| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Fehérvári úti Vásárcsarnok

1/15

Az átépített Fehérvári úti piac, az eredeti tervező a szerzői jogaira hivatkozott

?>
?>
?>
Az átépített Fehérvári úti piac, az eredeti tervező a szerzői jogaira hivatkozott
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/15

Az átépített Fehérvári úti piac, az eredeti tervező a szerzői jogaira hivatkozott

Fehérvári úti Vásárcsarnok
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Fehérvári úti Vásárcsarnok

2003.10.14. 14:23

Projektinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Építészek, alkotók:
Kertész András Tibor

Vargha Mihály: Amúgy rendben... c. írása a Kertész András Tibor tervezte épületről

Vargha Mihály: Amúgy rendben...

Amúgy rendben van az új piac/csarnok a Skálánál. Tiszta és ragyog, lassan a kereszteződés is rendeződik, megszűnnek (?) a mindennapos közlekedési kellemetlenségek. Jönnek a kofák, megtelnek a pultok áruval, még nincs vége az idei gyümölcsszezonnak, és a meleg, kitartó nyár eleve remek minőséget hozott... A közönség örömmel birtokba veszi – az önmagát meghaladni tudó, igazi építészet azonban csak pindurit profitál mindebből.

Amúgy a hely, a helyzet adott volt. Egy sarok a szinte percre sem szűnő autóforgalommal megvert kereszteződésben, a Fehérvári úton, ahol egybeér a Bocskai út és az Október 23. utca. A Fehérvári úti szomszéd az orvosi rendelőintézet, arányos és hatásos, patinás épület (1952, Szendrői Jenő és Lévai Andor). Átellenben, az Október 23. utcán két lakóház közé ékelve áll a Medgyaszay féle református templom (1930). Szintén jó arányú, bár kicsit összezsúfolt, és mára piszkosan, kissé elanyátlanodottan álló együttes. S ne feledkezzünk meg a másik szomszédról a Bercsényi utca felé: a „kispiaccal" szinte egyszerre épült a Skála Áruház szabdalt, vak tömege (1975, Kovách István). Hetvenes évek, elindulás a lejtőn. Le.

Amúgy a kispiac akkor mutatós épület volt (1977, Halmos György; az építtető már akkor is a „CSAPI"). Arányos, inkább kissé visszahúzódó, közlekedése áttekinthető – alaprajzában funkcionalista, de próbált egyedi lenni. Viszont az építőipar, meg az anyagok színvonala – arról jobb nem beszélni. S télen, esőben-szélben a látvány mit sem ért, győzött a huzat. Lépcsői szűkösre sikerültek, rámpa csak a két alsó szint között, és azokat a tömeg soha nem is használta nagy kedvvel. Ráadásul a piramoid építmény gondozása leginkább abban merült ki, hogy mindenféle amatőr tervezésű bódékkal, néha nagyobb boltokkal építették be az alagsortól a galériáig, ezért az évek során egyre elárvultabb képet mutatott, műanyag ponyvatetői például igen hamar tönkrementek. Csak a kavicsolt felületű, nyolcszög motívummal díszített mellvédpanelek állták a sarat.

Amúgy ezek ma is ott vannak. Kívül, a rendelő felől új ablakokkal tagoltan, belül meg szinte úgy mint régen. Merthogy mi történt most? A kispiacot a sarok felé terjeszkedően körbeépítették egy nagycsarnokkal. Kertész András Tibor építész pályázaton nyerte el a megbízást, majd a tervezés során komoly vitába keveredett Halmos Györggyel, a kispiac tervezőjével, aki szerzői jogaira hivatkozva maga szerette volna elvégezni az átalakítást.*

Itt érdemes megállni kicsit. A szerzői jog kérdése annál égetőbbé válik, minél gyorsabb az építmények avulása. Józan paraszti ész szerint a szerzői jog a tervet, a tervrajzot illeti meg, hasonlóan a kottához és az írott szöveghez. A kész épület már a tulajdonos sajátja – az alkotót kifizette, azt csinál a házával, amit akar. Persze megkérdezheti az eredeti építészt, vagy megbízást is adhat neki az átalakításra – de erre kötelezni őt nem lehet. Más kérdés, hogy városképi jelentőségű helyekre mégis komoly, szigorúan vett szabályozás kéne, hogy lehetőleg igazi architektúra szülessen. Én a jól előkészített és gondosan végigvitt – nyilvános – pályázatok pártján vagyok. Csak ehhez egészségesebb közegre, nyíltabb légkörre lenne szükség, szakmán belül és kívül egyaránt.

Amúgy jelen esetben az átépítés tervezője tényleg tisztelte a korábbi létesítményt. Az új csarnok korrekt, vannak ihlettel megoldott, érdekes részletei, de ennél sokkal többet nem nyújt, főleg a külsejét nézve. Belül még csak-csak segít a térstruktúra: a szűkös lépcsők helyett van mozgólépcső s az új galériákról enyhén lejtős hidak vezetnek a régi szintekre. De ennél tényleg nem több, mondhatni konzervatív modern épület. Pedig lehetett volna csupán annyit, hogy az új galéria a sarok közelében fölmagasodik, kis kilátó lesz belőle, esetleg presszóval, a hatalmas légtérbe ez bőven belefért volna. Így hiányzik belőle egy csipet játék. Esetleg ilyen lehetett volna a sarok 45°-os lemetszése, utalva a régire. Vagy a hosszú homlokzatokon néhány helyen kilépni a monoton síkból. Vagy csupán az üvegtáblákba tenni néhol más üveget: színeset, vagy inkább mattra-fúttat. (A rendelő mutat példát ilyesmire – ott az üvegek magassági mérete ugrál picit!).

Amúgy az épület teteje kétirányba lejt, amit nagy üvegfalak trapéz formája ki is rajzol két homlokzaton, s belül az acéltartók vonala mutatja egyértelműen. De sajnos ez kevés, illetve inkább csak a szakmai közönségnek jelez valamit. Kertész András építész előző jelentős munkája a MATÁV irodaháza volt a lágymányosi INFOPARK-ban, nem is messze innen. Ott egy nagy, kör alaprajzú tömb a fő motívum, ami kívül érdekesen feszül össze egy hosszabb hasábbal, a hengeres udvarban pedig a direkt szögletes könyvtár adja a kontrasztot. Kár, hogy ilyesmire most nem fordított figyelmet, pedig itt sokkal nagyobb a közönség: a legtermészetesebb módon érhető el, hogy még több szeretet áramoljon a kortárs építészet felé. Bár nincs kizárva, hogy még így is sikerül jó hatást kiváltani. Mert amúgy az épület rendben – s a nyitás csak most jön.

Nyomtatásban megjelent az Élet és Irodalom 2003. szeptember 26-ai számában.

* A megjelenés után Halmos György levélben elküldött nekem egy dokumentum-válogatást, melybõl kiderül, hogy korábban a CSAPI-tól õ kapott megbízást az áttervezésre, s engedélyezett terve is volt. Késõbb a megrendelõ változtatott a koncepción, és ezután írták ki a pályázatot. Halmos Györgynek ezzel az eljárással szemben volt kifogása, tehát nem közvetlenül Kertész Andrással állt vitában. Az apró tárgyi tévedésért az érintettek elnézését kérem.

Fehérvári úti Vásárcsarnok
Budapest XI.
Tervező: Kertész András Tibor
(Kertész Stúdió Kft.)

fotó: Molnár Emil

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.