Nézőpontok/Történet

ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA – egy debreceni csapat épületbejárásai és podcast-sorozata

1/7

Debrecen látképe

Debrecen látképe

Logó

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Debrecen, a Városháza és a Kis-Orbán-féle kereskedőház közötti épülethíd. Fotó: Gulyás Attila

?>
Debrecen látképe
?>
Debrecen látképe
?>
Logó
?>
Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila
?>
Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila
?>
Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila
?>
Debrecen, a Városháza és a Kis-Orbán-féle kereskedőház közötti épülethíd. Fotó: Gulyás Attila
1/7

Debrecen látképe

Debrecen látképe

Logó

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Debrecen, a Városháza és a Kis-Orbán-féle kereskedőház közötti épülethíd. Fotó: Gulyás Attila

ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA – egy debreceni csapat épületbejárásai és podcast-sorozata
Nézőpontok/Történet

ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA – egy debreceni csapat épületbejárásai és podcast-sorozata

2024.03.22. 18:02

"2021 nyarán egy „ötletbörze"-szerű beszélgetés során merült fel bennünk, hogy Debrecen építészetét szeretnénk bemutatni az itt élőknek, esetlegesen a turistáknak, illetve az egyetemváros itt tanuló fiatal generációjának" – emlékszik vissza a debreceni ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA csapata.

Hosszú távú tervekkel elindítottunk egy helyi épületbejárós sorozatot, amelyben maguk az építészek mutatják be épületeiket, nem csak építészeknek. Úgy éreztük, hogy van egy megfoghatatlan, "légüres tér" a város lakói és az építészek/építészet között, amit ilyen szempontból próbálunk áthidalni a szervezett épületbejárásainkkal. Ha sikerül megfogalmazni az épületlátogatások során, hogy mi egy ház értelmezésének a módja egy építész szemszögéből, akkor sokkal könnyebben lehet értelmezni a múlt, a jelen és a jövő épületeit, építészetét.

A formáció, melynek keretében végezzük munkánkat teljesen hétköznapi: Harangi Attila, Müller Annamária és Radics Beatrix debreceni lakosok alkotják a kis csapatot, mely ÉPÍTÉSZ/KUL/TÚRA néven indította el facebook oldalát az események közzétételéhez, illetve egyéb, a témához kapcsolódó programok ajánlásához. A kortárs épületek mellett igyekszünk néhány különlegességgel is meglepni a programjainkon résztvevőket. Épületlátogatásaink mára – a legnagyobb örömünkre – nagy létszámmal zajlanak, az érdeklődők 2/3-a jellemzően nem építész.

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila
4/7
Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

2022. tavaszán elindítottuk a „Debrecen épített öröksége" című podcastunkat. Löki Viktor és Mikos Ákos Debrecen Podcast című műsorával társulva kaptunk lehetőséget ennek megvalósítására. A Debrecen építészeivel készített interjúk során a személyes és szakmai életutakon keresztül szeretnénk a város építészetét megismerni. Elsősorban a városfejlődés legveszélyeztetettebb épületeit, a földszintes cívis lakóházakat szeretnénk bemutatni, azonban a téma számos területet érint, például a műemlékvédelem és urbanisztika mentén. Az első vendégünk Gábor István, Debrecen főépítésze volt. Néhány érdekesség - sorrendben - az első évadból:

Gábor István (Debrecen, 1967) építészmérnök, Debrecen város főépítésze 2019 óta. Településtervezőként 2003-tól a közigazgatásban dolgozik. Ma is abban az óvárosi cívisházban él a családjával, amelyben született. A Műegyetemen diplomázott 1995-ben. A beszélgetésben elemezte az 1970-es évek debreceni társadalmát és lakhatását, a 80-as évek üres Debrecenét, illetve a rendszerváltás utáni helyi építészirodák működését. Mai napig keresi a cívisváros mítoszának a megfejtését és a debreceniség titkát. Kifejtette Budapest és Miskolc párhuzamát Debrecennel. Bemutatta a mestere, Kőszeghy Attila sokrétű munkásságát, akinek az irodájában dolgozott tervezőként. Részletezte a 90-es évek és napjaink örökségvédelmi, értékmegőrző törekvéseit, a leborotvált homlokzatok visszarajzolását. Többek között a városkép identitásban tartásáról, hangulatvesztéséről, állandó változásáról és időbeni olvasatáról is értekezett. 

Legány Péter (Budapest, 1939) építészmérnök, mérnöktanár. Derecskén és Debrecenben nőtt fel, a Műegyetemen diplomázott 1962-ben, majd Debrecenbe küldték dolgozni. 1964-től a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál (Hajdúterv) számos középületet, iskolát, óvodát és társasházat tervezett a megyében. 1989-től 2004-ig a Péchy Mihály Építőipari Technikumban oktatott. A beszélgetésben bemutatta az 1960-as évek típusterveit, a vidéki iskolák tervezését, a felújítási csoport munkáit, a szakma nehézségeit és a tanítás szépségeit. Debrecenben 1982-ben a Péterfia utca 28. szám alatti Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumot tervezte a város egyik legrégebbi műemlék cívisházában, illetve Hajdúböszörményben a Hajdúsági Múzeum felújítását. Egyik meghatározó munkája a Hajdúszoboszlói Strand bejáratának a tervezése.

Pataky Emőke (Esztergom, 1943) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemléki felügyelő, egyetemi docens, városvédő. A Műegyetemen 1970-ben diplomázott. 1972-ben költözött Debrecenbe a férjével, Kertai László építésszel. A Debreceni Tervező Vállalatnál (DTV) dolgozott, Balmazújvároson az iskolát és az óvodát tervezte. 1975-től az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán tanított 2010-ig. 1982-ben elvégezte a Műegyetemen a műemlékvédelmi szakmérnöki képzést. 1995-től népi műemléki felügyelőként is dolgozott. A beszélgetés során bemutatta az építészettörténet, műemlékvédelem és népi építészet tárgyak szépségét. Az oktatás szeretetét, a falukutatás és felmérőtáborok jelentőségét. Az építészeti fotózás tanító és dokumentáló értékét. Értekezett a Debrecenből hiányzó cívis tájház és cívis negyed lehetőségeiről. Értékmentő munkáját Kós Károly-, Forster-, Podmaniczky- és Vargha László-díjjal ismerték el.

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila
6/7
Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Kovács Péter DLA (Debrecen, 1957) Ybl-díjas és kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnök, egyetemi docens a Debreceni Egyetemen, az Archiko Kft. építésziroda vezetője. A Műegyetemen 1982-ben diplomázott. Pályafutását a Kelettervnél először a településtervezési irodában, majd Boruzs Bernát műtermében kezdte. A 80-as években elvégezte a Mesteriskolát és egy osztrák építészirodában is dolgozott. Számos jelentős debreceni középület tervezője. A műteremháza az óvárosban a cívis karakter kortárs továbbírása. A beszélgetés során elemezte a város rétegződéseit és morfológiáját. Felvetette a változások, az emeletes léptékváltások és a háború utáni építészet kérdéseit. Méltatta a 60-as évek és a DTV építészetét. Bemutatta a város XX. századi tervpályázatait. Az egyetem főépületének és a Déri Múzeum korszerűségének és stílusának ellentmondásairól, a historizmus és modernizmus találkozásáról, illetve Klebelsberg Kuno és a klinkertégla hatásáról értekezett.

Kasuba János (Törökszentmiklós, 1964) építészmérnök. Karcagon nőtt fel, a Műegyetemen diplomázott 1988-ban. Már 1987-ben egy ösztöndíjjal elkezdett Debrecenben a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalatnál (HÁÉV) dolgozni, ami az egyetem után a munkahelye lett, ekkor költözött Debrecenbe. 1994-ben tervezőtársaival megalapították a Metope 2000 Kft. tervezőirodát, amelynek 2002 óta egyedüli tulajdonosa. Az iroda 2015 óta a Garai utca 18. számú, 1912-ben épült lakóház földszintjén működik. Több középületet és történeti épület felújítást is tervezett. A beszélgetésben elemezte a HÁÉV működését, a rendszerváltás utáni Debrecent és a helyi építészirodák szerveződését, valamint a lakásépítési lehetőségeket. Bemutatta az irodájuk felújítását, egy történeti épület tetőtérbeépítését, a társasházépítés nehézségeit, illetve a Petőfi téri Görögkatolikus Metropólia Érseki Hivatal felújítását és kortárs bővítését.

Debrecen, a Városháza és a Kis-Orbán-féle kereskedőház közötti épülethíd. Fotó: Gulyás Attila
7/7
Debrecen, a Városháza és a Kis-Orbán-féle kereskedőház közötti épülethíd. Fotó: Gulyás Attila

Gajdos Csaba (Nyíregyháza, 1971) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, mérnöktanár. Nyíregyházán nőtt fel építész családban. Debrecenben az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán végzett 1993-ban. A Műegyetemen 1996-ban műemlékvédelmi szakmérnöki, 2003-ban tervező építészmérnöki, majd 2015-ben mérnöktanári diplomát szerzett. 1994 és 2015 között a Hajdúterv Kft-nél dolgozott tervező építészként. 2010 óta a Debreceni Egyetem oktatója, illetve 2011 óta a Péchy Mihály Építőipari Technikum mérnöktanára. Debrecenben és az országban számos épület műemléki értékleltárát készítette el, illetve felújítások tervezési munkáját is végzi, például a Zenede vagy a Csokonai Színház épületénél. A beszélgetésben elemezte az építészettörténet jelentőségét, a felújítások kivitelezését és a régi épületszerkezeteket konkrét példákon keresztül, a műemlékvédelmi szakmérnök munkáját, az épületek színezését, a régi épületek értelmezését és a helyi védelmet.

Virányi Zsolt (Debrecen, 1975) építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karán 1997-ben végzett építészmérnökként, majd 2006-ban építész-tervező szakmérnök diplomát szerzett. A Műegyetemen 2003-ban műemlékvédelmi szakmérnökként végzett. 1999 és 2016 között Hajdú-Bihar megyében műemléki felügyelőként dolgozott a közigazgatásban. 2016 óta a Tiszántúli Református Egyházkerület műemléki tanácsosa. Főállásai mellett építész magántervezőként, műemléki szakértőként, felelős műszaki vezetőként is tevékenykedik. A beszélgetésben elemezte a műemlékvédelmi hivatali munkát, a műemlékek felújítási folyamatát, a középkori templomokat és falfestésük feltárását. Kifejtette a helyi védelem szemléletformálását, a tájházak és egy cívis negyed szükségességét és fontosságát.

Debrecen látképe
2/7
Debrecen látképe

Jambrik Imre (Báránd, 1958), Hajdú-Bihar Vármegye állami főépítésze 2011 és 2023 között. Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Technikumba végzett 1977-ben. A Műegyetemen diplomázott 1983-ban, ahol később a városépítési-városgazdasági szakmérnök képzést is elvégezte. Már az egyetemen ösztöndíjat kapott a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalatnál (HÁÉV), ahol a diploma után elkezdett tervezőként dolgozni. 1992-től 1994-ig Derecske főépítésze volt. 1994 óta dolgozott mai elnevezéssel a Hajdú-Bihar Vármegyei Állami Főépítészi Irodán. A beszélgetés során elemezte a cívis karakter és a településkép illeszkedését, a meglévő építészeti hagyomány folytatását. Kifejtette a helyi védelem működését, az integrált értékvédelmet, illetve egy homlokzati fal megőrzésének a konkrét példáját. Részletezte a kiskörút előnyeit és a városi alközpontok lehetőségét.

Dezső Zsigmond (Debrecen, 1959) tartószerkezeti tervező, Debrecen díszpolgára. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában érettségizett, majd a Műegyetemen diplomázott okleveles építőmérnökként 1983-ban. Már az egyetem végén ösztöndíjat kapott a Kelettervnél, ahol 1983-tól 1988-ig dolgozott statikusként. Karvaly Elemérrel 1991-ben alapították a Hydrastat Mérnöki Iroda Kft. cégüket, amely egy Maróthi György utcai cívisházban működik. A Hajdú-Bihar Vármegyei Mérnöki Kamara elnöke volt 1989 és 2009 között. Országszerte működő és elismert szakember, például a MOL Campus toronyház és Debrecen legtöbb középületének statikus tervezője. A beszélgetésben elemezte a nyakas cíviseket, a 60-as évek Debrecenét, a város átalakulását, valamint édesapja, Dezső György debreceni építész munkásságát. Kifejtette az épületek repedéseit, szellőzését, a passzívházakat, a műemléki épületek felújításának és bővítésének a kérdéseit, a funkcionális elavulást és a magasházak kérdését.

Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila
5/7
Debrecen, Piac utca. Fotó: Gulyás Attila

Barabás Lajos (Hosszúpályi, 1974) építészmérnök. Képzőművész pályára készült, azonban Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Középiskolát választotta 1988-ban. A debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán diplomázott 1997-ben. Márai István statikus mérnökirodájában dolgozott, majd a főiskola után 1997-től 2004-ig Kasuba János munkatársa volt. A Műegyetemen diplomázott 2005-ben. 2006–2008-ban elvégezte a ÉME Mesteriskola XIX. ciklusát. A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén volt oktató. A MOME doktori iskolájában az abszolutóriumot teljesítette. 2015-ben alapította az Archi-Bar építész stúdiót, amely nevéhez számos középület tervezése és felújítása kötődik. 2023-ban az Év Cívis Háza díjazott tervezője volt. A beszélgetés során elemezte a cívisházak felújítási és tervezési lehetőségeit, a kortárs építészet illeszkedését a régihez.

Logó
Logó
3/7
Logó

Kövessék facebook oldalunkat, hallgassák podcastunkat, programjainkon a részvétel díjmentes, melyre minden érdeklődőt várunk továbbra is szeretettel!

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.