Lurdy mellett helyt áll formailag.

 

Fotó: Holló Hunor
12/19
Fotó: Holló Hunor

Fotó: Holló Hunor
13/19
Fotó: Holló Hunor

fotó: Holló Hunor
14/19
fotó: Holló Hunor

fotó: Szentiváni János
15/19
fotó: Szentiváni János

 

Idővel kiderült, hogy a normalitás diktálta fejlesztéseké a jövő, és pár év elteltével elkezdett nagyon hiányozni az elhagyott épület-szárny. Több koncepció is készült, míg végül egy olyan Máriássy utcai megoldást fogadtak el, amely amellett, hogy megépíti a keret északi lezáró sávját, mégis meg- és nyitva hagyja a belső udvar fő feltárását a Máriássy utca felől. Ez a bérlő Praktiker áruház alapvető igénye volt. Így vált nyilvánvalóvá, hogy az új, önállóan funkcionáló irodaépületet a meglevő raktárépületszárny és kerített gazdasági udvar fölé kell telepíteni. Gyönyörű építészeti feladat, bravúrokat kívánó szerkezeti kihívásokkal. Az áruház területén összesen két(!) leállást engedélyező bérlő és a meglevő 25méteres ipari kapu áthidalására egy kvázi hídszerkezetet kellett az épület szerkezeteiben megvalósítani. A nagy hosszúság miatt a több dilatációs egységre bontott épület bizonyos részeinek merevítése gondot jelentett. A végeredmény egy különleges épület, ahol az utcai szárny egy szokásos épület 3. emeleti szintjén kezdődik, és a földdel egy alig 70 nm-es vertikális nyúlvánnyal leállva tartja a kapcsolatot, mely tisztán a lift-lépcső-recepció funkcionális hármasát tartalmazza. Ellentmondásossága miatt nehéz feladat volt a Mester utca – Máriássy utca sarok építészeti megfogalmazása. Legtalálóbban az „érdekes de nem hangsúlyos" elvárás-párral lehetne a végrehajtandó feladatot leírni. A rendezési terv szerint 21 méterről 16-ra kellett csökkenteni a homlokzat-magasságot, továbbá nem itt van az épület bejárata (az a belső udvart feltáró bejáratnál kellett, hogy legyen, hiszen beforduló épületszárnyaival együtt itt van az épület súlypontja és a parkolási kapcsolatai), ugyanakkor városképileg és építészetileg fontos a hely. Az elvékonyodó, végül ívesen záró tömeg, a táncoló lábak (amelyek statikailag is fontosak) és az anyaghasználat szándékaink szerint teljesítik a megfogalmazott elvárásokat.

 

Fotó: Holló Hunor
16/19
Fotó: Holló Hunor

Fotó: Holló Hunor
17/19
Fotó: Holló Hunor

Fotó: Holló Hunor
18/19
Fotó: Holló Hunor

 

Nem könnyű valamit tíz évvel később befejezni, a már funkcionáló három tétel (áruház, irodaház, parkolóház) után megírni a negyediket. Olyan épületet akartunk, mely amellett, hogy mutatja az építése évét, valahol mégis a nagy 2000-beli terv kompozíciójának szerves része, a projekt záróakkordja.


Építész tervező: Járomi Irén, Kiss Gyula
Kiss-Járomi Építésziroda Kft.

Generáltervező: KÉSZ Kft.
Generálkivitelező: KÉSZ Kft.
Beruházó: MI-BE 2000 Kft.

Fotók: Szentiváni János, Holló Hunor

Vélemények (3)
Műkedvelő
2009.03.02.
16:39

Formálásában nekem ez az épület mindig is azon a szűk mesgyén lavírozott, ami a mai építészet paródiáját az abszolút dilettantizmustól választja el. Komolyan érdekelne, hogy ez most egy fricska a görcsölő, beszűkült építész kollegák felé, vagy komoly, hitvallás formálta valami. Hitvallás, amiben minden egyes ferde oszlop meghatározott rendben helyezkedik el az univerzumban, vagy valami más...? Ha nem gépkocsival közelítem meg a helyszínt, akkor alaprajzilag számomra bosszantó, hogy a bejárat az udvarban van. Az egyszerű tömegközlekedő sehol sem tudja feltárni az épületet ott, ahol azt az épülettömegek sugallják. A földbeszúrt kúp nagyon szépen fordul a sarkon, de itt nem lehet bemenni, hiába gondolja az egyszerű földi halandó. El kell sunnyogni a Lágymányosi híd felé, hogy egy sötét húgyszagú átjárón átbukdácsolva, ha még a kerékpárúton nem gázoltak el, az udvarba, majd innen az üzletbe jussunk. Visszafelé ugyanez a tortúra csak ott már az akciósan vásárolt vasalódeszkánk is nehezíti a feladatot. Agyrém. Belváros???:-) 

kissdaniel
2009.02.25.
17:54

Kellemesen szórakoztató műfajnak tartom az építészek által saját munkáikról írt pozitív kritikákat...

/kiss.daniel

sponcsak
2009.02.25.
14:57

Ez szerintem talan az egyik legjobb kereskedelmi létesitmény Budapesten! Bravo!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk