Közélet, hírek

"Ezüst Ácsceruza" - díj

2010.07.29. 11:47

Ezen a néven alapított díjat a Honi Művészetért Alapítvány. A díj olyan publicisztikai tevékenységért adható, mely hozzájárul a hazai építészeti értékek népszerűsítéséhez, s egyben képviseli a minőségi újságírást. A részletes pályázati kiírás augusztus közepén jelenik meg.

Ezüst Ácsceruza néven alapított díjat a Honi Művészetért Alapítvány.

A díj olyan szélesebb érdeklődésre számot tartó nyomtatott vagy elektronikus sajtóorgánumokban - nem szakmai lapokban, folyóiratokban - megjelenő publicisztikai tevékenységért, akár egyetlen cikkért, műsorért is adható, mely hozzájárul a hazai építészeti értékek és a hazai építőiparral kapcsolatos bármely terület eredményeinek népszerűsítéséhez, s egyben képviseli a minőségi újságírást.  

Az „Ezüst Ácsceruza" emlékplasztikát, az adományozást igazoló oklevelet és a vele járó 200.000 Ft pénzjutalmat minden évben két alkotónak ítéli oda a Bíráló Bizottság.

A részletes pályázati kiírás augusztus közepén jelenik meg.

Az idei, 2010-es díj odaítéléséről döntő Bíráló Bizottság tagjai:
Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke,
Bálint Imre DLA, a Budapesti Építész Kamara elnöke,
Gerencsér László, az Építéstudományi Egyesület elnöke,
Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke,
Dr. Komjáthy Attila építész, a Honi Művészetért Alapítvány alapítója, az alapítvány kuratóriumának alelnöke,
Martinkó József építészetkritikus,
Mélyi József művészettörténész,
Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke és Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke.

Fővédnök: Tolnay Tibor.

A díjak átadásának tervezett időpontja 2010. december 3., Szent Borbála, az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához kapcsolódva.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk