…és akkor lehetett játszani a grundon…

A MÉSZ és az Építészklub szervezésében május 28-án került megrendezésre „Az építészet tere – Pollack Mihály tér" hallgatói ötletpályázat eredményhirdetése köré szervezett Pollack Piknik Party. Baku Eszter beszámolója az eseményről.

„Vegyük birtokba a teret!"

Ezzel a felszólítással kezdődött meg a Pollack Piknik Party (2010. május 28.), amely a Magyar Építőművészek Szövetsége által meghirdetett „Az építészet tere – Pollack Mihály tér" hallgatói ötletpályázat eredményhirdetése köré szerveződött egynapos happeninggel kívánta felhívni a figyelmet a manapság sokat, bár néha úgy érzem nem eleget, emlegetett köztérhasználatra s ezekben rejlő sokszor sajnos kiaknázatlan lehetőségekre. Nehéz elfogulatlanul írni s még inkább nehéz megítélni, mi aratta a legnagyobb sikert a többségében fiatal közönség köreiben, a BME tanszékeinek főzőversenye, a Pollack téri ideiglenes gyepesítés vagy az ott rendezett 10tér/10szemlélet már-már éjszakába nyúló előadásai. Annyi azonban bizonyos, a PPP során mind a Pollack tér mind pedig a MÉSZ Székház udvara egyfajta metamorfózison esett át, s hacsak egy napra is, de talán sikerült kizökkenteni a közterekről kiaklakult sztereotípiákat, amelyek a Pollack térre fokozottan igazak. S bár a tér alapvető problémáin nem sikerült kiköszörülni a csorbát, hiszen az átmenőforgalom, az utcabútorok és a zöld felületek hiánya még mindig kétségbeejtőnek mondhatóak, mégis létrejöhetett egy olyan esemény, amely nemcsak az építészet szerepét hanem egy egyedülálló helyzetű, nagyrészt patinás térfallal övezett köztér szerepét is hangsúlyozhatta.

 

 

Úgy vélem, a MÉSZ által a pályázati kiírást kísérő sajtóanyagban megfogalmazott kérdés, miszerint „Mitől válik élővé egy városi tér?", mint vonalvezető vált valóra, egyesítve magában minden olyan lehetséges alternatívát, amely a közterek szerepét és használhatóságának kritériumait ismét a folyamatos diskurzus részévé teszi. A feltett kérdésre egyrészt maguk a hallgatók adták meg egyéni válaszaikat beadott pályázati anyagaikban, másrészt a téren bemutatott, a pályaműveket prezentáló kiállítás, harmadrészt pedig a Pollack Piknik Party keretein belül megrendezett 10tér/10szemlélet című előadások, amelyek nagy része ezekre a problémákra reflektáló projekteken keresztül nyújtottak különböző, aránylag egyszerűen megvalósítható megoldásokat.  

 

 

Már csak egyetlen, jórészt megválszolhatatlan kérdés maradt hátra: „Mi lesz a Pollack tér sorsa a közeljövőben, vajon élő városi térré tud-e alakulni? " egy biztos, egy fecske nem csinál nyarat, s a Pollack Piknik Party forgataga után kétségbeejtő hiány marad bennem, amikor nap mint nap átsétálok a téren. A lírai befejezés helyett azonban beszéljenek önmagukért a képek!

szöveg és fotók: Baku Eszter