Design/Vizuális kommunikáció

Erdőt a stadionba!

1/7

Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.

?>
Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.
?>
Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.
?>
Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.
?>
Megérkeznek az első fák.
?>
Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.
?>
Max Peintner 1970-es rajza, az egész projekt ihletője.
?>
Így viszik a fákat.
1/7

Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.

Erdőt a stadionba!
Design/Vizuális kommunikáció

Erdőt a stadionba!

2019.05.07. 15:25

Cikkinfó

Szerzők:
Kozár Alexandra

Földrajzi hely:
Ausztria, Karintia, Wörthersee, Wörthy-tó

Építészek, alkotók:
Skardelli György, Klaus Littmann, Max Peintner, Enzo Eneas

Vélemények:
1

Míg nálunk egyik stadion és tornacsarnok épül a másik után, addig Ausztria formabontó stadionfelhasználási ötlettel állt elő. A klagenfurti Wörthersee stadion még nem is tartozik a legújabbak közé, a 2008-as futball Európa-bajnokságra építették, de azóta koncerteknek és kulturális rendezvényeknek is helyet ad. Most azonban beírja magát az építészet nagykönyvébe is. A stadion közepébe ugyanis egy 300 fából álló erdő költözik, ősszel két hónapig meccsek helyett a fákat lehet majd nézni. Hogy mennyi lesz a beugró a „mérkőzésre", egyelőre nem tudni, egy biztos, rendőrökre nem lesz szükség a szurkoláshoz. 

A szeptember 9-én a szomszédos Klagenfurtban debütáló, „Az erdőért: a természet végtelen attrakciója" című különleges installációt Klaus Littmann bázeli művész készíti. A tájépítészeti akción és művészeti kezdeményezésen túl konkrét építészeti ihletforrás is húzódik a projekt mögött: Littmannt ugyanis egy osztrák építész-képzőművész, Max Peintner rajza ihlette. Nincs is ezen mit csodálni, Peintner rajza kulturális és összművészeti régiókba emeli a legnépszerűbb és legagresszívebb tömegsport céljára létrehozott épületet: fákkal és emberekkel népesíti be. A természet végtelen vonzereje című rajzot Peintner 1970-ben készítette, a rajz egy stadiont ábrázol, ahol a nézők a pályán nem futballistákat, hanem sok-sok fát, szinte egy teljes erdőt néznek. Littmann 30 éve látta először a rajzot, és felvetette az osztrák művésznek, hogy a való életben is rekonstruálja azt. A szeptemberi klagenfurti akcióval tehát a képzőművészet egyszerre válik valósággá és egy másik műalkotássá azontúl, hogy már pusztán a tett művészi, művészeti értékkel bír. A fák nappal természetes, éjjel díszkivilágításban pompáznak majd, és egy folyamatosan alakját változtató erdő tárul két hónapon át a látogató szeme elé.


Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.
3/7
Ilyenre álmodták az erdőt a klagenfurti stadionba.

 

A szeptember 9-től október 27-ig látható akció Ausztria legnagyobb nyilvános művészeti installációja lesz, melyre már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elkezdődtek az effektív fizikai előkészületek, nevezetesen a fák utazásra történő felkészítése. A 300 fának ugyanis csak egy része származik Klagenfurt környékéről, másik részük nemzetközi faiskolákból érkezik. A látogatók a lelátókról nézhetik meg majd az erdőt a „program" keretében, az installációhoz pedig a természetről szóló kiállításokat szerveznek a Karintiai Modern Művészetek Múzeumával és a Klagenfurti Állami Galériával közösen. Littmann több mint 80 művészeti projektet valósított már meg, olyan képzőművészekkel dolgozott együtt, mint Christo, Jeanne-Claude, Tony Cragg, Guillaume Bijl és Cesar.


Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.
2/7
Klaus Litmann bázeli művész, az installáció szellemi atyja első fájával.

 

A projekt kivitelezését a közkerteket tervező Enzo Eneas neves tájépítész felügyeli, építészeti koncepciójának középpontjában a fa áll mint az élet szimbóluma. Eneas munkájának legfontosabb célja, hogy az embert érzékenyebbé tegye a természetre, az általa tervezett alkotásokkal pedig az elveszett kerteket akarja visszaadni a különböző generációknak. Enzo famúzeumot is alapított Rapperswil-Jonában, melynek további intézményei vannak Zürichben, Miamiban és New York-ban. A projekt lezárultával a fákat a közeli köztereken ültetik el, illetve védett helyre szállítják őket. 


Megérkeznek az első fák.
4/7
Megérkeznek az első fák.


Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.
1/7
Angol tölgy is érkezik az installációra. Az elsőt épp itt próbálják a kamionra föltenni.

 

Hogyan jönnek a fák Klangenfurtba?

A fákat a nemzetközi hírnévnek örvendő tájépítész, Enzo Enea választja ki, aki az elmúlt három hónapban stúdiójával szín és textúra alapján válogatta ki a megfelelőket: olyan fákat választott, amelyek egy vegyes, nem fajspecifikus karintiai erdőben általában megtalálhatók. A következő hetekben védett helyre szállítják őket, itt gondozzák őket a felhasználásukig. Sajnos az elmúlt ötven évben a vegyes erdők nagy részét az építőipar faanyagigénye miatt tűlevelűekkel pótolták. Amikor a művészi koncepció kikristályosodott, hamar világossá vált, hogy a közelből ilyen mennyiségű és minőségi fát nem tudnak beszerezni. Ahhoz, hogy az ambíciózus projekt megvalósujon és egy 40-60 éves fákból álló, vegyes erdő "összeálljon", Olaszország, Németország és Belgium nagy faiskolai térségeiből kell fákat hozatni. A nagy faiskolákból való szállítással kevesebbszer kell fordulni, nem kell 20 különböző ausztriai telepről szállítani a fákat, ezzel sok utazást spórolnak meg a program kivitelezői. A környékbeli fákon túl azért faiskolai fákat hoznak, mert ezek a legjobb minőségűek: azok a fák nőnek maguktól rendesen, amelyeket a múltban rendesen gondoztak. A fákat öt évenként ki kell ásni és faiskolába vinni, hogy felkészítsék őket a jövőbeni helyükön való megmaradásra. Ezen kívül minden ép karintiai fát felhasználnak a projekthez, így egy olyan vegyes erdő jön majd létre, amilyen eredetileg jellemző volt a térségre. A projekt két hónapjában a teljes biodiverzitás együtt költözik majd a fákkal: rovarok, madarak és az ember is.


Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.
5/7
Itt épp egy bükköt reptetnek daruval.

 

48 magyar stadionerdő várja befogadóját

Ha hinni lehet a Wikipédiának, Magyarországon 48 stadion van — leszámítva az ezer főnél kisebbeket. Az ország legnagyobb stadionja a Puskás Ferenc Stadion, amely épp most készült el új változatában, Skardelli György tervezésében, 65 ezer férőhellyel, ezt követi a Groupama Aréna. A legnagyobb vidéki stadion a debreceni Nagyerdei stadion, illetve a szegedi Felső Tisza-parti stadion. Fontos még a Puskás Akadémia és a Pancho Aréna. A 48. helyen az RKSK stadion szerepel. A stadionépítés az elmúlt öt évben kapcsolt igazán turbófokozatra. 2014-től 2018 végéig mintegy 20 új stadiont adtak át, a legutóbbiak között szerepel a kozármislenyi és a székesfehérvári. 

Kozár Alexandra

Vélemények (1)
csoszka
2019.05.07.
20:21

Ennek az akciónak mi értelme van? Miért lesz jobb egy stadionban nézegetni a fákat díszkivilágításban, mint az erdőben holdfénynél?

A legjobb, hogy a cikkíró szerint környezetbarátabb Belgiumból hozni a fákat, mint Ausztriából...  Mennyire környezetbarát fél Európán átutaztatni a fákat? Inkább tűnik ez a performance egy szellem nélkül maradt társadalom kényszercselekvésének, mint egy valódi, értelmes gondolatnak.

Ráadás a magyarországi 48 ezer stadion (amivel szemben a felhomályosult nyugaton fákat ültetnek a stadionba)! ~3500 település van Magyarországon, ezek szerint mindegyiken van 13 stadion (leszámítva az 1000 főnél kisebbeket - jelentsen is ez bármit)...

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk