Építészfórum 202020 – Tíz hallgatói terv a 226-ból
Igazi kincsesbánya az Építészfórum archívuma! Átnéztünk 26 oldalnyi, egészen pontosan 226 hallgatói tervet, ebből mutatunk az első felvonásban tízet. Mit tervezett diplomájaként Cseh András, Kund Iván Patrik vagy Soltész Noémi?
Mikor publikáltuk az Építészfórumon az első diplomatervet és vajon mi volt a témája? Milyen gondolatok foglalkoztatták húsz, tíz, öt évvel ezelőtt vagy tavaly az építészhallgatókat? A social distancing jó lehetőség arra, hogy akár több napot is elidőzzünk az oldal egy-egy kategóriájánál – ezt tettem én is, lényegében két napig csak hallgatói terveket böngésztem, néztem, olvastam, kutattam. Érdekes volt látni azt a folyamatot, ahogy a publikációk alakultak. Míg 2002-ben az egyszerűségre és tényközlésre törekedtünk – értsd: tervező, intézmény, konzulens, semmi más – addig a 2010-es évektől a hallgatók gondolatai a terveken túl a szövegekből is kiolvasható volt, az elmúlt években pedig egyre nagyobb hangsúly tevődik a terveket bemutató videókra. A kincsesbánya 2002. július elsejével indul, Novák Orsolya diplomamunkájával, aki Szombathely városi tömbbelsőjének megújításával foglalkozik, de ahogy pörgetjük az oldalakat olyan témák tárulnak elénk, mint a falufejlesztés, a Duna és a főváros kapcsolata, városrehabilitáció, participációs építészet, válasz a lakhatási problémákra, környezettudatosság, iskola- és óvodaépítészet, idősekotthona, hospice... De találunk adott elméletre épülő, azt körbejáró vagy éppen utópisztikus elképzelést is. Meglepő és jó érzés volt rálelni olyan témákra, melyek talán ma még aktuálisabbak, mint egykor voltak: a budai várnegyed, a Közvágóhíd revitalizációja (a luxus lakások és hotelek helyett posztindusztriális park), a Déli pályaudvar átalakítása vagy éppen az MTA előtti Széchenyi tér rendezése.
Kund Iván Patrik: Szálló, hajléktalan urak számára, BME Középülettervezési Tanszék, 2007
A helyszín: Budapest, Józsefváros, Magdolna-negyed. A tárgy: szociális- és városrehabilitáció. „A lakosság hátrányos szociális és gazdasági körülményei miatt feszültségekkel és problémákkal halmozott környék. A meglévő ingatlanállomány sok kívánnivalót hagy maga után, néhol a normális élethez szükséges körülményeket kérdőjelezi meg, néhol veszélyessé válik. A Mátyás-tér, Dankó utca, Magdolna utca, Koszorú utca által határolt tömbben működik az Oltalom Karitatív Egyesület intézménye, amelynek fő funkciója a hajléktalan emberek ellátása és segítése, a tervezés első fázisa az említett tömb rehabilitációja volt. Ebben a lépésben tizenegy telek összevonásával sikerült egy nagyobb területet létrehozni. Az új beépítés négy nagyobb épülettömbből áll. A szállóépület a kert utcaszinttől elemelt szintjéről közelíthető meg. Négy szinten végzi a hajléktalan urak ellátását. Teteje járható illetve zöldtető."
Cseh András: SzigetKözPont – Szigetközi-Csallóközi Nemzeti Park látogató- és igazgatási központ, Mosonmagyaróvár, BME Középülettervezési Tanszék, 2008
Konzulens: Hőnich Richárd DLA
„Az építészt nem csak az minősíti, hogy kiváló terveket gyárt, hanem van ennél sokkal fontosabb is. A közösséggel együtt él, lélegzik és kezdeményező felelőséget vállal érte. Az igazi feladat nemcsak épületeket építeni, hanem elsősorban közösséget. Akár egy kis falu, egy tájegység vagy egy ország közösségét. A diplomamunka fő érdeme a komplex táji összefüggésben való gondos elemzés, a döntések józansága és őszinte jóindulata. A ház habitusa mezőgazdasági jelleget mutat. Mentes azonban mind a népi, mind a kortárs építészeti trendekre való utalásoktól. Ennek köszönhető magától értetődő, modorosság nélküli természetes megjelenése. A terv nem szándékozik váratlan egyedi megoldásokkal élni, konokul kitart a lényeg mellett." – Szokolyai Gábor opponenciája.
Soltész Noémi: Hangház – Tilos Rádió és hangmúzeum, Budapest, BME Középülettervezési Tanszék, 2008
„Soltész Noémi Hangházában Budapest egyik legkarakteresebb, nonprofit alapon működő civil szerveződése, a Tilos Rádió kap helyet. A jól funkcionáló, okosan és praktikusan szervezett épület semmivel össze nem téveszthető, egyedi arccal rendelkezik. Jók és hangelnyelők a térkapcsolatok, a büfé szerencsésen a kertre néz. Az elképesztő ötletességel és formai gazdagsággal kialakított belső terek önmagukban is egy élő zenegép benyomását keltik. Az épület bemutatása, a tervlapok visszafogott grafikája is egyfajta átmenet a mérnöki és művészi megjelenítés között: egyszerűségével is a megértést segíti, mégis sajátos hangulata van." – Király Zoltán opponenciája.
Sónicz Péter: Fürdő, Nagykanizsa, BME Középülettervezési Tanszék, 2009
Konzulens: Balázs Mihály DLA
„Az épület elhelyezés izgalmas, a lejtős partszakasz felett majdhogynem lebeg az idegen test, félig kint, félig bent, semmihez nincs igazán köze, mégis komolyan gyökeret tud itt verni. Kissé belóg a vízbe, de ott is masszívan támaszkodik a földre, a mederfenékre. A szabályos geometrikus forma jelez egyfajta különállást a környezettől, de ugyanezt hangsúlyozza az épület felemelése is, biztos volt oka. A jelek arra mutatnak, hogy a tervező fejében létezhetett egy idea, ami valószínűleg az annyira járatos derékszögű formálás elvetésén nyugodhatott, a valami mást csinálni gondolatán. Egy gondolkodó ember kísérlete ez, ugyan csak az első pár lépést láthatjuk, de ezek pont egy diplomatervhez illőek, és határozott építészi érzékre vallanak... az út eleje ez, tehát ezután sem szabad abbahagyni a gondolkodást, sem a kísérletezést." – Zsuffa Zsolt opponenciája.
Beke András: Erdei fafeldolgozó, Cák, BME Középülettervezési Tanszék, 2010
Konzulens: Balázs Mihály DLA
„Az erdő közepére kiköltözött ember, itt a természet rendjét megértve, azzal együttműködve, abba besimulva él, ám magából fakadóan létével felülbírálja annak működését. Tetteivel átírja a rendet, újfajta történéseket generál, lakhelyével viszonyítási pontot teremt. Sűrűségváltozás ez. És ez az, amely a fafeldolgozóban jelenik meg, kézzelfogható formában. A fák mintájára tetők (lombkorona), őket tartó oszlopok (törzs), illetve azok alapozása (gyökér) jön létre. A nagy tető alatt három funkció kap helyet. A történések kihatnak a tereppel párhuzamosan szerkesztett tetősíkra, és átalakulásra kényszerítik azt. Az asztalosműhely épülete így házszerű formát alakít a tetőből, megteremtve a megérkezés fedett-nyitott terét is. A gatter-szín tetején egy fénybeeresztő, melegkieresztő nyílás segíti az itt tárolt fák száradását és a munkát, a fészer tömege pedig a tető lehajtásával egy telekvégi tárolóra emlékeztet."
Potzner Ádám: A Tihanyi félsziget strandhálózatának akupunktúrás kezelése, felvirágoztatására, BME Középülettervezési Tanszék, 2010
Konzulens: Karácsony Tamás DLA
„Mindannyian szeretjük a Balatont. Manapság divatos a magyar tenger partján üdülni, természetesen Tisza cipőben. (...) Mintha egyensúlyban lenne a világ. Jin és Jang módjára egymásnak feszül a »buhera-neociki« és az, amit mi építészek értéknek tekintünk. Beleszoktunk a gagyiba és ez a szegényes kép összekapcsolódott a Balatonnal. Nem csoda, utoljára az 1950-es években készült összefogó fejlesztési koncepció, amit a ´60-as években a Balatoni Intéző Bizottság (BIB) meg is valósított. Diplomám célja egy olyan szellemi termék létrehozása volt mely javítja és ösztönzi egy Balatonhoz méltóbb kép kialakulását a fürdőkultúra berkein belül. E szellemi tűket nem mindegy hova szúrjuk, a távoli cél az egyensúly. Én ezeket a kitüntetett, pontokat a Balaton szívében, a Tihanyi félsziget mentén találtam meg. Éljen a strandkultúra!"
Komlósi Bence: Klauzál tér, közösségi rehabilitáció, BME Lakóépülettervezési Tanszék, 2010
Konzulens: Hild György DLA
„A diplomamunkám kezdetekor azt próbáltam átgondolni, hogy nekem – mint kezdő építésznek – hol lesz a helyem a társadalomban, mit tudok majd tenni a fejlődés érdekében." – írja Komlósi Bence. „Egy nem szokványos diszciplínák mentén mozgó, nem szokványos építészeti hozzáállást tükröző tervvel konfrontálódhattam. Bence diplomaterve a mai építészeti gondolkodás olyan kurrens fogalmai mentén szerveződik, mint az ADATÉPÍTÉSZET, az ÖKOLOGIKUS GONDOLKODÁS, a FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSZET, a PARTICIPATÍV TERVEZÉS illetve az állandó INTERAKCIÓ." – írja Bach Péter opponenciájában.
Stein Júlia, Tátrai Ádám: faluÉPÍTÉS Borzavár, Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszék, 2011
Konzulens: Czigány Tamás
A két építész a kicsiny bakonyi falu, Borzavár megújulását, közösség-megtartó erejének növelését tűzte ki diplomaterve céljául. A település egészét átfogó, alapos vizsgálatok és elemzések után együtt határozták meg az építészeti feladatokat: az egykori terménytároló épületébe turistaszállást képzeltek, a meglévő általános iskola épületét pedig újabb szárnyakkal bővítették - mindezt úgy, hogy a beavatkozások a lehető legkevesebb bontással járjanak, megőrizve és erősítve a már álló házak értékeit. „A terv, a témaválasztásból adódóan rámutat arra, hogy az építészeti gondolkodás nem pusztán csak építészeti kérdésekre korlátozódhat. A vidék problematikája egy olyan aktuális területre kényszeríti az építészt, ahol a kreatív, de ésszerű gondolkodás kötelező." – Vági János opponenciája.
Hámori Péter: Budai Vár: Fel/Meg/Ki – NYITÁS!, BME Középülettervezési Tanszék, 2011
Konzulens: Balázs Mihály, DLA
„Mit tegyünk, mit tehetünk a Várral, ami ma egy zsákutca, ahova nem járnak az emberek? Milyen szerepe van egy demokráciában egy ilyen helynek, mit kezdjünk a várral, amelyet minden kor a saját képére formált, rajtahagyva ezzel kéznyomát? Diplomatervem célja, hogy egy lényeges problémát körüljárva kérdéseket tegyen fel, és azokra a lehető legpontosabban választ találjon. A teljes folyamat társadalmi akció kell legyen, amelyben minden egyénnek és közösségnek megvan a saját szerepe. Ennek a folyamatnak az analógiájaként szolgált számomra a méhek fejlett demokratikus döntéshozási módszere."
Mónus Noémi: Déli pályaudvar – átalakítás és rehabilitáció, MOME Építészeti Intézet, 2011
Konzulens: Csomay Zsófia
„»Bátraké a szerencse« – gondoltam magamban, mikor először meghallottam, hogy Noémi milyen témát választott diploma gyanánt. Így viszont a nyakába zúdult mindaz, amit ma a Déli Pályaudvar, nem mint dimenziójában, hanem inkább összetettségében páratlan városi fenomén jelent: egyszerre építészeti, urbanisztikai, infrastruktúrális, stratégiai halmazok uniója. Minden lépés absztrakt módon őrzi az előző emlékezetét, és ezt sokkal nagyobb és mélyebb kihívásnak tartom, mint elbontva az egészet újat tervezni helyette. Nagyon fontos döntés a ház intenzív továbbépítése, azaz a csarnoktér lefedése. Egy olyan műfaji béklyókon felülemelkedő rendszer kezd összeállni, amely szerteágazó és sok szinten ható kapcsolataival egyrészről jótékony hatást fejt ki környezetére, problémák sokaságát oldja meg; de ezen túl keretet ad és lehetőséget biztosít, hogy az építészet (ti. a konkrét építészet) elfoglalja benne itt-ott helyét, befészkelje magát, feltöltse mikroszinten is tartalommal." – Gyürki-Kiss Pál opponenciája.
Az első felvonásnak vége. Szünet következik.
Fürdős Zsanett