Design/Formatervezés

Erővonalak szövögetése Rotterdamban

1/43

Vedran Mimica
Vedran Mimica
Herman Hertzberger
Edi Rama
Edi Rama
bal szélen Ivo Opstelten
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Vedran Mimica
?>
?>
Vedran Mimica
?>
Herman Hertzberger
?>
?>
?>
Edi Rama
?>
?>
Edi Rama
?>
bal szélen Ivo Opstelten
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/43

Erővonalak szövögetése Rotterdamban
Design/Formatervezés

Erővonalak szövögetése Rotterdamban

2007.05.31. 09:11

Cikkinfó

Szerzők:
Abonyi Anita

Földrajzi hely:
Rotterdam, Hollandia

Ki vállalja a felelősséget, kinek van szerepe az erővonalak megrajzolásában, s megerősítésében, kik azok az építészek, politikusok, civil szervezetek, akik tehetnek, tesznek egy élhetőbb városi jövőképért? Izgalmas konferenciákkal, vitákkal nyitott a 2007-es Rotterdami Építészeti Biennálé

Izgatott sajtó- és szakmai érdeklődés mellett május 24-én nyitották meg hivatalosan a 3. Rotterdami Építészeti Biennálét.

 

Az idei biennále témája a "POWER – Producing the Contemporary City", vagyis mindaz a hatalmi, és erőviszony, mely a város életét befolyásolja. Viták, konferenciák, vetítések és kiállítások során igyekeznek feltárni a résztvevők a nemzetközi szinten megmutatkozó várostervezési, építészeti problémákat okozó szociológiai, társadalmi, gazdasági és nem utolsó sorban politikai befolyásoló tényezők hatásait, keresve a hol utópisztikus, hol mereven reális megoldási metódusokat.

Megnyitó beszédében Vedran Mimica, a Berlage Institute oktatásért felelős vezetője és a biennálé vezető kurátora sorra felvetette a megoldásra váró, mindannyiunkat érintő kérdéseket a témában. Ki vállalja a felelősséget, kinek van szerepe az erővonalak megrajzolásában, s megerősítésében, kik azok az építészek, politikusok, civil szervezetek, akik tehetnek, tesznek egy élhetőbb városi jövőképért? A választ a több hónapon át tartó rendezvényektől is várják a szervezők, s mi is, akik inkább szkeptikusan, mint bizakodva érkeztünk meg a helyszínre egyetlen magyar stábként. Vedran kiemelte az oktatás szerepét, melyben maga az intézmény is hiánypótlóként van jelen. Fontosnak tartotta a fiatalok felelősségét kiemelni a jövő városépítészetében. Ma már az emberek több mint fele városlakó, vagy a városi élethez valamilyen módon kötődő életmódot folytat. (naponta ingázó) A sürgetés jogos, ideje koplexebben áttekinteni a jövő városszövetét, melyet mindannyian birtoklunk.

Herman Hertzberger építész, a Berlage Institute alapító atyja (1990) élesebb kritikával illetett mindannyiunkat, akik bármely módon alakítjuk a városokat, s kiemelte az idei biennálé témájának kulcsmondanivalóját, mely szerint "az erő erőt szül". A város nemcsak egy tér, hanem szociális hálónk szövete, vagyis társasági kapcsolataink helyszíne, melyet manapság szeretnek építészeink elfeledni, s csak önmagában az építményben gondolkodni, mint műalkotásban. Jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni az épületben lakókra, a használókra. Az építészet, szerinte durván antidemokratikus, hiszen a polgárokat nem kérdezik meg jövőbeli lakótereikről, kész tények elé állítják őket. (apró "never mind"-dal jelzi Hertzberger, hogy a holland építészet, várostervezés is hagy bőven kívánnivalót maga után)
Mondandójának végén kiemelte, hogy bár épületeink ikonként határozzák meg a városaink képét, ezeket nem történelmi kincsként kell értelmezni. Az épületet az határozza meg, hogy mire használják.

Az elsöprő beszéd után jött az újabb nagyágyú, aki vélhetőleg az idei biennálé egyik legnépszerűbb projektjét mutatta be a jelenlévőknek.

Az albán főváros, Tirana polgármestere Edi Rama - akit nem véletlenül választhattak újra harmadszor is idén februárban - a semmiből felépített, színes városképet tárta elénk, döbbent figyelőknek. Jane Kramer, Rama-ról írt portrékönyvében olyan festőművészként jellemzi a polgármestert, aki a városi szövetet használta vászonként. Rama lefestette beszédében a diktatúrát követő évek kilátástalan, pénztelen, sivár képét. A kapaszkodók, fogódzkodók nélküli útkeresést más országok, támogatást nyújtó szervezetek nem tudták értelmezni, így drasztikus megoldásokra volt szükség, közösségi összefogással, és új városrészek felépítésével, szakaszos infrastruktúra kialakításával. Mindennek alapját a szivárvány színeit hordozó homlokzatfestés ötelete adta, mely új életre keltette a közömbös, kihalt, unott várost. (A projektről mi is bővebben írunk még a későbbiekben.) Rama szerint az építészek és városvezetők felelőssége ugyanaz: szociális integrációt kialakítani, s az adott erőt, hatalmat arra használni, amire ténylegesen való.

Ivo Opstelten, Rotterdam polgármestere rövid hozzászólásában mindazt összefoglalta, amit a korábban szólók is hangsúlyoztak, miszerint arra a kérdésre, hogy kik csinálnak várost ma, egy válasz létezik csupán: mindazok, akik használják, akik benne élnek.

A világ népességének rohamos növekedése, s az, hogy ennek eloszlása erőteljesen a városokba koncentrálódik, számos kérdést vet fel a felelősen gondolkodókban. A 21. század városait mindannyian alakítjuk kisebb-nagyobb lépéseinkkel, döntéseinkkel, s ha már részesei vagyunk az urbanizáció globális mértékű folyamatainak, érdemes elgondolkodni azon, miként válhat egy város élhetőbbé, gazdaságosabban kihasználhatóbbá, mégis környezettudatosabb életcentrummá.

A 2007-es évi biennálé kurátora a Berlage Institute. Melynek szervezésében a legtöbb eseménynek - a három hónapon át tartó kiállítások, viták, előadások, konferenciák - a Kunsthal ad otthont.

Minden hétfőn délután fél 6-kor kerekasztal beszélgetéseket tartanak a témában, PowerTalk néven. (városfejlesztési, építészeti viták a jövő élhető városáról, a globális világ személytelenségéről, a helyi közösségi erők szerepéről, megvalósítható városszerkezetekről)
A rendezvények szorosan kapcsolódnak egymáshoz, s az események folyamatosan zajlanak több helyszínen a városban, elsősorban a Kunsthal-ban, s a NAI-ban, egymástól csupán egy vízen épülő telep, lezárt területével elválasztva, 200 méterre.

A négy fő kiállítás (melyek a biennálé fő témájának vizuális lenyomatát adják) május végétől szeptemberig látogatható (helyszínek: a Kunsthal és a NAI): a "Visionary Power", a "The New Dutch City", a "A Better World-Another Power" és a "Form and the City".

Hogy a biennálé szervezése nem túlzottan gördülékeny, arról hamar megfeledkezik az ember, ha ellátogat a rendkívül színvonalas konferenciákra, s a kiállító terekbe, melyek elképesztő adatokkal és projektekkel hívják fel a figyelmet a lehetséges városfejlesztő megoldásokra.

A részletes és aktuális biennálé programokról itt olvashatnak: http://www.rotterdam2007.nl/english/programma/evenementen/2798.php

 

szöveg és képek: Abonyi Anita

A téma megjelenések támogatója a
Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk