Nézőpontok/Kritika

Fekete város, fekete ház: Bauhaus Museum Dessau

1/22

Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau + adenda architects

?>
Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau + adenda architects
?>
Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau + adenda architects
?>
Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau + adenda architects
?>
Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau + adenda architects
?>
Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau - valóság. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, a földszinti Open Stage, Rita McBrida Arena című installációjával. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, a földszinti Open Stage. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, a földszinti Open Stage. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, belső részlet. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, belső részlet. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, belső részlet. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, belső részlet Lucy Raven Lichtspielhaus című installációjával. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, belső részlet Lucy Raven Lichtspielhaus című installációjával. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, éjszakai látvány. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, éjszakai látvány. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Bauhaus Museum Dessau, éjszakai látvány. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Az Open Stage használatban. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
?>
Az Open Stage használatban. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
1/22

Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau + adenda architects

Fekete város, fekete ház: Bauhaus Museum Dessau
Nézőpontok/Kritika

Fekete város, fekete ház: Bauhaus Museum Dessau

2019.10.23. 07:43

Projektinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Dessau

Építészek, alkotók:
Addenda Architects

Vélemények:
2

Bauhaus Museum Dessau

URL:
Bauhaus Museum Dessau

Tervezés éve:
2016

Építés éve:
2019

Bruttó szintterület:
5500 m2

Dosszié:

Dessau, az egykori otthon újonnan átadott Bauhaus-múzeuma fekete üvegkoporsó egy halott város közepén. Pedig a Bauhaus szellemisége, ahogy arról számos jubileumi kiállítás és program tanúskodik, él és virul. De akkor honnét ez a gyászos félreértés? 

Az első találkozás egy éjszakai séta célja: a múzeum sötét épülettömbje preparált bálnatetemként tárul elő a környező házak mögül. Moccanatlan, érthetetlen, egyszerre oda nem illő és ijesztően önazonos. Egy 105 méter hosszú, 25 méter széles és 12 méter magas, fekete hasáb, megrökönyödött előemberként járom körbe. A másnap reggeli napfényben gyorsan egyértelművé válik a környezetet visszatükrözésével a Bauhaus-iskolaépület műhelyszárnyát parafrazeáló üveghomlokzat. A baj csak az, hogy itt nincs igazán mit visszatükrözni: körben semmitmondó, félvárosias környezet, jellegtelen házakkal.


Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
5/22
Bauhaus Museum Dessau - látványterv. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019




Bauhaus Museum Dessau. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
7/22
Bauhaus Museum Dessau. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019


 

Dessau természetesen örül az új múzeumnak – mint ahogy a korabeli városvezetés lelkesen fogadta a Bauhaus érkező pionírjait is. Az elsősorban az 1895-ben itt alapított és az I. világháború után repülőgépeiről híressé váló Junkersnek köszönhetően gyorsan fejlődő iparváros progresszív polgármestere, Fritz Hesse 1925 februárjában teázott egyet Vaszilij Kandinszkijjal, majd felajánlott egy telket a Weimarból nem sokkal korábban kiebrudalt Bauhaus számára.

Az 1925-1926-ban, Walter Gropius tervei alapján felhúzott iskolaépület azonban a kisváros szélesebb közönségéből már jelentős berzenkedést váltott ki. Néhány (köz)megbízást, így a törteni lakótelepet vagy a gyönyörű Kornhaus-éttermet, a Gropius irodájában dolgozó Carl Fieger munkáját leszámítva a város és az iskola nem igazán vett tudomást egymásról közös létük hét röpke esztendejében.

A II. világháború szőnyegbombázásaiban aztán a dessaui óváros nagyrésze elpusztult, és a 18-19. századi házacskák helyére drabális, a kiskereskedelem eltüntetésétől élettelen szocreál háztömbök és jellegzetesen keletnémet panelek kerültek. Az 1945 után tartományi fővárosi státuszát, majd iparát is elvesztő Dessau (hivatalos nevén 2007 óta Dessau-Roßlau) ma elszürkült kisváros, amely utolsó szalmaszálként kapaszkodik a nem várt világhírnévbe: a Bauhaus örökségébe.

Méltó alapként szolgál mindehhez a Stiftung Bauhaus Dessau hetvenes évek óta épülő, ma közel negyvenezer darabot számláló gyűjteménye. De hogy a 2019. szeptember 8-án megnyitott új épület közelebb hozná a mindennapokhoz az iskola szellemiségét, azt nem állíthatjuk.


Bauhaus Museum Dessau, éjszakai látvány. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
18/22
Bauhaus Museum Dessau, éjszakai látvány. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019


 

A barcelonai Addenda Architects (akkor még Gonzales Hinz Zabala néven) 2015-ben nyerte meg a tervezésre kiírt pályázatot. A 831 indulót számláló mezőnyből kiemelt munka valóban imponálóan feszes gondolatra épít.

Alaprajzi elrendezése egyszerű és világos. A földalatti szinten kiszolgáló helyiségek, raktárak,  a földszinten hatalmas, egybefüggő tér, az „Open Stage" (nyitott színpad) – rendezvényekre, ideiglenes kiállításokra –  egyszersmind a kávézó, a jegypénztár és a múzeumi bolt tereként. Az emeleten „white cube" helyett „Black Box" – a legfontosabb kiállítási térsor feketére festett termei. A három szintet két függőleges közlekedőmag osztja három szekcióra. Ezek egyben szerkezeti tartóelemek is: a Black Box 99x18 méteres doboza a tetőszerkezetről függ alá, a múzeum függönyfalának látványosan könnyed szerkezete szintén nem játszik statikai szerepet.

A pályázatnyertes gondolat tehát tiszta, egyszerű, örökérvényű, pont. A megvalósult épületet nézve azonban egyértelművé válik, hogy a tervező nehezen tudott bármit kezdeni a városi kontextussal. „Az épület egyszerre határvonal és kapcsolat a közpark és a város között" – mondja a vezető tervező, Roberto Gonzales egy interjúban. A gondolati síkon érvényes kijelentés a valóságban illúzió. A múzeum magányos monolitként magasodik a park határán; az egyhangú homlokzaton nehéz megtalálni a jelentéktelen főbejáratot, az egyébként gyönyörű tipográfiájú névfelirat is nehezen kivehető a fő megközelítési irányokból nézve. Az egyébként dicséretes zöldtető a látogatók számára láthatatlan (és megközelíthetetlen).


Bauhaus Museum Dessau, a földszinti Open Stage, Rita McBrida Arena című installációjával. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019
10/22
Bauhaus Museum Dessau, a földszinti Open Stage, Rita McBrida Arena című installációjával. Kép: Stiftung Bauhaus Dessau; fotó: Thomas Meyer/OSTKREUZ, 2019


 

Elgondolkodtató problémát okoz az eredeti látványterveken szereplő, átlátszó, a belsőt napközben is láthatóvá tevő üvegfelület és a megvalósított homlokzat közötti disszonancia. Nem véletlenül válogattak a múzeum munkatársai a megnyitóra kiadott sajtófényképek közé több korai látványtervet: a végleges üvegfelület ugyanis nappal nem látszik át. A nyilvánvaló műtárgyvédelmi okokból választott megoldás azonban az eredeti gondolat legszellemesebb értékét semmisíti meg. Mint a műanyag nyílászárók a Molnár Farkas-házon. Ennél több jóindulattal persze azt is mondhatnánk, hogy az épület éjszakai nézetre komponált. A probléma ezzel csupán, hogy a múzeum ötkor zár.

A kivitelezésre és a kiállító tér minőségére nem lehet panasz. A földszinti multifunkcionális tér belakása nehéz kihívás lesz abban az időszakban, amikorra elfogynak a jubileum lázában kígyózó sorok – de tény, hogy a benne rejlő lehetőségek mozgásban tarthatják az intézményt. A kávézó és a múzeumi bolt mérete reális elvárásokat tükröz; a lépcsőházak kényelmetlenek és meredekek, az alagsorba helyezett mosdók megközelítése kifejezetten ellenszenves.

A nyitókiállítás, a „Versuchsstätte Bauhaus. A gyűjtemény" természetesen mindenképp megér egy látogatást, és arra is jó esély van, hogy az eddig egynapos úticélként számon tartott Dessau az új múzeummal és a centenáriumot kísérő felújításokkal kétnapos turisztikai látványossággá növi ki magát. Az új múzeumépület azonban kihagy egy fontos ziccert. Walter Gropius iskolaépülete minden használhatatlansága, így a nyaranta felforrósodó műhelyek vagy az évtizedekig beázó lapostetők ellenére is (épülettől meglepően) forradalmi manifesztummá tudott válni. Az új múzeumépület technikailag perfekcionista – de ezen túl, ha akarna is, nem tud a kortárs építészetről újat és jót állítani.

 

Kovács Dániel

Vélemények (2)
iwel
2019.10.24.
06:30

Gratulálok ! Tényleg nagyon jó írás lett. A Bauhaus már rég historizmus, a szakmában jelenlévő "megkérdőjelezhetetlen" dogmatikus viszonyok ellenére a bahaus modernizmus már egyáltalán nem az lenne ma ami. Az nem a formáról szólt hanem egy újfajta életről. Egy robotizált, gépekkel segített elit környezetről. Ironikus módon ma pl. a cyberpunk és/vagy transzhumanizmus sokkal inkább hasonlít a bauhausra mint a bauhaus éppen középszerű elemén -a formai karakterisztikáján- csüngő neomodern építészet. Salingaros v. Scruton egyszer jól leírta, hogy sokan azért léptek be a Bauhausba vagy követték a formáit(!), mert úgymond legitimálta a középszer győzelmét a kifinomult és művészileg is nagyon képzett építőművészet+képzőművészet fölött és mivel ezt a geometriát akár egy gyerek is kezelni tudja, könnyű sikereket ígért... Aztán azzal az elemi hazugsággal kezdték védeni magukat az undorral elforduló tömegek előtt, hogy az építészet nem a formáról szól :D 

Pákozdi Imre
2019.10.23.
07:57

Nem hiszek a szememnek. A hibákat is komoly formában felemlítő, valódi épületbírálat a magyar építészeti sajtóban...

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk